Kozma Judit „Jó gyakorlat - rossz gyakorlat” a roma állampolgárokkal végzett szociálpedagógiai munkában Miskolc, 2005. szeptember 12.

Az előadások a következő témára: "Kozma Judit „Jó gyakorlat - rossz gyakorlat” a roma állampolgárokkal végzett szociálpedagógiai munkában Miskolc, 2005. szeptember 12."— Előadás másolata:

1 Kozma Judit „Jó gyakorlat - rossz gyakorlat” a roma állampolgárokkal végzett szociálpedagógiai munkában Miskolc, 2005. szeptember 12.

2 1. A cigányok emberek, mint mi A társadalmi távolság, azaz a másság kérdése Mitől lesz valaki cigány? (identitás és identifikáció) olyan társadalmi csoporthoz tartozik, amelynek más a története, mint a miénk (etnikum) más a kinézete (antropológiai jegyek) más a viselkedése (kultúra)

3 Etnikai kultúra vagy a szegénység kultúrája? Kultúra: közös történet, hagyományok, nyelv, szokások, attitűdök, viselkedési és életvezetési normák, stb. A cigányság csoportjai: romungrók, oláh cigányok, beások A szegénység kultúrája Kérdés: Hogyan lehet a többség számára adott,és a számukra elfogadható életetet lehetővé tevő “tőkék” nélkül élni? “Tőkék”: gazdasági, tudás, társas (bizalom, támogatás) A mély-szegénységben élő családok életstratégiái a bizonytalanság csökkentését szolgálják a túlélés érdekében: * Minden lehetséges forrást ki kell használni! “Elég minden napnak a maga baja!” * A szorongást bármi áron csökkenteni kell! A szegénység nem etnikai probléma!

4

5 II. A cigányok állampolgárok, mint mi Mit jelent állampolgárnak lenni? Szerződés az állam és polgárai között a felek jogairól és kötelességeiről. * Az emberi méltósághoz való jog minden más jog alapja. * Nincs kötelesség jog nékül. * Nem lehet elvárni a kötelsségek teljesítését a feltételek biztosítása nélkül. Gyermekvédelem A gyermek megfelelő felnövekedéséért két szereplő felelős: a család és az állam. Amennyiben a család nem teljesíti a gyermekkel kapcsolatos kötelességeit (elhanyagolás), illetve egészséges fejlődését veszélyezteti (abúzusok), az állam beavatkozik a gyermek védelmében.

6 A mély-szegénységben élő cigány családok esetében a szakemberek igen gyakran elkövetnek szakmai hibákat: Nem veszik figyelembe, hogy a veszélyeztetett gyermekek veszélyeztetett családokban élnek. A veszélyeztetés megítélésekor absztrakt normákból indulnak, emiatt túl nagy elvárásokat támasztanak a cigány szülőkkel szemben. A tehetetlenség érzetének csökkentése érdekében az áldozatot kezdik vádolni. Téves álláspontok alapján ítélik meg a helyzetet, és tervezik a beavatkozást (pl. “Nekik így jó.”, “Tűrőképesebbek, mint mi.”, “Nem is törődnek azzal, hogy elvisszük-e a gyerekeiket.”, “A legrosszabb család is jobb, mint az intézet.”). A cigány szülőket tudatlannak vagy amorálisnak tekintik. III. Útravaló Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!