Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás Tantervtípusok; NAT-ok
2
Tanterv: „Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között” (Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek o.) Kétféle értelmezés (a felhasználás szerint): 1. ~ mint oktatáspolitikai eszköz a beavatkozás mértékét és irányát szabja meg: - az oktatásirányítás meghatározza az iskolák tartalmi munkáját (kisebb vagy nagyobb mértékben) bemeneti-kimeneti szabályozás: vizsga túl laza- tanterv NAT,(kerettanterv) előíró Kimenet Bemenet
3
Tanterv 2. ~ mint pedagógiai dokumentum
Pedagógiai dokumentumként érvényesek rá mindazok a jellemzők, amelyeket a helyi tantervekről is tudunk: A tanítási-tanulási folyamat tervezése, megvalósítása, értékelése, szabályozása stb.
4
A tanterv: – oktatásirányítási eszköz
Tantervek: A tanterv: – oktatásirányítási eszköz – pedagógiai dokumentum Miniszteri rendelet - iskolafokozatok szerint - NEFMI-kerettanterv, különböző akkreditált tantervek léteznek Kormányrendelet óvoda: OAP iskola: NAT kollégium: KOP KERETTANTERVEK ALAPTANTERVEK KÖZPONTI TANTERVEK óvoda: nevelési program, benne foglalkozási tervek iskola: Helyi pedagógiai program: benne a helyi tanterv HELYI TANTERVEK
5
NAT Szabályozástan Központi előírás Helyi program Helyi tanterv
A legfőbb kérdés: Hogyan lesz a központi programból helyi program? A jelenlegi rendszer elvileg kétszintű: Központi előírás NAT Helyi program Helyi tanterv
6
Kötelező központi programok Választható központi programok
Szabályozástan Gyakorlatilag azonban: Háromszintű tartalmi szabályozás van Kötelező központi programok NAT Választható központi programok Kerettanterv A Kerettanterv B Kerettanterv C Kerettanterv D Helyi programok Helyi tanterv
7
Nat-történelem Az első hatályos Nemzeti alaptanterv (1995):
16 éves korig szólt nincsenek tantárgyak és óraszámok, csak műveltségterületek és %-os arányok a tantestületekre bízza a tantárgyi keretek és óraszámok kialakítását a legelső helyi tantervek ez alapján készültek 262 oldal
8
Nat-történelem 2000: fordulat a szabályozásban, mert a kerettantervek kötelezőek lettek: Korábban a NAT-ra épülő kerettantervek csak választhatók voltak Kerettanterv: Iskolatípusra és iskolafokozatra szól (általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai) Konkrét tantárgyakat és óraszámokat határoz meg Továbblépési feltételeket tartalmaz konkrét követelmények helyett Bevezeti a tantárgyi modulokat Bizonyos belső átcsoportosítást lehetővé tesz
9
Nat-történelem A második Nemzeti alaptanterv (2003):
18 éves korig szólt nincsenek tantárgyak és óraszámok, kevesebb konkrét tartalmi elem már előkerül a kompetenciafogalom, de még nem alapkategória 170 oldal
10
Nat-történelem A jelenleg hatályos Nemzeti alaptanterv (2007):
tartalmazza a kulcskompetencia- területeket külön oktatásszervezési rendelkezések: angol nyelvi felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés HH Tanulók AJ Programja 132 oldal (?)
11
Nemzeti alaptanterv Általános jellemzők: decentralizált szabályozás
minden magyar iskolára kötelező osztályig alapot jelent a kerettantervek és helyi tantervek készítéséhez Nem szab meg: konkrét tantárgyi kereteket (csak műveltségterületeket); kötelező tantárgyi óraszámokat (csak arányokat javasol) évfolyamokra lebontott tartalmakat, követelményeket Forrás:
12
Nemzeti alaptanterv Szerkezete:
műveltségterületek a szaktudományos tárgyak helyett belső képzési szakaszok (1-4., 5-6., 7-8., 9-10., évfolyamra) kiemelt fejlesztési feladatokat, amelyek minden műveltségterületen megjelennek kulcskompetencia-területek, amelyek minden műveltségterületen megjelennek fejlesztési feladatok a belső képzési szakaszoknak megfelelően
13
A nemzeti alaptanterv felépítése („tartalomjegyzék”)
A NAT szerepe a közoktatásban Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai Kulcskompetencia-területek Kiemelt fejlesztési feladatok Egységes alapokra épülő differenciálás A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A NAT és a helyi szintű szabályozás A NAT felépítése
14
Alapvető célok Kulcskompetenciaterületek Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
15
Alapvető célok Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret
Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Félkészülés a felnőtt lét szerepeire
16
Kerettantervek Általános jellemzők: Megszabja a…
centralizált szabályozás jelenleg választható osztályig közvetlenül meghatározza a helyi tanterveket iskolafokozatonként külön kerettanterv létezik Megszabja a… konkrét tárgyakat és tantervi modulokat; évfolyamokra lebontott kötelező óraszámokat Forrás:
17
Kerettantervek Szerkezete: általános célrendszer:
az adott iskolafokozatra vonatkozó műveltségkép és általános fejlesztési feladatok tantárgyi kerettanterv: éves óraszám; célok és feladatok; fejlesztési követelmények (képességfejlesztési lehetőségek); belépő tevékenységformák; témakörök és tartalmaik; a továbbhaladás feltételei (tantárgyi követelmények)
18
A helyi tanterv a pedagógiai program része
a nevelőtestület alkotja meg a központi előírások és a helyi elvárások alapján (kettős legitimáció) nagyobb az alkalmazkodás, differenciálás esélye minden évfolyam minden tantárgyának programja Jelentősége: figyelembe veszi az iskola feltételrendszerét igazodik a nevelőtestület értékrendjéhez figyelembe veszi a kliensek érdekeit kényszeríti a pedagógusokat saját pedagógiai elveik megfogalmazására
19
A helyi tanterv Stratégiai elemek: (hosszabb távra érvényes, nehezebben változtatható) pedagógiai koncepció tantárgyi, foglalkoztatási rendszer óraterv tanulói tevékenységek rendszere tankönyvek, alapeszközök pedagógiai értékelés
20
A helyi tanterv Taktikai elemek: tantárgyi programok:
1 tárgy 1 évfolyamon (pl. 8. kémia, 11.történelem) tanári programok (tanmenet): konkrét tanulócsoportra tervezve (pl. 8.b kémia, 11.a történelem) tanulói programok: az egyéni fejlesztés tervei
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.