PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. 1. témakör – 1. rész.

Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. 1. témakör – 1. rész."— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. 1. témakör – 1. rész

2 PÉNZÜGYI SZÁMVITEL TÁRGYA
Elmélyíteni és jelentős mértékben bővíteni a számvitel alapjai keretében megszerzett ismereteket A hatályos (magyar) számviteli előírások (2000. évi C. tv.) alkalmazása a folyamatos könyvelés során Közvetlen kapcsolatot a két félév között a 4. témakör (szabályozás, számviteli politika, értékelés alapjai) teremt, amely így e félév anyagának is részét képezi Deák István ©

3 A módszertan változik Számvitel alapjai: egy teljes üzleti év eseményei nyitástól zárásig, mérleg és eredménykimutatás készítése Pénzügyi számvitel: egy-egy vagyonrész életpályája bekerüléstől kivezetésig, és kapcsolata a beszámolóval Csak kontírozni fogunk! Deák István ©

4 GAZDASÁGI ESEMÉNYEK – KÖNYVELÉSI TÉTELEK
A főbb mozgásnemek áttekintése, hatása a mérlegre és eredménykimutatásra, könyvelése

5 ELŐSZÖR EGY KIS ISMÉTLÉS!

6 SZÁMVITEL FELADATA A vagyon, és a vagyonváltozások megragadása, nyomon követése és megjelenítése GAZDASÁGI ESEMÉNYEK bizonylatok Beszámoló: Mérleg, EK stb. KÖNYVVITEL Deák István ©

7 VAGYON RÉSZEK ÉLET PÁLYÁJA és A KAPCSO- LÓDÓ ÉRTÉ- KELÉS
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK VAGYON RÉSZEK ÉLET PÁLYÁJA és A KAPCSO- LÓDÓ ÉRTÉ- KELÉS KEZDETI MEGJELENÍTÉS ÉRTÉK- KORREKCIÓK KÖVETŐ ÉRTÉKELÉS KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK MÉRLEGÉRTÉK KIVEZETÉS Deák István ©

8 Kiindulási alapok Értékelési elvek Értékelési eljárások
Vagyonrészek értékelési módja és az eredmény (ezen keresztül a saját tőke) közötti összefüggés Realizációs elv Időérték elv Üzemgazdasági becsérték elv (használati érték) Értékelési eljárások Az értékelés tárgyának megragadási módja Egyedi és csoportos és az értékelési elvek érvényesülését biztosító értékek Múltbeli, jelenbeli, jövőbeli árak Eredmény szemléletmódja Az értékelési elvek és eljárások függvényében Teljesítés szemléletű Működési, realizált Pénzforgalmi szemléletű pénzügyileg is realizált eredmény Deák István ©

9 Példa az eredmény szemléletmódjára
Alapkategóriák Értékesített termékek eladási ára (függetlenül attól, hogy melyik időszakban folyik be az ellenérték): Értékesített termékek előállítási költsége (függetlenül attól, hogy melyik időszakban állítottuk elő, melyik időszakban számoltuk el termelési költségként): 8.000 Az időszakban előállított termékek előállítási költsége (függetlenül attól, hogy melyik időszakban értékesítjük): 9.000 Az időszakban kifizetett értékesítések ellenértéke (függetlenül attól, hogy melyik időszakban történt meg az értékesítés): A tevékenységhez felhasznált erőforrások kifizetett ellenértéke (függetlenül attól, hogy melyik időszakban használtuk fel): Deák István ©

10 Pénzügyileg realizált
Eredményfogalmak Realizált Működési Pénzügyileg realizált FK ÖK Bevétel Hozamkorr. Ráfordítás Eredmény Deák István ©

11 Egészítsük ki az előzőeket!
Az időszak összes működési költsége Miből adódik, hogy magasabb a működési költség, mint az előállított termékek költsége? Mit okoz ez? Deák István ©

12 Eredményfogalmak módosulása
Realizált Működési Pénzügyileg realizált FK ÖK Bevétel Hozamkorr. Ráfordítás Eredmény Deák István ©

13 Gondolkodjunk! Biztosan 2.000 az FNOK?
Nincs itt még valami, ami „zavaró” lehet? Deák István ©

14 Nézzük az árut! (jelenbeli) eladási ár: 10.000
(múltbeli) beszerzési ár: Realizált eredmény: Milyen torzító hatás jelentkezik a realizált eredményben? Hogyan jelentkezik ez a saját termelésű készleteknél? Milyen hatása van ennek, pl. az eredményfelosztásra? Deák István ©

15 Pénzügyi számvitel kiindulási alapja: dinamikus mérlegelmélet
Értékelési elv Realizációs elv, de a követő értékelésnél – korlátozásokkal – a másik két elv is megjelenhet Értékelési eljárás Elsősorban egyedi, de feltételekkel csoportos is lehet Múltbeli árak (követő értékelésnél – korlátozásokkal – a másik két ár is megjelenhet) Eredmény Teljesítés szemléletű, elhatárolás alapú, realizált Mindezek a számviteli alapelvekben öltenek testet, kiemelten Vállalkozás folytatásának elve, valódiság, összemérés, egyedi értékelés Deák István ©

16 Nézzük ezek után az eszközök kezdeti értékelését!

17 Kezdeti megjelenítés A mérlegképes vagyonrészek bekerülési értékének meghatározása, és felvétele a könyvviteli elszámolásokba Bekerülési érték: gyűjtőfogalom, ami függ Bekerülés jogcímétől (beszerzés, saját előállítás) Vagyonrész megjelenési módjától (mennyiségben és értékben is kifejezhető, csak értékben kifejezhető) Értékelés módjától (egyedi és csoportos) Deák István ©

18 Bekerülési érték felépítése
Bekerüléssel összefüggő járulékos tételek Bekerülési jogcímhez tartozó kezdő (alap) érték Deák István ©

19 Bekerülések azonosítása
Bekerülési jogcímek Beszerzés: gyűjtőfogalom a külső környezetből való beáramlásokra Saját előállítás: gyűjtőfogalom a gazdálkodón belül létrejött eszközökre Deák István ©

20 Ügyeljünk a szóhasználatra: bekerülés – beszerzés - vásárlás
Beszerzési jogcímek a) Vásárlás b) Apportként átvett c) Térítés nélkül átvett d) Követelés ellenében átvett e) Megszűnt részesedés ellenében átvett f) Többlet Ügyeljünk a szóhasználatra: bekerülés – beszerzés - vásárlás Deák István ©

21 Bekerülések értékelése
Beszerzés: beszerzési ár beszerzési jogcím kezdő (alap) értéke - (számlázott) engedmények + Felárak + beszerzéshez kapcsolódó szállítási, rakodási, üzembe helyezési, bizományosi, finanszírozási stb., stb. díj* + beszerzéshez kapcsolódó (le nem vonható) adók, vámok Saját előállítás: előállítási (közvetlen) költség** előállítás során közvetlenül felmerült és az előállítással szoros kapcsolatban álló költségek + megfelelő mutatók, jellemzők alapján megbízhatóan felosztható (közvetett) költségek *részletesen lásd az egyes vagyonrészeknél! **Kapcsolódó ismétlés: részköltségek, értékelés alapjául szolgáló költség Deák István ©

22 Beszerzési ár kezdő (alap) értékei
Vásárlás Számlázott vételár Apportként átvétel Társasági szerződésben rögzített érték Térítés nélküli átvétel Átvételkor ismert piaci érték Követelés, részesedés ellenében átvett eszközök Szerződés vagy megállapodás vagy vagyonfelosztási javaslat szerint Többlet Piaci érték Deák István ©

23 Az engedmények rendszere
Számlázott: az alapügylet értékét (beszerzési árat) helyesbítő (csökkentő) elszámolás Áfa helyesbítés is kapcsolódik hozzá Nem számlázott: az alapügylet értékét (beszerzési árat) nem módosító, közvetlenül az eredménnyel szembeni elszámolások Áfa helyesbítés nem kapcsolódik hozzá Deák István ©

24 Számlázott engedmény ÉRTÉKESÍTŐ BESZERZŐ (VÁSÁRLÓ) (ELADÓ) ALAPÜGYLET
Eszköz vagy szolgáltatás beszerzés Eszköz vagy szolgáltatás értékesítés (bevétel elszámolása) SZÁMLÁZOTT ENGEDMÉNY Eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékének és a kapcsolódó előzetes áfa csökkentése (szállítói tartozással szemben) Az elszámolt bevétel és a kapcsolódó fizetendő áfa csökkentése (vevői követeléssel szemben) Deák István ©

25 Számlázott engedmény PÉLDA
BESZERZŐ (VÁSÁRLÓ) ÉRTÉKESÍTŐ (ELADÓ) Deák István ©

26 Nem számlázott engedmény
BESZERZŐ (VÁSÁRLÓ) ÉRTÉKESÍTŐ (ELADÓ) Mennyiségen (forgalmon) alapuló: rabatt Egyéb bevétel Egyéb ráfordítás Határidő előtti kifizetésen alapuló: skontó Pénzügyi bevétel Pénzügyi ráfordítás További részleteket lásd a Vevőknél! Deák István ©

27 Beszerzéshez (forgalomhoz) kapcsolódó adók
Egyfázisú Csak egyszer, az első belföldi forgalomba helyezéskor kell megfizetni, ami beépül az eszköz árába Belföldi előállítás esetében az előállító az értékesítéskor fizeti meg, amit az eladási ár részeként áthárít a vevőre Import esetében az importáló a belföldiesítés részeként fizeti meg a vámhatóságnak Többfázisú Minden forgalmi tételhez kapcsolódóan fizetni kell, az ár elkülönült része: általános forgalmi adó Előzetesen felszámított áfa Levonható Le nem vonható Deák István ©

28 Beszerzéshez kapcsolódó egyfázisú adók
A beszerzési árat növelő tételek Jellemző példák Jövedéki adó (alkohol, benzin, cigaretta) Termékdíj (gumiabroncs, akkumulátor, csomagolás, elektronikai berendezések stb.) Regisztrációs adó (személygépkocsi) Vám Vagyonszerzési illeték (ingatlan, gépjármű) Deák István ©

29 Beszerzésekhez kapcsolódó áfa
Általános szabály: levonható Nem része a beszerzési árnak fizetendő áfa-val szemben csökkentő tételként elszámolható (lásd 466. számla) Áfa tv előírásai alapján kivételes (korlátozó) szabály: részben vagy egészben nem vonható le (annak az összegnek a sorsát osztja, amivel kapcsolatban felszámolták) Eszköz bekerülési értékének része vagy Elszámolt költség része Esetei Tételes tiltás (például személygépkocsi, benzin, taxi szolgáltatás, telefon-szolgáltatás egy része stb.) Általános tiltás (adómentes tevékenységek) Deák István ©

30 Beszerzési jogcímek a) VÁSÁRLÁS
BELFÖLDI BESZERZÉS: két belföldi közötti ügylet IMPORTBESZERZÉS: egy belföldi és egy külföldi közötti ügylet Kapcsolódó fogalmak Belföld: Magyar Köztársaság területe Belföldi: akinek székhelye (lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van Külföld: Magyar Köztársaság határán kívüli terület Külföldi: akinek székhelye (lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) külföldön van Deák István ©

31 Belföldi beszerzés (vásárlás)
MÉRLEG Beszerzés halasztott fizetéssel ESZKÖZ (100) SZÁLLÍTÓK (100+20) Beszerzési ár (ELŐZETES) ÁFA (20) PÉNZESZKÖZÖK (100+20) Beszerzés készpénzes fizetéssel T – K. 454/38. T – K. 454/38. A számlaszámok a kiadott számlakeret szerint értendők! Deák István ©

32 IMPORTBESZERZÉS Terméknek (külkereskedelmi forgalomban) külfölditől történő beszerzése vagy külföldi által nyújtott szolgáltatás igénybevétele függetlenül a teljesítési helyétől és függetlenül az ellenérték kifizetési módjától: Forint Deviza Barter (azonos devizaösszegű import és export egy szerződésben való összekapcsolása) Deák István ©

33 A továbbiakban importbeszerzés kifejezést számviteli értelemben
KÜLFÖLDI BESZERZÉS értelmezése ÁFA-ban: SZÁMVITELBEN: Importbeszerzés (egységesen) Közösségi beszerzés (nincs vám) Importbeszerzés (általában vámmal is terhelt) A továbbiakban importbeszerzés kifejezést számviteli értelemben használjuk! Ami a bekerülési érték része lesz Deák István ©

34 Importbeszerzés MÉRLEG ESZKÖZ (100) SZÁLLÍTÓK (100)
Deviza ∙ Választott devizaárfolyam (részletesen lásd a devizás értékelésnél) T – K. 454 Deák István ©

35 IMPORTBESZERZÉS ÁFA-JA
Áfa tv. előírásai Közösségen belülről történő beszerzés Az áfa-t az első belföldi tulajdonos állapítja meg és vallja be állammal szembeni kötelezettségként, mint fizetendő áfa, amely ugyanekkor az általános szabályok szerint levonható (fordított adózás esete) Alapja: devizaérték * számla kibocsátás napján érvényes választott ker. banki eladási árfolyam vagy MNB devizaárfolyam (függetlenül a számviteli politikában rögzített választott árfolyamtól!*) Importbeszerzés (beszerzés harmadik ország területéről a Közösség területére) Az áfa-t a vámhatóság állapítja meg és határozattal veti ki (a szabad forgalomba bocsátás keretében), amelyet az importáló a vámhatóságnak történt megfizetés napján vonhat le A kivetéstől a kifizetésig egyéb követelésként tartjuk nyilván Deák István © *Lásd a devizás értékelésnél

36 IMPORTBESZERZÉS ÁFA-JA közösségi beszerzés
MÉRLEG Fizetendő áfa (+ 22) Előzetes áfa (-22) A gazdálkodó által (az áfa tv. előírásai szerint) meghatározott összegben T – K. 467. Deák István ©

37 IMPORTBESZERZÉS ÁFA-JA közösségen kívüli beszerzés
MÉRLEG 2 Pénzeszközök (- 23) 1 Egyéb követelés (+ 23) VPOP elszámolási szla (+ 23) A vámhatóság által közölt összegben 3 Előzetes áfa (-23) T – K (1. kivetés) T – K (2. megfizetés) T – K (3. levonás) Deák István ©

38 Figyeljük meg az áfa működési mechanizmusát
Belföldi beszerzés ELADÓ VÁSÁRLÓ Vételár részeként megfizeti az áfa-t Befizeti az államnak visszaigényli az államtól ÁLLAM Pénzmozgás egyenlege 0 Deák István ©

39 Figyeljük meg az áfa működési mechanizmusát
Közösségi beszerzés ELADÓ VÁSÁRLÓ Vételár részeként nem fizet áfa-t Nincs pénzmozgás EU MO ÁLLAM Deák István © Pénzmozgás egyenlege 0

40 Figyeljük meg az áfa működési mechanizmusát
Közösségen kívüli beszerzés ELADÓ VÁSÁRLÓ Vételár részeként nem fizet áfa-t Befizeti a vámhatóságnak Visszaigényli az adóhatóságtól VÁMHATÓSÁG EU-n kívüli világ EU MO ADÓHATÓSÁG Pénzmozgás egyenlege 0 Deák István ©

41 Szolgáltatás vásárlása
Elszámolása ugyanúgy, mint az eszközbeszerzés, azzal a különbséggel, hogy az eszköz helyett az igénybevett vagy egyéb szolgáltatás költségnemet kell könyvelni. Deák István ©

42 Beszerzési jogcímek: b) APPORTKÉNT ÁTVETT ESZKÖZ
Tulajdonosoktól alapításkor, tőkeemeléskor (a jegyzett tőke fedezetére) nem pénzbeli hozzájárulásként kapott eszközök Kezdő érték: társasági szerződésben meghatározott, (általában) könyvvizsgálóval hitelesített érték Kapcsolódó események időben eltérnek a) Tulajdonos átadja az eszközt b) Cégbíróság bejegyzi a jegyzett tőkeváltozást Időbeli eltérés kezelése Átvett eszköz: tulajdonossal szembeni kötelezettség Cégbejegyzés: tulajdonossal szembeni követelés és jegyzett tőke Bejegyzésig elszámolt teljesítések rendezése (beszámítása) Deák István ©

43 APPORTKÉNT ÁTVETT ESZKÖZ
Tulajdonossal szembeni Követelés! MÉRLEG JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE JEGYZETT TŐKE (100) 2 3 ESZKÖZ (100) 1 Egyéb rövidlejáratú köt. (100) T – K (apport átvétele) T. 33. – 411. (jegyzett tőke bejegyzése) T – K. 33. (teljesítések beszámítása) A téma részletes, további kifejtését lásd a Saját tőke témakörnél! Deák István ©

44 Beszerzési jogcímek: c) TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTVÉTEL
Végleges jelleggel, ellenszolgáltatás nélkül kapott eszköz, szolgáltatás Kezdő érték: az átvételkor ismert piaci érték Elszámolása Általános szabály: Eredményágon (rendkívüli bevétel, amelyhez halasztott bevétel elszámolása kapcsolódik) Részletesen lásd a támogatások elszámolását! Kivételes szabály: Tőkeágon (csak jogszabályi előírás alapján, a saját tőkével szemben) Deák István ©

45 TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTVÉTEL: eredmény ágon (általános szabály)
EREDMÉNYKIMUTATÁS Rendkívüli bevétel MÉRLEG ESZKÖZ T – K. 98. Kapcsolódó téma: halasztott bevétel (lásd a támogatások elszámolását!) Deák István ©

46 Beszerzéshez kapcsolódó LE NEM VONHATÓ ÁFA
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK RÉSZE SZÁLLÍTÓK, PÉNZESZKÖZÖK ESZKÖZÖK/KÖLTSÉGEK FIZETENDŐ ÁFA/VPOP Belföldi vásárlás Import Mitől függ? Deák István ©

47 Ismétlés: Számvitel alapjai!
SAJÁT ELŐÁLLÍTÁS MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS SEEAÉ STK ÁV TÁRGYI ESZKÖZÖK STK T – K. 581. T. 1. – K. 582. Ismétlés: Számvitel alapjai! Deák István ©

48 Ugorjunk az eszközök életpályájának a végére!

49 ESZKÖZÖK KIVEZETÉSE Csökkenési jogcímek
1. Kiáramlás a külső környezetbe a) Értékesítés b) Apportként átadás c) Térítés nélküli átadás d) Kötelezettség ellenében átadás 2. Gazdálkodón belül a) Felhasználás b) Selejtezés, káresemény, hiány Deák István ©

50 Kivezetési jogcímek: 1a) ÉRTÉKESÍTÉS
Számvitelben Belföldi értékesítés: értékesítés belföldinek Exportértékesítés: külkereskedelmi forgalomban külföldi vevőnek értékesített készlet, illetve külföldinek nyújtott szolgáltatás függetlenül attól, hogy az ellenérték hogyan kerül rendezésre (forint, deviza, barter) belföldi ügyletek esetében is lehet devizában kifejezett árat, illetve külföldi ügyletek esetében is lehet forintot alkalmazni! Áfa tv. szerinti értékesítés Belföldi (áfa köteles az általános áfa kulcsokkal) Közösségen belüli Export Áfa mentes Deák István ©

51 ÉRTÉKESÍTÉS általában (1)
BELFÖLDINEK EREDMÉNYKIMUTATÁS Ráfordítás Bevétel MÉRLEG ESZKÖZ Fizetendő áfa KÖVETELÉS PÉNZ T. 31. – K. 9. és T. 31. – K. 467. T. 8. – K. 1-3 Ismétlés: az eredmény szerkezete, tartalma Deák István ©

52 ÉRTÉKESÍTÉS általában (2)
EXPORT (külföldinek) EREDMÉNYKIMUTATÁS Ráfordítás Bevétel MÉRLEG ESZKÖZ Fizetendő áfa KÖVETELÉS PÉNZ DEVIZA ∙ NAPI VÁLASZTOTT ÁRFOLYAM T. 3. – K. 9. T. 8. – K. 1-3 Deák István ©

53 ÉRTÉKESÍTÉS: készlet [Forgalmi költség szemléletben]
(Összköltség szemléletben) EREDMÉNYKIMUTATÁS [(ELÁBÉ)] (STK ÁV) [ÉRT. KÖZVETLEN KTG] ÁRBEVÉTEL MÉRLEG Vásárolt készlet S T K VEVŐK PÉNZ Fizetendő áfa T. 31/38. – K és T. 31/38. – K. 467. T. (81)/[81-84]. – K , T. (581)/[81-84]. – K Deák István ©

54 ÉRTÉKESÍTÉS: tárgyi eszköz
EREDMÉNYKIMUTATÁS Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel MÉRLEG Tárgyi eszköz Fizetendő áfa VEVŐK PÉNZ T. 31/38. – K. 96. és T. 31/38. – K. 467. T. 86. – K és T. 1x9. – K. 86. Deák István © DE! Lásd következő diát is!

55 TÁRGYI ESZKÖZ KIVEZETÉSI TECHNIKÁJA
a) változat Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz Egyéb ráfordítás értékcsökkenés E E. 400 b) változat Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz értékcsökkenés E E Egyéb ráfordítás 1 2 1 2 Deák István ©

56 ÉRTÉKESÍTÉS: értékpapírok
EREDMÉNYKIMUTATÁS Pénzügyi bevétel (VAGY) Pénzügyi ráfordítás MÉRLEG Érték- papírok Nettó módon! Egyéb követelés Pénz Könyv szerinti érték és eladási ár különbsége T. 36/38. – K. 17/37. és T. 87. – K. 17/37. vagy T. 17/37. – K. 97. Deák István ©

57 Technikai számla alkalmazása az értékpapírok eladásánál
Értékpapírok [ÉP elsz. számla] Pénz/Egyéb köv. KSZÉ ELADÁSI ÁR Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások Árf. nyereség Árf. veszteség vagy Deák István ©

58 Kivezetési jogcímek: 1b) ÁTADÁS APPORTKÉNT
Az esemény a tulajdonosnál merül fel Az átadott eszköz ellenében részesedéshez jut, amelynek bekerülési értéke az eszköz társasági szerződésben elismert értéke lesz A részesedést a cégbírósági bejegyzés napjával lehet kimutatni, addig (egyéb) követelésként mutatjuk ki Az átadott eszköz könyv szerinti értéke és a társasági szerződésben rögzített érték eltér Eredményhatás lesz: amit bruttó módon a rendkívüli eredményben kell kimutatni Deák István ©

59 ÁTADÁS APPORTKÉNT EREDMÉNYKIMUTATÁS MÉRLEG Részesedés
Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás MÉRLEG Részesedés Cégbírósági bejegyzéskor Egyéb követelés Eszköz átadáskor ESZKÖZ T. 88. – K. 1-3. T – K. 98. T. 17. – K (bejegyzéskor) Eszköz átadásakor Deák István ©

60 Vigyázzunk az apportkénti átadás és átvétel értelmezésére!
Átadás: egyfajta „értékesítés” (rendkívüli eredmény) Átvétel: beszerzés! Tehát olyat nem mondunk, hogy apportkénti átadás rendkívüli ráfordítás, az átvétel rendkívüli bevétel!!! Deák István ©

61 Rendkívüli ráfordítás
Kivezetési jogcímek: 1c) TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTADÁS (Véglegesen, ellenszolgáltatás nélkül) MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS Rendkívüli ráfordítás ESZKÖZ T. 88. – K. 1-3. Deák István ©

62 ÁFA ELSZÁMOLÁS TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS ESETÉBEN
Az áfa-t ellenérték nélküli ügyletek esetében is meg kell fizetni Az áfa alapja az eszköz átadáskor érvényes piaci értéke (a könyv szerinti értéktől függetlenül) Az így megállapított adót az átadó átterheli (kiszámlázza): átvevővel szemben (egyéb) követelése keletkezik és fizetendő áfa-ként is elszámolja nem terheli át: az átadó az eredménye terhére (rendkívüli ráfordításként) számolja el a fizetendő áfa-t is Deák István ©

63 ÁFA ELSZÁMOLÁSA TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS ESETÉBEN
MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁS EGYÉB KÖVETELÉS FIZETENDŐ ÁFA T – K (átterhelik) T. 88. – K (nem terhelik át) Deák István ©

64 ÁFA ELSZÁMOLÁS TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTVÉTEL ESETÉBEN
Ha az átadó az áfa-t nem terheli át: átvevőnél nincs könyvelési teendő átterheli (kiszámlázza): átvevő megfizeti az átadónak, amely Vagy levonható T. Előzetes áfa – K. Egyéb rövidlejáratú köt. Vagy le nem vonható (a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékét növeli) Deák István ©

65 Kivezetési jogcímek: 2a) (Anyag)felhasználás
MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS Anyagköltség ANYAGOK T. 51. – K Deák István ©

66 Kivezetési jogcímek: 2b) KÁRESEMÉNY, SELEJTEZÉS, HIÁNY
MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel ESZKÖZ PÉNZ T. 86. – K (könyv szerinti érték) 38. – 96. (a kapott kártérítés) Deák István ©

67 A kivezetések értékelési problémai
Egyedileg azonosított eszköz kivezetése A könyv szerinti érték egyedileg beazonosítható Egyedileg nem azonosított eszköz kivezetése A könyv szerinti érték meghatározása értékelési eljárások alapján Deák István ©

68 KIVEZETÉSEK ÉRTÉKELÉSE: könyv szerinti érték meghatározása (Részletesen lásd Számvitel alapjai, Értékeléstan) KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG NEM AZONOSÍTHATÓ KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG AZONOSÍTHATÓ NINCS ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA MEGOLDÁS NINCS (évközi) ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ ÁTLAGMÓDSZEREK DIKTÁLT ÁRAK Deák István ©

69 És most nézzük a bekerülés és kivezetés közötti időszakot!

70 ÉRTÉKKORREKCIÓK AZ ESZKÖZÖK ÉLETPÁLYÁJA SORÁN
Az eszközök használatából adódó rendszeres elszámolások Oka: az eszköz tevékenységhez való hozzájárulásának megjelenítése és/vagy a piaci környezet értékítéletének megváltozásából adódó, (általában) a fordulónapon elszámolt (nem rendszeres) növelő vagy csökkentő helyesbítések OKA: a könyv szerinti érték és az aktuális érték (használati/piaci/valós érték) eltérése Deák István ©

71 ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (1)
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELL (CM): értékkorrekciók bekerülési értékig eredménykimutatásban A könyv szerinti érték változik! Bekerülési érték visszaírás értékvesztés KSZÉ0 KSZÉ0 KSZÉ1 Deák István ©

72 KÖNYVELÉS A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELLBEN
ESZKÖZ (bekerülési érték) Bevétel Értékvesztés Ráfordítás 1000 KSZÉ0 = 1000 400 400 300 300 KSZÉ1 = = 600 KSZÉ2 = = 900 Deák István ©

73 ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (2)
ÁTÉRTÉKELÉSI MODELL (RM): értékkorrekciók bekerülési érték fölé is eredménykimutatásban: bekerülési értékig saját tőkében: bekerülési érték fölött KSZÉ változik KSZÉ nem változik Érték-helyesbítés Bekerülési érték KSZÉ0 KSZÉ0 KSZÉ1 Deák István ©

74 KÖNYVELÉS AZ ÁTÉRTÉKELÉSI MODELLBEN
Bekerülési érték Bevétel Értékvesztés Ráfordítás 1000 KSZÉ0 = 1000 400 300 400 300 400 400 KSZÉ2 = = 1000 KSZÉ1 = = 600 Saját tőke Értékhelyesbítés Nem lesz a könyv szerinti érték része! 500 500 Mennyi a piaci érték? Deák István ©

75 ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (3)
VALÓSÉRTÉK-MODELL (FVM): értékkorrekciók bekerülési értéktől függetlenül eredménykimutatásban A könyv szerinti érték változik Bekerülési érték +VÉK -VÉK KSZÉ2 KSZÉ0 KSZÉ1 Deák István ©

76 KÖNYVELÉS A VALÓSÉRTÉK-MODELLBEN
Bevétel ESZKÖZ Ráfordítás KSZÉ0 = 1000 1000 400 400 900 900 KSZÉ1 = = 600 KSZÉ2 = = 1500 A valósérték-modell további kérdéseivel az alapszak keretében nem foglalkozunk! Deák István ©

77 ÉRTÉKKORREKCIÓK A MAGYAR SZABÁLYOZÁSBAN
HASZNÁLATBÓL EREDŐ (rendszeres) KORREKCIÓK Terv szerinti értékcsökkenés: a tárgyi eszközök (és immateriális javak) pénzben kifejezett hozzájárulása az adott évi tevékenységhez a) hasznos élettartam b) maradványérték c) leírás módja → becslés 57. – Részletesen lásd a Tárgyi eszközöknél Deák István ©

78 Egyszeri (fordulónapi) kiigazítások a piaci érték változása miatt
PIACI KÖRNYEZET ÉRTÉKÍTÉLETÉNEK MEGVÁLTOZÁSÁBÓL EREDŐ (eseti) KORREKCIÓK Egyszeri (fordulónapi) kiigazítások a piaci érték változása miatt LEÉRTÉKELÉS FELÉRTÉKELÉS MERT: az aktuális (piaci) érték tartósan és jelentősen eltér a könyv szerinti értéktől Számvitelpolitikai kérdés Deák István ©

79 LEÉRTÉKELÉS: könyv szerinti érték csökken
Terven felüli értékcsökkenés - tárgyi eszközök - immateriális javak Értékvesztés - készletek - követelések - értékpapírok - részesedések EGYÉB RÁFORDÍTÁS PÉNZÜGYI RÁFORDÍTÁS Deák István ©

80 FELÉRTÉKELÉS KÖZVETLEN FELÉRTÉKELÉS KÖZVETETT FELÉRTÉKELÉS VISSZAÍRÁS
ÉRTÉKHELYESBÍTÉS EGYÉB BEVÉTEL ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Könyv szerinti érték növekszik (bekerülési költség modell) Könyv szerinti érték nem változik (átértékelési modell) Deák István ©

81 Eseti értékkorrekciók és az alapelvek kapcsolata
Általánosan érvényesülő elvek Vállalkozás folytatásának elve (bekerülési érték szerepe) Teljesség elve (beszámolókészítéskori értékviszonyok figyelembe vétele) Következetesség (értékelési szabályok állandósága) Folytonosság (összehasonlítható értékek) Egyedi értékelés elve (egyedenkénti értékelés) Lényegesség elve (tartós és jelentős) Óvatosság elve (kockázatok) Valódiság elve Deák István ©

82 Eseti értékkorrekciók alkalmazhatósága
Éves beszámoló Kötelező: értékvesztés, visszaírás Választható: értékhelyesbítés Egyszerűsített éves beszámoló Kötelező: értékvesztés Választható: visszaírás, értékhelyesbítés Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Nem alkalmazhatók az értékkorrekciók Az értékelés további részleteivel az egyes vagyonrészeknél foglalkozunk! Deák István ©