Általános áttekintés 2. rész

Az előadások a következő témára: "Általános áttekintés 2. rész"— Előadás másolata:

1 Általános áttekintés 2. rész
PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. Általános áttekintés 2. rész

2 DEVIZÁBAN FELMERÜLŐ ESEMÉNYEK

3 Vagyonrészek csoportosítása jellegük szerint
Monetáris tételek a pénzeszközök, továbbá mindazon eszköz illetve forrás, amelynek realizálásakor (a mérlegből való kivezetésekor) közvetlenül pénzeszköz be- vagy kiáramlás jelentkezik Pénzeszköz Követelés Értékpapírok Kötelezettség Nem monetáris tételek amelyekben áll a pénz, amelyek kiáramlása nem jár közvetlen pénzeszközváltozással minden nem monetáris eszköz, továbbá a saját tőke, a céltartalék, az időbeli elhatárolás az eredménykimutatás minden tétele Monetáris eszközök Deák István ©

4 DEVIZÁBAN FELMERÜLŐ TÉTELEK csoportosítása a mérlegben
A) Monetáris devizás tételek deviza/valuta devizás követelések devizás értékpapírok devizás kötelezettségek B) Nem-monetáris devizás tételek minden devizában felmerülő nem monetáris eszköz, saját tőke, céltartalék, időbeli elhatárolás Devizás (monetáris) eszközök Devizás tételek Deák István ©

5 DEVIZÁBAN FELMERÜLŐ TÉTELEK csoportosítása az eredménykimutatásban
Minden devizában felmerülő bevétel és ráfordítás (nem-monetáris tételnek minősül) Deák István ©

6 Ügyeljünk a fogalomhasználatra
Devizában felmerülő tételek ≠ devizás tételek Devizában felmerülő tételek Minden devizában felmerülő tétel (eszköz, forrás, bevétel, ráfordítás) Devizás tételek Csak a monetáris tételek! Deák István ©

7 Nem monetáris devizás tételek (1) Devizáért vásárolt eszközök
Tárgyi eszköz, immateriális javak, készletek → Importbeszerzés Eszköznek külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzése (termékimport), külföldi által nyújtott szolgáltatás igénybevétele (szolgáltatásimport) függetlenül attól, hogy az ellenérték hogyan kerül kiegyenlítésre. Lehet: közösségen belülről és közösségen kívülről DE ennek nincs számviteli jelentősége Deák István ©

8 Nem monetáris devizás tételek (2) Devizában felmerülő bevételek - ráfordítások
Exportárbevétel → Export: külkereskedelmi forgalomban külföldi vevőnek értékesített készlet illetve nyújtott szolgáltatás függetlenül attól, hogy az ellenérték hogyan kerül rendezésre Devizában kapott kamatok, kapott osztalék, fizetett kamat, késedelmi kamatok stb. Deák István ©

9 Főszabály: napi választott árfolyam
Devizában felmerülő (monetáris és nem monetáris) tételek bekerülési értéke S z á m v i t e l p o l. k é r d s Főszabály: napi választott árfolyam Általános szabály: a) MNB devizaárfolyam vagy b) Választott hitelintézet átlagárfolyama Kivételes szabály: Választott hitelintézet vételi árfolyama vagy Választott hitelintézet eladási árfolyam Kisegítő szabály: Számított (kereszt) árfolyam Szabadpiaci árfolyam Értékeléstan jegyzet!!! Deák István ©

10 Kivételek: nem a napi választott árfolyam az irányadó
Forintért vásárolt deviza/valuta: a bekerülő deviza/valuta bekerülési értéke megegyezik a fizetett forintösszeggel Barter közvetlen termékcsere: azonos devizaösszegű export és import egy szerződésben való összekapcsolása A barter két ügylete időben nem esik egybe, de ez nem okoz értékelési eltérést: a barter mindkét ügyletét azonos árfolyamon kell árazni Első ügylet: napi választott árfolyamon Második ügylet: az első ügylet árfolyamán Deák István ©

11 Nem monetáris devizás tételek:
Devizában felmerülő tételek követő értékelése: árfolyamváltozások figyelembe vétele Nem monetáris devizás tételek: árfolyamváltozásból eredően nincs követő értékelés az importból származó eszköz vagy az exportértékesítés árbevételének értéke az árfolyamváltozás miatt már nem fog változni DE van kivétel! (lásd majd a tárgyi eszközök bekerülési értékénél) Deák István ©

12 Monetáris tételek (devizás tételek):
Devizában felmerülő tételek követő értékelése: árfolyamváltozások figyelembe vétele Monetáris tételek (devizás tételek): Van követő értékelés: árfolyamváltozás hatásának érvényesítése Realizált árfolyam különbözet Nem realizált árfolyam különbözet Deák István ©

13 Devizás tételek követő értékelése
Realizált árfolyam-különbözetek: Évközben (általában) pénzügyi teljesítéskor keletkezik, amelynek hatására legalább egy devizás (monetáris) tétel megszűnik Az árfolyamkülönbözetet egyedileg kell meghatározni DTi * (PTÁ – KSZÁi) és elszámolni előjeltől függően veszteség: pénzügyi ráfordítás nyereség: pénzügyi bevétel DTi devizás tétel devizaösszege PTÁ pénzügyi teljesítés árfolyama KSZÁi devizás tétel könyvszerinti árfolyama Deák István ©

14 Devizás eszközök realizált árfolyam-különbözetének elszámolása
Pénzeszközök Bevételek Pénzeszközök DEVIZÁS ESZKÖZ Bekerülési árfolyamon Pénzügyi teljesítés árfolyamán1 Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások Realizált (egyedi) Árfolyamnyereség PTÁ > KSZÁ Árfolyamveszteség PTÁ < KSZÁ VAGY 1Napi választott árfolyam vagy a jóváírt forintösszegben Deák István ©

15 Devizás kötelezettségek realizált árfolyam-különbözetének elszámolása
Eszközök Pénzeszközök Pénzeszközök DEVIZÁS KÖTELEZETTSÉG Pénzügyi teljesítés árfolyamán1 Bekerülési árfolyamon Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások Realizált (egyedi) Árfolyamnyereség PTÁ < KSZÁ Árfolyamveszteség PTÁ > KSZÁ VAGY egyedileg nem azonosított vagyonrészek értékelése: átlag, FIFO 1A felhasznált deviza könyv szerinti értéke, vagy a megvásárolt devizáért fizetett forintösszeg Deák István ©

16 Devizás tételek követő értékelése
Nem realizált árfolyam-különbözet Fordulónapi értékeléshez kapcsolódik A devizás tétel nem szűnik meg, csak a forintban kifejezett értéke változik (változhat) meg Számvitelpolitikai kérdés A devizás tételek átértékelésének eszközökre, kötelezettségekre vagy eredményre gyakorolt hatása jelentős vagy nem jelentős? Deák István ©

17 FORDULÓNAPI (devizás) ÉRTÉKELÉSBŐL ADÓDÓ HATÁS NEM JELENTŐS
minden devizás tétel (kivéve nyitott barter) egységesen átértékelendő van eredményhatás NEM JELENTŐS nincs átértékelés nincs eredményhatás  DTi * (FÁ – KSZÁi) ahol FÁ a fordulónapi választott árfolyam Devizás tételek mérlegértéke könyv szerinti alapján ÖSSZEVONTAN VESZTESÉG Pénzügyi (egyéb) ráfordítás ÖSSZEVONTAN NYERESÉG Pénzügyi (egyéb) bevétel Devizás tételek mérlegértéke fordulónapi árfolyam alapján Deák István ©

18 Devizás tételek nem realizált árfolyam-különbözetének elszámolása
[Árfolyamkülönbözeti elszámolási számla] Devizás eszközi Devizás kötelezettségj Árfolyamveszteség Árfolyamnyereség Árfolyamnyereség Árfolyamnyereség Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások Összevont Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség VAGY Deák István ©

19 Példa a nem realizált árfolyam-különbözet meghatározására és elszámolására
Megnevezés Deviza Összeg (€) Könyv szerinti árfolyam (Ft/€) 1000 Forintban Külföldi vevő 50.000 257 12.850 Devizabetét 30.000 251 7.530 Külföldi szállító 40.000 256 10.320 A fordulónapi választott árfolyam 255 Ft/€ Deák István ©

20 Nem realizált árfolyam-különbözet
Vevő *( ) = Deviza *( )= Szállító *( )= Összevontan: Az előjelek az árfolyamveszteséget (-), illetve az árfolyamnyereséget (+) jelölik! Ügyeljünk arra, hogy a nyereség/veszteség hatása mást jelent az eszköz és a kötelezettség esetében!!! Ha a fenti összegek hatása (akár az adott vagyonrészre, akár együttesen) jelentős, akkor kell átértékelni minden fordulónapon nyitott devizás tételt! Deák István ©

21 Könyvelése technikai számlával
[368] – 386. – [368] 454. – [368] [368] – Ahol [368] Árfolyamkülönbözeti elszámolási számla Deák István ©

22 Könyvelése technikai számla nélkül
Mivel összevontan nyereség, ami a 97. Pénzügyi bevételek számlán fog mutatkozni, ezért az átértékelést közvetlenül elvégezhetjük ezzel a számlával szemben is 97. – 386. – 454. – Ha összevontan veszteség lenne, akkor a 87. számlával szemben kellene könyvelni Deák István ©

23 IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

24 Mi is a kiindulási alap? teljesítés elvű kettős könyvvitel
Realizált eredmény Összemérés elve Időbeli elhatárolás elve Deák István ©

25 Időbeli elhatárolás elve
Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei/ráfordításai között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak (a gazdasági esemény vonatkozási időszaka) és az elszámolási időszak (az üzleti évek) között megoszlik Deák István ©

26 IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Olyan eredményhelyesbítő elszámolások amelyek a költségek/ráfordítások és a bevételek üzleti évek közötti átcsoportosítására szolgálnak. Olyan elszámolások, amelyekkel a költségek, ráfordítások és bevételek ahhoz az üzleti évhez rendelhetők, amelyikre (tartalmuk, hatásuk szerint) vonatkoznak függetlenül a felmerülés (kifizetés) időpontjától. Szükségessége: összemérés elvének érvényesítése Fajtái: a) aktív: eredménynövelő b) passzív: eredménycsökkentő Deák István ©

27 Előre elszámolt (felmerült) KÉPZÉS: felmerülés FELOLDÁS: vonatkozás
oka Elhatárolás tárgya Előre elszámolt (felmerült) KÉPZÉS: felmerülés FELOLDÁS: vonatkozás Költség/ Ráfordítás 5,8. – 454, 38. 392. – 5,8. Nem merül fel 5,8. – 392. Bevétel 3. – 9. 9. – 481. 481. – 9. Dőlten jelezve az elhatárolás és a feloldás okát! Deák István ©

28 oka Elhatárolás tárgya KÉPZÉS: vonatkozás FELOLDÁS: felmerülés
Utólag elszámolandó (felmerülő) KÉPZÉS: vonatkozás FELOLDÁS: felmerülés Költség/ Ráfordítás Nem merült fel 5,8. – 482. 5,8. – 454, 38 ,8. Bevétel 3. – 9. 9. – 391. Dőlten jelezve az elhatárolás és a feloldás okát! Deák István ©

29 Halasztott tételek Halasztott ráfordítások Halasztott bevételek
Tárgyidőszakban elszámolt ráfordítás, amelynek eredmény terhére való (végleges) elszámolása jövőbeli eseménytől függ. Halasztott bevételek Tárgyidőszakban elszámolt bevétel, amelynek eredmény javára való (végleges) elszámolása jövőbeli eseménytől függ A halasztott tételek részleteit az egyes kapcsolódó témáknál tárgyaljuk Deák István ©

30 Előre elszámolt (felmerült) KÉPZÉS: felmerülés FELOLDÁS: vonatkozás
oka Elhatárolás tárgya Előre elszámolt (felmerült) KÉPZÉS: felmerülés FELOLDÁS: vonatkozás Halasztott ráfordítás 8. – 4. 393. – 8. Feltétel teljesülése 8. – 393. Halasztott bevétel 1,2,3,4, - 9. 9. – 483. 483. – 9. Deák István ©

31 Példa a halasztott bevételekre: támogatások elszámolása
Támogatás: visszafizetési kötelezettség nélkül kapott végleges pénzbevétel a folyó költségek fedezetére vagy fejlesztési célú beszerzések fedezetére Elszámolás főszabály: eredményágon Folyó költségek fedezetére: egyéb bevétel Fejlesztési célra: rendkívüli bevétel kivételes szabály: (saját)tőke ágon Deák István ©

32 Fejlesztési célra kapott támogatás
Elszámolása A kapott támogatás nem csökkenti az eszköz bekerülési értékét, de a támogatásból megvalósult eszközrész elszámolásának (összességében) nem lehet eredményhatása → a támogatás eredményben való elszámolása igazodik az eszköz életpályájához Deák István ©

33 Könyvelési folyamat lépései
Pénzügyi teljesítéskor T. 38. – K. 98. Halasztott bevétel képzése T. 98. – K. 483. Arányos feloldás Előzmény: a támogatással finanszírozott eszköz költségkénti elszámolása T – K. 98. Deák István ©

34 Példa a kapott támogatásra
Tárgyi eszköz bekerülési értéke 1000 Kapott támogatás 600 (támogatási arány 60%) Elszámolása Eszköz beszerzés: – Támogatás jóváírása: – Halasztott bevétel képzése: – Értékcsökkenés elszámolása: – 1x Halasztott bevétel arányos feloldása: 48. – Eredményhatás Értékcsökkenés 200 RB AEE Deák István ©

35 Vegyük észre, hogy A költség az üzemi eredmény, a támogatás feloldása a rendkívüli eredmény része Pedig tény, hogy a kettő összetartozik! Ezért A számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a megbízható és valós összkép elvárása alapján a jelentős összegű halasztott bevételek megszüntetését a költség-elszámolás eredmény-kategóriájához igazítsuk. Ez is számvitel-politikai kérdés! Deák István ©

36 Térjünk vissza a példához!
A halasztott bevétellel összefüggő költség (az értékcsökkenés) az üzemi eredmény része, ezért a halasztott bevétel feloldását nem a rendkívüli bevétellel szemben, hanem az egyéb bevétellel szemben végezzük el. Nota bene! A támogatás jóváírását mindig a rendkívüli bevétellel szemben kell elszámolni (függetlenül a jövőbeni feloldás elszámolásától!)!!! Deák István ©

37 Hasonlítsuk össze a kétféle megoldást!
Feloldás RB-vel szemben Feloldás EB-vel szemben Értékcsökkenés EB ÜTE RB RE AEE Deák István ©

38 Támogatás sajátos esete: térítés nélküli eszközátvétel
Átvételkor érvényes piaci érték EREDMÉNYKIMUTATÁS Költség/Ráfordítás Rendkívüli bevétel MÉRLEG ESZKÖZ PIE: halasztott bevétel T – K T. 98. – K. 48. T. 5, 8. – K T. 48. – K. 98. Deák István ©

39 GAZDASÁGI ESEMÉNYEK – KÖNYVELÉSI TÉTELEK
A gazdasági események könyvelésének általános áttekintése

40 EGYÉB TÉMÁK Deák István ©

41 Pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások
Pénzeszközváltozásokat késedelem nélkül könyvelni kell Készpénzforgalomnál a pénzmozgással együtt Bankszámlaforgalomnál a hitelintézet értesítésének megérkezések A pénzeszköz számlák közötti mozgások elszámolása időben és térben is elszakad egymástól, ezért az ilyen események könyvelésekor az egyik pénzeszköz számlára könyveléskor az érintett másik pénzeszköz számlát az Átvezetési számla helyettesíti Deák István ©

42 PÉNZESZKÖZ SZÁMLÁK KÖZÖTTI ELSZÁMOLÁSOK(1)
PÉNZTÁR – PÉNZTÁR KÖZÖTTI MOZGÁS PÉNZTÁR(1) ÁTVEZETÉSI SZÁMLA PÉNZTÁR (2) Pénztár kiadási biz Pénztár bevételi biz. Deák István ©

43 PÉNZESZKÖZ SZÁMLÁK KÖZÖTTI ELSZÁMOLÁSOK(2)
PÉNZTÁR – BANKBETÉT KÖZÖTTI MOZGÁS PÉNZTÁR ÁTVEZETÉSI SZÁMLA BANKBETÉT Pénztár kiadási biz Jóváírási értesítés Pénztár bevételi biz Terhelési értesítés Készpénzbefizetés a bankszámlára Készpénzfelvét a bankszámláról Deák István ©

44 PÉNZESZKÖZ SZÁMLÁK KÖZÖTTI ELSZÁMOLÁS(3)
BANKBETÉT – BANKBETÉT (HITELSZÁMLA) KÖZÖTTI MOZGÁS BANKBETÉT (1) BANKBETÉT (2) HITEL ÁTVEZETÉSI SZÁMLA HITEL Terhelési értesítés Jóváírási értesítés Előfordulása: Bankszámlák közötti átvezetések (pl. lekötések) Hitelfelvétel és hiteltörlesztés Deák István ©

45 Adott-kapott előlegek
Olyan pénzösszeg, amely egy termékértékesítés, vagy szolgáltatás-nyújtás ellenértékének részét képezi, és még az ügylet teljesítése előtt kerül átadásra. A Ptk. egyik nevesített, szerződést biztosító mellékkötelezettsége Az ügylet meghiúsulásakor visszajár! Mivel ellenérték, ezért áfa fizetési kötelezettséget von maga után: az előleg összegét úgy kell tekinteni, mint ami tartalmazza az áfa összegét is (tehát 150 egység előlegben, 20 %-os áfa kulcs esetében 25 egységnyi áfa van) Aki kapja az előleget áfa-t fizet be (fizetendő áfa) Aki adja az előleget áfa-t von le (előzetes áfa) Könyvelése: a pénzügyi teljesítéskor Deák István ©

46 ADOTT ELŐLEG ELSZÁMOLÁSA
A teljesítést megelőzően a szállítónak kifizetett összeg, amely a későbbi teljesítés ellenértékébe beszámításra kerül. Könyvelés: pénzügyi teljesítéskor Tartalmában követelés, amit a mérlegben áfa nélküli összegben abban az eszközcsoportban mutatunk ki, amelynek beszerzéséhez kapcsolódik Tárgyi eszközökre adott előleg → A/II Készletekre adott előleg → B/II A teljesítéskor el kell számolni (be kell számítani) a szállítókkal szemben Deák István ©

47 ADOTT ELŐLEG KÖNYVELÉSE
Pénzeszköz 35. Adott előleg Szállító E 120 100 100 120 300 3 1 Előzetes áfa Eszköz 20 20 250 50 1. Előleg kifizetése 2. Szállító teljesítése 3. Előleg beszámítása és az áfa helyesbítése 2 Deák István ©

48 Adott előleg könyvelési tételei
Kifizetéskor Átutalt összeg 35. – Előzetes áfa rendezése 466. – Szállító teljesítésekor 1-3./5. – 466. – Előleg rendezése Beszámítás 454. – Áfa rendezése 454. – Deák István ©

49 KAPOTT ELŐLEG ELSZÁMOLÁSA
A teljesítést megelőzően a vevőtől kapott összeg, amely a későbbi teljesítés ellenértékébe beszámításra kerül. Könyvelés: pénzügyi teljesítéskor Kötelezettség (F/III.) → kimutatása a visszafizetendő (vagyis áfa-s) összegben A teljesítéskor át kell vezetni a vevőkre (beszámítás) Deák István ©

50 KAPOTT ELŐLEG KÖNYVELÉSE
Vevők Kapott előleg Pénzeszköz 3/a 1/a 3/b Bevétel Fizetendő áfa Egyéb köv. 1/b 20 250 20 20 20 50 1/a. Előleg jóváírása 1/b. előleg áfa tartalma 2. a teljesítés kiszámlázása 3/a. az előleg beszámítása 3/b. az áfa helyesbítése 2 Deák István ©

51 Kapott előleg könyvelési tételei
Jóváíráskor Átutalt összeg 38. – Fizetendő áfa kimutatása 368. – Teljesítés a vevőnek 31. – 31. – Előleg rendezése Beszámítás 453. – Áfa rendezése 467. – Deák István ©