A szocializáció új útjai Új szempontok, melyek könnyebbé tehetik a nevelők munkáját.

Az előadások a következő témára: "A szocializáció új útjai Új szempontok, melyek könnyebbé tehetik a nevelők munkáját."— Előadás másolata:

1 A szocializáció új útjai Új szempontok, melyek könnyebbé tehetik a nevelők munkáját

2 A ma pedagógusa nincs könnyű helyzetben A pedagógusszerep teljesen átalakult, de hiányoznak hozzá a szükséges elméleti-és gyakorlati eszközök Indokolatlanul hosszú ideje él az ország „anómiás” társadalmi környezetben. (Merton,1982.)

3 Következmény általánosan jellemző bizonytalanság- élmény, a stabil jövőkép hiánya magas az emberek feszültségszintje sérül az értékszocializáció A tekintély, és ezáltal a tekintélyszemélyek (szülők, orvosok, tanárok, vezetők) leértékelődnek

4 –Egyre több gyerek igényel speciális bánásmódot, vagy valamilyen korrekciót –Egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek az új, sokszor destruktív „megküzdési mechanizmusok” (Gordon, 1986) –Egyre több, a pedagógus kompetenciáit meghaladó igényekkel, kérésekkel fordulnak a nevelők felé –A társadalom, és a szülők egyre erőteljesebb igényeket, sokszor követeléseket fogalmaznak meg a pedagógusok felé. Emiatt fokozatosan nő a szülőkkel való konfliktusoknak a száma. Mit érez ebből a pedagógus?

5 Jellemző tanári válaszreakciók: „Burnout” (kiégés) A nevelési helyzetek „kihagyása” szélsőséges tanári akciók, reakciók rituális munkavégzés acting out (kilépés) pl. betegségbe, hobbiba, vallásba…

6 Lehetséges megoldási irányok: a.Új eszközök: Ez leginkább új, korszerű probléma-megoldási, konfliktuskezelési, kommunikációs, relaxációs, eszközök elsajátítását jelentheti. b.Szemléletváltás: (régen ismételt, tartalmilag elhasznált szó!) Szükséges a fogalom megújítása és új tartalommal való feltöltése.

7 A szemléletváltás legfontosabb elemei: A nevelői önismeret fokozása, kérdések megfogalmazása: Mi a célom, mint nevelőnek? Mit akarok elérni? Mikor érzem jól magam, mint nevelő? Mi az, amit igazán fontosnak tartok a munkámban? Mely területeken kell magam fejleszteni?

8 Sikeres ember-sikeres pedagógus Nemzetközi sikerkritériumok: Innovatív (felsőfokú) szaktudás Reális énkép önértékelés, életkornak megfelelő identitás Asszertivitás Stratégiaképesség EQ (Érzelmi intelligencia)

9 A SAJÁT NEVELÉSI CÉLOK ÚJRAGONDOLÁSA Olyan célra van szükség, melynek minden eleméhez hozzárendelhetők a fejlesztéshez szükséges nevelői eszközök Ilyen cél lehet: az ÉRETT SZEMÉLYISÉG

10 Az érett személyiség (G.W. Allport alapján, de azt továbbgondolva!) … olyan, alapvetően egészséges, optimista, feladatorientált, tudatos ember, aki egy reális énkép és önértékelés birtokában képes ellenőrzése alatt tartani a saját viselkedését irányító tényezőket, és nem rabja gyerekkori konfliktusainak. Viselkedése sokkal inkább a jelenre és a jövőre irányul, mintsem a múltra.

11 Az érett személyiségre, mint nevelési célra vonatkozó alapelvek: …léte, és tulajdonságai nemcsak pszichológiai kérdést jelentenek, hanem társadalmilag is értelmezhetők …egy olyan elméleti ideál, ami minden nevelési színtéren segít meghatározni az elérni kívánt személyiségideált. …nincs összefüggésben a tényleges életkorral. …pozitívan korrelál az egészséggel, a személyes- és társadalmi hatékonysággal

12 Az érett személyiség kialakulását késleltető „tévhitek” A boldogságom a külvilágtól függ Mások érzései fontosabbak, mint az enyémek, ezért felelős vagyok mások érzéseiért. Irányíthatom, hogy mások mit gondoljanak rólam, hogyan érezzenek irántam Folytonosan törekedni kell a problémák elkerülésére Ha engedem, hogy mások irányítsanak, az egyben kiszolgáltatottságot is jelent. Ha szeretettel fordulok magam felé, ha törődöm magammal, ha a magam örömét is keresem, akkor az, valójában önzés. Az elfogadás egyben azonosulást, és azonos cselekvést is igényel

13 Az érett személyiség jellemzői: 1.Reális énkép, önismeret, életkornak megfelelő identitás. 2.Asszertivitás. Az én érzésének konstruktív kiterjesztése. 3.Meghitt kapcsolatok, és kapcsolati határok kialakítása. 4.Érzelmi biztonság, és stabilitás. 5.Valósághű percepció, 6.Egységesítő életfilozófia, saját világnézet, és életcélok kidolgozása.

14 Személyiségközpontú tanári szerepvállalás: A pedagógus, mint a személyiségközpontú ismeretközlési folyamat vezetője, egy magas színvonalú innovatív szakmai felkészültség birtokában, tudatosan alkalmazkodik a tanulói személyiség életkori és egyéni sajátosságaihoz. Az integrált motivációs szemlélet tudatosan választott eszközeivel érdekeltté teszi a gyermeket a személyes felelősségvállalásban, saját lehetőségeinek jobb megismerésében, azok kihasználásában, és az önfejlesztésben.

15 A személyiségközpontú tanári szerepvállalás kulcsszavai: A személyiségközpontú ismeretszerzési folyamat Az integrált motivációs szemlélet alkalmazása (Porter-Lawler elmélet) Magas-színvonalú alkalmazkodás a gyermek életkori- és egyéni sajátosságaihoz. A gyermeki felelősségvállalás fokozása.

16 A személyiségközpontú ismeretszerzési folyamat a korszerű, és versenyképes ismeretetek nem célként, hanem eszközként szolgálnak a személyiség harmonikus fejlődése (fejlesztése) érdekében. Az ismeretszerzési folyamat célja: A tanulási tartalom gazdagítsa a gyermeki személyiséget A tanulási tartalom váljon belsővé A megszerzett ismereteket a gyermek érezze sajátjának, és legyen motivált azok alkalmazására.

17 A nevelő feladata: –A tanulási tartalom gazdagítsa a gyermeki személyiséget –A tanulási tartalom váljon belsővé –A megszerzett ismereteket a gyermek érezze sajátjának, és legyen motivált azok alkalmazására.

18 Magas-színvonalú alkalmazkodás a gyermek életkori- és egyéni sajátosságaihoz Minden gyermek egymástól jól megkülönböztethető fizikai-idegrendszeri prediszpozíciókkal, eltérő társadalmi mikrokörnyezetbe születik, így ugyanaz a nevelői akció minden gyermeknél más- más szocializációs és személyiségkörnyezetbe ágyazódik bele.

19 A nevelő feladata: elsősorban nem az, hogy különböző eszközökkel „hasznos ismereteket” és „jó- tulajdonságokat” építsen be a gyerekbe, hanem egy változatos motivációs eszköztár alkalmazásával, ébressze fel a diák önismereti igényét, tegye érdekeltté az ismeretelsajátításban, saját személyiségének optimális aktualizálásában, megoldások keresésében, és elfogadásában.

20 Az integrált motivációs szemlélet alkalmazása (Porter-Lawler elmélet) Arra keresi a választ, hogyan lehet mélyebben megismerni, alakítani, és fejleszteni a gyermek dinamikus személyiségjegyeit. Azt vizsgálja, hogy a tanuló dinamikus személyiségjegyei pl. önértékelés, személyiségtípus, érzelmi élménykeresés, attitűdök, kognitív sajátosságok, milyen összefüggésbe hozhatók az adott tanuló motivációs sajátosságaival, hogyan fejleszthetők, hogyan állíthatók a személyiségfejlődést szolgáló motiváció irányába.

21 A nevelő feladata: A a gyerekben kedvet ébresszen a saját személyiségének kibontakoztatására, arra, hogy vele­született prediszpozicióit optimális irányba fejlessze, azokat új és értékes tulajdonságokkal bővítse.

22 A gyermeki felelősségvállalás fokozása. Azt jelenti, hogy a gyermek legyen annak biztos tudatában, hogy önmagáért, a teljesítményéért, önmaga komfortjáért elsősorban saját maga felelős. az ismeretszerzés, és egy reális önismeret kialakítása a saját érdekeit szolgálja neki magának kell felelősséget vállalni a saját személyiségének alakulásáért, döntéseiért és cselekedeteiért.

23 A nevelő feladata: Szűntesse meg a gyermekek szükségleteinek mindenáron való kielégítését, „kiszolgálását”, a személyes felelősségterhek átvállalását Ennek a szülői és tanári magatartásnak a személyiségfejlődési veszélyeire hívja fel a szülőknek is a figyelmét, és tudjon alternatív megoldásokat ajánlani.

24 Minden kedves résztvevőnek köszönöm a figyelmét!