Fogyasztóvédelem, védjegy, szabadalom

Az előadások a következő témára: "Fogyasztóvédelem, védjegy, szabadalom"— Előadás másolata:

1 Fogyasztóvédelem, védjegy, szabadalom
Készítette: Budai Petra Gyuricza Andrea

2 Fogyasztóvédelem alapfogalmai
A fogyasztó A termelt javak felhasználója 1990. évi LXXXVI törvény fogyasztónak tekinti a megrendelőt, a vevőt és a felhasználót. Az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

3 A fogyasztói jog A fogyasztáshoz kapcsolódó jogi aktusokra vonatkozó jogi normák összessége a fogyasztók kifejezett védelmére szolgáló preventív és korrektív jogorvoslati szabályok. 1. normativista jogfogalom: célja a fogyasztás során felmerülő jogviszonyok szabályozása 2. fogyasztói magatartás racionalizálása szempontjából: célja a fogyasztók védelme, képviselete a jogi döntéshozatali folyamatban és a tájékoztatás. 3. protekcionista jogfogalom: a fogyasztók jogi védelmét célzó jogszabályok összessége.

4 A fogyasztói politika A fogyasztók érdekeinek védelmére orientált állami beavatkozások célrendszere. Középpontjában a gyártók-forgalmazók és a fogyasztók érdekeinek harmonizálása áll az adott ország konkrét viszonyai között. A fogyasztóvédelem: eszköz, amellyel vagy állami, vagy társadalmi bázison szerveződő intézmények a gyakorlatban megvalósítják a fogyasztóvédelmi politika célkitűzéseit.

5 Fogyasztóvédelem modelljei
Állami: (Skandinávia) állami finanszírozás, a teljes lakosság számára biztosított az érdekérvényesítés lehetősége, de fogyasztói politikát nem lehet elválasztani az államtól. Szociális együttműködési: (Németország, Ausztria) a fogyasztóvédelem kialakításában a fogyasztók, gyártók, kereskedők, a tudomány képviselői, a szakszervezet és az állam vesz részt. Magángazdasági (társadalmi): (Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium) Önfinanszírozó társadalmi fogyasztóvédelmi szervezetek, államtól független.

6 A fogyasztóvédelem az EU-ban
Az Unió polgárai részére biztosítani kell, hogy fogyasztóként az egységes európai piacon, bármely tagállamban hozzájussanak a legbiz-tonságosabb árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a legtisztességesebb tájékoztatáshoz. Célok: Fogyasztóvédelem magas szintjének megteremtése. Jogi keretek kialakítása. Fogyasztók tájékoztatásának egységesítése (pl: címkék). A fogyasztók biztonságának megteremtése.

7 A fogyasztók alapvető jogai:
Az egészség és a biztonság védelme. Védelem az eladók visszaéléseivel szemben. Oktatás, felvilágosítás, kártérítési igény. A fogyasztóvédelmi szövetségek véleményének kikérése. Az EU-ban a fogyasztói érdekek védelme öt alapjogra épül: a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, a fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása, a jogorvoslathoz, a kárigények érvényesítéséhez való jog, jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel.

8 Hatásköre folyamatosan bővült, ma:
Az Európai Bizottság az önálló Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságot 1995-ben hozta létre Hatásköre folyamatosan bővült, ma: 6 Igazgatóság 27 osztály 640 szakértő A Fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény külön rendelkezik a fogyasztóvédelem intézményrendszeréről, amely állami és önkormányzati szervekből, valamint társadalmi érdekképviseleti szerveződésekből áll.

9 Az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszer
Az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerre vonatkozó szabályok meghatározzák a gazdasági miniszter, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a területi felügyelőségek fogyasztóvédelmi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatait. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál megtörtént a Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszer (KPIR) kiépítése. A területi felügyelőségek és az NFH piacfelügyeleti szakemberei közös adatbázison dolgozhatnak, igénybe véve a rendszer szolgáltatásait. Emellett a rendszer tárolja a társhatóságoktól beérkező adatokat, és szükség esetén értesítéseket küld.

10 A társadalmi érdekképviseletek
A fogyasztóvédelmi törvény kiemelt szerepet tulajdonít a társadalmi fogyasztóvédelmi szervezeteknek, és széles körű tevékenységi körrel ruházza fel őket. A civil szervezetek közül elsőként az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület foglalkozott fogyasztóvédelmi kérdésekkel. Létrejött a fogyasztó-kapcsolati irodák országos hálózata, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a társadalmi szervezetek együttműködésével.

11 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek
A fogyasztóvédelmi törvény is nevesíti a társadalmi szervezeteken keresztül történő fogyasztói érdekképviselet védelmét. A civilek tevékenysége kiemelten fontos a hatósági feladatok ellátásának kiegészítése szempontjából, ugyanakkor önálló feladatvállalásaik olyan eredményeket is hozhatnak, amelyek állami eszközökkel nem feltétlenül érhetők el. (bojkott) A hatósági ellenőrzések és a társadalmi szervezetek munkája mellett fontos és hasznos az olyan fórumok működése, ahol a felhasználók segítenek egymásnak a kérdések megválaszolásában és a problémák orvoslásában. Minden megyében működik békéltető testület, amelynek célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.

12 Védjegy Olyan vizuális vagy audítiv megjelölés, amely áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas és a jogi oltalom alapján a jogosítottnak kizárólagos rendelkezést (pl használati, értékesítési) engedélyt biztosít belföldön és/vagy külföldön. Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert). A védjegy funkciói: Disztingváló funkció: megkülönböztet, segít a termékek közötti választásban Garanciális funkció: biztosítékot, garanciát nyújt a minőséget illetően Kompetitív funkció: a termék számára piaci versenyeszköz

13 A márka (trade-name) nem egyenlő a védjeggyel (trade-mark).
A márka a mindenkori legmagasabb minőségi szint hordozója. A védjegy típusai Szó-védjegy Ábrás védjegy Érvényességi köre szerint: Fő Tartalék Felhasználás szempontja szerint Offenzív: piacszerző Defenzív (nem használjuk): piacvédő

14 Védjegy Kapcsolatot teremt az áru és gyártója között. Tulajdonosának piaci helyzetét védi a konkurens gyártók ellen. Használata egyben értékét is növeli. Feladata, hogy bizalmat ébresszen a fogyasztóban, hogy jó emlékei alapján később is a védjegyes terméket vásárolja. (Kiváló magyar termék) "Védjegy" szóval a már az oltalmazott árujelzőt illetik, az oltalom elnyerése, azaz a lajstromozás (regisztráció) előtt "megjelölés" vagy "márkanév" elnevezéseket használják. Újdonság nem feltétel, de fontos a megkülönböztető képesség, és hogy más hasonló védjegy ne legyen az adott piaci területen. Ha sikeres a regisztráció, a lajstromozás, akkor kizárólagos jogot ad a védjegy használatára az adott országban.

15 Európai Uniós ”Közösségi Védjegy”
Nem egy nemzet területén, hanem az Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne. Közösségi védjegybejelentést az OHIM-nál, azaz a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál lehet tenni A bejelentési eljárás teljes díja félmilliós nagyságrendű, amelyet a védjegy megadásakor még számottevő regisztrációs illeték növel. Az említett díj relatíve kedvező voltát mutatja, hogy ez kb. 3-4 magyar védjegybejelentés díjával. E díjért a magyar piaci érték százszorosának megfelelő, 27 országra kiterjedő oltalmat kapunk.

16 A közösségi védjegyek regisztrációja közel másfél évet vesz igénybe, feltéve hogy semmilyen kizáró ok nem merül fel. A védjegy regisztrációja (megadása) a bejelentési napra visszaható hatályú, ezért igazából a bejelentés nap a fontos, nem a megadásé. A védjegyeknek gyakorlatilag nincs végleges lejárati ideje. Az oltalom tetszőleges alkalommal meghosszabbítható újabb évekkel. A védjegyeztetési eljárás valamennyi tagországra nézve megindul egyetlen bejelentési kérelem alapján, így nem kell tagállamonként külön megjelölést regisztráltatni. A védjegyek a csatlakozó új tagállamokra automatikusan kiterjednek. Egyetlen negatívuma az eljárásnak, hogy amennyiben akárcsak egyetlen tagállamban kizáró ok merül fel, a megjelölés nem kaphat közösségi oltalmat. Ilyen esetekben a bejelentés nemzeti bejelentésekké alakítható át.

17 Védjegyfigyelés Minél többet használjuk védjegyünket, annál nagyobb értéket képvisel. Ezt az értéket azonban nem elég jogi oltalommal megvédenünk, időnként vagy folyamatosan ellenőriznünk kell, hogy más nem használ-e hasonló nevet, logót engedélyünk nélkül. 2004. május 1. után már arra is ügyelnünk kell, hogy más ne jelentsen be hasonló területen a miénkéhez hasonló védjegyet. A Magyar Szabadalmi Hivatal magánérdeknek tekinti, és már nem vizsgálja a korábbi védjegyekkel való ütközést. Ilyen esetben nekünk kell kezdeményezni a védjegyoltalom elutasítását vagy a már megadott védjegy törlését. Védjegyünk engedély nélküli használatáról, azaz bitorlásáról minél előbb jobb tudomást szereznünk. Amennyiben a másik fél védjegyoltalmat szerzett volna a mienkéhez hasonló névre, akkor előbb azt a védjegyet kell töröltetni, és csak utána tudunk fellépni ellene.

18 Védjegykutatás Mielőtt bevezetünk egy nevet a piacra, győződjünk meg arról, hogy az nem védett-e. A szabadalmi és védjegy irodák díj ellenében szakszerű kutatást vállalnak. Kisebb pontossággal és szakszerűséggel magunk is meggyőződhetünk, hogy van-e már védendő nevünkhöz hasonló megjelölés oltalom alatt. Ehhez a különböző védjegyadatbázisokat látogassuk meg. Magyar kutatáshoz az MSZH Pipacs adatbázis és az EU CTM adatbázis ajánlható. A kutatáshoz szükség esetén segítséget nyújt a Magyar Szabadalmi Hivatal Ügyfélszolgálata is.

19 Európai Uniós ”Közösségi Design”
A közösségi design, azaz formatervezési mintaoltalom nem egy nemzet területén, hanem az Európai Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne. Közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentést az OHIM-nál, azaz a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál lehet tenni. A maximális oltalmi idő 25 év. Az első ötéves oltalom négy alkalommal meghosszabbítható újabb 5-5 évvel. A bejelentés nélküli minta az első forgalomba hozatalt követő 3 évig a törvény erejénél fogva is védett. Ez az oltalom jelentősen korlátozott, mert csak szolgai másolás ellen véd, továbbá igen nehéz a jogérvényesítés. A bitorló azt állítja, hogy neki is épp ez a forma jutott eszébe, ilyenkor nekünk kell bizonyítani, hogy tudhatott a mintánkról.

20 Védjegyoltalom A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon.

21 Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon?
A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentéssel, Európai közösségi védjegybejelentéssel, Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján is. A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbító hivatalként elvégzi a magyar bejelentők nemzetközi és a közösségi védjegybejelentéseinek a továbbítását is. Védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat. Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves időtartamokra megújítással meghosszabbítható.

22 Szabadalom A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, gyártására, forgalmazására a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan, az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban az országban, amelyben engedélyezték.

23 Találmány a védett műszaki megoldás, szabadalom pedig maga a jogi oltalom.
Szabadalmazható minden új (még sehol a világon nem került nyilvánosságra), feltalálói tevékenységen alapuló (szakember számára nem kézenfekvő), iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem szabadalmazható többek között a megoldás, ha kizárólag szoftver, szervezési megoldás, tudományos elmélet, esztétikai megoldás.

24 A Magyar Köztársaságban érvényes szabadalmat vagy nemzeti- vagy európai- vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni. Külföldi jogszerzés a nemzeti hivataloknál tett bejelentéssel, az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) tagországai esetében ezen túlmenően európai úton is kezdeményezhető. A bejelentés közvetlenül vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül nyújtható be.

25 Az oltalom az illetékes szerv előtt folyó engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik.
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a szabadalmi oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások is. A belföldi, iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben megbízás vagy bírósági megkeresés alapján a Magyar Szabadalmi Hivatalban működő Iparjogvédelmi Szakértői Testület ad szakértői véleményt. A nyilvánosságra hozott szabadalmi dokumentumok kutathatósága mindenki számára nyitott, a dokumentumok kutatásával a műszaki fejlődést elősegítő értékes információk nyerhetők.

26 Szabadalom vagy szabadalmi oltalom a legelterjedtebb oltalmi forma szellemi alkotások védelmére.
A szabadalommal az állam meghatározott időre kizárólagos jogokat ad a szabadalom jogosultjának a találmány tárgyára. Találmánynak hívjuk magát a műszaki megoldást, szabadalomnak vagy szabadalmi oltalomnak a korlátozott ideig fennálló jogi oltalmat. Új szervezési megoldásokra csak az USA-ban tudunk szabadalmi oltalmat szerezni.

27 Hogy mi a védett egy találmányon, azt nekünk kell meghatározni, az állam csak azt ellenőrzi, hogy az tényleg új-e. Másfél évig a szabadalmi hatóság titokban tartja a találmányt, utána azonban közrebocsátja, hogy mindenki tanuljon belőle, és majd (pl. 20 év után) mindenki szabadon hasznosíthassa. A szabadalomnak világszinten kell újnak lennie, de maga az oltalom mindig csak egy konkrét országra, hazai bejelentés esetén Magyarországra érvényes. Nincs világszabadalom.

28 Az újdonság kutatását az egyes szabadalmi hivatalok leginkább a korábbi szabadalmi iratok, mint publikációk alapján végzik. E tekintetben közömbös, hogy a szabadalmi irat érvényes-e vagy védve van-e az adott országban. A kutatásnál a szabadalmi leírások csak mint publikációk érdekesek, bárhol is jelentek meg a világon. Ez nem jelenti azt, hogy más szakcikkek ne kerülnének a kutatás előterébe, különösen a gyógyszeriparban, vegyiparban. A műszaki információk %-a eleve csak szabadalmi iratokból ismerhető meg (szürke irodalom), és a többi nyilvánosságra került megoldást is többnyire szabadalmaztatták, így a legalaposabb szakirodalmi kutatás a szabadalomkutatás.

29 Nemzetközi szervezetek:
Szellemi Tulajdon Világszervezete: WIPO (ENSZ keretein belül működik) Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) Európai Szabadalmi Hivatal: EPO Nemzetközi Szabadalmi Információs Központ (INPADOC)

30 Üzleti titok (know-how)
Műszaki ismeret, amely átruházható, a köz részére közvetlenül nem hozzáférhető és nem szabadalmazott. (francia) Műszaki, kereskedelmi és termelési-gazdasági ismeret, ill. tapasztalat, amely a gyakorlatban alkalmazható, nem áll törvényi oltalom alatt, és többnyire titkos. (német) A magyar jog védi az üzleti titkot, amíg az közkinccsé nem válik.

31 Adatbázisok - fogyasztóvédelem
A Fogyasztóvédő és Érdekszövetség Alapítvány honlapján közli a „vevőbarát” és „nem vevőbarát” magyarországi cégek rövid jegyzékét. Természetesen a startlapon is találunk fogyasztóvédelmi linkgyűjteményt: A fogyasztók honlapján található egy címketár, mely sajátos tárgyszavakhoz rendeli a téma híreit (cikkadatbázis) Mit, hol ne vásároljunk- adatbázis A Tudatos vásárló portálon elérhető, Cégmérce: Biobolt-kereső: (részletes keresés is lehetséges) E-szám adatbázis:

32

33 Adatbázisok - szabadalom
Magyar Szabadalmi Hivatal Publikus IParjogvédelmi AdatbázisCSalád e-lajstrom: jelszó:üzletiinfo) Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi Szakkönyvtár

34 Adatbázisok - védjegy Védjegy névellenőrzés EU védjegykutatás

35 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!