EU és állami támogatások Kis Tünde

Az előadások a következő témára: "EU és állami támogatások Kis Tünde"— Előadás másolata:

1 EU és állami támogatások Kis Tünde 2010.05.05
04/04/2017 EU és állami támogatások Kis Tünde

2 Tartalom I. Bevezetés II. Az Európai Unió támogatási rendszere
04/04/2017 Tartalom I. Bevezetés II. Az Európai Unió támogatási rendszere 1. Római Szerződés 2. Regionális Politika legfőbb célkitűzései 3. Regionális Politika pénzügyi eszközei III. Magyarország támogatási rendszere 1. Előcsatlakozási Alapok ( ) 2. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) 3. Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) 4. Támogatások jellemzői

3 04/04/2017 I. Bevezetés A támogatás olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely katalizátor (ösztönző, gyorsító) hatásával segíti a gazdaság szereplőit, ugyanakkor nem öncélú és nem veszélyezteti a szabad verseny kialakulását, működését. Római Szerződés – Állami támogatás (együttes feltétel): - állami forrás; - kedvezményezett vállalkozás; - szelektivitás; - versenyt torzító hatás; - tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás.

4 I. Bevezetés A támogatások közgazdasági szerepe
04/04/2017 I. Bevezetés A támogatások közgazdasági szerepe Gazdaságpolitikai célok a gazdaságirányítás prioritásainak érvényesítése; a gazdaság technológiai szintjének, műszaki struktúrájának átalakítása; kapacitás feleslegek kezelése; környezetvédelmi célok elérése; export-import célok megvalósítása; különböző fejlettségű térségek azonos szintre hozása, fejlesztése. Társadalompolitikai célok foglalkoztatási célok elérése; megfelelő munkaerő-struktúra kialakítása; hátrányos helyzetű rétegek támogatása; társadalmi átrétegeződés elősegítése; közteher-viselő képesség javítása, társadalmi alap szélesítése.

5 I. Bevezetés A támogatások típusai Regionális támogatás
04/04/2017 I. Bevezetés A támogatások típusai Regionális támogatás Cél: Egyes régiók leszakadásának megakadályozása, illetve felzárkóztatásuk elősegítése. Horizontális támogatás Cél: Bizonyos tevékenységek előnyben részesítése. - KKV-k támogatása - Környezetvédelem támogatása - Kutatás-fejlesztés támogatása - Foglalkoztatás támogatása - Képzési támogatás .

6 I. Bevezetés A támogatások csoportosítása
04/04/2017 I. Bevezetés A támogatások csoportosítása A támogatás célja szerinti csoportosítása - Költségek és kiadások ellentételezésére kapott támogatás - Fejlesztési célra kapott támogatás A támogatás forrás szerinti csoportosítása - Költségvetési forrásból biztosított támogatás - Előcsatlakozási Alapok - Strukturális Alapok - Kohéziós Alap - Egyéb forrásból származó támogatások Speciális támogatási formák - Fogyasztói árkiegészítés - De minimis támogatás (csekély összegű támogatás) .

7 II. Az Európai Unió támogatási rendszere
04/04/2017 II. Az Európai Unió támogatási rendszere

8 04/04/2017 II.1. Római Szerződés A Római Szerződés (87. cikk) szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt. A Római Szerződés szerint a közös piaccal összeegyeztethető: olyan térségek fejlesztése támogatások által, ahol alacsony az életszínvonal/magas a munkanélküliség; közös európai érdeket szolgáló projekt megvalósítására/komoly gazdasági zavar megszüntetésére nyújtott támogatás; egyes gazdasági tevékenységek/területek fejlődését előmozdító támogatás (ha nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket); a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás; a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel hozott határozatával határoz meg. Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) a Hatok által 1957 márciusában aláírt, és 1958-ban hatályba lépett Római Szerződés (Európai Közösséget Létrehozó Szerződés) hozta létre. A Római Szerződés 87. cikke szabályozza a támogatások kérdését. A mai támogatási rendszert meghatározó Regionális Politika, vagy más néven Kohéziós Politika jogszabályi alapjait szintén a Szerződés fekteti le ( cikk)

9 II.2. Regionális Politika legfőbb célkitűzései
04/04/2017 II.2. Regionális Politika legfőbb célkitűzései A fejlődésben elmaradott régiók felzárkóztatása Az EU gazdasági versenyképességének erősítése A munkahelyteremtés ösztönzése Közösségi Stratégiai Iránymutatások ( ) I. Iránymutatás: Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóvá kell tenni II. Iránymutatás: A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése III. Iránymutatás: Több és jobb munkahely

10 II.3. Regionális Politika pénzügyi eszközei
04/04/2017 II.3. Regionális Politika pénzügyi eszközei Strukturális Alapok – régiókat támogat Európai Szociális Alap (ESZA, 1957): célja a Közösségen belül a munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítése, mobilitásuk növelése, változásokhoz való alkalmazkodásuk megkönnyítése, különösen a szakképzés és átképzés útján. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, 1975): célja a Közösségen belüli regionális egyenlőtlenségek orvoslása, lemaradt térségek (ahol a GDP nem éri el az európai átlag 75%-át) fejlesztése és hanyatló ipari térségek átalakítása. Kohéziós Alap – tagállamokat támogat Pénzügyi támogatás biztosítása a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez a közlekedési infrastruktúra területén azon tagállamokban, ahol az 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Regionális Politika = Kohéziós Politika A közötti időszakban az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs része és az 1993-ban létrejött, a halászati ipar alkalmazkodását és modernizálását célzó Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) is a Strukturális Alapokhoz tartoztak. A mezőgazdasági alap jelenleg teljesen önálló, nem képezi a Strukturális Alapok, illetve a Kohéziós Politika részét. A mezőgazdasági alapból történő finanszírozás kereteit a Tanács 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról határozza meg. 2007-ig a Strukturális Alapokat kiegészítették a Közösségi Kezdeményezések, melyeket az EU egészét érintő problémák megoldására hoztak létre és a tagállamok nemzeti szinten hajtottak végre, ugyanakkor a Strukturális Alapokkal ellentétben Brüsszelből, központilag voltak koordinálva. A közötti időszakban a következő közösségi kezdeményezések működtek: EQUAL, INTERREG, LEADER, URBAN. A közötti időszakban az Európai Bizottság döntése értelmében fontos újításként a Kohéziós Politika fő programjaiba kerültek beépítése a közösségi kezdeményezések, tehát önállóan már nem léteznek.

11 II.3. Alapok felhasználásának alapelvei
04/04/2017 II.3. Alapok felhasználásának alapelvei Koncentráció elve: források a leginkább elmaradott, válságban lévő területeknek történő juttatása Partnerség elve: közösségi, országos, regionális és helyi együttműködés az előkészítésben, végrehajtásban és ellenőrzésben Addicionalitás elve: a közösségi támogatás kiegészít, nem kivált Programozás, tervezés elve: támogatások nem egyedi létesítményekhez, hanem átfogó fejlesztési programokhoz történő nyújtása Monitoring elve: folyamatos ellenőrzés és értékelés Átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve: az Alapok meghatározott prioritási területen felmerülő probléma csökkentését célozzák. Partnerség elve: az Alapok nemzeti programokhoz járulnak hozzá. A programokat tagállamok nyújtják be, a végrehajtás közösségi, országos, regionális és helyi szervek együttműködésével történik. (pl. Operatív Programokban szereplő stratégiát széleskörű „társadalmi vita” keretében, a régiók, önkormányzatok, gazdasági érdekképviseletek és civil szervezetek bevonásával dolgozták ki, ezzel teljesítve az EU partnerségre vonatkozó elvárásait.) Addícionalitás elve: közösségi támogatás kiegészíti, és nem kiváltja a nemzeti forrásokat. Programozás, tervezés elve: a támogatásokat nem egyedi létesítményekhez, hanem átfogó fejlesztési programokhoz adják (melyeket a tagállamok készítenek a célkitűzések alapján). Koncentráció elve: a forrásokat a leginkább elmaradott, válságban lévő területeknek juttatják. Szubszidiaritás elve: a Közösség csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. Monitoring elve: az ellenőrzési és értékelési rendszer folyamatos és a Bizottság felügyeli

12 III. Magyarország támogatási rendszere
04/04/2017 III. Magyarország támogatási rendszere

13 III. Támogatási források
04/04/2017 III. Támogatási források Előcsatlakozási Alapok PHARE ISPA SAPARD Nemzeti Fejlesztési Terv Strukturális Alapok Kohéziós Alap Új Magyarország Fejlesztési Terv Strukturális Alapok Kohéziós Alap Az december 16-án létrejött Magyar-EK Társulási Megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy az országot felkészítse az EU-csatlakozásra. A csatlakozási tárgyalások 1998-as megkezdését követően az Európai Tanács szabályozta a társult államok támogatásának rendszerét (hisz ezek nem EU-tagok lévén még nem voltak jogosultak a Regionális Politika által nyújtott eszközök [SA-ok, KA] igénybevételére), mely 2000-ben lépett életbe, miután elfogadták az Agenda 2000-t, az Európai Unió közötti költségvetését. A költségvetésben három célelőirányzatnak allokáltak forrásokat a tagjelöltek segítésére (tehát ezek nem Alapok voltak). Pologne, Hongrie Assistance à la Reconstruction Economique: eredeti célja Lengyelország és Magyarország gazdasági átalakításának elősegítése volt, melyet később az integrációs folyamat társfinanszírozása váltott fel. Instrument for Structural Policies for Pre-accession Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development: A program segítséget nyújtott a tagjelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott, az agrárstruktúra fejlesztését és átalakítását, valamint az integrált vidékfejlesztést szolgáló intézkedésekre, másrészt hozzájárult a fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez. Ezen kívül a SAPARD mint „tanulóprogram” a hatékony pályázati rendszer kialakítására és a végrehajtási folyamat begyakoroltatására is szolgált. A SAPARD főbb támogatási céljai közé tartoztak a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelése, az előírások feltételeinek megteremtése, a környezetterhelés csökkentése, piacra jutás támogatása, valamint a vidék népességmegtartó és munkahelyteremtő képességének erősítése. Az egyes pályázatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írta ki, miután elkészítette a időszakra szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet. A jelenlegi tagjelölt országokat a a időszakban a Tanács 1085/2006/EK rendeletében szabályozott előcsatlakozási támogatási eszközből, az IPA-ból (Instrument for Pre-Accession Assistance) finanszírozzák.

14 III.1. Előcsatlakozási Alapok
04/04/2017 III.1. Előcsatlakozási Alapok PHARE (1989): a Strukturális Alapok előfutára; Magyarország évente milliárd Ft forrást használt fel. A PHARE által támogatott programok csoportjai: Intézményfejlesztési-; Beruházási-; Nemzetközi-; Közösségi- és Regionális fejlesztési programok. ISPA (1999): fő célkitűzése, hogy felkészítse a tagjelölteket a Kohéziós Alap támogatásának fogadására, továbbá elősegítse a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra terén jelentkező konkrét problémák megoldását től Magyarország uniós csatlakozásáig az ISPA keretein belül évi 88 millió euró támogatás érkezett. SAPARD (2000): fő célja a fenntartható vidékfejlesztés és versenyképes agrárgazdaság támogatása volt. Az december 16-án létrejött Magyar-EK Társulási Megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy az országot felkészítse az EU-csatlakozásra. A csatlakozási tárgyalások 1998-as megkezdését követően az Európai Tanács szabályozta a társult államok támogatásának rendszerét (hisz ezek nem EU-tagok lévén még nem voltak jogosultak a Regionális Politika által nyújtott eszközök [SA-ok, KA] igénybevételére), mely 2000-ben lépett életbe, miután elfogadták az Agenda 2000-t, az Európai Unió közötti költségvetését. A költségvetésben három célelőirányzatnak allokáltak forrásokat a tagjelöltek segítésére (tehát ezek nem Alapok voltak). Pologne, Hongrie Assistance à la Reconstruction Economique: eredeti célja Lengyelország és Magyarország gazdasági átalakításának elősegítése volt, melyet később az integrációs folyamat társfinanszírozása váltott fel. Instrument for Structural Policies for Pre-accession Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development: A program segítséget nyújtott a tagjelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott, az agrárstruktúra fejlesztését és átalakítását, valamint az integrált vidékfejlesztést szolgáló intézkedésekre, másrészt hozzájárult a fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez. Ezen kívül a SAPARD mint „tanulóprogram” a hatékony pályázati rendszer kialakítására és a végrehajtási folyamat begyakoroltatására is szolgált. A SAPARD főbb támogatási céljai közé tartoztak a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelése, az előírások feltételeinek megteremtése, a környezetterhelés csökkentése, piacra jutás támogatása, valamint a vidék népességmegtartó és munkahelyteremtő képességének erősítése. Az egyes pályázatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írta ki, miután elkészítette a időszakra szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet. A jelenlegi tagjelölt országokat a a időszakban a Tanács 1085/2006/EK rendeletében szabályozott előcsatlakozási támogatási eszközből, az IPA-ból (Instrument for Pre-Accession Assistance) finanszírozzák.

15 04/04/2017 III.2. Egy főre jutó EU támogatások a és a közötti időszakban* €/fő/év 2004-es árakon Az egy főre jutó uniós támogatások a , és a as időszakban. Magyarországot (328,5€/fő/év, között) csak Észtország és Csehország előzi meg ebben a tekintetben. Forrás: European Policy Research Papers No. 63: The 2006 Reform of EU Cohesion Policy * Románia és Bulgária kivételével

16 III.2. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006)
04/04/2017 III.2. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Nemzeti Fejlesztési Terv („NFT”) NFT céljainak összhangja a Római Szerződéssel, a Liszaboni stratégiával, a Közösségi Iránymutatásokkal és a os célkitűzésekkel Az NFT-ben tervezett fejlesztéseket nagyprojektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehetett megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő Operatív Programok („OP”) fogták össze. A nagyprojektek a Kohéziós Alapból, míg az OP-k a Strukturális Alapokból voltak finanszírozhatók. Magyarország a közötti időszakban a Strukturális Alapokból hozzávetőleg 1765,4 millió euróra, a Kohéziós Alapból 994,4 millió euróra volt jogosult. A Strukturális Alapok általános szabályairól szóló 1260/1999 Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) – így Magyarországnak is – közösségi támogatási kerettervet kellett készíteniük és az Európai Bizottság elé kellett terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat ahhoz, hogy igénybe vehessék a Strukturális Alapok támogatásait. A magyar kormány által készített keretterv a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) volt. Itt utalunk vissza először az EU-s részre: ugyanis az NFT céljainak összhangban kellett állnia a már bemutatott Római Szerződéssel, a Lisszaboni stratégiával, a Közösségi iránymutatásokkal és a os Célkitűzésekkel. Az NFT-ben tervezett fejlesztéseket nagy projektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehetett megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő ún. Operatív Programok (OP) fogták össze. Ágazati OP-K: GVOP, AVOP (ekkoriban a mezőgazdaság is a Strukturális Alapok részét képezte: az EMOGA Orientációs része és a HOPE is a Strukturális Alapok közé tartozott), HEFOP, KIOP; regionális OP: ROP ( ban az összes régiót ez az egy OP fogta össze). Ekkoriban egy külön Kohéziós Alap IH bonyolította a KA nagyprojekteket, melyek alsó határa 10 millió euró volt. Magyarország a időszakban a strukturális alapokból hozzávetőleg 1765,4 millió euró támogatásra volt jogosult, a Kohéziós Alapból 994,4 millió euróra, a magyar kormány társfinanszírozását 594,3 millió euró volt. A Strukturális Alapokat kiegészítő Közösségi Kezdeményezések közül a csatlakozást követően, a os időszakban Magyarországon az EQUAL (kb.26,8 millió euró) és az INTERREG (kb.60,9 millió Euró) program indult el. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban 2001-től folytak kísérleti jellegű LEADER típusú programok, melyek tovább fejlesztése eredményezte az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program LEADER + intézkedését. A os időszakban, a Tanács 1260/1999/EK rendelete értelmében megjelent Magyarországon az Átmeneti Támogatás is, amely mind célkitűzései, mind eljárásrendje tekintetében a Phare program intézményfejlesztési fejezet továbbélésének volt tekinthető. Az Átmeneti Támogatás célja az adminisztratív és intézményi kapacitás megerősítése volt azokon a területeken, amelyek felkészültsége elmaradt az akkori tagállamokétól. Elvben, a Csatlakozási Okmányban meghatározott alábbi területek mindegyikén felhasználható volt, de mindenekelőtt azon hiányosságok gyors és célzott fölszámolásához kívánt segítséget nyújtani, amelyeket a 2003 novemberében az Európai Bizottság által elkészített Átfogó Monitoring Jelentés tárt fel. Az Átmeneti Támogatásból finanszírozott intézkedések nem részesülhettek támogatásban sem az előcsatlakozási (Phare, ISPA, SAPARD), sem a Strukturális és Kohéziós Alapokból.

17 III.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)
04/04/2017 III.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) = Nemzeti Stratégiai Referenciakeret = Nemzeti Fejlesztési Terv II. Míg között csak a kevésbé fejlett tagállamoknak kellett Nemzeti Fejlesztési Tervet készíteni, 2007-től minden tagállam köteles Nemzeti Stratégiai Referenciakeret („NSRK”) összeállítására. Átfogó célok: A foglalkoztatás bővítése; A tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Prioritások: - Gazdaságfejlesztés; - Környezeti és energetika fejlesztés; - Közlekedésfejlesztés; - Területfejlesztés; - Társadalom megújulása; - Államreform. Az ÚMFT tartalmazza az Operatív Programokat, amelyekben megfogalmazott célokat az Akciótervek fejtik ki részleteiben. Az ÚMFT-ben megfogalmazott célok eléréséhez az EU Regionális Politikája keretében (2004-es árakon) 22,4 milliárd euró áll rendelkezésre. 2007. januárban kiírásra kerültek a időszak első pályázatai. Míg között (1260/1999 rendelet) csak a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) kellett NFT-t készíteni (tehát Magyarországnak is között), addig az EU új költségvetési időszakában (1083/2006/EK rendelet), minden tagállamnak el kell készítenie nemzeti stratégiai referenciakeretét (NSRK), és azon belül az Operatív Programokat (ezek alapján történik az érkező pénzek allokálása). Az NSRK céljainak is összhangban kell állnia az EU-s részben már bemutatott Római Szerződéssel, a Lisszaboni stratégiával, a CSG-vel és a as Célkitűzésekkel. Az ÚMFT társadalmi egyeztetése augusztus 1. - szeptember 27. között zajlott, kormány október 25-én fogadta el, mely után a kormány november 28-án nyújtotta be az Új Magyarország Fejlesztési Tervet az Európai Bizottságnak. A Bizottságnak a benyújtástól kezdődően 3 (nettó) hónapja volt arra, hogy kérdéseket intézzen a tagállamokhoz. A fejlesztési tervvel kapcsolatban a Bizottságnak csak tudomásul vételi joga van, melynek eleget is tett: áprilisban lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek összesen kevesebb mint 2 százalékkal változtak az egyes programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy milliárd forint. Az az Európai Bizottság kérésére a várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre. Az ágazati OP-k: GOP, KOZOP, TÁMOP, TIOP, KEOP, ÁROP, EKOP, VOP. Regionális OP-k: as időszakban minden régiónak külön OP-ja van, és nem csak egyetlen ROP fogja őket össze, mint ban november 8-ig lezárult az OP-k társadalmi egyeztetése. December elején a kormány elfogadta mind a 15 OP-t. A jóváhagyott operatív programokat Magyarország december 20-án 25 tagállamból negyedikként nyújtotta be az Európai Bizottságnak. várható, hogy Magyarország az elsők között, várhatóan ez év júniusáig lezárja a tárgyalásokat. Bár a pályáztatáshoz szükséges Akcióterveket csak azt követően lehet elkészíteni, hogy az Európai Unió elfogadta az operatív programokat, a gyorsabb ügyintézés érdekében az ideiglenes akciótervek kidolgozása már megkezdődött (a végleges Akciótervek a legújabb információk szerint várhatóan szeptembertől lesznek elérhetők). Emellett az Európai Bizottság már visszaigazolta, hogy befogadta az operatív programokat (2006. december 22.), így az uniós szabályok szerint januárban az NFÜ kiírhatta az első a pályázatokat a közötti időszak EU Kohéziós és Strukturális Alapok forrásaira (GOP, TÁMOP, KMOP). Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból (HOPE) további 3,4 milliárd euró forrás érhető el, ezeket azonban nem az ÚMFT, hanem az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) koordinálja, hisz nem képezik a Regionális Politika részét.

18 2007-2013 között rendelkezésre álló források
04/04/2017 III.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) között rendelkezésre álló források EUR mln Míg között (1260/1999 rendelet) csak a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) kellett NFT-t készíteni (tehát Magyarországnak is között), addig az EU új költségvetési időszakában (1083/2006/EK rendelet), minden tagállamnak el kell készítenie nemzeti stratégiai referenciakeretét (NSRK), és azon belül az Operatív Programokat (ezek alapján történik az érkező pénzek allokálása). Az NSRK céljainak is összhangban kell állnia az EU-s részben már bemutatott Római Szerződéssel, a Lisszaboni stratégiával, a CSG-vel és a as Célkitűzésekkel. Az ÚMFT társadalmi egyeztetése augusztus 1. - szeptember 27. között zajlott, kormány október 25-én fogadta el, mely után a kormány november 28-án nyújtotta be az Új Magyarország Fejlesztési Tervet az Európai Bizottságnak. A Bizottságnak a benyújtástól kezdődően 3 (nettó) hónapja volt arra, hogy kérdéseket intézzen a tagállamokhoz. A fejlesztési tervvel kapcsolatban a Bizottságnak csak tudomásul vételi joga van, melynek eleget is tett: áprilisban lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek összesen kevesebb mint 2 százalékkal változtak az egyes programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy milliárd forint. Az az Európai Bizottság kérésére a várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre. Az ágazati OP-k: GOP, KOZOP, TÁMOP, TIOP, KEOP, ÁROP, EKOP, VOP. Regionális OP-k: as időszakban minden régiónak külön OP-ja van, és nem csak egyetlen ROP fogja őket össze, mint ban november 8-ig lezárult az OP-k társadalmi egyeztetése. December elején a kormány elfogadta mind a 15 OP-t. A jóváhagyott operatív programokat Magyarország december 20-án 25 tagállamból negyedikként nyújtotta be az Európai Bizottságnak. várható, hogy Magyarország az elsők között, várhatóan ez év júniusáig lezárja a tárgyalásokat. Bár a pályáztatáshoz szükséges Akcióterveket csak azt követően lehet elkészíteni, hogy az Európai Unió elfogadta az operatív programokat, a gyorsabb ügyintézés érdekében az ideiglenes akciótervek kidolgozása már megkezdődött (a végleges Akciótervek a legújabb információk szerint várhatóan szeptembertől lesznek elérhetők). Emellett az Európai Bizottság már visszaigazolta, hogy befogadta az operatív programokat (2006. december 22.), így az uniós szabályok szerint januárban az NFÜ kiírhatta az első a pályázatokat a közötti időszak EU Kohéziós és Strukturális Alapok forrásaira (GOP, TÁMOP, KMOP). Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból (HOPE) további 3,4 milliárd euró forrás érhető el, ezeket azonban nem az ÚMFT, hanem az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) koordinálja, hisz nem képezik a Regionális Politika részét. 2004-ben csatlakozó országok Forrás:

19 OP módosítást követő tervezett keret
04/04/2017 III.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program milliárd HUF 847,0 A forráshiányos kkv-k segítése a hitelhez való jutás feltételeinek javításával; visszatérítendő támogatások; újszerű pénzügyi eszközök az uniós támogatási rendszerben 4. JEREMIE 189,0 58,6 3. Üzleti környezet A vállalkozások külső működési környezetének javítása, különös tekintettel az info-kommunikációs infrastruktúrára és a logisztikai központokra 341,7 A növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások komplex fejlesztése; technológiai modernizáció; szervezetfejlesztés és modern folyamatmenedzsment ösztönzése 2. Vállalati kapacitások komplex fejlesztése 257,6 1. K+F+I kapacitás és aktivitás növelése A K+F+I tevékenység fokozása; a K+F+I folyamatok résztvevői között együttműködés erősítése; a növekedési pólusok fejlesztése; klaszterek; piaci környezet fejlesztése OP módosítást követő tervezett keret + Közép-Magyarországi OP 1. prioritása (tükör program – 94 milliárd forint) Minden pályázat nyitott a kkv-k számára, de csak néhány konstrukcióban pályázhatnak nagyvállalatok Forrás: NFÜ 19

20 III.4. EU támogatások jellemzői
A Regionális Politika keretében nyújtott támogatások jellemzői: Társfinanszírozású támogatás (EU + tagállam) Közvetlen támogatás Vissza nem térítendő támogatás Pénzbeli támogatás Utófinanszírozott támogatás Maximált nagyságú (támogatási intenzitás - intenzitási térkép)

21 III.4. Magyarország – Reginális támogatási intenzitás* térkép
04/04/2017 III.4. Magyarország – Reginális támogatási intenzitás* térkép A támogatási intenzitásokat régiók szerint határozzák meg az EU-ban (NUTS régiók). Magyarországon a hét régió közül hat tartozik „Konvergencia” célkitűzés alá, és egyedül Közép-Magyarország tartozik a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá. Kedvezményezett régiónak (50%) minősül Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl. Tehát ebbe a maximális intenzitásba az összes támogatási formát bele kell számítani, nem csak az EU-tól kapott támogatásokat (ezek listáját a következő slide tartalmazza) * Támogatási intenzitás: Az állami támogatásnak az elszámolható költségekhez viszonyított aránya. A maximálisan elérhető támogatási intenzitásnál figyelembe veendő minden támogatási forma. Forrás: 85/2004. (IV. 19.) Kormányrendelet

22 III.4. Támogatások típusa
04/04/2017 III.4. Támogatások típusa Támogatásnak minősül: Vissza nem térítendő és visszatérítendő pénzeszközök Kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás Kedvezményes kezességvállalás, állami tőkejuttatás Adókedvezmény, adóalap-kedvezmény Ingyenesen és kedvezményesen nyújtott szolgáltatás Ingatlanjuttatás Követelésről való lemondás, tartozásátvállalás Kedvezményes bérlet, kedvezményes lízing Az eddig bemutatott, EU által társfinanszírozott vissza nem térítendő pénzeszközökön (támogatásokon) túl ezek a támogatások léteznek Magyarországon Az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról szóló 85/2004. kormányrendelet értelmében (az Európai Unió nemzeti regionális támogatásokról szóló, közötti időszakra vonatkozó iránymutatása (2006/C 54/08) alapján)

23 III.4. További vissza nem térítendő pénzeszközök
04/04/2017 III.4. További vissza nem térítendő pénzeszközök Egyedi kormánydöntésen alapuló támogatás: nemzetgazdasági szinten is jelentős (10 millió euró feletti) beruházásoknak. Kizárólag állami forrásból finanszírozott. További támogatási formák: Vissza nem térítendő közvetlen támogatás, fejlesztési adókedvezmény, képzési támogatás és munkahelyteremtési támogatás. Az EU által társfinanszírozott támogatásokon túl ezek a támogatások sorolhatók Magyarországon a vissza nem térítendő pénzeszközök közé (előző slide felsorolásából az első sor). Azon támogatási formák esetén, melyek tisztán hazai finanszírozásúak, szintén figyelembe kell venni az uniós előírásokat. Egyedi támogatás: A kormány egyedi döntésével megítélhet (tisztán hazai finanszírozású) támogatásokat olyan, nemzetgazdasági szinten is jelentős (50 millió euró feletti) beruházások számára, melyek munkahelyteremtéssel járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez. A maximálisan megítélhető támogatási arány és összeg egyénileg folytatott tárgyalások függvénye. A VIP ügyintézéssel kezelt támogatások formái: Közvetlen, egyedi kormánydöntéssel nyújtott, vissza nem térítendő, utófinanszírozott pénzbeli támogatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kezelésében Fejlesztési adókedvezmény a Pénzügyminisztérium kezelésében Képzési támogatás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) kezelésében EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus: A május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű, új támogatási forma alapját. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül - a tíz újonnan csatlakozott országra (továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra) - évi 120 millió euró, ebből Magyarország részesedése 10%, tehát évente mintegy 12 millió euró. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett, a tíz újonnan csatlakozott ország részére Norvégia kétoldalú szerződésekkel létre hozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. A fentiek értelmében Magyarország 5 éven keresztül évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. Schengen Alap: június 14-én a Benelux államok, Franciaország és Németország aláírta a Schengeni Megállapodást, amelynek célja a közös határaikon fennálló vám- és határőrizeti ellenőrzés fokozatos megszüntetése volt. A Megállapodás végrehajtására június 9-én megkötötték a Schengeni Egyezményt. Az azóta eltelt idő során az Európai Unió tagállamainak nagy része, illetve két északi ország, Norvégia és Izland is csatlakozott a hálózathoz. A Schengeni térséghez való csatlakozás érdekében az Európai Unió a Csatlakozási Szerződés 35. cikkével létrehozta a Schengen Alapot. Az Alapból jelentős pénzügyi támogatás jut az újonnan csatlakozott országok, így Magyarország számára is. E forrás teszi lehetővé a schengeni vívmányok mielőbbi alkalmazását – különös tekintettel a külső határok ellenőrzésére. A Schengen Alap összesen több mint 165 millió euró pénzügyi támogatással járul hozzá Magyarország teljes körű schengeni tagságához. A források lekötésére a május 1. és december 31. közötti időszak áll rendelkezésre. Twinning Program: Az Európai Unió 1998-ban - a csatlakozási folyamatok elősegítésére - indította el Twinning Programját. A kezdeményezés célkitűzése a 10 újonnan csatlakozott tagállam, a Phare országok, az úgy nevezett CARDS Alapra jogosult Nyugat-Balkán térség, valamint a főként a Földközi-tenger déli partjainál található MEDA országok intézményrendszerének fejlesztése. A kedvezményezett országok körének további bővülése várható a FÁK térségének bevonásával, melyre részben a TACIS allokáció nyújtana majd fedezetet. A twinning projektek kizárólag képzés jellegű beruházásoknak tekinthetők, melyek során – a szakértők együttműködésének köszönhetően - az uniós intézményrendszer kiépítésével, működtetésével kapcsolatos tudás, tapasztalat átadására kerül sor.

24 Köszönöm a figyelmet! Kis Tünde E-mail: tunde.kis@hu.pwc.com
04/04/2017 Köszönöm a figyelmet! Kis Tünde