A Magyar Rendvédelmi Karra vonatkozó jogi szabályozás

Az előadások a következő témára: "A Magyar Rendvédelmi Karra vonatkozó jogi szabályozás"— Előadás másolata:

1 A Magyar Rendvédelmi Karra vonatkozó jogi szabályozás
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő módosításáról szóló konferencia január 24. A Magyar Rendvédelmi Karra vonatkozó jogi szabályozás Előadó: dr. Pálfi Kinga r. hadnagy osztályvezető, Belügyminisztérium

2 Előzmények A Magyar Rendvédelmi Kart (MRK) a évi CLXXXIV. törvény emelte be a Hszt.-be, január 1-jei hatálybalépéssel. Az MRK-ra vonatkozó rendelkezések megegyeznek a Magyar Kormánytisztviselői Karra (MKK) vonatkozó szabályokkal.

3 Az MRK jogállása Az MRK a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak rendvédelmi szakmai érdekképviseleti köztestülete. kötelező kamarai tagsági viszony törvényességi ellenőrzését az ügyészség gyakorolja

4 Az MRK tagozatai Az MRK szervenként elkülönült résztestületei:
rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, Nemzeti- Adó és Vámhivatal, Országgyűlési Őrség

5 Az MRK feladat- és hatásköre
érdekképviselet védi az MRK tekintélyét, testületeinek, tagjainak jogait és érdekeit hivatásetikai részletszabályok megalkotása, etikai eljárás lefolytatása jogszabály-előkészítés során konzultációs joggal rendelkezik jogszabály megalkotását és módosítását kezdeményezheti a fegyveres szerv vezetője köteles kikérni véleményét a hatáskörébe utalt, az állományt érintő szabályozásról véleményezési jog (3 kötelező eset) jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni felterjesztési jog jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását kezdeményezheti a miniszternél működési szabályok megalkotása nyilvántartás vezetése a tagjairól és szerveiről

6 éves költségvetés megalkotása
tag delegálása a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság elnökségébe megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez díj alapítása és adományozása kitüntetés vagy más elismerés adományozásának kezdeményezése meghatalmazás alapján tagja képviseletének ellátása bírósági vagy más hatósági eljárásban (szolgálati, közalkalmazotti jogviszony tekintetében) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet pályázatokat írhat ki és bírálhat el kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására

7 Etikai eljárás Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. a rendvédelmi hivatás etikai alapelveinek (Hszt. 70/B. §), a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex, az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseinek megszegése Etikai eljárás eredménye: fegyelmi eljárás kezdeményezése javaslattétel kifogástalan életvitel-ellenőrzés kezdeményezésére etikai eljárás megszüntetése

8 Az MRK szervezete Közgyűlés: legfőbb képviseleti, döntéshozó szerv
évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a miniszter, az országos parancsnok, az NVSZ és a TEK főigazgatója tanácskozási joggal részt vehet tagjait 5 évre, titkos szavazással választják tagozatonként 10 (kivéve: OGY Őrség szerinti tagozat esetében 3) tagból áll Elnökség: legfőbb ügyintézői testület elnök, alelnökök (tagozatonként 1) főtitkár Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Etikai Bizottság elnöke

9 Pénzügyi Ellenőrző Bizottság:
a Közgyűlés választja tagozatonként 1 tagból áll Etikai Bizottság: tagozatonként 4 tag – kivéve: OGY Őrség szerinti tagozat esetében 1 tag háromtagú tanácsban jár el MRK Irodája: a főtitkár vezeti vezeti az MRK tagnyilvántartását + Alapszabály szerinti feladatok

10 Tagsági viszony kötelező kamarai tagsági viszony
a tagság más kamarai tagságot nem zár ki keletkezése vagy megszűnése: a szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítésével, illetve megszűnésével egyidejűleg a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatási kötelezettsége az Iroda felé – 15 napon belül az Iroda a tag nyilvántartásba vételét követően a tagságról igazolást állít ki

11 Az MRK nyilvántartása Nyilvántartott adatok:
a tag neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata a foglalkoztató szerv megnevezése, a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés helye Adatszolgáltatás csak a tag részére, a saját adatairól teljesíthető.

12 Az MRK tisztségviselői
legalább 5 éves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlat azonos tisztségre legfeljebb 2 egymást követő alkalommal választható meg a tisztségviselő megbízatása megszűnik az MRK tagsági viszony megszűnésével lemondással összeférhetetlenség kimondásával határozott időtartam lejártával az Alapszabályban meghatározott más okból

13 Az MRK és az állami szervek kapcsolata
Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, a szerv működésével, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszközzel, egyéb döntéssel kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását, visszavonását. A megkeresett szerv 30 napon belül köteles érdemben válaszolni, vagy a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez áttenni.

14 Köszönöm a figyelmet! Dr. Pálfi Kinga osztályvezető
Belügyminisztérium, Jogszabály-előkészítő és Koordinációs Főosztály (1) , BM: