A devianciák és antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái

Az előadások a következő témára: "A devianciák és antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái"— Előadás másolata:

1 A devianciák és antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái
Társadalomismeret –Pszichológia 20.

2 Társadalmi normák, norma-rendszer
A társadalmat normarendszerek irányítják. Ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen, normákra van szükség. A társadalom tagjainak követnie kell bizonyos viselkedési szabályokat. A társadalomban sokféle norma érvényesül egymás mellett: Jogi normák (be nem tartását az állam szankcionálja) Valláserkölcsi normák (halál utáni büntetés) Erkölcsi / etikai normák (be nem tartását a közösség megvetéssel bünteti) Szokások, illemszabályok, divatszabályok (megszegését erősebb-gyengébb helytelenítés követi) Deviáns (normaszegő) magatartás: Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedés Konform (normakövető) magatartás: A társadalmi normáktól nem eltérő , az elfogadott viselkedési szabályokat betartó viselkedés.

3 A normákkal kapcsolatos négy fontos megállapítás:
Adott társadalomban, ellentmondásban lehetnek a normák (pl. vallási vagy etnikai csoportok által elfogadott normák) A normák változnak a társadalmak történeti fejlődése során (pl. homoszexualitás erkölcsi megítélése) A különböző társadalmakban nagyon eltérő normákat fogadnak el az egyes cselekmények megítélésénél. (pl. vérbosszú – néhol elfogadják, máshol büntetik.) Nem biztos, hogy egy társadalomban elfogadott norma előnyös (pl. tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban.)

4 Deviancia = A mindenkori normától való elhajlás
A deviáns viselkedés fajtái bűnözés öngyilkosság alkoholizmus kábítószer-fogyasztás nem organikus eredetű mentális betegségek prostitúció

5 A Magyarországon legelterjedtebb deviáns viselkedési formák – az öngyilkosság, alkoholizmus, drogfogyasztás, bűnözés – hagyományosan a férfiakra jellemző probléma-megoldási módok, és csupán a mentális betegségekben szenvedők között találunk nagyobb arányban nőket. Ugyanakkor az elmúlt egy-két évtized radikális változásokat hozott ezen a területen, itthon és külföldön egyaránt. Magyarországon elsősorban a nők alkoholfogyasztási szokásainak megváltozása, az öngyilkossági adatokban bekövetkezett változások, illetve ezen belül a női öngyilkossági arányok viszonylagos stabilitása, valamint a drogfogyasztás – és ezen belül a nők sajátos fogyasztási szokásai -, mint viszonylagosan új jelenség a hazai devianciák körében. A deviáns viselkedések közös sajátosságai mindegyik mögött megfigyelhető a társadalom válsága a kultúra, az értékek és normák válsága, pusztulása, vagy ezek elbizonytalanodása (dezorganizáció); a viselkedészavarok pedig ennek a tünetei, jelzései Különböző elméletek születtek ennek magyarázatára elméletek, melyek makrotársadalmi szinten keresik ennek okát (társadalmi anómia) elméletek, melyek mikrotársadalmi szinten ( az egyén, a család és más elsődleges csoportok szintjén keresik az okot)

6 Anómia (anómiás állapot)
Emil Durkheim magyarázata a társadalmi normák meggyengülésének az állapota – gyors társadalmi, gazdasági változások hatására felerősödik. világos viselkedési szabályok hiánya a gyors, a nagy megrázkódtatással járó társadalmi változások akut feszültség-helyzeteket teremtenek, s növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát (devianciákat) Robert Merton magyarázata ANÓMIA az az állapot, amikor a társadalmilag elfogadott célokat (pl. meggazdagodás) nem lehet megengedett eszközökkel elérni (pl. tanulás, munka, takarékosság által.) a társadalom kedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben erősebb az anómiás állapot, ezért ott gyakoribb a deviáns viselkedés. A deviáns viselkedést több típusra osztotta fel, melyek közül kettő emelkedik ki : A vagyon elleni bűnözőt az jellemzi, hogy a célokat elfogadja (meg akar gazdagodni) de nem megengedett eszközöket alkalmaz. A neurotikust , az alkoholistát, a drogost, az elmebeteget, az öngyilkost pedig az jellemzi, hogy nemcsak az eszközöket de a célokat is elutasítja (visszahúzódik a társadalomtól)

7 Többtényezős deviancia-elmélet
Andorka, Buda, Cseh-Szombathy A deviáns viselkedésformához a következő tényezők szükségesek: a gyermekkori szocializáció zavarai felnőttkori feszültségek (családi élettel, munkával kapcsolatos feszültségek, kielégítetlen ambíciók) a környezetnek a deviáns viselkedésre vonatkozó felfogása (egyértelmű normák, társadalmi kontroll, a deviáns viselkedéshez való hozzáférés) a deviánssá minősítés (a környezet reakciói a deviáns magatartásra) Akik részben megértik és akik elítélik (1991 magyar népesség) Az öngyilkosokat A narkománokat Az alkoholistákat Részben megértik 39,8% 6,8% 20,4% Elítélik 25,6% 70,1% 48,6%

8 Öngyilkosság Típusai:
Az olyan társadalmakban, amelynek tagjait túl erősen integrálják vagy túlszabályozzák az öngyilkosságnak két formája fordul elő. altruista öngyilkosság( a katona aki meghal társaiért) fatalisztikus öngyilkosság (indiai özvegyek máglyahalála) az olyan társadalmakban, ahol túl gyors az átalakulás meggyengül az egyén társadalmi integráltsága/társas támogatottsága, melynek következtében: anómiás öngyilkosság egoista öngyilkosság Az öngyilkosság mindig valamilyen krízis következtében jön létre. Rövid idejű de súlyos pszichológiai egyensúlyvesztés alakul ki a krízisben. Krízis akkor alakul ki ha: az egyén kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, mely a jelenre és a legközelebbi jövőre vonatkozik a veszély pszichológiai problémává válik, a kognitív funkciók beszűkülnek az egyén nem képes a veszélyt elkerülni, jellemző a pánik, csapda-helyzetet él meg, melyből egyetlen kiútnak az öndestrukciót látja az egyén nem képes a veszélyt adekvátan kezelni, mely az ÉN elégtelenségének érzését vonja maga után az egyénre egyre mélyülő regresszió jellemző az egyén a krízis megoldásának egyetlen kimenetét látja, az öngyilkosságot. Tehát az egyén a kritikus helyzetben hibásan reagál.

9 Öngyilkosságok alakulása hazánkban
lakosra 45,9 öngyilkosság jut a férfiak gyakrabban követnek el ún. „befejezett” suicidumot mint a nők a nők körében gyakoribb az öngyilkossági kísérlet (parasuicidum) az idősebb korcsoportokban magasabb az öngyilkossági index a városok öngyilkossági aránya meghaladja a falvakét kiugró a déli megyék magas öngyilkossági aránya (Bács, Békés, Csongrád) a tanyasi emberek körében ( Csongrád megyében) magasabb az öngyilkossági ráta Megelőzése „cry for help”- motívum felismerése (jelzés direkt/ indirekt formában) a családi szocializációt javító mentálhigiénés programok kidolgozása szükséges

10 Alkoholizmus ősidők óta fogyasztanak bizonyos pszichotrop szereket (lelki működést befolyásoló) úgy tűnik, hogy e szerek fogyasztásának van valamilyen funkciója alkohol = „legális narkotikum” a túlzott alkoholfogyasztásnak lehetnek pszichológiai okai is (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, feszültségek, a problémák elviselésének nehézsége miatt az egyén ivásba menekül) Mit nevezünk alkoholizmusnak? Orvosi definíció: Alkoholista az, akiben a nagy mennyiségű fogyasztás hatására már rögzült a hozzászokás és kialakult a fizikai függőség (nem képes ivása fölött uralkodni). Az alkoholhoz való viszony szerint az emberek négy csoportját különböztetik meg: alkoholos italt nem fogyasztók (absztinensek) szociális ivók (mértékletesen ivók) excesszív ivók (mértéktelenül ivók – alkoholbeteggé válnak) alkoholbetegek (dependensek, ha nem isznak elvonási tünetek lépnek fel) Szociológiai definíció: Alkoholista az, akinek az alkoholfogyasztás nehézségeket okoz társadalmi szerepeinek ellátásában, a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedésben.

11 Alkoholizmus alakulása hazánkban
az egy főre jutó alkoholmennyiség 11,5 liter tiszta alkoholban számítva (5. helyen van hazánk) az alkoholisták döntő részben a éves korosztályból kerülnek ki kedvezőtlen a nők arányának emelkedése a leszázalékoltak között is magas arányban, kb. 20%-ban találtak alkoholizmust az állami gondozásba vett gyermekek mintegy 35%-a olyan szülőktől származik, akik alkoholisták (egyik vagy mindkét szülő) az értelmiség alkoholizmusa rejtettebb legveszélyeztetettebbek az alsó társadalmi rétegbe tartozó iskolázatlanok/szakképzetlenek (szubkultúrák) házasságok felbomlásához is vezet közismert az alkoholizmus és az öngyilkosság összefüggése (vizsgálati adat: az öngyilkosságot elkövetettek 47,7%-a ittas volt halála időpontjában) az alkohol több krónikus betegségnek rizikófaktora a legveszélyeztetettebbek a fiatalok: alkoholfogyasztásuk gyorsabban nő, mint az átlagos fogyasztás hamarabb lesznek részegek gyakoribbak a szövődmények gyorsabban válnak dependensekké mint a felnőttek a fiatalon megszokott italozó magatartási formák felnőtt korban is megmaradnak.

12 Hajlamosító tényezők az egyéni szocializációs folyamat hibái mikrokulturális hatások (gyermekkori, családi, felnőttkori – baráti – munkahelyi hatások) makrokulturális hatások (az adott közösség ivási szokásai és megítélései) akut pszichés megterhelések, stresszállapotok, belső feszültségek hozzáférhetőség, alkalmak társaságban a „nem ivás” szinte szégyen (társadalmi funkció) Megelőzése egységes megelőző stratégiát nem lehet adni DE ellene tenni lehet: gazdasági intézkedéseket tiltást egészségnevelés kiterjesztését önsegítő csoportok szervezését (pl. Alcoholicus Anonymus)

13 Kábítószer-fogyasztás Narkológiai fogalmak
Drog Azok az anyagok, amelyek az élő szervezetbe bekerülve, annak egy vagy több funkcióját módosítják (WHO 1977) gyógyszerek, kábítószerek, gyógyszerészeti értelemben vett drogok, élvezeti szerek, pszichotrop hatású ipari anyagok Kábítószer Azok az anyagok, amelyek a szervezetbe kerülve kellemes érzést, eufóriát, színes álmokat, csapongó gondolatokat, érzékcsalódásokat idéznek elő. (WHO) Orvosi értelemben A központi idegrendszerre depresszáns hatással rendelkező illegális drogok, melyek az ópiátszármazékokat foglalják magukba. Olyan gyógyszerek, vegyszerek, melyek az élő szervezetben elsősorban a központi idegrendszer működésében olyan változást idéz elő, amely - ha csak rövid időre is – átalakítja az ember személyiségét. Jogi értelemben Kábítószernek az minősül, amely a kábítószerlistán megtalálható.

14 Abúzus Különféle anyagokkal való visszaélés, káros szokás, szenvedély. Káros, ha az egyén maga is szenved miatta, egészsége károsodik és teljesítőképessége csökken Drogabúzus Viselkedésváltozáshoz vezethet, továbbá a tolerancia kifejlődésével az adagolás emelését vonja maga után. Dependencia a személy a szer rabja lesz, melynek hatására magatartását a pillanatnyi kielégülés, a szer ismételt megszerzésére és fogyasztására irányuló késztetés határozza meg. a szenvedélybetegség hosszú, progrediáló folyamat Drogdependencia pszichikai vagy fizikai függőség állapotát jelenti Tolerancia a drogok krónikus alkalmazása esetén alakul ki. (egyre nagyobb adagok kellenek) Megnyilvánulhat: Metabolikus: a droglebontás fokozódik Magatartási szinten: egyre nagyobb adagok kellenek Fiziológiai: az idegsejtek anyagcseréjének változása miatt Eufória a drog hatására beálló, mindent megszépítő, feledést nyújtó állapot (megszűnnek a gátlások és az időérzés)

15 Hallucináció érzékcsalódás Bódulat olyan állapot, amikor a kábítószer rabja úgy érzi, túllépte léte határait Extázis Önmagából való kilépés (hallucinogén szerek csúcspontja) Deperszonalizáció az egyén önmagát személytelennek vagy önmagától idegennek érzi Habituáció hozzászokás Substance abuse „anyaggal” való visszaélés egyesíti a drogozás mellett a táplálkozással való visszaélést (obesitas, anorexia nervosa), sőt a levegővétel erőszakos megszakításával, az átmeneti strangulációval előidézhető bódulatot is.

16 A nyilvántartott kábítószer-fogyasztók száma nemek szerint 1995-ben
Kábítószer kategória Férfi  Nő  Összes Nő/Összes ópiát típus 578 171 749  22,8 kokain típus  13  6 19 31.6 kannabisz típus  156  20 176  11,4 hallucinogének 44 23  67 34,3 amfetamin típus 85 108  21,3 nyugtató típus  458  575  1033  55,7 politoxikománia 546 376  922 40,8 szerves oldószerek 121  24  145 16,6 egyéb kábítószerek 33  11  25,0 összesen  2034  1229  3263  37,7 Forrás: OPNI - kézirat

17 Az évi TÁRKI vizsgálatban gyógyszerfogyasztásra vonatkozóan tettek fel néhány kérdést. Ennek alapján a felnőtt férfiak 36%-a, a nőknek pedig 42%-a szed valamilyen rendszerességgel gyógyszert. Napi rendszerességgel a férfiak 16%-a, a nőknek pedig 26%-a, betegség nélkül pedig a férfiak 5,4%-a, és a nőknek 7,7%-a szed gyógyszert (ebbe nem számítottuk bele a fogamzásgátló tablettákat, vitaminokat, megfázásra való gyógyszereket stb.). Végül rendszeresen szed nyugtatót a férfiak 7,8%-a és a nők 10%-a. Az adatok arra utalnak – egybehangzóan klinikai tapasztalatokkal – , hogy a gyógyszer, és különösen a nyugtató szedés meglehetősen gyakori a felnőtt népesség körében. Egy 1990-ben, 1000 fős, felnőtt népességre reprezentatív mintán végzett vizsgálat alapján a népesség 5,4%-a próbálkozott már valamilyen visszaélésre alkalmas droggal, nagyjából fele-fele arányban férfiak és nők (Elekes 1993.). Sem fogyasztásban sem a droggal kapcsolatos véleményekben nem találtunk jellegzetes különbséget a férfiak és nők között. Az évi Budapesti középiskolás vizsgálat adatai alapján a megkérdezettek 11,6%-a legalább egyszer az életében kipróbált valamilyen tiltott drogot. A középiskolások másik, 13,1%-a legalább egyszer az életében próbálkozott valamilyen orvos által is feliható altató, nyugtató, ópiáttartalmú gyógyszer nem orvosi javaslatra történő fogyasztásával. (Elekes 1993)

18 A szórványosan rendelkezésre álló statisztikai adatok és az eddigi epidemiológiai vizsgálatok alapján azt a nagyon óvatos következtetést lehet levonni, hogy a tiltott és legális szerek fogyasztása létezik a felnőtt és a fiatal népesség körében egyaránt. Többségüknél azonban csak próbálkozásról, alkalmi fogyasztásról beszélhetünk, a fogyasztás gyakorisága, a megelőző évi, illetve havi prevalencia értékek egyértelműen erre utalnak. A középiskolások és a felnőttek adatai egyaránt arra utalnak, hogy a nők között sokkal inkább a legális szerek, elsősorban az altatók és nyugtatók fogyasztása terjedt el, a tiltott szerek fogyasztási gyakorisága pedig elmarad a férfiakétól. A drogfogyasztás időbeni alakulásának becslésére csupán az évi és az évi iskolavizsgálatok adnak lehetőséget. Ennek alapján megállapítható, hogy az alkoholra, dohányzásra és legális drogokra vonatkozó prevalencia-értékek valamelyest csökkenést mutatnak a korábbi értékekhez képest. Az tiltott szerekre vonatkozó értékek többsége is csak csekély mértékben növekedett. A korábbi vizsgálatokhoz képest az évi vizsgálat során sokkal egyértelműbben mutathatók ki veszélyeztető tényezők. A tiltott és legális fogyasztók között egyaránt sokkal magasabb az egyedül élők, intézetben élők, illetve nevelőszülőkkel élők aránya. A szülők iskolai végzettsége alapján a legális drogfogyasztás elsősorban az alacsony iskolai végzettségű szülők gyerekeire jellemző, a tiltott drogfogyasztás pedig vagy a nagyon alacsony, vagy a felsőfokú végzettségű szülők gyerekeinél valószínűbb. A tiltott és legális drogot fogyasztók között egyaránt nagyon egyértelműen kimutatható, hogy a családban sokkal gyakrabban fordul elő rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, nyugtató, altató szedés, öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet, pszichológusi vagy idegorvosi kezelés. A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a tiltott vagy legális szer fogyasztással határozottan együtt jár a rendszeres dohányzás, a rendszeres és nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás, és a gyakoribb lerészegedés.

19 Mentális problémák 1983-ban a felnőtt népesség 23,6%-a veszélyeztetett neurózis szempontjából. A férfiak 14,9%-a volt veszélyeztetett, ebből 5,8% súlyosabb mértékben, a nőknél a megfelelő arányok 31%, illetve 14,8%. Teljesen tünetmentesnek találták a nőknek csupán 10%-át és a férfiak 22%-át. Nők esetében a neurózis veszélyeztetettsége leggyakoribb a háztartásbeliek között (meghaladhatja a 40%-ot), valamint a nyugdíjasok és a segédmunkások között. A férfiak esetében a nyugdíjasok valamint a vezető beosztásúak között a leggyakoribb a neurózis. A vizsgálat adatai szerint gyakoribb a neurózis az alacsony iskolai végzettségűek, az egyedül élők között. Életkor szerint legnagyobb a veszélyeztetettség az évesek között.

20 A hasonló módszerrel végzett 1988
A hasonló módszerrel végzett évi vizsgálat szerint a 16 évnél idősebb magyar lakosságnak már 34%-a panaszkodott neurotikus tünetekről, vagyis 1983-hoz képest 10%-kal nőtt az arány. A növekedés hasonló volt mindkét nem esetében, a férfiak között veszélyeztetett 15%, közülük súlyosan veszélyeztetett 10,2%, a nők esetében a megfelelő arányok: 41,5% illetve 20,5%. Az életkor szerinti megoszlás nem különbözik jelentősen az évitől, vagyis 60 éves korig növekszik a neurotikus panaszok gyakorisága, legmagasabb 50 és 60 év között, majd 60 év felett csökken. Figyelemre méltó azonban, hogy már a éves korosztálynak is 27%-a veszélyeztetett. Családi állapot alapján leginkább veszélyeztetettnek az elváltak és a különélők mutatkoztak, foglalkozás, illetve aktivitás szerint pedig a rokkant nyugdíjasok, a háztartásbeliek, valamint a segédmunkások. Bár a fenti adatok a mentális problémák csak bizonyos fajtáiról adnak információt, mégis valószínűsíthető, hogy e problémák a magyar társadalom egy jelentős részét érintik, a nőket erősebben, mint a férfiakat és növekvő tendenciát mutatnak.

21 MEGYÉK és a DEPRESSZIÓ  7 7... 10 10  4.1 7.0 6.3 6.8 8.4 6.9 8.2
7.4 8.1 9.0 7.7 8.7 7.2 11.4 10.2 14.4 (Kopp Mária, 1995)  7 7... 10 10  Honnan jöttünk? Mi a helyzet a depresszióval a mi vidékünkön? Kopp Máriáék vizsgálata: mint ismeretes, nem a diagnosztizált vagy már kezelt depressziósok statisztikája, hanem mélyinterjúval a potenciális vagy aktuális depressziósok előfordulási gyakoriságát adták meg megyénként. Vas megye „fehér folt”