GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritás

Az előadások a következő témára: "GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritás"— Előadás másolata:

1 GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritás
„Turizmus és foglalkoztatás” GINOP szakmai konzultáció Dr. Kelemen Csaba november 19.

2 Kiemelt EU-s info-kommunikációs célok
A Digitális Menetrend (2020) kiemelt területei az alábbiak: A digitális egységes piac kiépítése Interoperabilitás A bizalom és biztonság fokozása Nagysebességű és szupergyors hozzáférés biztosítása A kutatás-fejlesztés és innováció fellendítése Számítógépes ismeretek, készségek ösztönzése Az IKT lehetőségeinek kiaknázása a nagy kihívások kezelésére EU 2020: 2. tematikus célkitűzés: Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása Strukturális Alapok IKT beruházási prioritások Európai Szociális Alap (ESZA): Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság fejlesztésével és a digitális társadalmi befogadással Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): (2) az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása: (a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, a digitális gazdaságot szolgáló feltörekvő technológiák és hálózatok bevezetésének támogatása (b) az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása (c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése.

3 2014-2020: EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE
Ex-ante feltételekhez Digitális növekedésre vonatkozó stratégia Új Generációs Hozzáférési Hálózatok (NGA) stratégiája köti a támogatások odaítélését Az Európai Bizottság Az EB a források elköltésének módját szeretné látni azzal, hogy minden szakterület, így az IKT esetében is, stratégiák kidolgozásához köti a támogatások odaítélését. A DMCST 2014-ig tart, ez is indokolja egy új stratégia elkészítését, többek között azért is, hogy a piac lássa, merre mozdul el a magyar kormány. Az ex-ante feltételeket az NFM egy dokumentumban, a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában teljesíti, amely helyzetelemzést, a célok és a hozzátartozó eszközök kijelölését tartalmazza.

4 Digitális infra- struktúra
A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia pillérei Modern, hatékony, jól működő szolgáltató állam, e-közigazgatási szolgáltatások, belső folyamatok IT- támogatása Digitális állam Digitális gazdaság Fejlett IKT-szektor, infokommunikációs szempontból versenyképes vállalkozások Digitális készségek Digitális infra- struktúra A digitális írástudás terjesztése, a másodlagos digitális megosztottság csökkentése A stratégiai célok és az abban foglalt fejlesztési területek nagy mértékben a as időszak tapasztalatain nyugszanak. A stratégia és a hozzá kapcsolódó operatív program tervezésekor abból indultunk ki, hogy hol vannak olyan hiányosságok, amelyek mindenképpen fejlesztési források allokálását teszik szükségessé. Az elmúlt hét évben az uniós források jelentős fejlesztéseket mozgattak meg az IKT területén is, a szektor jó abszorpciós képességről tett tanúbizonyságot. Újgenerációs hálózatok, hatékony spektrum-gazdálkodás

5 Tisztán IKT-re fordított források 288,7Mrd
IKT Programok forráshelyzet Tisztán IKT-re fordított források 288,7Mrd ~3,5% A tisztán IKT fejlesztésre fordított források mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nem IKT tárgyú fejlesztésekben is jelen van elszámolható költségelemként az IKT. Ez az arány átlagosan elérheti a 20% körüli mértéket. EKOP, ÁROP, KÖZOP, KEOP, ROP-ok, GOP, TÁMOP, TIOP 820Mrd

6 Párhuzamos informatikai fejlesztések
tapasztalatok Párhuzamos informatikai fejlesztések Nem volt egységes kontroll, szigetszerű fejlesztések Tárcák közötti együttműködés nehézkessége, intézményrendszeri problémák Nem volt egységes célrendszer 2007 2013 A közötti OP struktúrát változtatni nem lehet, az ehhez tartozó intézményrendszert sem. Amit a rendszerben lehetett változtatni, megtettük. A kormány döntött az EKOP egyszemélyi felelősségről, az NFM-et jelölve ki erre 2012-ben, bevezetésre került egy projektmentori rendszer, módszertan, amely során folyamatosan monitorozzuk az EKOP-hoz tartozó pályázatokat. Ezzel a rendszerrel elértük, hogy idén rekordméretű lesz a kifizetés és nem lesz forrásvesztés sem.

7 Egyetlen Operatív Program: GINOP
: az IKT fejlesztések, programok egy OP-ba integrálása Egyetlen Operatív Program: GINOP 2014 és 2020 között az EU Regionális Fejlesztési Alapok egyik (finanszirozásilag is) kiemelt tematikus célterülete az Infokommunikáció (IKT) Párhuzamos informatikai fejlesztések veszélye Koordináció és koncentráció elmaradása esetén magas fejlesztési, közbeszerzési és fenntartási árak Megfelelő intézményrendszer és kormányzati irányítás szükségessége Az IKT fejlesztések magas társadalmi és gazdasági hasznossága így érvényesülhet Digitális írástudatlanság csökkentése gazdasági növekedést hoz magával Nehéz indokot és értelmes elhatárolási szempontot találni a darabolásra (pl. külső/belső informatikai folyamatok, közigazgatás/közigazgatáson kívüli informatika) A KKV hatékonyságnövelés, energetika, k+f+i mellett az infokom kell, h az ERFA költségvetés 50%-át lefedje Egy szaktárca lehetőség szerint ne több IH-val egyeztessen 1% csökkentés a digit. Írástudatlanságban, 0,134 % GDP növ.

8 296,5Mrd 54,6Mrd ~ 50-100Mrd 820Mrd 2014-2020 4,8% ?Mrd GINOP
Forrásallokáció GINOP 296,5Mrd 3. prioritás: IKT fejlesztések 54,6Mrd 6. prioritás: Pénzügyi eszközök IKT célú projektekre (garancia, tőke, hitel) 4,8% Szakágazati IKT fejlesztések IKOP: intelligens közlekedés KEHOP: Környezetvédelem és energiahatékonyság VP: Vidékfejlesztés EFOP: Emberi erőforrás - Kiegészíthetik még az Opkban rendelkezésre álló összegek: GINOP1: kkv-k versenyképessége, hatékonyság, GINOP2: tudásgazdaság fejlesztése) ~ Mrd IKOP KEHOP VP EFOP 820Mrd ?Mrd Opcionális IKT fejlesztések (GINOP 1, 2. prioritás) Összesen várhatóan Mrd Ft körüli forrás áll majd tisztán IKT fejlesztésekre rendelkezésre a különböző OP-kban között

9 GINOP 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések
Szélessávú infrastruktúra fejlesztése Digitális gazdaság Infokommunikációs ismeretek, készségek növelése Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Versenyképes IKT szektor Ezek a specifikus célok a 3. prioritáson belül Versenyképes IKT kínálati, digit. Gazdaság keresleti oldal 9

10 Verseny-képes IKT szektor fejlesztése
GINOP 3. prioritás támogatott intézkedések (1) Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása, informatikus- és mérnökképzés javítása Verseny-képes IKT szektor fejlesztése IKT cégek innovációs és termékesítési képességének növelése Szoftverfejlesztés, IT szolgáltatások váljanak húzóágazattá a gazdaságban – nemzetközileg versenyképes magyar vállalkozások, legalább 50%-kal nőjön az exportképesség 1000 Mrd Ft exportból 180 Mrd a szoftver és IKT szolgáltatás export – szinte teljesen hazai hozzáadott érték Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közti együttműködést fejleszteni kell IKT cégek inkubációja, infokommunikációs klaszterek ösztönzése Az exportképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése Elérendő cél (2020): a hazai szoftver- és IT szolgáltatások export 50%-os növelése

11 A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása
GINOP 3. prioritás támogatott intézkedések (2) KKV-k versenyképességének növelése IKT eszközökkel A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelése Elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a vállalkozásoknál Különösen a KKV-k esetében jelentős lemaradás – alapszintű IKT eszközhasználat, magasabb szintű szolg.-ok (pl. vállalatirányítási rendszerek, CRM-rendszerek, döntéstámogató rendszerek) 2020-ra ne legyen IKT-t nem használó vállalkozás 22%: mostani EU 27 átlag (Eurostat) Elérendő cél (2020): Informatikailag integrált üzleti folyamatokkal rendelkező kkv-k aránya legalább 22% lesz

12 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések
GINOP 3. prioritás támogatott intézkedések (3) 1. Magasszintű és korszerű lakossági és vállalati e-szolgáltatások bevezetése 2. Területi államigazgatási rendszer informatikai háttér infrastruktúrájának fejlesztése 3. Ágazati intézményrendszerek belső és külső folyamatainak informatizálása 4. Államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek fejlesztése 5. Önkormányzati informatikai fejlesztések 6. Informatikai biztonság, hálózatbiztonság javítása a kormányzatban 7. Állami nyilvántartások és elektronikus azonosítás korszerűsítése 8. e-Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 9. Köz- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, tartalom és e-szolgáltatások fejlesztése 10. Intelligens városok fejlesztése Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Elérendő cél (2020): az EU átlag elérése az e-közigazgatási mutatók terén

13 Infokommu-nikációs ismeretek és készségek fejlesztése
GINOP 3. prioritás támogatott intézkedések (4) Digitális szakadék csökkentése a társadalom egyes rétegei között Infokommu-nikációs ismeretek és készségek fejlesztése Online oktatási, képzési formák elterjedésének elősegítése, közoktatás és közösségi internet szolgáltató helyek kapcsolatának erősítése Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése Állampolgárok életminőségének javítása IKT eszközökkel Elérendő cél (2020): a digitális írástudatlanok arányának 30%-ra csökkentése (44,5 %-ról)

14 Szélessávú infra-struktúra és hálózatok fejlesztése
GINOP 3. prioritás támogatott intézkedések (5) Szélessávú infra-struktúra és hálózatok fejlesztése Újgenerációs NGA és körzet-hálózatok fejlesztése Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése 2020-ra 30 Mbit elérését tűzik ki célul az EU stratégiai dokumentumok (100% települések) Mbitet érjen el a háztartások fele Elérendő cél (2020): minden hazai településen legyen elérhető 30 Mb/s sávszélességű szélessávú infrastruktúra

15 Indikatív forrásallokáció
GINOP 3. prioritás Indikatív forrásallokáció Fejlesztési prioritás / specifikus cél Közvetlen célcsoport GINOP 3. IKT prioritás jelenlegi forrásterv 1. Versenyképes IKT szektor fejlesztése IKT vállalkozások 28 2. A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása Hazai vállalkozások (kkv-k) 40 3. Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Állami, kormányzati és közigazgatási intézmények 148 4. Infokommunikációs készségek, ismeretek növelése Állampolgárok, civil szervezetek 30 5. Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése Hírközlési vállalkozások, állami és kormányzati intézmények 50 Összesen (milliárd Ft) 296 + GINOP 6. Pénzügyi eszközök prioritásban IKT célokra ~54 milliárd Ft

16 Köszönöm a figyelmet!