Budapest, március 13. Szellő János

Az előadások a következő témára: "Budapest, március 13. Szellő János"— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009. március 13. Szellő János
A foglalkozási rehabilitáció szerepe a komplex rehabilitációban. A rehabilitáció szempontjai és kap-csolódási területei Budapest, március 13. Szellő János

2 A foglalkozási rehabilitáció jelentősége, alapfogalmak
EU célkitűzések: Hátránykezelési stratégiák Esélyegyenlőség Egyéni szükségletek, holisztikus szemlélet A komplex rehabilitáció: Orvosi, szociális, mentális, pedagógiai Foglalkozási rehabilitáció

3 Alapkövetelmények: Egymásra épülő, rendszerbe szerveződő elemekből kell állnia Biztosított és szabályozott legyen az egyes területek eszköz- és intézmény rendszere A rehabilitáció egyes elemei mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhetők legyenek

4 Érvényesüljön legkisebb veszteség elve, az érintett személy mindig a legmegfelelőbb időben részesüljön a rehabilitációs programban A rehabilitációs folyamatok szükséglet vezéreltek legyenek Minden eleme a lehető legteljesebb emberi élet megvalósítását szolgálja

5 Hátránykezelés, a rehabilitáció korszerű szemlélete
Főáramú aktív programok: Intenzív tanácsadás Képzési programok Foglalkoztatási ösztönzők Közvetlen munkahelyteremtés Vállalkozásindítási ösztönzők

6 Speciális programok. Az alacsonyabb termelékenységet kompenzáló bértámogatás Munkahelyi környezet ki-és átalakítása, akadálymentesítés Személyre szabott munkahelyi ügyintézés támogatása Próba- és tranzitfoglalkoztatás

7 Eszközök a munkaerő-piaci integráció elősegítésére
Az aktív munkaerő-piaci programok ráfordításainak növelése Foglalkoztathatóság javítása Személyre szabott megközelítés Befogadó munkahelyek számának növelése Segélycsapdák eltávolítása A kapcsolódó jogalkotói tevékenység Jól működő munkaerőpiac

8 A jól működő munkaerőpiac jellemzői lehetnek
Átlátható munkaerőpiac Prognosztizált munkaerő-kereslet,- kínálat, viszonylagos egyensúly A megüresedett álláshelyek gyors betöltése Az igényekhez igazodó képzési rendszer Hatékony forrásfelhasználás Társadalmi csoportokat nem zárnak ki

9 Ami a nyílt munkaerőpiacot ma jellemzi
A gazdasági kényszerek hatására egy hektikus munkaerő-piac A prognózisok alapján eléggé kiszámíthatatlan munkaerő-fejlesztés, gazdálkodás Ellentmondásos képzési rendszer A forrásfelhasználás oldaláról folyamatos likviditási problémák Egyes társadalmi csoportok hátránya

10 Foglalkoztatáspolitikai reformok az Európai Unióban
Differenciált és személyre szabott szolgáltatások kialakítása A nem állami szolgáltatók szerepének javítása Az állásközvetítés rendszerének fejlesztése Az egyéni álláskeresés ösztönzése és nyomon követése

11 Cselekvési prioritások
Aktív és preventív intézkedések Munkahelyek teremtése, a vállalkozókészség erősítése Több és jobb beruházás a humán tőkébe Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése Az inaktivitás csökkentése

12 A munkaerő-piaci hátrányok csökkentése (esélyegyenlőség)
Ösztönzés a munkavállalásra, a munka vonzóbbá tétele A fekete (szürke) munka visszaszorítása A mobilitás elősegítése

13 TÁMOP prioritások A kereslet és kínálat összehangolásának javítása
A területi különbségek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás Az egész életen át tartó tanulás Az egészségi állapot, a munkavégző-képesség javítása Az esélyegyenlőség támogatása

14 TÁMOP 1.1.1 komponens Komplex foglalkozási rehabilitáció kialakítása
A foglalkozási rehabilitációhoz kapcsolódó szolgáltatási rendszerek kialakítása A képességek minél szélesebb kiaknázása a foglalkoztatás érdekében

15 A foglalkozási rehabilitáció az ÁFSZ stratégiájában (inputok)
Kapcsolódás az új komplex szakértői minősítési rendszerhez Az ügyfélkör fokozatos bővítése, a szakaszok definiálása, a bővüléssel járó terhelés folyamatos mérése, ellenőrzése A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának bővítése új támogatások bevezetésével, alkalmazásával Szakértői hálózat kiépítése, képzése

16 Az orvosi, a mentálhigiénés, a szociális, a képzéshez kapcsolódó és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerbe, folyamatba illesztése, illetve bővítése Az ÁFSZ tevékenységének és a partnerek hozzáadott értékének folyamatos kontrollja, a szakmai kommunikáció kialakítása A számítógépes támogatási rendszer megteremtése

17 Az ügyfélkapcsolatok javítása, a szervezeti viselkedési formák átalakítása, mind a megváltozott munkaképességű emberek, mind a munkaadók tekintetében Szemléletformálás, a szerepek átrendeződése, hálózatépítés, változásmenedzselés A foglalkozási rehabilitációban érvényesülnie kell a munkaerő-piaci esélyegyenlőségnek

18 A foglalkozási rehabilitáció az ÁFSZ stratégiájában (outputok)
Átalakult és további átalakítások előtt áll a támogatási rendszer (lásd közösségi jogszabályok) Új ellátási formaként bevezetésre került a rehabilitációs járadék A minősítési rendszer átalakításával együtt kialakult az új intézményrendszer Megkezdődött a szolgáltatási rendszer hozzá-rendelése a foglalkozási rehabilitációhoz

19 A hálózatépítés feladatai
Célok, célrendszerek megfogalmazása Alapvető jogszabályi és eljárási keretek biztosítása Feladatok tisztázása, a kompetenciák megfogalmazása Erőforrások allokációja Információs rendszer kiépítése

20 Dokumentációs rendszer kiépítése és működtetése
Horizontális viszonyok tisztázása Monitoring és értékelési rendszer kialakítása Visszacsatolás a benchmarking jelentősége A partnerség, mint alapelv

21 A partnerek beazonosítása
A foglalkozási rehabilitációban közvetlenül résztvevők A közvetett partnerek A végrehajtást valamilyen formában befolyásoló partnerek Távoli, hatás partnerek

22 A partnerség feladatai
Kapcsolattartás és információcsere Rendszeres ismeret- és tapasztalatcsere Közös fellépés Közös együttműködés Intézményes partnerség kialakítása

23 A kirendeltségi kapcsolatrendszer
legfontosabb résztvevői: Rehabilitációs járadékos ügyfelek Az RMK szakmai egységei A nyugdíjbiztosítás kirendeltségei OMMF területi felügyelősége ORSZI kirendeltségei Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok

24 Képző szervezetek Módszertani és szociális intézmények Nonprofit szervezetek, munkaerő-piaci segítő szolgálatok Önkormányzatok, házi orvosok Munkaadók

25 Az ügyfelekkel való kapcsolattartás alapjai
Az ügyfelek ismerete (foglalkoztatási szakértő) Munkaerő-piaci ismeretek (makro, mikro) Szolgáltatási ismeretek Képzési ismeretek Támogatási ismeretek Munkaadói, közvetítési ismeretek (konkrét helyzet)

26 A foglalkoztatási szakértő helye és szerepe
Aktív résztvevője a szakértői bizottság komplex minősítési tevékenységének és fejlesztésének Részt vesz: - jelentések, statisztikák, munkatervek szakmai értékelések elkészítésében, - javaslatok kidolgozásában, - módszertani fejlesztésben.

27 A bizottságban végzett konkrét feladatok
Iratbetekintés, időpont egyeztetés Iratanyag alapján történő felkészülés Személyes találkozás a kérelmezővel A rehabilitáció irányának a meghatározása A szakmai vélemény kialakítása: - személyes feltételek, munkaerő-piaci mérlegelés - képzési feltételek, időtartam egyéb szükségletek

28 A rehabilitáció személyes feltételeinek vizsgálata
Egészségügyi előzmények Foglalkozási előzmények Tanulási (képzési) előzmények Személyiség, érdeklődés összhangja Terhelhetőség, életkor, életmód Szocializáltság, közvetlen környezet Egyéb hátrányos helyzet

29 A rehabilitáció munkaerő-piaci mérlegelése
A meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója A foglalkozás gyakorlásának lehetőségei A térség foglalkoztatási helyzete Perspektívák Esetleges képzés munkaerő-piaci helyzete

30 Foglalkozási rehabilitációs szükségletek:
- eredeti munkakörben történő rehabilitáció - korábbi foglalkoztatásában történő rehabilitáció - szakképzettségének megfelelő, de nem gyako- rolt foglalkoztatásban történő rehabilitáció - új képzettség és annak begyakoroltatása

31 Szolgáltatási rendszerek
Foglalkozási: Munkatanácsadás Pályamódosítási t. Álláskeresési t. Pszichológiai t. Szakmai alkalmassági vizsgálat Rehabilitációs t. Munkaközvetítés Szociális: Házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgáltatás Közösségi ellátás Nappali ellátás Átmeneti szállás

32 A kirendeltség feladata a komplex rehabilitációban
Rehabilitációs terv elkészítése ORSZI vélemény mint alap összevetése a munkaerő-piaci tényezőkkel Az együttműködés kialakítása, illetve annak folyamata során alkalmazandó határidők és szabályok betartása A szakmai szervezetekkel való kommunikáció folyamatos biztosítása

33 Az egyéni rehabilitációt segítő szolgáltatások és támogatások biztosítása
Az egyéni program megvalósításának segítése, követése értékelése Hatásköri és illetékességi szabályok betartása

34 A diagnózis felállítása
ORSZI szakvélemény: Az egészségkárosodás mértéke A szakmai munkaképesség Rehabilitálhatóság A rehabilitáció lehetséges irányai Rehabilitációs szükségletek A rehabilitáció időtartama

35 Kategorizálás és profilalkotás
Szakmai és sze- mélyes profil Az ügyfél terve Munkaerő-piaci lehetőségek

36 Mentorok a foglalkozási rehabilitációban
A rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során információnyújtás, tanácsadás, személyes közreműködés, szolgáltatókkal való együttműködés Rendszeres kapcsolat a rehabilitációs járadékban részesülővel, lelki, fizikai és egészségi állapotának figyelemmel kísérése

37 Az integráció fogalma Az integráció fogalma általánosság-ban az egyesülést, beilleszkedést, egyes részek egésszé kapcsolását jelenti. Esetünkben a munkaerő-piaci és szociális szolgáltató rendszerek összekapcsolása, egységes szolgál-tatási rendszer kialakítása

38 Tájékoztatási kötelezettség teljesítése a kirendeltség számára, ha a rehabilitációs terv megvalósulásával kapcsolatban akadályok merülnek fel vagy a tervet módosítani kell A mentornak kötelessége a tevékenységének dokumentálása, rehabilitációs napló vezetése Etikai elvárások betartása

39 Az integrált szolgáltatási rendszer, mint a jövő
Az integráció fogalma általánosságban az egyesülést, beilleszkedést, egyes részek egésszé kapcsolását jelenti. Esetünkben a munkaerő-piaci és szociális szolgáltató rendszerek összekapcsolása, egységes szolgáltatási rendszer kialakítása

40 Az integráció szükségessége
Szociális biztonság Kapacitásbeli hiányosságok Azonos ügyfélkör A szolgáltatások duplikálódásának kiküszöbölése A hozzáférés biztosítása A munkára kész állapot elősegítése

41 Az integráció partnerei
Munkaügyi szervezet - kirendeltségek Önkormányzat - családsegítő központ - szociális iroda Civil szervezetek - munkaerő-piaci segítő szolgálatok Foglalkozás-egészségügyi sz.

42 Ügymenetmodell Szükségletfelmérés, ex ante értékelés
Szolgáltatási terv Kommunikációs terv Felkutatás, elérés, tájékoztatás Programba vonás, kiválasztás és megállapodás Diagnózis és egyéni fejlesztés Kimenetek támogatása

43 Az integráció további feladatai
Jogszabályi harmonizáció megteremtése Az egyablakos rendszer kiépítése, kialakítása Mikro-körzeti szolgáltató központok létrehozása A családsegítő központok megerősítése Módszertani komplexitás, integrált profiling rendszer megteremtése Az információ-áramlás technikai biztosítása (IT)

44 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! szelloj@lab.hu