A jezsuita iskola A Jézus Társaság.

Az előadások a következő témára: "A jezsuita iskola A Jézus Társaság."— Előadás másolata:

1 A jezsuita iskola A Jézus Társaság

2 A jezsuita rend megalakulása
A rend alapítója Loyolai Ignác Életét A zarándok naplója c. önéletrajzából ismerhetjük meg Fontos esemény 1521-ben bekövetkezett súlyos sérülése, ami után megírta a Lelkigyakorlatok könyvét, melynek elemei megjelennek a jezsuita oktatási rendszerben is 33 évesen kezdi meg egyetemi tanulmányait Barcelonában, Alcalában, Salamancában majd Párizsban 1535-ben filozófiából magisteri fokozatot szerez, majd Velencében további teológiai tanulmányokat folytat, ahol azután pappá szentelik 1540-ben III. Pál jóváhagyja a Jézus Társaság megalakulását, amelynek első rendfőnöke lesz

3 A jezsuita rend megalakulása
A Rend az első iskolát a szicíliai Messinában nyitja meg 1548-ban Ezt további iskolák követik Rómában, Kölnben, Prágában és Bécsben Európán kívül 1548-ban elemi iskolát szerveztek Kongóban bennszülöttek részére 1552-ben az indiai Goában dolgozó tanítók számára már útmutató készült , de volt iskolájuk Peruban is A jezsuiták nagy érdeklődéssel tanulmányozták a helyi nyelveket és azokat elsajátítva, arra alapozták tevékenységüket

4 Alapelvek Tanulás alatt értünk minden olyan tapasztalást, megfontolást és cselekvést, amely az igazságra vonatkozik, valamint minden tevékenységet, amely előkészíti és alkalmassá teszi az embert arra, hogy elhárítsa szabadságának és fejlődésének akadályait A tanár szorosan kövesse a témát, csak rövid magyarázatokat fűzzön hozzá, hogy a tanulók maguk fedezzék fel a tananyagot, ez világosabb megértéshez vezet A diák úgy álljon a tananyaghoz, mintha semmi más további tanulnivalója nem volna, küzdjön minden ellen, ami meggátolja a teljes igazságra való nyitottságot

5 Alapelvek A diák tárja fel a tanár előtt nehézségeit, hogy a tanulás folyamatát a szükségleteknek megfelelően lehessen alakítani Összefoglalva: Legfontosabb alapelvei az egyéniségnek megfelelő, sajátos egyéni oktatás, és olyan tevékenységrendszerek létrehozása, amelyben nincs felesleges időtöltés, ahol az egyén mindig alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyok hálójában találja magát, és önbecsülésére, méltóságtudatára állandóan hatást gyakorolnak.

6 A jezsuita tanár A tanári példamutatás sokkal fontosabb, mint a tananyag A gimnáziumi szintű oktatás tanárai azok lehettek, akik elérték a magisteri címet. Ehhez a filozófiai stúdiumok elvégzése és még egy féléves kurzus kellett, mely során átismételték az eddig tanultakat. A filozófiai kurzus tanárai a teológiai stúdium után kétesztendős ismétlő kurzuson vettek részt. A jezsuiták vezették be a rendszeres értekezést, a tanárok hospitálását egymás óráin, és a tapasztalatok rendszeres kicserélését.

7 A jó tanárral szembeni követelmények
Mindenekelőtt neki kell tudnia, amit másoknak meg akar tanítani. Legyen pontos a felkészülésben. Kevés írót olvasson, de a legkiválóbbakat és huzamosan. Folyamatosan frissítse és újítsa fel ismereteit. Minden más gondját vesse el, a neveléshez gyűjtsön testi-lelki erőt. Ha úgy látja, hogy egy diák nem fejlődik megfelelően, kérdezze ki arról, hogyan tanul. Ha látja, hogy egy diáknak problémái vannak, szelíden, gyengéden bánjon vele, öntsön belé erőt és bátorságot. Helyesebb, ha diákot az igazság irányítja, a tanár ne hajoljon egy oldal felé sem, hagyja, hogy a diák az igazsággal foglalkozzon és az befolyásolja. A tanulás során alkalmazkodjon a diák körülményeihez.

8 Iskolaszervezet és tananyag
A jezsuita rend tudatosan felhasználja a korábbi katolikus és protestáns iskolaszervezeti tapasztalatokat. A fő cél egy egységes nemzetközi érvényességű iskolaszervezet létrehozása. Újításnak számított a különböző tagozatok elkülönítése, valamint megjelentek a mai felfogáshoz hasonló osztályok, ahol közel azonos korú gyerekek tanultak együtt egy éven át. Új elem még a gimnáziumi és akadémiai tagozat közé illeszkedő, 3 évig tartó filozófia oktatása. Ebben az időben ez az egyetlen intézmény, ahol az egyik iskolából a másikba való átmenet az azonos tanrendszer miatt biztosított.

9 Iskolaszervezet és tananyag
Az 1599-es szabályzat modellje Akadémiai tagozat Teológia (4 év) Logika, fizika és metafizika Arisztotelész latinra fordított művei alapján Filozófia (3 év) III. poétika-retorika osztály 5. osztály Poétika-retorika magasabb fok 4. osztály Poétika-retorika alacsonyabb fok II. Latin grammatika 3. osztály (gr.suprema) Latin nyelvtant befejezők 2. osztály (gr. media) Latin nyelvtant folytatók I. Elemi ismeretek 1/b osztály (gr. infima) Latin nyelvtant kezdők magasabb fok 1/a osztály (grammatika infima) Latin nyelvtant kezdők

10 Iskolaszervezet és tananyag
Fontos szerepe volt az időbeosztás szabályozásának is. A délelőtti első órán a tanulók ismételtek, ezalatt a tanító az írásbeli házikat javítja. A második órát a szabályok előadására, vagy a szónoklat magyarázatára szánják, ha mered még idő gyakorolnak és vetélkednek a tanulók. Délután rövid ismétlést követően folytatják az új anyag tárgyalását, előadás és magyarázat útján. Szombaton átismétlik az egész heti anyagot, szónoki gyakorlatot vagy vetélkedést tartanak.

11 Alkalmazott módszerek
Minden nap volt házi feladat, amit a tanár naponta kijavított. Önálló feladatokat kaptak pl.: leírást készítettek, verset prózába tettek át, epigrammákat, sírverseket, feliratokat szerkesztettek, stb. Gyakori volt a versenyszerű feleltetés, ekkor 2-2 tanuló mérte össze tudását, a jobbak jutalmat kaptak. Az osztályokat két részre görögökre és rómaiakra osztották, élükön a legjobb tanulókkal. A csoportok is folyamatos versenyben álltak. Délutánonként önálló program alapján önképző körök működtek a tanulók által választott vezetőkkel. Az iskolai színjátékok lehetőséget adtak a tanult ismeretek alkalmazására, kötetlenebb gyakorlására.