A közoktatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek és azok (el)várható hatásai Eger, 2009. szeptember 22.

Az előadások a következő témára: "A közoktatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek és azok (el)várható hatásai Eger, 2009. szeptember 22."— Előadás másolata:

1 A közoktatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek és azok (el)várható hatásai Eger, 2009. szeptember 22.

2 Miért támogatja az Európai Unió a magyar közoktatási fejlesztéseket? Az ÚMFT fő célkitűzései : „Egy sikeres oktatási rendszer önmagában ugyan nem garantálja a gazdasági fellendülést, ám minden bizonnyal egyik előfeltételének tekinthető. Ugyanez mondható el a társadalom minőségének javításához való hozzájárulásról is.” (Michael Barber, 1997) A jövő munkavállalói, vállalkozói, tudósai és munkanélkülijei ma az iskolák lépcsőit koptatják. Gazdasági növekedés Foglalkoztathatóság

3 Milyen elvárások következnek ebből a közoktatásra nézve? A közoktatás alapozza meg a gazdasági növekedést azzal, hogy jobb minőségű, felkészültebb, versenyképesebb munkaerőt bocsát ki a munkaerő-piacra Javuljon a közoktatási közszolgáltatások minősége – A hangsúly a tanulók egyéni eredményességére és sikerességére helyeződjön – Professzionális pedagógia támogassa a célok teljesülését – Csökkenjen a szelekció és szegregáció, mérséklődjenek az oktatási egyenlőtlenségek – Növekedjen az iskolahasználók és oktatási szereplők elégedettségei szintje EredményességHatékonyság

4 Szemelvények a közoktatás problémáiból Eredményességi problémák A tanulók motiválatlanok (szorongás a kudarcoktól) A pedagógiai kultúra nehezen reagál a munkaerő-piaci és gazdasági elvárások alapján kitűzött oktatási célokra A tanulási-tanítási folyamatokban nem elég hangsúlyos az alkalmazható tudás elsajátítása A teljesítmények nagy szórása főként a tanulók társadalmi hátterére vezethető visszaa tanulók társadalmi hátterére hatalmasakhatalmasak az iskolák közötti teljesítmény-különbségek Hatékonysági problémák demográfiai csökkenés – kevesebb tanuló alacsony az egy pedagógusra eső tanulók száma Sok az „üres” tanterem szelektív szelektív és szegregáló az oktatási rendszerünk egyenlőtlen a jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés (+területi különbségek)

5 A hatékonyság és eredményesség kéz a kézben a minőség érdekében Az eredményesség nem jelenti önmagában a minőség megteremtődését – mert nem garantálja az cél szolgálatára való alkalmasságot (szükséges, de nem elégséges) Az oktatási rendszer alacsony hatékonyságának okai csak kisebb részben keresendők a finanszírozásban Az intézmények szervezeti folyamatai, önreflexív – tanuló szervezetként való – működése meghatározó A közszolgáltatások megszervezése a helyi oktatásirányítás feladata – tudatos helyzetelemzésen és stratégián kell, hogy alapuljon – kulcsszereplők! Cél, hogy adott ráfordítás mellett (idő, energia, tudástőke és pénz) az elérhető legjobb eredmények szülessenek

6 Még mindig biztosak vagyunk benne, hogy nálunk minden rendben van? A kompetencia alapú oktatás - varázsszer vagy porhintés? Lehetőség az egyedi, helyi problémáik feltérképezésére és alkalom a tudatos fejlődésre – átléphetjük-e saját árnyékunkat? „Egy embert nem taníthatsz meg semmire. Csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat.” Galileo Galilei Szemléletváltás

7 Lehetőségek a fejlesztéspolitika eszközeivel: az ÚMFT A közoktatás átfogó fejlesztése az NFT HEFOP program keretében kezdődött (2003-2007) ÚMFT keretében folytatás: A XXI. század iskolája – Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) az oktatás tartalmi fejlesztésének támogatása – Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) informatikai eszközök beszerzése – Regionális Operatív Program(ok) (ROP) iskola-felújítások támogatása Több mint 1 milliárd Euro támogatás a közoktatásban!!

8 A fejlesztés kocepcionális alapjai: Központi kínálatvezérelt fejlesztés helyett decentralizált, keresletvezérelt fejlesztés központi irányítással A fejlesztés a közoktatási intézmények és fenntartóik aktív fejlesztési tevékenységére épít, ehhez kell megteremteni a támogató környezetet – Fejlesztési követelmények és standardok meghatározása – Erős szakmai támogató környezet építése – A fejlesztési folyamat nyomon követése (szükség esetén beavatkozás) – A fejlesztési folyamat és eredmények minőségbiztosítása – Nyilvánosság biztosítása és a rendszer szereplőinek informálása

9 Mitől függ az oktatás minősége? Fenntartói/intézményi politikák és stratégiák Intézmények irányítása, vezetése (leadership és management) szervezeti folyamatok Sikeres humánerőforrás-menedzsment Pedagógiai módszertan – Mi történik a tanteremben? Alkalmazottak elégedettsége Szülők és diákok elégedettsége Oktatási eredményesség Források felhasználásának minősége

10 Központban az intézményi fejlesztés – Miért a fenntartó a pályázó?: Az országos oktatási célkitűzések „lefordítása” helyi stratégiákra – a célokhoz illeszkedő, helyi társadalmi- gazdasági igényekhez igazodó fejlesztési koncepció kidolgozása A helyi oktatási szereplők (iskolaigazgatók, tanárok, szülők) és helyi gazdasági és civil szereplők bevonása, meggyőzése (elkötelezettség és involválódás) A fejlesztési környezet stabilitásának és kiszámíthatóságának biztosítása (az intézmények támogatása) Az elvárásoknak való megfelelés, helyi célok teljesülésének vizsgálata

11 Központban az intézményi fejlesztés – Mi az iskola felelőssége?: A pedagógiai és szervezeti fejlesztési szükségletek azonosítása (Nálunk mi a probléma? Hogyan tudnánk segíteni magunkon? Milyen eredménnyel lennénk elégedettek?) A fejlesztési program „folyamatba ágyazott” végrehajtásának megtervezése (a nevelő-oktató munka és a fejlesztési folyamat összhangjának biztosítása) – tudatos változásmenedzsment Folyamatos reflexió a saját fejlesztési tevékenységünkre Nyilvánosság biztosítása az iskolahasználók számára (szülők, tanulók) Sikeres innováció elképzelhetetlen elszántság, elkötelezettség és csapatmunka nélkül

12 A fejlesztések támogató környezetének biztosítása: Kompetencia alapú oktatás, Továbbképzések, Oktatási integráció, SNI tanulók együttnevelése, Tehetséggondozás Tartalom- fejlesztés, tankönyvi kínálat Intézményi és pedagógiai folyamatok mentorálása Regionális szakmai koordináció, támogató kapacitások szervezése Képzések, tanácsadói kínálat fejlesztése

13 A kiemelt projekt: TÁMOP 3.1.1 – 21. sz.-i közoktatás Központi hálózati koordináció (együttműködésben a regionális hálózatkoordinációs központokkal) Országos kritériumok és elvárások kidolgozása A szakmai szolgáltatói rendszer támogatása (szaktanácsadói felkészítések, névjegyzékek, szakmai tájékoztatók a továbbképzések tartalmáról, jó gyakorlatokról, stb.) Az országos szakmai nyomon követő rendszer működtetése, a fejlesztési folyamat minőség- biztosítása Megalapozó kutatások, elemzések készítése, a fejlesztési programok megvalósulásának szakmai- tartalmi értékelése – fejlesztési visszacsatolás

14 Milyen támogatást nyújtanak a Regionális Hálózatkoordinációs Központok? - dióhéjban: Közbeszerzési eljárások kiírásához szakmai segítség Elérhető továbbképzési kínálat és kapacitás gyűjtése keret-megállapodásokon keresztül Szaktanácsadói kínálat és kapacitás gyűjtése, terjesztése Az oktatási szolgáltatok külső értékelése, minőségbiztosítása Referencia intézmények felkérése, közreműködés a felkészítésükben, az intézmények tájékoztatása az általuk nyújtott szolgáltatásokról „jó gyakorlatok” feltérképezése, disszeminálása Honlap működtetése, workshopok, konferenciák, szakmai napok, kiadványok

15 A fejlesztés résztvevői: TÁMOP 3.1.1 (10,4 Mrd Ft) – Educatio kht, OFI TÁMOP 3.2.2 (4,2 Mrd Ft) – 6 régióban nyertes pályázat lett hirdetve, velük jelenleg zajlik a szerződéskötés, 1 régió vonatkozásában lezárult a pályázat, folyik az értékelés TÁMOP 3.1.4 (24,4 Mrd Ft) – több mint 400 nyertes pályázat, résztvevő intézmények száma több mint 1500 db. TÁMOP 315 (11,8 Mrd Ft) – meghirdetés alatt tanárképzés, tanártovábbképzés

16 Mit várunk?: Az egyes tanulók egyéni sikerességét központba állító pedagógia elterjedése (tanítás vs tanulásszervezés) A pedagógiai értékelési kultúra átalakulása (sikerorientált értékelés) A tankönyv- és taneszköz-használat megújítása Leszakadást, lemorzsolódást csökkentö pedagógiai és működési gyakorlat kialakulása Az intézmények önértékelésen és folyamatos visszajelzéseken alapuló irányítása, működtetése A pedagógusok munkájának minőségalapú értékelése és elismerése Intézmények közötti tartós és működő kapcsolatrendszer kialakulása Helyi közoktatási intézményrendszer koherensebbé válása

17 Kockázatok, problémák: Hatalmas időcsúszás (szerződéskötés júniusban) – az implementációra nem marad kellő felkészülési idő A megvalósítást támogató jogszabályi környezet nem áll teljes egészében rendelkezésre, jóváhagyásuk folyamatban van Választható tankönyvek köre – közlemény ! (július 2.) A fenntartók és az intézmények szakmailag nincsenek felkészülve közbeszerzési eljárások lebonyolítására Az intézményfejlesztési pályázat és a szakmai támogatásra vonatkozó pályázatok lebonyolítása időben összecsúszott, újra kell ütemezni a megvalósítást A megoldásra fókuszálni a problémák helyett

18 „A tények kevésbé fontosak, mint az, hogyan viszonyulunk hozzájuk, mert ez utóbbi határozza meg, hogy mi vár ránk: siker vagy kudarc.” Köszönöm a figyelmet! Wolfné dr. Borsi Julianna közoktatási tanácsadó

19 373 426 470 551 0-7 osztály Szakiskola, szakmunkásképző érettségi főiskolai diploma A 8. évfolyamos tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, társadalmi hovatartozásuk (édesanyjuk legmagasabb befejezett iskolai végzettsége) szerint Forrás: 2006. évi országos kompetenciamérés (90 ezer gyerek egyéni adatai alapján) egyetemi diploma 8 osztály 580 515

20 3. szint 1. szint 1. szint alatt 6. szint 5. szint 4. szint 2. szint OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354. Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban

21 408 493 561 591 szakiskolai tanulók szakközépiskolai tanulók 4 osztályos gimnáziumba járó tanulók 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba járó tanulók A 10. évf. tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, iskolatípus szerint (+- 50% szórás); 2006. évi országos kompetenciamérés N = kb. 44 ezer fő