Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit.

Az előadások a következő témára: "Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit."— Előadás másolata:

1 Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig
Előadó: Horváth Judit

2 A matematikai szöveges feladat fogalma
Matematikai szöveges feladatnak tekintendő, minden olyan probléma, melynek megfogalmazása szöveges, és a megoldásához elengedhetetlen a matematika valamely területének alkalmazása.

3 A matematikai szöveges feladat-megoldó képesség fogalma
Matematika szövegesfeladat-megoldó képességnek, azt az összetett képességet nevezzük mely szükséges a különféle matematikai szöveges feladatok megoldásához.

4 A matematikai kompetencia készség- és képesség-komponensei

5 Célok és követelmények
Az érzékelés, a megfigyelőképesség, a tartós figyelem fejlesztése Az adatok pontos lejegyzésére szoktatás Tapasztalatok, megfigyelések kifejezése tevékenységgel, szóban és jelekkel A szaknyelv pontos használata Szóbeli szöveg összevetése a tapasztalattal, ítélőképesség fejlesztése Kapcsolatok felismerése, lejegyzése Modell-értő és -alkotó képesség formálása

6 A problémamegoldás szintjei
Első szint: Alacsony szintű és korlátozott problémaértésről tesz tanúbizonyságot. Az adott információnak csak a legalapvetőbb részeit használja. Keveri a tényeket a véleményével. Elhamarkodottan mond ítéletet, miután csak kevés információt fontolt meg. Nem gondolja át a következményeket.

7 Második szint: Általános problémaértésről tesz tanúbizonyságot.
Felhasználja a közölt információt és legalább egy ötletet saját tudása alapján. A következtetést vizsgálataira támaszkodva és néhány következmény átgondolása után vonja le.

8 Harmadik szint: Tisztán látja a problémát.
A kérdést legalább két oldalról vizsgálja meg. A közölt információk főbb pontjait és releváns, konzisztens személyes tudását használja fel. A konklúziót a fő érvek, bizonyítékok alapján vonja le. Megfontol legalább egy alternatívát és ennek egy lehetséges következményét.

9 Negyedik szint A probléma tiszta akkurátus ismeretéről tesz tanúbizonyságot Az összes rendelkezésre álló információt felhasználja, és nagyfokú, tényeken alapuló, releváns és konzisztens tudásról tesz tanúbizonyságot. A konklúziót a tények alapos megvizsgálása után vonja le. Mérlegeli a következményeket.

10 Miből következtethetünk arra, hogy a tanulók megértették egy matematikai feladat szövegét?

11 a feladattal összefüggő, önálló értelmes kérdésfeltevés képessége,
a feladat saját szavakkal való elmondása, pontos visszaidézése, a feladat helyes megoldása, a megoldás önellenőrzésének képessége

12 Megértést nehezítő körülmények
terjedelmes szöveg, bonyolult szövegezésű (összetett mondatokat tartalmaz), matematikai fogalmakat és/vagy összefüggéseket használ

13 Rajzolj egy olyan négyszöget, amelynek van két derékszögnél nagyobb szöge! Rajzolj egy olyan négyszöget, amelynek van két, derékszögnél nagyobb szöge!

14 A szöveges feladat szerepe a tanításban

15 A szöveges feladatok tanításának célrendszere (módszertani szempontból)
szövegértés fejlesztése, problémamegoldó gondolkodásra nevelés, ítélő, emlékező, lényegkiemelő és önellenőrző képesség formálása, modellalkotási képesség alapozása, műveletfogalom kialakítása és a műveletvégzés közvetett gyakoroltatása

16 A szöveges feladatok rendszerezése
Keletkezésük szerint Témájuk szerint Szövegezésük szerint Bonyolultság szerint Az ismeretlenek száma szerint A megoldások száma szerint Az adatok relevanciája szerint

17 A szöveges feladatok órai feldolgozásának lépései

18

19

20

21

22

23

24 Lejegyzés, az egyenes és a fordított szövegezésű feladatoknál
Az adatok kigyűjtése Megoldási terv készítése Az ismeretlenek becslése Az ismeretlenek kiszámítésa Ellenőrzés Válasz

25 Lejegyzés az egyenes szövegezésű feladatoknál

26

27 Lejegyzés a fordított szövegezésű feladatoknál

28