és a legkevésbé teljes az

Az előadások a következő témára: "és a legkevésbé teljes az"— Előadás másolata:

1 és a legkevésbé teljes az
Az emberi természet Minden emberi ismeret közül a leghasznosabb és a legkevésbé teljes az emberről szóló ismeret. J. J. Rousseau

2 Az emberi természet Az emberi természetet illetően két fontosabb elmélet körvonalazódott: - a politikai elméletek az ember társas mivoltát, egy kormányzati rendszerhez való tartozását tekintik legfontosabb jellemzőjének. - a metafizikai elméletek szerint az emberi természet megkülönböztető jegye a gondolkodás, a világra irányuló reflektálás képessége.

3 Az emberi természet Az ember társas mivolta, világra irányuló gondolkodása, az isteni felé való törekvése, az azonosságról (önmagáról) és másságról (más emberről) való elmélkedése együtt alkotják az emberi lény megkülönböztető vonását: az emberi egziztenciát.

4 Az emberi természet Arisztotelész teleológikus (cél-irányos) magyarázatot ad: az emberi természet társadalmi természet, mivel valamennyi-ünkben fellelhető a közösség-alkotás ösztöne, s csakis államban teljesedhet ki az emberi létezés. „… Az állam egy természetes intézmény, és az ember természete szerint társas lény, míg az,aki nem képes társas egyesülésre, nem része az államnak, akárcsak Isten vagy egy állat,ahogy Homérosz kigúnyolta…” Arisztotelész (Kr.e )

5 Az emberi természet Jean-Jacques Rousseau ( ) francia filozófus szerint az emberi természet igazi állapota az ősemberi, primitív természet volt, amikor a társadalmi lét még nem ferdítette el: egyetlen célja a túlélés volt. „Kérdezem , melyik élet válik hamarább elviselhetetlenné, a civilizált vagy a termé- szetes? Alig látunk embert magunk körül, aki ne panaszkodna sorsára, sőt többen el is dobják maguktól az életet, ha mód- jukban áll, az isteni és emberi törvények együttesen is alig bírnak lenni ezen a felforduláson.” Jean-Jacques Rousseau ( )

6 Az emberi természet Szent Ágoston szerint az Isten képmásaként megvalósuló emberi természetnek két legfontosabb jellemzője az önismeret és az (ön)szeretet. „Olyan lény vagyok, amely ismer és akar, én tudom, hogy vagyok és akarok, én akarok lenni megismerni. Ebben a háromban az élet elvá- laszthatatlan egységes élet, egységes lélek, egységes lényeg, s noha e három dolog elválaszthatatlan, mégis nagyon különböznek.” Szent Ágoston ( )

7 Az emberi természet Blaise Pascal ( ) francia gondolkodó szerint az ember képes felfogni gondolkodásának határait, és a külső világgal való viszonyában határozza meg önmagát. „Mert végre mi is az ember a természetben? Semmi a végtelenséghez, minden a semmi- hez viszonyítva, közép a semmi és a minden között.” Blaise Pascal ( )