Dr. Garai Péter helyettes államtitkár Budapest, november 12.

Az előadások a következő témára: "Dr. Garai Péter helyettes államtitkár Budapest, november 12."— Előadás másolata:

1 Dr. Garai Péter helyettes államtitkár Budapest, 2013. november 12.
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem érdekében tervezett intézkedések az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. és 2. prioritásában Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. Prioritás - Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén ERFA források 16,05% 2. Prioritás - Befogadó társadalom ESZA források 35,93% Dr. Garai Péter helyettes államtitkár Budapest, november 12.

2 Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program kapcsolódása az EU 2020 Stratégia célkitűzéseihez
Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent Megvalósítása: csak több OP közreműködésével, valamint nem csak fejlesztéspolitikai eszközökkel érhető el. A foglalkoztatás növelése csak a hátrányos helyzetűek és romák helyzetbe hozásával és a munkavállalásukat nehezítő akadályok elhárításával érhető el.

3 A társadalmi befogadást érintő országspecifikus ajánlások
A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében – biztosítsa, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen. Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket. Javítsa az inkluzív általános oktatáshoz való hozzáférést, különösen a romák számára. A Bizottság által megfogalmazott ajánlások.

4 A felzárkózási fejlesztések irányait kijelöli a
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia ( ) (mélyszegénység, gyermekszegénység, romák) Az NTFS átfogó céljai – szinkronban az Európa 2020 stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival – a következők: A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre. A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása. A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése.

5 Az NTFS cél és beavatkozási rendszere
1. A szegénységben élők arányának a csökkentése 2. A szegénység újratermelődésének a megakadályozása 3. Egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése Munkaerő-piaci integráció elősegítése Roma népességet célzó szakpolitikák, beavatkozások Gyermekek szegénységének csökkentése Gyerekek oktatáshoz való hozzáférésének javítása Iskolai lemorzsolódás csökkentése Lakhatás javítása Szegregáció csökkentése Egészségi állapot javítása Diszkrimináció csökkentése Érintettek bevonása a programok tervezésébe, végrehajtásába, értékelésébe Gyermek jól-lét Oktatás, képzés Foglalkoztatás Egészségügy Lakhatás Bevonás, szemléletformálás, közbiztonság Megvalósítás koordinációja Valamint ezeknek a területi szintű dimenziója

6 A felzárkózási fejlesztések irányai
Gyermekek felzárkózási és oktatási esélyeinek növelése A hátrányos helyzetű emberek, romák foglalkoztatási esélyeinek növelése A területi leszakadási folyamatok mérséklése Szegregátumokban élők integrációjának támogatása (komplex lakhatási és humánprogramokkal) A minőségi közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása A társadalmi együttélés segítése A hátrányok csökkentésére irányuló állami beavatkozások hatékonyságának növelése Ezeket az irányokat ERFA és ESZA beruházások egyaránt szolgálják. A fejlesztési irányok nem kizárólag EFOP fejlesztéseken keresztül valósulnak meg.

7 EFOP prioritási tengelyei és forrásmegosztásuk
Finanszírozó alap Megoszlás 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén ERFA 16,05% 2. Befogadó társadalom ESZA 35,93% 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke területén 16,72% 4. Gyarapodó tudástőke 23,83% 5. Jó Állam 3,83% 6. Helyi stratégiák megvalósítása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 1,46% 7. Technikai segítségnyújtás 2,18% EFOP teljes kerete teljesítménytartalékkal ~800 Mrd Ft Társadalmi befogadás finanszírozása ERFA és ESZA forrásból történik, részesedése az OP keretből összesen 50 %. Oktatás finanszírozása ERFA és ESZA forrásból történik, részesedése az OP keretből összesen 40 %. Jó Állam finanszírozása (KIM) ESZA forrásból történik, részesedése az OP keretből 4-5 %. Felzárkózás típusú fejlesztések valamennyi prioritástengelyben megjelennek. EFOP teljes kerete teljesítménytartalékkal 799,3 Mrd Ft. Ebből 502,2 Mrd Ft ESZA finanszírozású fejlesztés, továbbá 244,8 Mrd Ft ERFA finanszírozású infrastrukturális fejlesztés. A teljesítmény tartalék az EFOP keretének 7%-a, összegszerűen 52,3 Mrd Ft. E nélkül 747 Mrd Ft lenne az EFOP keretösszege. A teljesítmény tartalék csak 2019-et követően lesz felhasználható, ha az adott tartalékhoz kapcsolódó 2 indikátor 2018-as célértéke teljesül. A tartalékhoz kapcsolódó indikátorok teljesülése vagy nem teljesülése az alábbi 3 következménnyel bír: Teljesülnek mérföldkövek (5%-os negatív eltérés lehetséges): felszabadul a teljesítmény tartalék összege Nem teljesülnek a mérföldkövek, de nem történik súlyos hiba: nem szabadul fel a teljesítmény tartalék, de egyéb következménye nincs Súlyos hiba a mérföldkövek teljesítésében (vagyis legalább két indikátor 65% alatt teljesít): nem szabadul fel a teljesítmény tartalék és pénzügyi szankcióval sújtják az érintett indikátort (2019-ben a prioritás felfüggesztésre kerül, majd záráskor visszamenőleges pénzügyi korrekció a prioritáson)

8 A teljes EFOP célkitűzései prioritás tengelyenként prioritástengely hozzá tartozó célkitűzés
prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése Területi leszakadási folyamatok megállítása Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése 2. prioritás: Befogadó társadalom Foglalkoztathatóság fejlesztése A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció erősítése

9 EFOP célkitűzései prioritás tengelyenként
3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken 5. prioritás: Jó állam A közigazgatás hatékonyságának fokozása Igazságügy korszerűsítése

10 EFOP célkitűzései prioritás tengelyenként
6. prioritás: Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés Területi leszakadási folyamatok megállítása A Befogadó társadalom és a Gyarapodó tudástőke megújulási képességének növelése 7. prioritás: Technikai segítségnyújtás Az Operatív Program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása

11 1. és 2. prioritástengely bemutatása EFOP keretében ERFA típusú beavatkozások 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén célok és - intézkedések A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása  A szegénységben élő gyermekek életesélyeinek növelése, az önálló életkezdés segítése (gyermekházak, óvodák építése) Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése A befogadó társadalmi célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése (egészségügyi, szociális létesítmények építése) A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása specifikus cél alatt Az intézkedés olyan beavatkozásokhoz biztosít infrastrukturális hátteret, amelyek a legkorábbi életkortól kezdve segítik a lakókörnyezeti, egészségügyi és szociokulturális hátrányokkal induló gyermekek sikeres felzárkózását a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, valamint a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos településeken. A felzárkózási intézkedések esetében infrastrukturális fejlesztéseket önmagában nem, csak az ESZA típusú programokhoz szervesen kapcsolódva tervezünk, támaszkodva meglévő intézményi háttérre – azok funkcióra való alkalmassá tételével. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése Az intézkedés keretében fejlesztendő a nemzeti és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint rehabilitációs célú és általában a társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra, valamint a bentlakásos intézmények kiváltása.

12 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén célok és - intézkedések
Területi leszakadási folyamatok megállítása Területi hátrányok felszámolását, továbbá mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és a szegregált élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások (pl. komplex telepprogramok LHH-ban) Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése Közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése a fenntartható és megújulásra képes közösségekért, az aktív társadalmi szerepvállalás erősítésére (pl. pusztuló közösségi házak újjáépítése) 3. Területi leszakadási folyamatok megállítása specifikus cél alatt A területi hátrányokhoz 3 irányban közelítünk: 1. Kistérségi szinten: a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez integrált, komplex programokkal 2. Települési szinten: Leszakadás előtt álló települések Mélyszegénységben élő települések (komplex telepprogramok lakhatási része) Olyan infrastrukturális fejlesztéseket támogat, melyek a leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve hátrányos helyzetű településeken élők felzárkóztatását szolgáló integrált program megvalósítását, továbbá a mélyszegénységben élő családok, kiemelten romák, valamint a szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és területi integrációját segítik. 4. Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése (nem TFFÁT által tervezett intézkedés, de felzárkózást szolgálja) Az intézkedés keretében meglévő, illetve a funkcionálisan megüresedett ingatlanok felújítására, bentlakásos programok megvalósítását is lehetővé tevő funkcióváltására, eszközellátottság fejlesztésére, szolgáltatóház kialakítására és fejlesztésére nyílik lehetőség.

13 EFOP keretében ESZA típusú beavatkozások 2
EFOP keretében ESZA típusú beavatkozások 2. prioritás: Befogadó társadalom célok és - intézkedések Foglalkoztathatóság fejlesztése A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett csoportok foglalkoztathatóságának javítása (képzési programok, pl. roma nők képzése) Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése (többségi és kisebbségi társadalom együttélése, munkája fejlődik) Aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése Társadalmi együttélés erősítése szemléletformálással (hátrányos helyzetűek, fogyatékos személyek, romák bevonása, esélyteremtés, egyenlőség javítása, antidiszkriminációs és multikulturális programok, romák bevonása A gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása (Nemzeti Ifjúsági Stratégia is segíti) Családok és idősek tevékeny életmódjának, a nemzedékek közötti együttműködésének támogatása, gyermekvállalás elősegítése Az EFOP ESZA típusú beavatkozásai (nem csak TFFÁT beavatkozások szolgálják a felzárkózást) 5. Foglalkoztathatóság fejlesztése Célja a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett csoportok foglalkoztathatóságának javítása, munkavállalásukat gátló alapvető problémák elhárítása. Ezen belül a TFFÁT részéről a munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek munkaerőpiacra való alkalmasságot erősítő programokon túl olyan foglalkoztatásba ágyazott képzési programok folytatása, amelyek romák, elsősorban roma nők foglalkoztatását segítik, kiemelten a közszolgáltatok területén. 6. Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése (nem TFFÁT intézkedés, de felzárkózás szempontjából fontos elemeket tartalmaz) Cél, hogy az aktív állampolgárság, az önkéntesség értékké váljon az egyének és a társadalom számára, továbbá olyan állampolgári kultúra alakuljon ki, amely minden korosztály számára közvetíti a társadalmi felelősségvállalás, a közösségi szereplésvállalás elsajátításának fontosságát. - Társadalmi együttélés erősítése szemléletformálással (hátrányos helyzetűek, fogyatékos személyek, romák bevonása, esélyteremtés, egyenlőség javítása, antidiszkriminációs és multikulturális programok, romák bevonása (jelentős TFFÁT beavatkozásokat tartalmazó intézkedés) Az intézkedés fő célja az előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés erősítése, valamint a romák (roma nők) aktív társadalmi szerepvállalásának erősítése. A gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása (nem TFFÁT intézkedés) Az intézkedés átfogó célja a Nemzeti Ifjúsági Stratégia mentén a fiatalok társadalmi aktivitásának növelése, az őket körülvevő elsődleges társadalmi közeg – helyi közösségek, kortárs csoportok – fejlesztése közvetlen programok támogatásával, illetve a korosztály élethelyzetére befolyással bíró ágazatok szereplői együttműködésének mélyítésével, önismeretük javításával, és a helyi ifjúsági munka komplex fejlesztésével. Családok és idősek tevékeny életmódjának, a nemzedékek közötti együttműködésének támogatása, gyermekvállalás elősegítése (nem TFFÁT intézkedés) Cél a családhoz, a gyermekekhez, a gyermekvállaláshoz és az idősekhez kapcsolódó társadalmi viszonyulás javítása, szemléletváltás előmozdítása a családi szféra társadalmi jelentőségével kapcsolatban, összhangban a Fehér könyv a gyermeket vállaló és nevelő családokról, valamint a Fehér Könyv az idősek családban betöltött szerepéről című stratégiai dokumentumokban foglaltakkal.

14 2. prioritás: Befogadó társadalom célok és - intézkedések
A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása Gyermekszegénység csökkentése (pl. Biztos kezdet szolgáltatások program, gyermekházakban) Területi leszakadási folyamatok megállítása (pl. komplex telepprogramok TÁMOP képzései) Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai Mélyszegénységben élők, romák felzárkózásának, szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása specifikus cél alatt (TFFÁT intézkedés, amely több más szakterület együttműködésében gondolkodik) Az intézkedés olyan beavatkozásokat támogat, amelyek a legkorábbi életkortól kezdve a szülők bevonásával segítik a lakókörnyezeti és szociokulturális hátrányokkal induló gyermekek sikeres felzárkózását Egyrészt a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a TÁMOP típusú integrált programok továbbfejlesztésével és kiterjesztésével Valamint a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos településeken, településrészeken Biztos kezdet szolgáltatások indításával Illetve olyan szolgáltatáshiányos 1000 fő alatti kistelepüléseken, ahol magas a gyerekszám – integrált közösségi szolgáltatások kialakításával. Területi leszakadási folyamatok megállítása Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai Ez az intézkedés három irányú területi hátrány mérséklését célozza: a leghátrányosabb helyzetű térségekben komplex (több ágazat és OP részvételével zajló) program. Az integrált program eredményessége területileg, tartalmilag, időben, eszközrendszerben és erőforrásokban összehangolt, egymást kiegészítő beavatkozások együttesétől várható. Az integrált programmal elért térségeken kívül támogatni kell egyrészt a települési leszakadási lejtő elején, illetve a legmélyén lévő településeket a gazdasági, társadalmi hátrányaik enyhítésében. - Mélyszegénységben élők, romák felzárkózásának, szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése Az intézkedés célja a mélyszegénységben élő családok, romák, valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és területi integrációjának támogatása. Az intézkedés által támogatott programok csak a bevont település teljes közösségével, az egyházi és civil szervezetekkel való együttműködésben, érdekközösség létrehozásával, közösségfejlesztés talaján a társadalmi igazságosság elveinek alkalmazásával, hosszabb időtávon és folyamatos szakmai jelenlétre alapozva lehetnek eredményesek. Az intézkedés egyik alprogramja a komplex telepprogramok részeként a telepeken élők integrációjának komplex segítése az elindult TÁMOP programok tapasztalatainak beépítésével. A szegregátumokban élők integrációját az EFOP mellett a TOP és a VEKOP is célozza. Fontos szempont, hogy telepprogramok csak humán és lakhatási elemeket együtt valósíthatnak meg, lakhatási program humán komplex támogatás nélkül nem indulhat.

15 2. prioritás: Befogadó társadalom célok és - intézkedések
Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés A lakosság egészségtudatosságának növelése Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve korai intervenció megerősítése (közszolgáltatási rendszerek fejlesztése, hozzáférés javítása) Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztése, életpályájának javítása, képzési rendszerek fejlesztése, dolgozói mobilitás (ez a közszolgák képzése) Munkaerő-piaci integráció erősítése Hátrányenyhítés a szociális gazdaság eszközeivel (pl. hátrányos helyzetűek szociális foglalkoztatása, önfoglalkoztatás-vállalkozásindítás fejlesztése) Felzárkózási szempontból fontos intézkedések, amelyeket az érintett közszolgáltatásokért felelős államtitkárságok tervezik. A humán erőforrás-fejlesztések terén kiemelten fontosnak tartjuk a szakemberképzésekben a hátrányos helyzetű emberekkel, romákkal kapcsolatos tudások megjelenítését mind az alapképzések, mind a továbbképzések szintjén, valamint az érintettekkel való együttműködés és az ehhez kapcsolódó programok támogatását. Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés A lakosság egészségtudatosságának növelése Cél egyrészt az élethosszon át tartó megelőzés elérése a lakosság egészség-tudatosságának fejlesztésével (mely tartalmazza az egészségügyi szolgáltatókkal való együttműködést is), az egészségfejlesztéshez és a betegségmegelőzési programokhoz való egyenlő társadalmi hozzáférés biztosításával és a fizikai aktivitás növelésével, másrészt az egészségügyi ellátások javítása. Az egészségtudatosság fejlesztése mellett fontos cél a népegészségügy erősítése, a lelki egészség fejlesztése, továbbá az egészség megőrzése. Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek - A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve korai intervenció megerősítése Az intézkedés átfogó célja, hogy a szervezeti működés oldaláról javítsa a közszolgáltatások minőségét. Kizárólag a rendszerszintű vagy az egy szervezeten túlmutató fejlesztéseket tartalmazza, melyek elsődleges célja a szervezeti működés javítása. - Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztése, életpályájának javítása, képzési rendszerek fejlesztése, dolgozói mobilitás Ez az intézkedés gyakorlatilag az oktatás kivételével a teljes közszolgáltatásban dolgozók képzését fedi le. Az intézkedés célja a közszolgáltatásokban dolgozó emberi erőforrás minőségének javítása és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Az intézkedés horizontális jelleggel kiterjed az összes, a jelen prioritási tengelyben érintett államháztartáson belüli és az államháztartáson kívüli nonprofit szervezetben foglalkoztatottakra. 11. Munkaerő-piaci integráció erősítése Hátrányenyhítés a szociális gazdaság eszközeivel Az intézkedés célja a nehezen elhelyezkedő, hátrányos helyzetű roma emberek munkalehetőségeinek bővítése a szociális gazdaság eszközein keresztül, foglalkoztatást, önfoglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és folyamatos tanácsadást, valamint egyénre szabott szociális és mentális segítséget kínálva számukra. Hátrányos helyzetű emberek, romák vállalkozásainak támogatása segítő szolgáltatásokkal és folyamat-tanácsadásssal. Helyi adottságokra épülő új modellek, innovatív megoldások kialakítása, bevezetés a hátrányos helyzetű emberek, romák öngondoskodásának erősítése érdekében - Cél, hogy egy átmeneti időt követően fokozatosan képessé váljanak a munkaerő-piacon való megkapaszkodásra, illetve a különböző pályázati lehetőségeken való versenyképes részvételre.

16 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (NGM GINOP)
Felzárkózás szempontjából fontos kapcsolódások más operatív programokhoz Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (NGM GINOP) Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása Hátrányos helyzetű emberek vállalkozásfejlesztése Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása Területi és Területfejlesztési OP (NGM TOP) Helyi gazdaságfejlesztéssel és munkahelyteremtéssel való összhang Telepfelszámolás, teleprehabilitáció Vidékfejlesztési Program (VM VP) Helyi stratégiák megvalósításához humán fejlesztési források biztosítása Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja Helyi szociális munka és egyéb szociális tevékenységek megerősítése Vidéki helyi gazdaság megerősítése A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés Versenyképes Közép-Magyarország OP (NGM VEKOP) Munkaerőpiaci belépés segítése Munkába állást és a családokat segítő szociális intézmény- és hálózatfejlesztés Szociális városrehabilitáció