A vallásosság szerepe a lelki egészség megőrzésében Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére- mi lehet a lelkészek szerepe?

Az előadások a következő témára: "A vallásosság szerepe a lelki egészség megőrzésében Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére- mi lehet a lelkészek szerepe?"— Előadás másolata:

1 A vallásosság szerepe a lelki egészség megőrzésében Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság megelőzésére- mi lehet a lelkészek szerepe? Kopp Mária Miskolc, 2010.szeptember 18.

2 2010-ben indult a program Miskolcon, 18 hónapig tart Miért Miskolc
2010-ben indult a program Miskolcon, 18 hónapig tart Miért Miskolc? Igen magas depresszió arányok Magas öngyilkossági arányok Az ország gazdaságilag különösen érintett régiója Kitűnő, motivált szakemberek Kiemelkedő készség a bajba jutottak segítésére

3

4 A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei

5

6

7 A lelki egészségmegőrzés szekularizálódásának következményei a mai magyar társadalomban:

8 Kulturális „iatrogenezis” a modern társadalmakban:
A hit, a vallás és az orvoslás évezredeken át igen szorosan összekapcsolódott, Részben ennek ellenhatásaként a mai orvoslásban a "világi dogma, világi hitvallás", a "secular credo" vált szinte kötelezővé, ami nem veszi figyelembe a spiritualitás és a kultúra alapvető szerepét az emberi "egész"-ség megőrzésében, Épp a legfontosabb erőforrástól fosztja meg a betegeket, a szenvedőket.

9 A vallásellenesség hatása a poszt-kommunista társadalomban:
Nagyon súlyos vallásüldözés- ezt máig sem vallják be, pl egyetemi felvételinél súlyos negatív diszkrimináció, Vallásos emberek tömegeinek meghurcolása, bebörtönzése, DE:komoly földalatti vallási közösségek, kiscsoportok, ellenállás

10 Kultúra, spiritualitás és egészség
A WHO egészség definiciója ma már magában foglalja a spirituális egészség dimenzióját, A spiritualitás, hit és vallásosság jelentőségének vissza kell térnie az egészséggel kapcsolatos gondolkozásba, de nem egyszerűen, mint egy „új gyógymódnak”, Hanem mint egy olyan holisztikus szemlélet részének, ami az embert teljes kulturális és spirituális teljességében vizsgálja, és nem mint egyszerű biológiai objektumot, Ennek a szemléletnek a hiánya kiszolgáltatja az orvoslást a gyógyszeriparnak és más üzleti érdekeknek.

11 Maslow szükséglethierarchiája
Az önmegvalósítás szükséglete Az elismerés iránti szükséglet (önbecsülés, elismerés, status) Szociális szükségletek (valahová tartozás, szeretet) A biztonság iránti szükséglet (biztonság, védelem) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)

12 Victor Frankl ( ) alapvető emberi szükségletek – amelyekben az emberi lélek leginkább magára ismer – az élet értelmének keresése és a lelkiismeretben megnyilvánuló erkölcsi döntés. A pszichoanalízissel és a biológiai determinizmus híveivel szemben Frankl azt állítja, hogy a lélek szabadsága, önálló létezése elsősorban az erkölcsi döntésekben nyilvánul meg. A lélek szabadsága, erkölcsi önállósága éppen a szélsőséges léthelyzetekben, krízisekben, súlyos betegségben, haldoklásban mutatkozik meg leginkább, A lelkészi hivatás lényegéhez tartozik ezeknek az élethelyzeteknek az átélése, segítése.

13 Az emberi szükségletek szintjei:
Frankl a második világháború idején három évig volt különböző koncentrációs táborokban Freud és Maslow szükséglet elmélete szerint az alapvető szükségletek – például az éhség – elmossák az egyéni különbségeket, Frankl saját tapasztalatai alapján az állítja, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz: „A koncentrációs táborokban éppen hogy különbözőek lettek az emberek. A disznók itt lelepleződtek. De a szentek is. Épp az éhség leplezte le őket.” (Frankl 1996)

14 Az élet értelmének keresése és a vallásosság, spiritualitás
Frankl szerint az emberi szükségletek legmagasabb szintje az élet értelmének keresése Nem azonos a vallásossággal, de a két fogalom nagyon erősen átfedi egymást Vannak vallásos emberek, akik nem hisznek az élet értelmében (formális vallásosság) És nem vallásos emberek, akik erősen hisznek az élet értelmében (a maguk módján hívők)

15 Hungarostudy felmérések
személy személy személy 2006 követéses vizsgálat kb 5000 személy célja: a testi és lelki egészségi állapot szociális, kulturális, pszichológiai, életmód hátterének elemzése

16 Vallásosság a magyar népesség körében
31% mondta magát nem hivőnek, 19 % nem gyakorolja vallását, 18% a maga módján, 16% egyházában ritkán, 16% rendszeresen egyházában. 2002-ben 25% mondta magát nem hívőnek, 18 % nem gyakorolja vallását, 27 % a maga módján, 17 % ritkán egyházában, 13 % rendszeresen egyházában

17 Vallásosság a magyar népesség körében

18 Mennyire fontos életükben a vallás (spiritualitás) (2002)
35 % - egyáltalán nem fontos 39 % - kissé fontos 20 % - nagyon fontos 6 % - minden cselekedetüket befolyásolja

19 Nem hívők aránya (2002)

20 Nemek közti megoszlás Nők Férfiak Nem hívő 21% 31%
Egyházban gyakorolja 35% 25%

21 Nemek közti megoszlás Nők Férfiak Nem fontos a vallás 27% 44%
Nagyon fontos a vallás 33% 17%

22 Vallásgyakorlás megyei aránya:

23

24

25 A WHO jólléti kérdőív különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 13,785 Átlag: 7,7)

26 A Beck Depresszió Skála különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 13,112 Átlag: 7,9)

27 Az ellenségesség különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 10,728 Átlag: 3,7)

28 A kooperativitás különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 13,513 Átlag: 14,4)

29 Evés, ivás nehéz helyzetben, mint megbirkózás különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 25,971 Átlag: 0,6)

30 2001-ben betegség miatt kiesett napok különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: F: 9,513 Átlag: 20,1)

31 A tolerancia különbségei a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem és életkor szerint (Sig 0,018 n: F: 3,364 Átlag: 2,33)

32 A vallásgyakorlás hatása (életkor, nem és iskolázottság szerinti korrekció után) :
Élet értelmébe vetett hit erősebb, Boldogabbak, elégedettebbek a fiatalok Magasabb kooperativitás, Adaptívabb megbirkózási módok, Alacsonyabb bizalmatlanág, Magasabb társas támogatás, Kevesebb dohányzás, Alacsonyabb depresszió, Jobb életminőség (WHO), Jobb munkaképesség, Kevesebb betegnap

33 A vallás fontosságának hatása (életkor, nem és iskolázottság szerinti korrekció után) :
Erősebb élet értelmébe vetett hit, Boldogabbak a fiatalok Magasabb tolerancia, Magasabb kooperativitás, Adaptívabb megbirkózási készségek, Kevesebb dohányzás és alkoholfogyasztás, Erősebb társas háló

34 A vallás fontosságával kapcsolatos paradox jelenség (kor,nem és iskolázottság szerinti korrekció után): Közöttük magasabb volt a depresszió és a munkaképtelenség aránya A krónikus betegek között fokozódik a vallás fontosságának érzete! A lelkészeknek tehát különlegesen fontos szerepük van a krónikus beteg, gyászoló, krízisbe kerülő híveik lelki segítésében, illetve ezeknek a lelki kríziseknek a megelőzésében!

35 Miért van erre szükség? A WHO vizsgálatai alapján a 15-től 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez. 2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek után). Folytonosság a biológiai eredetű depresszió és a környezeti hatásokra kialakuló depressziós tünetegyüttes között, mindkettőnek ugyanolyan súlyos következményei vannak A gazdasági válság következtében igen sokan kerülnek súlyos krízishelyzetbe Ma Magyarországon a lelki egészségvédő és megelőző hálózat gyakorlatilag nem működik, a még működő központok bezárása – csak annak jut kezelés, aki megfizeti. Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)

36 2002: A népesség 7,6%-a szenved súlyos depressziós tünetektől,
13,4 % tekinthető depressziós betegnek. A 2006-os utankövetes szerint 17 %, közel minden harmadik embernek vannak az életminőséget rontó depressziós tünetei

37

38 A depressziós tünetegyüttes változása a Hungarostudy 2006 követéses mintában:
2002-ben 13.5 % volt a kezelésre szoruló depresszió (BDI 18 felett) aránya, mind a teljes népességet képviselő mintában, mind azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, 2006-ra ez az arány 17 %-ra, 3.5 %-kal emelkedett. Az életkor legfeljebb 1 %-ot magyaráz A férfiak között 2002-ben 12 % volt a közepesen súlyos és súlyos depressziósok aránya, ez az arány 2006-ban, ugyanazok között a férfiak között, 14 %-ra emelkedett, a nők esetében ez az arány 2002-ben 15 % volt, 2006-ban 19 %.

39 Beck Depresszió kérdőív (BDI) rövidített változata (Kopp és mtsai,1995)
A Beck Depresszió Skála legalkalmasabb a depressziós tünetegyüttes lakossági szűrésére, és ez a mérőeszköz legalkalmasabb a depresszió, mint szomatikus kockázati tényező mérésére is. (Lasa et al, 2000, Musselman et al, 1998, Glassman, Shapiro,1998) A depressziós tünetegyüttes összetevői: szociális visszahúzódás, döntésképtelenség, alvászavar, különösen hajnali felébredés, negatív gondolatok fáradékonyság, túlzott aggódás testi tünetek miatt, munkaképtelenség, pesszimizmus, örömképesség hiánya, önvádlás.

40 Rövidített Beck kérdőív a depressziós tünetek felmérésére
1. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt. 2. Semmiben sem tudok dönteni többé. 3. Több órával korábban ébredek, mint szoktam és nem tudok újra elaludni. 4. Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak. 5. Annyira aggódom a testi-fizikai panaszok miatt, hogy másra nem tudok gondolni. 6. Semmiféle munkát nem vagyok képes ellátni. 7. Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen és a helyzetem nem fog változni. 8. Mindennel elégedetlen vagyok. 9. Állandóan hibáztatom magam. Egyáltalán nem jellemző: 0 pont. Alig jellemző: 1 pont. Jellemző: 2 pont. Teljesen jellemző: 3 pont. Pontszámok összege szorozva 2, normál, enyhe, 19-25 középsúlyos, 26 és felette: súlyos depressziós tünetegyüttes??

41 Leggyakoribb tévhitek a depresszióval kapcsolatban
A depresszió az egyén gyengeségének a jele. A depresszió nem valódi betegség. A depressziós emberek meggyógyulhatnának, ha akarnának. A depressziót nem lehet kezelni. A legjobb elkerülni a depresszióban szenvedőket, nehogy az ember maga is depresszióssá váljon. A depressziós emberek veszélyesek. A depressziós emberek kiszámíthatatlanok.

42 A depressziót gyakran nem ismerik fel
Mert… Nem tekintik súlyos betegségnek. Maguk az érintettek sem ismerik fel saját depressziójukat. A testi tünetek gyakran elfedik a depressziót. A családorvosoknak sokszor nincs elég idejük és ismeretük a depresszió felismerésére. Nem ismerik a szűrési módszereket. A közösségi segítők gyakran nem ismerik fel a depressziót (lelkészek, pedagógusok,más segítők). A depressziós tünetektől szenvedők ritkán keresik fel az elátó rendszert (szégyenkezés, stigmától való félelem, információhiány tartja vissza őket). We advice you to go through the list of reasons and use cases to illustrate reasons. Most of the reasons reflect a lack of awareness of depression, both among professional health care - and community workers and the general public. There are indications that the high rates of suicide among young adult men are associated with late detection of depression, both because of late recognition of their own depression and the late stage at which they come in contact with the health care services.

43 Depresszióban bizonyított a kognitív pszichoterápia és az interperszonális pszichoterápia hatékonysága. A kognitív viselkedésterápián belül: kellemes tevékenységek fölépítése, megterhelések leépítése, napirend strukturálása, téves meggyőződések korrekciója, a szociális kapcsolatok és kommunikáció fejlesztése, problémamegoldó tréning. (Könnyű vagy közepes depressziók sokszor csak pszichoterápiával is kezelhetőek. Súlyos esetekben a járulékos farmakoterápia elkerülhetetlen.) Enyhe és középsúlyos d.-ban a pszichoterápia is elegendő néha, súlyos d.-ban a farmakoterápia többnyire nélkülözhetetlen. A pirossal szedett részek alkalmazására minden segítő alkalmas lehet.

44 Megelőzés: stresszkezelés, életvezetés, lelki egyensúly
A lelki-élethelyzeti faktorok között a krónikus stressz jelentősége kiemelkedik A krónikus stressz és a depresszió összefüggése tudományosan igazolt A stresszhelyzetek hatását meghatározza, hogy az egyén azt hogyan értékeli- ebben alapvető a vallásosság, spiritualitás szerepe A megbirkózási (coping) mechanizmusok egyénileg különbözőek – egyaránt vannak hasznos és káros módszerek A stressz leghatékonyabb kezelése akkor lehetséges, amikor nem vagyunk stresszhelyzetben- megelőzés!

45 Megelőzés: stresszkezelés, életvezetés, lelki egyensúly
Egészség: testi, lelki, szociális, spirituális jóllét (WHO definíciója) Élet értelmének tudatosítása! Egészséges életmód: táplálkozás, mozgás, élettervezés és életvezetés, lelki egyensúly

46 Mindennapi módszerek a lelki egészség megőrzésére
Célok kijelölése, egyéni és családi jövőkép Megfelelő időgazdálkodás, tervezés Stresszhelyzetek tudatosítása, az objektív történések és a személyes megélés elválasztása Relaxáció, meditáció, ima Asszertív kommunikáció (mások szempontjait is figyelembe vevő önérvényesítés) Támogató társas kapcsolatok

47 Az OSPI program mércéje nagyon magas: legalább olyan eredményeket kellene elérnünk, mint Szolnokon az előző hasonló program eredményeként 2005-ben és 2006-ban!

48 Melyek az ezen célok elérését segítő fő eszközök?
Helyi védőháló kialakítása valamennyi segítő szakember bevonásával, információ adással, attitűd felméréssel és változtatással, valamennyi helyi segítő szakember - lelkészek, háziorvosok, pszichológusok, szociális munkások, pedagógusok, védőnők, tanárok, média szakemberek, lelki elsősegély szakemberek, tanácsadók, geriátriai gondozó személyzet, rendőrök, gyógyszerészek, más segítők képzése és együttműködésük erősítése, A depresszió és az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésének segítése, a depresszióval kapcsolatos lakossági tájékoztatás és destigmatizáció, attitűd változtatás, a rászorulók megfelelő ellátásának felmérése és segítése, nagy kockázatú csoportok felismerése és segítése (munkanélküliek, gyászolók, más krízisben lévő csoportok), veszélyes helyek védelme.

49 Szolnoki eredmények: Az öngyilkosságok számának jelentős csökkenése: az előző 9 év átlagához hasonlítva Szolnokon 2005-ben a program első évében az öngyilkossági arány 57 %-kal, 2006-ban 47 %-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy az öngyilkossági arány 30.1/ volt 2004-ben, 13.1/ ben és 14.5/ ban, és ennyi maradt 2007-ben is. A csökkenés nagyobb fokú volt a férfiak, mint a nők között. Lehetséges magyarázatok: A depresszió és öngyilkossági gondolatok destigmatizációja, ennek következtében többen kerestek segítséget, főleg a férfiak közül , ezt mutatja a lelki elsősegély hívásoknak emelkedése, aminek 50 %-a férfi hívás volt, a pszichiátriai gondozót depresszió miatt felkeresők arányának emelkedése – a küldő családorvosok alapvető szerepe.

50 Telefonos lelkisegély hívások száma a szolnoki kistérségben Hívások száma havonta és 6 hónapos átlag

51 Telefonos lelkisegély hívások száma öngyilkossággal kapcsolatos problémákkal a szolnoki kistérségben Hívások száma havonta és 6 hónapos átlag

52 Irodalom: Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M (2006)(szerkesztők) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (2007) Összefogás a depresszió ellen, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (szerkesztő) 2008: Magyar lelkiállapot 2008: Esélyrősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (1997) A reménytelenség szerepe a betegségek létrejöttében, ennek jelentôsége a mai magyar egészségügyben, Kórház , 4,3,4-9 Kopp, M., Szedmák,S.(1997) Az öngyilkossági magatartás pszichoszociális háttértényezôi a magyar lakosság körében, Végeken, 8,4, 4-16.