1 A diplomás ápoló szerepe a közösségfejlesztésben Készítette: Baracsiné Tóth Tünde.

Az előadások a következő témára: "1 A diplomás ápoló szerepe a közösségfejlesztésben Készítette: Baracsiné Tóth Tünde."— Előadás másolata:

1 1 A diplomás ápoló szerepe a közösségfejlesztésben Készítette: Baracsiné Tóth Tünde

2 2 Munkahelyem:

3 3 Lakóhelyem:

4 4 Közösség fogalma: A közösség az egymással tartósan együttműködő személyek érdek- és értékalapú, belátható méretű csoportja.

5 5 Szakmai profilja: települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése.

6 6 Területei: az egészségügy, a közösség jóléte, a szegénység elleni harc, munkalehetőségek teremtése, a lakáshelyzet és a környezet javítása, a szabadidős tevékenységek valamint a művészetek fejlesztése.

7 7 Lokalitás: - helyi, - településszintű, vagy - regionális cselekvés és fejlesztés.

8 8 Alkalmazott tudományok: településszociológia, településtervezés, pedagógia, szociálpszichológia, jog, gazdaságtan, egészségtudomány.

9 9 A közösségi munka lényege: Felhasználja az emberek képességeit, tudását és tapasztalatait azon kezdeményezések során, amelyek valamely társadalmi, gazdasági vagy politikai problémára hivatottak válaszolni.

10 10 Legfontosabb célja: Olyan társadalmi légkör teremtése, amelyben a férfiak és nők a szegénység, az éhség, a tudatlanság korlátai nélkül szabadon élhetnek az életre, a szabadságra és a boldogság keresésére való jogukkal.

11 11 Szükségletek felkutatása: gazdasági-infrastrukturális terület humán erőforrások, az emberek hozzáértése, tehetsége, szorgalma, ötletei, képességei.

12 12 Főbb partnerek: civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, regionális kutatási központok, egészségügyi ellátó intézmények, a munkaügy és a vállalkozásfejlesztés szervezetei, képzési szervezetek, információs adattárak.

13 13 A közösségfejlesztési folyamat: a lakosság aktivizálása a problémák felismerése és azok nyilvánossá tétele, egyének kapcsolódása a folyamathoz, a közösségben megfogalmazódó feladatok felismerése, tervezése, közösségi megoldása.

14 14 Aktivizáló módszerek: - a helyi önszervező köri mozgalmak kialakítása, - a helyi jelentős személyiségekkel való egyéni és nyilvános, csoportos beszélgetések, - a helyi emberi erőforrások – tapasztalat, tehetségek és tudás – feltárása és megjelenítése, - a település humán, természeti és gazdasági erőforrásait felmérő és aktivizáló közösségi felmérés, - lakossági cselekvési, fejlesztési terv készítés.

15 15 "Az embereknek kötődésre és választási lehetőségekre van szükségük ahhoz, hogy életlehetőségeiket a maguk teljességében élvezessék." (Dahrendorf, 1997)

16 16 Egészség: Biológiai, pszichikai és szociális jólét egybeesése időben és térben is. Az egészség a fogyasztói kultúra része.

17 17 Az egészségfejlesztés: folyamat, amelynek során az egészséges emberek növelik ellenőrzésüket egészségük javítása felett, képességet szereznek, egészséges életvitelük fenntartására, fejlesztésére és környezetük megváltoztatására.

18 18 WHO szerint: „Az egészségfejlesztés az a folyamat mely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen.”

19 19 „ A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában” (J. Coolahan, 1996).

20 20 Sajátos kompetenciakör: a szomatikus egészség védelme, időszerű és aktuális legyen, alapeleme az integrálódás, konkrét ismeretátadás, adott élethelyzetre szóló tanácsadás, magas-szintű kutatómunka végzése, összehasonlító elemzések,következtetések levonása.

21 21 Jellemzői: Figyelembe veszi az esetleges kulturális nívókülönbségeket. Hozzájárul az egészségkultúra kialakításához, korrekciójához. Nem nélkülözi a menedzsment feladatokat. Törekszik az interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Formálja a jövő emberének személyiségképét.

22 22 A társadalmi egyenlőtlenség mutatói: iskolázottság, foglalkozás jövedelem.

23 23 Egészségi esélyegyenlőtlenség javítása: az anyagi viszonyok módosítása, a konfliktusmegoldó képesség és a kommunikáció fejlesztése, a tanulás kiemelt kezelése, függőség és kiszolgáltatottság csökkentése, a különböző társadalmi rétegződésekben lévő személyek és életfeltételeik tisztelete.

24 24 Fontos feladatok: Munkahelyi és településszintű egészségfejlesztési programok elkészítése, lebonyolítása. Egészségfejlesztési ismeretek beépítése az oktatásba. Egészségre nevelő, szemléletformáló programok. Szűrőprogramok és kampányok szervezése. Laikusok és civil szervezetek oktatása.

25 25 Egészséghatás vizsgálat: eljárások, módszerek és eszközök olyan kombinációja, amellyel vizsgálhatók egyes stratégiák, programok, projektek lehetséges hatásai a lakosság egészségére, továbbá e hatások eloszlása a népesség különböző csoportjaiban Rugalmas módszertan, amely politikák, programok és projektek szintjén egyaránt alkalmazható.

26 26 Füzesgyarmati Egészségklub

27 27 Füzesgyarmati Közösség- és Egészségfejlesztő Egyesület

28 28 „Boldogságunk kilenctized része kizárólag egészségünkön nyugszik. Ha egészség van, az minden élvezet forrásává válik, de ha nincs, az egyéb javak, a szubjektív értékek sem boldogítanak, mert a szellem, a hangulat, a temperamentum szárnyalását is lecsökkenti, elnyomorítja a betegség.” Arthur Schopenhauer:

29 29 Köszönöm a figyelmet!