4. osztály Drámajátékos foglalkozás Bubernik Eszter

Az előadások a következő témára: "4. osztály Drámajátékos foglalkozás Bubernik Eszter"— Előadás másolata:

1 4. osztály Drámajátékos foglalkozás Bubernik Eszter

2 Életkor: 4. osztály Témakör: Közösségben élünk Téma: Barátság, család, egy közösséghez tartozás felelőssége

3 A foglalkozás tartalma: Tudunk-e felelősen dönteni arról, hogy milyen közösség tagjai legyünk?
A foglalkozás célja: Kipling: A dzsungel könyve című regényének alapján a hovatartozás kérdésének, a közösségváltás nehézségének, egy új közösséghez való tartozás problémái.

4 A kompetenciafejlesztés fókuszai: Szociális-, és anyanyelvi kompetencia
Az órán alkalmazott módszerek: megbeszélés, kérdezés, improvizáció, értékelés tanulásszervezés: frontális osztálymunka, páros-, csoport munka taneszközök, szemléltetés: -

5 A foglalkozás menete 1. Ráhangolódás 8. Játék gondolatkövetéssel
2. Térmeghatározás 9. Páros munka 3. Hangaláfestés 10. Egész csoportos improvizáció 4. Szoborjáték 5. Narráció 11. Záró beszélgetés 6. Állókép 7. Narráció

6 1. Ráhangolódás A tanító körbe ülteti a gyerekeket és elmondja, hogy ezen az órán a dzsungelbe mennek. Majd beszélgetést kezdeményez arról, hogy Milyen egy dzsungel? Milyen állatok, növények élnek ott?

7 1. Ráhangolódás Válaszok: Sűrű, zöld, magas fák stb.

8 2. Térmeghatározás Átalakítják a termet dzsungellé.
A székek a fák és úgy rendezik el a termet, hogy középen egy tisztás maradhasson, ami a játéktér. A tanító egy sziklát jelöl ki a dzsungel szélén, ahonnan belátni a dzsungelt és rálátni egy közeli kis falura.

9 3. Hangaláfestés Megbeszélik, hogy milyen hangokat hallnak.
Állatok hangját, szél suhogását, rovarok zúgását, víz csobogását stb. Majd a tanító kérésére szétszóródnak és ezeket a hangokat utánozzák.

10 4. Szoborjáték Az órán feldolgozandó témában farkasok, medve, párduc, kígyó, elefánt és tigris szerepelnek. Tanítói kérésre bolyongjanak óvatosan a teremben és tapsra próbálják megformálni szoborként az adott állatra jellemző testhelyzetet, éppen amit a tanító kér tőlük.

11 5. Narráció Tanítói előadásban. Egy nap a dzsungel állatai különös hangra figyelnek fel. Valami fekszik és különös hangot ad. Először nem merik megközelíteni, majd mégis közelebb merészkednek. Egy kisbaba az. Farkasanyó, aki éppen most kölykezett, úgy dönt, hogy befogadja a kis emberkölyköt. Ettől kezdve Maugli megtanul a dzsungel törvényei szerint élni. Sok jó barátja lesz: Balu, a medve, Bagira a feketepárduc, Háti az elefánt, Ká, a bölcs kígyó, a játékos, de butus majmok stb.

12 6. Állókép 3-4 fős csoportokban felelevenítik azokat a pillanatokat, amit örömmel élhetett át Maugli. „Boldog pillanatok a múltból.”

13 6. Állókép A kiscsoportok bemutatják egymásnak az elképzelt szituációkat, és utána kicsit fel is elevenedhet az állókép kis játék formájában. Például: Maugli Játszik a farkaskölykökkel. Maugli ül az Háti, az elefánt hátán, a majmok pedig ugrálnak körülötte.

14 6. Állókép Szerepen kívüli egyeztetés Hogyan élt Maugli az őserdőben?
Farkasanyó és Farkasapó szeretetében, sokat tanulva a barátaitól, megismerve a dzsungel törvényeit, az együttélés szabályait. Pl.: Mikor kelnek, mikor esznek, mit esznek, mi ehető a dzsungelben, kivel hogyan kell viselkedni stb.

15 7. Narráció A tanító előadásában.
Egy nap különös dolog történt Mauglival. A folyónál, ivás közben megpillantott egy lányt. Vele egykorú lehetett, úgy 14 éves.

16 7. Narráció Eddig is furcsának találta, hogy hozzá hasonló lény nincs a dzsungelben. Most azonban lenyűgözve figyelt. Most döbbent rá, hogy ő nem állat, hanem ember. Ez a találkozás fölkeltett benne valamiféle vágyat, hogy visszatérjen az emberek közé, de félt is a számára ismeretlen világtól.

17 8. Játék gondolatkövetéssel
Eljátsszák Maugli és a lány találkozását. 2 gyerek némán játszik, 2 pedig hangosan mondja, hogy mit gondolhatnak. Az improvizáció végén a lány int neki, hogy kövesse a faluba.

18 8. Játék gondolatkövetéssel
Szerepen kívüli egyeztetés Milyen érzések kavaroghattak Maugliban? Pl.: Izgatottság, kíváncsiság, félelem, bizonytalanság stb.

19 9. Páros munka Párokat alakítva beszélgetést kezdeményez Maugli Farkasanyóval vagy az egyik barátjával. Maugli elmeséli a találkozás élményét a kijelölt párnak, ki mit mond neki az emberekről?

20 9. Páros munka Pl.: Farkasanyó:
az emberekkel vigyázni kell, ne menj a közelükbe, megölhetnek. Félnünk kell tőlük, mert ránk vadásznak. Maradj a családoddal. Itt vagy otthon. Itt mindened megvan. Mindenki szeret téged. Stb.

21 9. Frontális munka Érvek és ellenérvek - hogy a faluba menjen.
- hogy maradjon.

22 9. Páros munka Válaszok: Mert ő is ember és emberek között kell élnie. Mert ha társat szeretne magának találni, akkor csak az emberek között találhatja meg. Stb. De lehet, hogy kiközösítik, mert nem úgy viselkedik, ahogy ők. Elveszíti az eddigi barátait, a családját, a szüleit, akik felnevelték. Stb.

23 10. Egész csoportos improvizáció
Maugli úgy dönt, hogy mégis elmegy a faluba. A vadászok (gyerekek) beszélgetnek a tűz körül, Maugli nincs jelen. A falu vezetője Buldeó, a vadász szerepében vádolja Mauglit, hogy mióta itt él velük elhagyta őket a vadászszerencse...

24 10. Egész csoportos improvizáció
…Biztosan Maugli értesíti az állatokat a csapdákról, és azóta is itt ólálkodik egy tigris is a falu környékén, és esténként egy öreg nőstény farkast is láttak. Stb.

25 11. Záró beszélgetés Milyen csalódások érhetik Mauglit az emberek között? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie? Ha a dzsungelben marad valóban boldog tudna-e lenni? Mi hiányozhatna neki?

26 11. Záró beszélgetés Válaszok: Nem biztos, hogy egyszerre elfogadják.
Más szabályokhoz kell neki az emberek között alkalmazkodnia, amit nem ismer. Stb.

27 12. Értékelés