Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Politika. 2 Filozófia Mi a politika? A köznapi beszédben a politika (sokszor kifejezetten pejoratív értelemben)

Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Politika. 2 Filozófia Mi a politika? A köznapi beszédben a politika (sokszor kifejezetten pejoratív értelemben)"— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Politika

2 2 Filozófia Mi a politika? A köznapi beszédben a politika (sokszor kifejezetten pejoratív értelemben) jobbára párt-politikát jelent. A politika így az, amit a politikusok tesznek. A mindennapi embernek ehhez nincs sok köze. A politika kifejezés ugyanakkor az ókori görög városállamok (poliszok) nevéből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál. A politika jellemzően jelen van számos csoportos interakcióban, többek közt üzleti, oktatási vagy vallási intézmények működése során. A pártpolitika mint olyan csak a XIX. század második felében alakult ki az európai államokban. Ez az óra nem a pártpolitikával foglalkozik, és nem is politológiát művel, hanem politikai filozófiát.

3 3 Filozófia A politikafilozófia alapkérdései A politika meghatározza az életünket. A politikai elit törvényeket hoz, szabályozza, hogy mennyi pénzt tarthatunk meg a keresetünkből, hogyan részesedhetünk a mások által megkeresett pénzből; meghatározza, hogy kire lőjünk, vagy ki öljön meg minket egy háborúban; befolyásolja a gondolkozásunkat a sajtón keresztül. A politikafilozófia alapkérdései, hogy ki és milyen elvek szerint teheti meg mindezt. Hogyan szervezzük meg saját társadalmunkat, hogy az megfeleljen alapvető értékeinknek, pl. igazságos, szabad, méltányos stb. legyen, és egyáltalán, mely értékek, hogyan érvényesüljenek?

4 4 Filozófia Jogok A jog fogalmát két értelemben használhatjuk: jelenti egyfelől a jogosultságot, az alanyi jogot (facultas agendi), tehát azt, hogy bizonyos személynek cselekvési lehetősége van. másfelől a jog jelenti a jogszabályokat is, a tárgyi jogot (norma agendi). A természetes jogok (elidegeníthetetlen jogok) nem függnek a szokásoktól, hitektől, törvényektől, vagyis általánosan valamilyen adott kultúrától, társadalomtól. Pédák az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

5 5 Filozófia Fontos alapkérdések Mit jelent az egyenlőség? Egyenlőek-e az emberek? Milyen módokon biztosítható az emberek egyenlősége? Mit jelent a szabadság? Összeegyeztethető-e a szabadság és az egyenlőség? Összeegyeztethető a szabadság és a törvényi korlátozás? Milyen körülmények között, milyen mértékig és milyen módon lehetséges és szükséges a szabadság korlátozása?

6 6 Filozófia EGYENLŐSÉG

7 7 Filozófia Egyenlőség Mit jelent az EGYENLŐSÉG? Az egyenlőség eszméjének alapja általában valamilyen erkölcsi megfontolás. Miért lennénk egyenlőek? Az emberek sokkal inkább különbözőek, mint hasonlók. Egyenlőség mint valamilyen szempontból vett egyenlőség. pénz egyenlő elosztása egyenlő elhelyezkedési esélyek politikai egyenlőség

8 8 Filozófia Egyenlőség #1 A PÉNZ EGYENLŐ ELOSZTÁSA A pénz a mindennapi élet alapvető eszköze. Probléma #1: Gyakorlatiatlan és kérészéletű. Különböző emberek különbözőképpen használják fel a pénzüket. Probléma #2: Az újraelosztás jogtalan. Újraelosztás a jelenlegi egyenlőtlen állapot megszüntetésére, és az egyenlőség folyamatos fenntartására. Folyamatos beavatkozás az emberek szabad életébe. A saját tulajdonhoz való ragaszkodás természetes jogát sérti.

9 9 Filozófia Egyenlőség #1 A PÉNZ EGYENLŐ ELOSZTÁSA Probléma #3: Különböző emberek különböző összegeket érdemelnek. pénz mint „jutalom” — pénz mint „ösztönzés”. Probléma #4: Különböző emberek szükségletei különbözőek. Bizonyos embereknek több kell a megélhetéshez, mint másoknak. Pl.: állandó gyógykezeléssel élők. Nehézség: az egyéni szeszélyek objektivizálásának kiszűrése.

10 10 Filozófia Egyenlőség #2 EGYENLŐ ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEK Akinek megvannak a megfelelő készségei és képességei, azoknak legyen biztosítva a lehetőség. A meglévő diszkriminációs arányok helyre billentése: fordított diszkrimináció

11 11 Filozófia Egyenlőség #2 EGYENLŐ ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEK Probléma #1: A fordított diszkrimináció maga is egyenlőség- ellenes. A módszer maga cáfolja a mögötte álló elvet. Lényegtelen tulajdonságok alapján válogat. DE: cél a példakép állítás is, és ebből a szempontból a fordított diszkrimináció alapjául szolgáló tulajdonság lényegessé válik.

12 12 Filozófia Egyenlőség #2 EGYENLŐ ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEK Probléma #2: Diszkriminációs ellenérzést vált ki. Pl.: Azonos képességű jelentkezők esetén a kedvezményezett csoportba tartozó kapja meg a munkát. Pl.: Fix keretszámot vesznek fel a kedvezményezett csoportból a nem kedvezményezettek rovására (hogy tartsák a társadalmi arányokat). Az utóbbi esetben jobb képességűeket is elutasíthatnak rosszabb képességűek előnyére.

13 13 Filozófia Egyenlőség #3 POLITIKAI EGYENLŐSÉG A társadalom tagjai – szavazáson keresztül – részt vehetnek az állam kormányzásában. Közvetlen (ókori Athén) Képviseleti (modern Nyugat) - de vannak jelentős különbségek, pl. Anglia vs. Svájc vs. Németország

14 14 Filozófia Egyenlőség #3 POLITIKAI EGYENLŐSÉG Probléma: A lelkiismeret és a többségi döntés között konfliktus adódhat. A többségi döntést meg kell valósítani. Az egyén egy adott kérdésben egyéni meggyőződése alapján szavazva kerülhet a kisebbség közé. Konfliktusba kerül az egyéni meggyőződés és a többségi döntés.

15 15 Filozófia SZABADSÁG

16 16 Filozófia Negatív szabadság Szabadság valamitől, pl. kötöttségektől, kényszerektől. Amikor senki sem kényszerít semmire. Az akadályozástól, korlátozástól való mentesség. John Stuart Mill: Mindenki addig élhessen korlátozás nélkül, amíg nem okoz másoknak kárt. Problémák Mi számít károkozásnak? A negatív szabadság helyett a pozitív a kívánatos cél.

17 17 Filozófia Pozitív szabadság Szabadság valamire. Én magam irányíthatom az életemet, a cselekedeteimet, a magam ura vagyok, ha ténylegesen ellenőrzést gyakorolhatunk saját életünk felett. Pl.: kényszermentes alkoholista nem szabad ebben az értelemben. Bizonyos esetekben a kényszerítés növelheti a saját szabadságot.

18 18 Filozófia A görögök szabadságfogalma Szabadság — Rabszolgaság. Szabadnak lenni annyit tesz, mint részt venni a város kormányzásában a döntések, törvények meghozatalában. A szabad ember olyan törvényeknek engedelmeskedik, amelyket ő hozott meg a maga számára. A törvényeket az teszi érvényessé számára, hogy részt vett a megalkotásukban. A város törvénykezése ugyan korlátozza az egyén függetlenségét és autonómiáját, de ez valójában önkorlátozás. A görögök szabadságfogalma így sokkal inkább pozitív szabadságnak értelmezhető, szabadság valamire.

19 19 Filozófia A modernek szabadságfogalma A modernek, vagyis a modern, újkori ember szabadságfogalma ezzel ellentétesen határozódik meg, inkább szabadság valamitől, tehát negatív szabadságfogalom. Kulcsfogalmai: a magántulajdon és a magánélet. Lemondok arról a közvetlen jogomról, hogy a közösség aktív politikai szereplője legyek, cserében viszont korlátlanul élvezni akarom a jogaim adta lehetőségeket, valamint és elsősorban az általam birtokolt magánjavakat. Ugyanakkor mégis alávetem magam különböző kényszereknek: Társadalmi kényszerek. Többségi döntésből származó kényszerek.

20 20 Filozófia A társadalmi kényszerek formái Politikai kényszerek: Jogi, gazdasági, elosztási, viselkedési szabályok — a politikai uralkodó elit* gyakorolja. Kulturális, erkölcsi, szokásjogi kényszerek: a véleményformáló elit gyakorolja az uralkodó eszmék, értékek, normák, elvárások meghatározásával (Elfogadott viselkedési/vélekedési szabályok.) A szabályozás eszköze az általános értelemben vett szokás: ezt szoktuk gondolni, így szoktuk csinálni stb. A szabályokat (jogi, gazdasági, kulturális erkölcsi stb.) egy kisebbség „hozza létre”, az uralkodó (politikai és/vagy véleményformáló) elit határozza meg.

21 21 Filozófia A „nép” ami uralkodik, nem azonos azzal, aki felett uralkodik. Az „önkormányzat” (politikai autonómia) nem azt jelenti, hogy mindenki önmagát kormányozza. A népakarat a politikailag legaktívabb és többségi rész akaratát jelenti. Mindig csak egy részakarat nyilvánul meg. Az önkormányzat azt jelenti, hogy minden egyén alá van vetve az összes többi kormányzásának, senki sem autonóm. Következésképpen lehetséges, hogy a demokráciában megnyilvánuló integrált népakarat szemben áll egyének vagy csoportok akaratával. A nép összessége elnyomja a nép egy részét. A többség zsarnoksága a kissebség / az egyén felett. A többségi döntés problémája

22 22 Filozófia John Stuart Mill problémája Polgári vagy társadalmi szabadság*: mekkora az a hatalom, amit a társadalom, illetve az állam jogosan (azaz indokoltan) gyakorolhat az egyén felett, és hol vannak ennek a korlátai? Szabadság a zsarnoksággal (uralkodóéval/államéval/többségével) szemben: korlátozásokra van szükség. Szabadságjogok az egyéni sérthetetlenség biztosítékaiként. Csak mások sérelmének megakadályozása esetén jogos a kényszer, az egyén saját fizikai vagy erkölcsi jóléte alapján nem. Másképpen: az egyén saját céljai és hajlamai megvalósításához korlátlan szabadsággal kell hogy rendelkezzen mindaddig, amíg ez mások hasonló szabadságát nem korlátozza.**

23 23 Filozófia Az egyéni szabadság tartománya Szabadon kell hogy rendelkezzen az egyén életének és magatartásának azon elemeivel, ami csak rá hat, vagy amennyiben másokra is hat, akkor csak azok szabad, önkéntes és józan beleegyezésével hat rájuk. Ezek a következők: A lelkiismeret, a gondolkodás, a vélemény és az érzések szabadsága. A vélemény kinyilvánításának/hirdetésének szabadsága. A foglalkozás (szakma, hobbi) megválasztásának és gyakorlásának szabadsága. Saját testével, életével és fejlődésével való rendelkezés szabadsága. Az egyének közötti mindenféle társulás (eszmei, vallási, politikai, gazdasági, önkormányzati stb.) szabadsága. Feltéve, hogy az egyesülés másoknak nem okoz kárt, és az egyesülés nem kényszer vagy félrevezetés útján jön létre.

24 24 Filozófia Az egyén számára: Elsősorban az egyén érdekeit érintik. Ő messze jobban érdekelt, mint bárki más vagy a társadalom kollektíven. Ő rendelkezik a legtöbb / a szükséges információval, hogy dönteni tudjon bennük. A társadalom számára: Ez a sokszínűség ad lehetőséget új és jobb szokások, életformák és politikai megoldások kikísérletezésére és kipróbálására. Ez a fejlődés forrása (gyakorlati szint). Ez a felfedezés, az alkotás, a kultúra megújításának forrása (elméleti szint). Mindenki érdekelt a többiek szabadságának biztosításában: Az ember önmagában nem képes kultúrát teremteni. A többiek által előállított sokszínűség az a készlete, amiből válogathat, hogy saját adottságainak, hajlamainak megfelelő életformát kialakítson. Az egyéni szabadság fontossága

25 25 Filozófia A jogos társadalmi korlátozás területe Ami mások érdekeit sérti. A nevelésben. Probléma: Mi az, hogy másnak közvetlenül nem okoz kárt? Meg kell különböztetni magukat a cselekedeteket, amelyek másoknak nem okoznak kárt, és azok esetleges káros következményeit.* Kétes esetekben a meghatározása utilitariánus megfontolások alapján történő mérlegeléssel. Mi a hasznosabb korlátozni, vagy engedni?

26 26 Filozófia KÉT PÉLDA

27 27 Filozófia Belső ellentmondások A szabadság több fogalmi összetevőt tartalmaz. A kívánatos és számunkra értékes emberi szabadság különböző tényezőkből áll össze. Ezek az összetevők azonban gyakran ellentmondásban vannak. Az egyik fajta szabadság megvalósulása egyben korlátozza egy másik, az adott összefüggésben fontos szabadság megvalósulását. Két példa: Tanítás Fogyasztói társadalom

28 28 Filozófia Tanítás Tanulásra van szükség ahhoz, hogy lehetőségekkel rendelkezzünk, hogy választani tudjuk, valamint hogy ismerjük önmagunkat, és képesek legyünk újat alkotni. Vagyis tanulásra van szükség a választási szabadság, valamint a kezdeményezés szabadsága megvalósulásához. Ezt legintenzívebben rendszeres oktatás segítségével lehet elérni. A tanítás befolyásolás, tehát kényszer, azaz a negatív szabadság a kényszerektől való mentesség sérül. De sérül az autonómia is: Hiszen a tanítás során viselkedésmintákat, cselekvési és gondolkozási szabályokat írnak elő: valamit így és így kell csinálni / érteni stb. Vagyis az eljárási szabályokat mások írják elő, és ezért nem magam rendelkezem / hozom a törvényeket magam számára.

29 29 Filozófia A fogyasztó társadalomban a piac szabadsága annyi, mint bizonyos (állami stb.) beavatkozástól, befolyástól való mentesség. A fogyasztás szabadságának alapja pedig az, hogy szabadon élvezhessük, mind azt, ami élvezetes, kellemes, kényelmes. De hogy mi jó nekem, hogy mit fogyaszthatok arról a piac informál meglehetősen manipulatív módon, leginkább reklámok segítségével. Így a fogyasztói társadalomban a piac határozza meg, hogy mit kívánjak, és amennyiben a piacot nem én határozom meg, úgy sérül az autonómiám, az, hogy olyan életet alakítsak ki, amit én szabok magamnak. Az életemet részben mások határozzák meg nekem. Éppen ezért fontos a fogyasztóvédelem, a piaci szabadság demokratikus állami kontrolja. Fogyasztói társadalom