A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere

Az előadások a következő témára: "A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere"— Előadás másolata:

1 A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere

2 2013 – az önkormányzatok „életének” fontos állomása
2012: önkormányzati-állami feladatmegosztás átszervezésének első lépései január 1.: megyei feladatok és a megyei önkormányzati intézmények állami átvétele január 1.: megyei és fővárosi kórházak állami átvétele május 1.: városi fekvőbeteg szakellátás állami kézbe vétele 2013: az önkormányzati-állami feladatmegosztás komplex átalakítása új önkormányzati törvény, más struktúrájú feladat-eloszlás járási kormányhivatalok: igazgatási felelősségek átrendeződése köznevelés és szociális ellátás: jelentősebb állami szerepvállalás egészségügy: járóbeteg –szakellátás állami átvétele önkormányzatok: valós helyi szervezést igénylő feladatok

3 Az új önkormányzati törvény szerinti főbb ágazati feladatok 2013-tól
alapvetően a települések mindennapjait érintő feladatok (településfejlesztés, településüzemeltetés, hulladékgazdálkodás, közfoglalkoztatás, stb.) + óvodai ellátás, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), környezet- egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás), kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.)

4 Kondíciók 2013-ban a IX. fejezet előirányzata 636,4 milliárd forint
2012. évi bázis-előirányzatot csökkentette: az EMMI-be a pedagógusbérekre, szociális ellátásokra átadott forrás (mintegy 386 milliárd forint), KIM-nek a járásokhoz átadott források (48,3 milliárd forint) SZKT-ban előírt megtakarítások (23 milliárd forint) Helyben maradó SZJA 4,1 százalékpontja átcsoportosításra kerül (a maradék 3,9 állami támogatássá alakul) az EMMI fejezetbe. A gépjárműadó 45%-a átcsoportosításra kerül az EMMI fejezetbe, 15%-a az általános támogatás forrása lesz. A teljes illetékbevétel – mely 2012-ben már csak a megyei jogú városoknál és a fővárosnál volt – átcsoportosításra kerül az EMMI fejezetbe.

5 Az önkormányzati átengedett bevételek alakulása
Átengedés mértéke ben (zárójelben a évi átengedés mértéke) Az ágazati feladatokhoz átrendezett mérték (zárójelben az összeg) Az általános támogatásba átcsoportosított mérték (zárójelben az összeg) Átengedés mértéke 2013-ban (zárójelben az összeg) SZJA (8%) 4,1%  (49,1 Mrd Ft) 3,9% (45,6 Mrd Ft) Illeték (100%) 100%  (12,3 Mrd Ft) Gépjárműadó (100%) 45%  (32,4 Mrd Ft) 15% (11,7 Mrd Ft) 40 % (29,4 Mrd Ft)

6 Egyéb kondíciók Jövedelemkülönbség mérséklés rendszere is megszűnt (a korábban e célt szolgáló támogatás forrása beépül az általános működési támogatásba). Helyi adók – így az iparűzési adó – rendszere nem változik. A támogatások jelentős része feladatalapúvá vált, több ellátásnál megszűnt a normatív finanszírozás Cél: az önkormányzati feladatokhoz és közszolgáltatásokhoz az állam minél nagyobb mértékben járuljon hozzá, DE Ez nem jelentheti a „pazarló” támogatási rendszert  kötelező minimum szint megfinanszírozása a cél

7 „2013 - Mi megy – mi marad?” Érintett ágazatok: 1) Igazgatás
Egyes jegyzői feladatok „mentek” – más feladatok maradtak 2) Oktatás/köznevelés iskolai szakmai feladatok + működtetés (meghatározott esetekben) „mentek” óvoda (+ egyes esetekben iskolaműködtetés) maradt 3) Szociális, gyermekvédelmi ellátás egyes segélyek és szakellátási feladatok „mentek” alapszolgáltatások + idős, hajléktalan tartós bentlakás maradt 4) Egészségügy járóbeteg szakellátás megy (május 1.)

8 Önkormányzati feladatok új rendszere 2013. Igazgatás – járási hivatalok
Járási rendszer: 23 kerületben + vidéken 175 helyen, a hivatalok a megyei kormányhivatal szervezeti egységei lettek országosan 10 ezer fő = alapvetően a települési önkormányzatok dolgozói jegyzői államigazgatási feladatok átvétele. Átkerült államigazgatási feladatok: Okmányirodai ügyintézés Gyámügyek Időskorúak járadéka, ápolási díj, közgyógyellátás kisebb volumenű ügyek (temetkezési szolgáltatások engedélyezése, állatotthon működési engedélyezése, stb.)

9 Önkormányzati feladatok új rendszere 2013. Igazgatás – közös hivatalok
2013. január 1-jétől hozzák létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól, és lakosságszámuk nem haladja meg a 2000 főt. 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös hivatalhoz. Közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. A közös önkormányzati hivatalokat legkésőbb márciusáig kell megalakítani! Ezt követően a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül döntenek. Amennyiben a közös hivatalt határidőre nem hozzák létre, vagy valamely település nem tud csatlakozni, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jelöli ki az ahhoz tartozó településeket.

10 Általános működési feladatok támogatása
Önkormányzati feladatellátás finanszírozása: Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (113,1 milliárd forint) Három elemű támogatás Az önkormányzati hivatal működési támogatása Településüzemeltetés támogatása E kettő együttes összegét csökkenti (esetenként lenullázhatja) a helyi önkormányzat elvárt bevétele, ami a évi iparűzési adóalap 0,5 %-a. Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása Megillet minden települést 2700 Ft/lakos összeggel, de min. 3 millió forint.

11 Önkormányzati hivatal működésének támogatása
Alapja az elismert hivatali létszám: településnagyság alapján meghatározott minimum/maximum létszám, mely a lakosságszámmal arányosan változik, A támogatás összege: Ft/fő (3,6 millió forint/ fő bér és szocho + 0,98 millió forint dologi kiadás) Közös hivatalok: ösztönzés, korrekciós tényezők alkalmazása (a fenntartó önkormányzatok száma, összlakosságszám, nemzetiségi önkormányzat, hivatal székhelye járási székhely) Finanszírozás: 1-4. hónapokban a jelenlegi hivatali struktúra szerinti finanszírozás, hónapban új hivatali struktúra szerinti finanszírozás

12 Településüzemeltetési feladatok támogatása
Támogatási elemek: zöldterület gazdálkodás közvilágítás közutak fenntartása köztemetők fenntartása A támogatások alapja a évi tényleges nettó működési kiadás, Minden önkormányzatnál jelentkező feladatok: támogatás azon önkormányzatoknak is jár, melyek működési kiadást nem könyveltek e szakfeladatokon, Kötött, de „lazán” kötött felhasználási kötelezettség!

13 Köznevelés

14 Köznevelés Jelentős feladat-átrendeződés az állam és az önkormányzatok között: Óvoda: önkormányzati feladat maradt Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat): szakmai irányítás és fenntartás az államhoz került, az önkormányzatoknak csak korlátozott feladatköre marad(hat): működtetés Gyermekétkeztetés: minden esetben önkormányzati feladat! Szétválik a fenntartás és működtetés fogalma: fenntartás: a köznevelési intézmény működéséhez szükséges összes feltétel biztosítása és ezzel együtt az irányítási jogosítványok gyakorlása  ÁLLAM működtetés: a fenntartás egy részterületének, a szakmai munka alapját képező tárgyi feltételeknek (épületüzemeltetés) és a tárgyi feltételekhez kapcsolódó személyi feltételeknek a biztosítása  ÖNKORMÁNYZAT / ÁLLAM

15 Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS
A fenntartó jogkörébe tartozik minden érdemi szakmai döntés (pl. intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, az intézmény költségvetésének meghatározása, térítési díjak, intézményvezető) = minden, az iskolával kapcsolatos érdemi döntés letéteményese az állam Állami feladatok ellátása: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ( szeptember 1-jétől) EMMI irányítás, központ + tankerületek (tankerület területe = járás területe) megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, illetékessége a megye egész területére kiterjed költségvetési jogilag a Központ egy egységes költségvetési szerv, a tankerületek és az iskolák a Központ jogi személyiségű szervezeti egységei tankerületek személyzete a megyei intézményfenntartó központok állományából és a települési önkormányzatoktól érkezett/érkezik

16 Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS
Köznevelési törvény 74. § 74. § (1) Az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. (2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. Tömören: az állam feladata az intézmények szakmai irányítása, a szakmai feladatok ellátása, a pedagógusok foglalkoztatása, szakmai dologi kiadások

17 Köznevelési intézmény
2013. január 1-jétől két típus van: Egyházi és magánintézmények esetén (+ óvodáknál): a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkező jogi személy Eddigi önkormányzati iskolák  állami iskolák  a KIK szervezeti egységeként működő, önálló költségvetéssel nem rendelkező a fenntartójától el nem különült jogi személy Az állami fenntartásba kerülő iskolák tehát nem költségvetési szervek, csak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek

18 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
A köznevelési törvény 74. § (4)-(6) bekezdései szerint: 3000 fő feletti településeken a települési önkormányzat a működtető 3000 fő alatti településeken az állam a működtető KIVÉVE: szakképzés (minden feladat – kivéve az étkeztetés – az államé) 3000 fő felett hármas-feltétel: állami fenntartás – tulajdon – illetékességi terület (ha egyik nem teljesül, nem kell működtetni!) Mit jelent a működtetés? „A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. ” Gyakorlatban a működtetés = üzemeltetés (rezsi, takarító, gondok….) A működtetés nem jár azzal a joggal, hogy az önkormányzatnak érdemi beleszólása legyen a szakmai ügyekbe.

19 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
A 3000-res szabály alóli kivételek: 3000 fő feletti település felmentést kérhet a működtetési feladatok alól, az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, 3000 fő alatti település vállalhatja a működtetést, az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség megléte esetén. DE: nem lehet csak egyes intézmények működtetése alól mentesülni  vagy mindent, vagy semmit! A fenti eltérések engedélyezése kérelem alapján történik: 2012. november 15-éig kellett benyújtani, adatot kellett szolgáltatni az érintett intézmények működési kiadásairól és az önkormányzat költségvetési pozíciójáról (különösen saját bevételeiről)

20 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
Az oktatásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntése időközben az összes érintett önkormányzat számára ismertté vált. Az önkormányzat a döntés kézhezvételét követő 8 napon belül a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hozott. A hozzájárulás vállalásának hiányában a kérelmet visszavontnak kell tekinteni! Következő lehetőség: 2015-ben (március 31.)! A hozzájárulásra kötelezett önkormányzatok befizetése: minden hónap 10. napjáig kell teljesíteni két havi hozzájárulás összegének elmaradása esetén a Kincstár azt a nettó finanszírozás keretében levonja december 15-én a még megmaradt esetleges hiányt vonja le.

21 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
A működtetés és a fenntartás elválasztása – kormányrendeleti szabályok (megjelenés alatt): „A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért, amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.” „A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a bevételt elérte.” Új melléklet, amely tételesen felsorolja a működtetői kiadásokat és bevételeket.

22 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL
A évi CLXXXVIII. törvény: A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről (átadás-átvételi tv.): Többcélú intézmények soron kívüli (10 nap) átszervezése az önkormányzat/társulás január 1-jei hatállyal módosította az általa fenntartott többcélú intézményalapító okiratát akként, hogy az intézmény január 1-jétől állami köznevelési alapfeladatot ne lásson el. Átszervezés tilalma: ha EU-s pályázatban visszafizetési kötelezettséggel jár (önálló megállapodás).

23 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL
Társulások A települési önkormányzati társulás állami köznevelési alapfeladatot január 1-jétől nem láthat el. = eddig az időpontig a társulási megállapodásokat módosítani kellett, el kellett számolni egymással Az intézmények a KIK-be való „beolvadással” kerültek állami fenntartásba  a KIK alapvetően jogutód lesz (kivéve: önkormányzati működtetéssel kapcsolatos jogviszonyok) A köznevelési intézmények dolgozóinak átvétele (pedagógus + segítő: KIK-be; technikai dolgozók: ha a KIK a működtető; képesítési feltételek!)

24 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL
Ingó és ingatlanvagyon minden az önkormányzat tulajdonában maradt, a vagyon a KIK ingyenes vagyonkezelésébe (ha működtető), használatába (ha nem működtető) került január 1-jétől (amíg az intézményben köznevelési tevékenység folyik). Leltár alapján (tv. szerint kell felvenni). Az önkormányzatoknál dolgozó, „fenntartási” feladatokat ellátó személyek átvétele: a KIK alkalmazásába kerültek (képesítési feltételek itt is vizsgálandók) A fenntartói feladatokat szolgáló vagyon a KIK ingyenes használatába került. EU-s pályázatok: a projektek feladatai attól függően mozogtak, hogy azok infrastruktúra-fejlesztést, vagy szakmai, tartalmi feladatot (vagy mindkettőt) céloztak- e.

25 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL
Az átadás, átvétel lebonyolítása az önkormányzati fenntartó képviseletére jogosult személy (átadó) és a KIK képviseletében eljáró, az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi igazgató közötti megállapodás, legkésőbb december 15-éig meg kellett kötni, jegyzőkönyvet kellett felvenni. Főszabály: Ha a megállapodás nem jött létre  EMMI miniszteri határozat  bíróságon megtámadható.

26 A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások
Fejezeti átcsoportosítások  EMMI fejezetbe átkerülő források iskolapedagógus-bérre ,0 ebből: támogatás ,0 SZJA ,4 illetékbevétel ,6 gépjárműadó (40%) ,0 EMMI fejezetbe átkerülő támogatás az iskolai szakmai munka feltételeinek biztosításához (forrása teljes egészében állami támogatás) ,8 Az önkormányzati feladat-ellátást (óvoda és étkeztetés) szolgáló támogatás A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása ,4

27 Óvodai feladatok finanszírozása
Óvoda fenntartásához kételemű támogatás: Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (101,2 milliárd forint) Óvodaműködtetési támogatás (16,7 milliárd forint) + Gyermekétkeztetés támogatása (44,8 milliárd forint) + Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása (600 millió forint) Kötött felhasználás: bértámogatás + üz.tám: kizárólag a támogatással érintett óvodák kiadásaira – egymás közt átcsoportosítható; gyermekétkeztetés: az étkeztetés teljes önköltségére ; „buszos” pénz: a gyermekek utaztatásával kapcsolatos kiadásokra.

28 Óvodai feladatok finanszírozása
Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása: átlagbér alapú támogatás ( forint/számított létszám/év) a Kjt, az Nkt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, és egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján számított létszám alapú: az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei alapján, figyelembe véve a törvény által előírt gyermekek heti foglalkoztatási időkeretét, csoport-átlaglétszámot, óvodapedagógus heti kötelező óraszámát és kötött munkaidejét, vezetői órakedvezményt 2012/2013. nevelési év: Közokt.tv 2013/2014. nevelési év: Nkt.

29 Óvodai feladatok finanszírozása
Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők számának meghatározása: 2012/2013. tanévben: Közokt. tv. 2013/2014. tanévben: Nkt. a segítők mibenléte és létszáma a két nevelési év között jelentősen változik! nem számított létszám, hanem tényleges létszám ajánlott létszámok nem vehetők figyelembe csak Kjt-s foglalkoztatottak vehetők figyelembe átlagbér: forint/számított létszám/év

30 Óvodai feladatok finanszírozása
Óvodaműködtetési támogatás: Ft/fő/év az „egyéb” munkatársak béréhez szakmai-dologi kiadásokhoz épület és infrastruktúra működtetéséhez Gyereklétszám alapján jár – SNI-s gyermekek is csak egy főnek számítanak Bértámogatás + működtetési támogatás folyósítása: I-VIII. hónapokban a 2012/2013. nevelési évre lejelentett adatok alapján IX-XII. hónapokban: 2013/2014. nevelési évre, egyenlő részletekben

31 Gyermekétkeztetés A szaktörvény alapján jelentős változások:
óvodában  fenntartó KIK által fenntartott iskolában  közigazgatási terület szerint illetékes önkormányzat egyéb állami iskolában  fenntartó nem állami fenntartók intézményeiben  nem állami fenntartó Fontos: MIK intézményekben zajló étkeztetés tagintézményekben zajló étkeztetés önkormányzatok egymás közötti hozzájárulása Támogatás: Ft/fő/év – az előző évi támogatás 1,5-szöröse

32 Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása
Mötv. alapján létrehozott társulás, többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás  által fenntartott óvodába járó gyermekek után, akik a lakóhelyüktől/tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást, utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. Minden gyerek egyszeresen vehető figyelembe! Kísérő kell! Felmérés lezajlott – hamarosan a belügyminiszter megállapítja a fajlagos összeget (várhatóan Ft/fő)

33 Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai

34 Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai
Állam átvette a gyermekvédelmi, a fogyatékos és pszichiátriai/szenvedélybeteg szakosított bentlakásos ellátásokat: Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCII. törvény. Az intézmények fenntartását az EMMI által létrehozott Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végzi A közneveléssel ellentétben itt a feladat teljes vertikumában az állam felelősségébe került, tehát a szakmai feladatellátás és a működtetés egysége fennmarad + vagyon is mozog Önkormányzatnál marad: segélyek, alapellátások, idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása

35 Szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer – Államhoz kerülő feladatok
átkerülő tiszta profilú intézmények alapító okiratát már az állam fogja módosítani (45 nap) integrált intézmények: átszervezés, megállapodás adósságátvétel: az általános konszolidáció folyamatában, legkésőbb június 28-ig (január 1-jei állapot) intézmény dolgozói „öröklődnek”, önkormányzatnál fenntartói feladatokat ellátók  SzGyF állományába kerülnek, kormányzati szolgálati jogviszonyban

36 Önkormányzati fejezet támogatásai
A szociális és gyermekvédelmi feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások Fejezeti átcsoportosítások  EMMI fejezetbe átkerülő források szociális szakellátásra ,8 ebből: támogatás -5 835,9 SZJA (0,5%) -6 886,9 gépjárműadó (5%) -3 600,0 KIM fejezetbe átkerülő források (ellátottak juttatásaira) ,9 Önkormányzati fejezet támogatásai A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása ,8

37 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok finanszírozása
Segélyezési feladatok támogatása: 143,4 milliárd forint - egyes jövedelempótló ellátások + - hozzájárulás a pénzbeli szoc. feladatokhoz 2) Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások támogatása: 49,9 milliárd forint 3) Szakellátás támogatása: 20,9 milliárd forint Kötött felhasználás: – egyes jöv.pótló támogatás: csak erre a célra, – a hozzájárulás a pénzbeli szoc. feladatokhoz: szociális területek között átcsoportosítható – alapszolg. támogatása: „belül” is átcsoportosítható, és a szakellátásra is fordítható, – szakellátás támogatása: kizárólag a támogatással érintett intézményekre – belső átcsoportosítás lehetséges

38 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok
Segélyezés: A járásokhoz kerülő segélyek kivételével maradnak a jegyzői segélyek és a méltányossági segélyek (egyszerűsödik). Finanszírozás alapelve változatlan, a konkrét összegek változnak: Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (117,7 milliárd forint) Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) 80% a évi arányok alapján, 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra de min forint/fő, max forint/fő

39 Szociális és gyermekvédelmi ellátás
Alapellátás Alapelve változatlan, de a konkrét összegek változnak Fajlagos változások: házi segítségnyújtás forint/fő csökkent időskorúak nappali ellátása forint/fő növekedett fogyatékosak nappali ellátása forint/fő növekedett pszichiátriai betegek nappali ellátása forint/fő növekedett Társulási kiegészítő igényelhető: többcélú kistérségi társulás által (június 30.!) egyéb társulások (július 1-jétől csak új Ötv. szerintiek), ahol a társult és ellátott települések lakosságszáma 3 ezer/5 ezer fő, tagönkormányzat önállóan működési engedéllyel nem rendelkezik.

40 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok
Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Feladatalapú finanszírozás: 1) Szakmai dolgozók bértámogatása 2) Intézményi működtetési támogatás Összesen: 20,9 milliárd forint Szakmai dolgozók bértámogatása: Elv: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó átlagbér alapú finanszírozás Lépései: ellátotti létszámból  elismert alkalmazotti létszám (L/4 + Iv) (demensek 1,2 fő) elismert alkalmazott létszám x átlagbér ( Ft) = bértámogatás

41 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok
2) Intézmény-üzemeltetési támogatás „egyéb” dolgozók béréhez, szakmai-dologi kiadásokhoz, épület és infrastruktúra üzemeltetéséhez. A támogatás maximális összege: kiadás mínusz térítési díj bevétel Útmutató rögzítette az elismerhető kiadási elemeket: egyéb dolgozók bére, dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, felújítási kiadások (korlátozott mértékben)

42 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok
A kiadások összegét csökkenti a személyi térítési díjakból származó (becsült) bevétel  Intézmény-üzemeltetési támogatás maximális összege Elvek: integrált intézmények esetén csak a kapcsolódó ellátottak, kiadások és bevételek, bázis-alapú tervezés: adatok alapja 2012 külső szerv (pl. GESZ) által teljesített kiadások is figyelembe vehetők elkülönített nyilvántartás – fokozott ellenőrzés A bértámogatás + intézmény-üzemeltetési támogatás az intézmény működtetésére fordítható.

43 Szociális és gyermekvédelmi ellátás - Nem állami fenntartók
Alapellátásban: az önkormányzatokkal megegyező fajlagos összegek Egyházak: egyházi kiegészítés Szakellátásban: bértámogatás (önkormányzatihoz hasonló)

44 Kultúra és közművelődés
Ellentétes folyamatok: Állam  önkormányzatok megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre, Komárom-Esztergom megyében Tata), múzeumi tagintézmények: az illetékes települési önkormányzatokhoz a megyei könyvtárak: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre) az átadás törvény erejénél fogja  nem lehetőség, kötelezettség vagyon tulajdoni helyzete nem változik KIM – EMMI – önkormányzat megállapodások A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 28 992,0

45 Közművelődési feladatok támogatása
Kulturális feladatok támogatása (17,6 milliárd forint) Differenciált, kötött támogatás az alábbiak szerint: megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei fenntartásához a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre), múzeumi tagintézmények működéséhez az illetékes települési önkormányzatok, a megyei könyvtárak  feladataihoz a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre) vehet igénybe támogatást. további támogatás jár a településeknek, a megyeszékhely megyei jogú városoknak, (és Szentendrének) a fővárosi kerületeknek és a Fővárosnak a Kultv.-ben meghatározott közművelődési feladataik ellátásához. a megyei könyvtárat fenntartó városokat a kistelepülési könyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kiegészítő támogatás is megilleti. A támogatási összege függ a szerződő környező kistelepülések lakosságszámától. A szerződéseket december 31-ig kellett megkötni.

46 Előadó-művészeti támogatás, egyéb kulturális célú támogatások
Előadó-művészeti szervezetek támogatása (11,4 milliárd forint) Differenciált, kötött támogatás színházak, zenekarok, énekkarok számára Központosított előirányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő, múzeumi szakmai támogatás (780,0 millió forint) „ART” mozi hálózat digitális fejlesztésének támogatására (100,0 millió forint) A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ működésének támogatására (500,0 millió forint)

47 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok
Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.), valamint az annak végrehajtását szabályozó 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 2013-ban hatályba lépett változásai alapján. Költségvetési rendeletalkotás Bevételeket, kiadásokat: kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok Költségvetési egyenleget: működési tételek, felhalmozási tételek tagolásban kell megjeleníteni a költségvetési rendeletben.

48 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok
Költségvetési rendeletalkotás Működési hiány nem tervezhető – a Mötv. 111.§ (4) bekezdése alapján –, azaz gyakorlatilag külső finanszírozású működési hiány nem tervezhető, de az előző évi pénzmaradvány felhasználásával lehet a tárgyévi kiadás több a tárgyévi bevételnél. (Áht §.; Ávr §.)

49 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok
A központi költségvetés önkormányzati támogatásai Új fogalmak a támogatási rendszerben: Az eddigi „normatívák” megszűnnek, helyettük a feladatok szakmai tartalmához (általános működtetés, ágazati feladatok), azok bér és egyéb kiadásaihoz kapcsolódó támogatási rendszer jelenik meg. Változik a támogatások igénylési, évközi módosítási, ellenőrzési, szankcionálási mechanizmusa, a Kincstár ellenőrzési tevékenységében. (Áht §.; Ávr §.; évi Kvtv. 2. melléklet kiegészítő szabályok)

50 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok
Az önkormányzati alrendszer finanszírozása A nettó finanszírozási rendszer karbantartása az új támogatási fogalmakkal. Változik a havi folyósítás ütemezése: január első napján 0 forint – a Kincstár bérmegelőlegezése miatt, a februári ütem mértéke a visszapótlásra is elegendő (Áht. 83.§.; Ávr. 140.§ és 6. melléklet)

51 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok
Illetmény-számfejtési rendszer A Magyar Államkincstár által működtetett központosított illetmény-számfejtési rendszerhez való csatlakozás a helyi önkormányzatok és intézményeik számára a jövőben kötelező lesz. (Áht. 44.§.; Ávr. 62.§.) Átmeneti rendelkezések közül kiemelendő A többcélú kistérségi társulások megszűnése esetén az állami támogatással kapcsolatos elszámolások kötelezettje (egyéb megállapodás híján) a korábbi székhely szerinti település.

52 Köszönöm a figyelmüket!