Versenyszabályozás és fogyasztóvédelem

Az előadások a következő témára: "Versenyszabályozás és fogyasztóvédelem"— Előadás másolata:

1 Versenyszabályozás és fogyasztóvédelem
„Ugyanazon foglalkozású emberek még mulatság és szórakozás céljából is ritkán jönnek össze anélkül, hogy megbeszéléseik a közösség elleni összeesküvésben vagy az árak emelésére szolgáló megállapodásban ne végződjenek” (Adam Smith: Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól)

2 Piac-fundamentalisták
Mandeville, Smith, Ricardo neoklasszikusok (Cournot, Walras) Harvard Iskola a verseny jó, hiánya (korlátozása) önmagában rossz; az állam szerepét minimalizálni kell, elegendő a korlátozások korlátozása.

3 Piac-szkeptikusok Merkantilisták, John St. Mill, Marx Keynes
Schumpeter Chicago Iskola (Williamson) amíg a vállalkozás nem él vissza piaci helyzetével, addig a piac szerkezetének vizsgálata inadekvát; a fogyasztói jólétet csak az üzleti szféra és a hatóságok szoros együttműködése biztosít-hatja.

4 A piaci szerkezet torzulásának forrásai
Természetes korlátok Államhatalmi torzítások A piaci struktúra állami befolyásolása A szereplők magatartásának állami szabályozá-sa Piaci szereplők torzításai Versenykorlátozó megállapodások Erőfölénnyel való visszaélés Piaci struktúra átalakítása

5 A versenyszabályozás kezdetei
Kanada 1889. – az összefonódások „általános” korlátozása (Combines Act ) USA 1890. – a trösztellenes jog első (Sherman Act) törvénye. 1914. – a trösztellenes jog második (Clayton Act) törvénye. Európa Európai Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződés 1952-ben tartalmazott versenyszabályo-kat. Európa első nemzeti versenytörvénye 1957-ben Németországban születik meg.

6 Uniós jogforrások Az Európai Unió működéséről szóló (korábban: az Európai Közösséget létrehozó) Szerződés egyes cikkelyei Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról (2005/29/EK)

7 Fogalmak Piac Vállalkozás Fogyasztó, kereskedő, kereskedelem
Üzletfél, ügyfél, partner és versenytárs Nagy- és kiskereskedelem

8 101. A Szerződés 101. (korábbi 81.) cikkének (1) bekezdése:
„A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos a vállalkozások közötti megállapodás, vállalati társulás döntése vagy egyeztetett magatartás, amely alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, és amelynek célja vagy hatása a közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása…”

9 Kivételek a kartelltilalom alól
csekély jelentőségű versenykorlátozó megállapodá- sok (2001/C 368/07) csoportmentesítések (1999/2790/EK) egyedi mentesség

10 102. A Szerződés 102. (korábbi 82.) cikkének (1) bekezdése:
„A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés a közös piac területén vagy annak egy jelentős részén akár egy, akár több vállalat által, ha ez alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.” A Bíróság állásfoglalása: „Gazdasági erőfölényben van ..., aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek … magatartására”

11 Fúziókontroll A Római szerződés nem fogalmazott meg elvárást a fúziók ellenőrzése tekintetében. A Bizottság az ilyen ügyekben hol a 85., hol a 86. cikkelyeket alkalmazta. Csak 1989-ben jelenik meg az Unió első fúziós rendelete, amelyet később a 139/2004-es EK rendelet váltott fel. Fúziós formák: Összeolvadás Beolvadás Potenciálisan a közös vállalkozás Potenciálisan az irányításszerzés

12 107. A Szerződés 107. (korábbi 87.) cikkének (1) bekezdése:
„… a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

13 Változások az Uniós szabályozásban
Az Unió több évtizedig változatlan szabályozása 2000 után jelentősen átalakult: 2003-ban létrehozzák az Európai Verseny Hálózatot (European Competition Network). Előtérbe kerül a közgazdasági megközelítés, létrehozták a versenyügyekért felelős vezető közgazdász posztját. A versenykorlátozó megállapodásoknál az egyedi mentesség kérelmek helyett vállalati önértékelés. Bővültek a versenyhatósági vizsgálók jogkörei: rajtaüthetnek a gyanús helyszíneken, az üzleti helységeket zár alá helyezhetnek, a kihallgatottak válaszait, nyilatkozatait rögzíthetik, a vezetők otthonaiban házkutatást tarthatnak.

14 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma
A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben: ellentétes a szakmai gondosság követelményével, és a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje. Különösen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok: a megtévesztő tevékenység és megtévesztő mulasztás az agresszív kereskedelmi tevékenység.

15 Néhány további fogyasztóvédelmi irányelv
Irányelv a hibás termékekért való felelősségről (85/374/EGK) Irányelv a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (98/6/EK) Irányelv a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállás egyes vonatkozásairól (1999/44/EK) Irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (93/13/EGK) Irányelv a megtévesztő és összehasonlító reklámról (2006/114/EK) Irányelve a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (97/7/EK) Irányelv az elektronikus kereskedelemről (2000/31/EK) Irányelv a pénzügyi eszközök piacairól (2004/39/EK)

16 A versenytársak és üzletfelek védelme
A fogyasztóvédelmi irányelv a tagállamok hatáskörébe utalja a versenytársak és üzletfelek védelmét. „Ez az irányelv nem vonatkozik a kizárólag a versenytársak gazdasági érdekeit sértő vagy a kereskedők közötti ügyletekhez kapcsolódó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló nemzeti jogszabályokra, és nem is érinti azokat; a tagállamok – amennyiben úgy kívánják – a szubszidiaritás elvének teljes körű figyelembevételével és a közösségi joggal összhangban továbbra is maguk szabályozhatják ezeket a gyakorlatokat.”

17 A tisztességtelen versenyről szóló V. tc. 1923.
Szédelgő feldicsérés (reklámszédelgés) Bitorlás és utánzás Hírnévrontás és hitelrontás Hólabda-szerződés Üzleti vagy üzemi titok elárulása vagy jogosulatlan felhasználása

18 A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló XX. tc. 1931.
„Az olyan megállapodás vagy határozat, amely árura vonatkozóan a termelés, a forgalom vagy az áralakulás tekintetében, vagy egyébként a gazdasági versenyt korlátozó vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget alapít meg (kartel és más hasonló célú jogviszony), csak úgy érvényes, ha írásba foglalták.” A megállapodást engedélyeztetni kell a „Kartelbizottsággal”. Vitás ügyekben a „Kartelbíróság” határozhat.

19 A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló IV. tv. 1984.
Az és a és az 1931 évi törvények egyesítése és korszerűsítése. A tisztességtelen verseny tilalma; A fogyasztók megtévesztésének tilalma; A gazdasági verseny korlátozásának tilalma; Az árukapcsolás tilalma; A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma; A tisztességtelen ár érvényesítésének tilalma.

20 A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló LXXXVI. tv. 1990.
A tisztességtelen verseny tilalma A fogyasztók megtévesztésének tilalma A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzése

21 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
A tisztességtelen verseny tilalma Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A vállalkozások összefonódásának tilalma

22 Gazdasági Versenyhivatal
Szervezet Versenyfelügyeleti eljárás Bejelentés Eljárási szakaszok Vizsgálat Versenytanácsi döntés Jogorvoslat Ágazati vizsgálat

23 Tisztességtelen kereskedelem
A törvény tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Különösen tisztességtelen: kellő gondosság (ésszerűen elvárható szakismeret, jóhiszeműség és tisztesség) hiánya a megtévesztő (valótlan információval megtéveszti vagy megtévesztésre alkalmas, a fogyasztót az olyan döntésre készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg) az agresszív (az a kereskedelmi gyakorlat, amely pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással jelentősen korlátozza a fogyasztónak választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára) kereskedelmi gyakorlat.

24 Fogyasztóvédelmi eljárás
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – kivéve a pénzügyi tevékenységet és a gazdasági versenyt érdemben befolyásoló ügyeket – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el. A pénzügyi tevékenységek megítélése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A versenyt érdemben befolyásoló ügyek a Gazdasági Versenyhivatal jogkörébe tartoznak.

25 Az új polgári törvénykönyv fogyasztóvédelmi rendelkezései
Fogyasztói szerződés, a szerződés értelmezése Az általános, a hátrányos és a tisztességtelen szerződési feltétel A tévedés, az érvénytelenség, a szerződésszegés és a hibás teljesítés Szavatossági igény és közérdekű kereset indítása Pénztartozás kiegyenlítése, vételi és eladási jog kikötése, kezesség, garanciavállalás és zálogszerződés Kölcsönszerződés Biztosítási szerződés

26 Fogyasztói hitelezés válsága
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (2008. évi XLVII. tv.) Hitelintézeti törvény módosítása (2009. évi CL tv.) Magatartási Kódex A pénzügyi közvetítő rendszer hatékonyabbá tételéről szóló törvény (2009. évi CXLVIII. tv.) A pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékony- ságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről (153/ Kr.) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény (2009. CLXII. tv.) A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról (361/2009. Kr.) Törvényjavaslat a Hpt. módosításról a Felügyelet erősítésért (6) a. Előzetes tájékoztatás (formanyomtatvány) b. Kötelező hitelképességi vizsgálat (361.) c. Elállási jog: A szerződéskötés napját követő tizennégy napon belül indoklás nélkül elállhatsz – a hitel folyósítását követően is - a hitelező csak az államnak vagy önkormányzatnak megfizetett (és vissza nem téríthető, pl. jelzálog bejegyzési illeték) díjra jogosult, egyéb költséget nem számíthat fel (természetesen, ha folyósítva lett a hitel, a tőkét kamataival együtt vissza kell fizetni!) d. Előtörlesztési jog: Az díj mértéke jelenleg igen magas, 4-5%-t is elérheti, vagy a szerződés korlátozza az előtörlesztéshez való jogot. Márciustól nem lehet korlátozni (kivétel több finanszírozó). Jelzáloghitelnél az előtörlesztési díj legfeljebb 2% lehet, kivéve a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöket, itt 2,5% lehet az előtörlesztés maximális díja. Egyéb lakossági hitelek esetén, ha az előtörlesztés időpontja a szerződés lejárata közötti idő legfeljebb egy év, akkor 0,5%, amennyiben ez az időpont és a lejárat közötti időtartam egy évet meghaladja, legfeljebb 1% lehet. Júniustól hatályos szabályok: e. THM (8) A hitelképességi vizsgálat szabályait belső szabályzatukban kell rögzíteni, hogy kiknek. A hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb a limit 80 százalékánál, más deviza esetén pedig 60 százalékánál. Az új rendelet szerint a kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróhitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék lehet az arány (ingatlan lízingnél: 80, 65, 50).

27 Befektetővédelmi szabályok
MiFID (Markets in Financial Instruments Directive) szabályai: szervezeti szabályok a compliance, a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés független szervezeti egységek összeférhetetlenségi politika ügyviteli szabályok átláthatóság (árjegyzés, megkötött ügyletek nyilvánossága) tesztek (alkalmassági és megfelelőségi) tájékoztatás (ügyletkötés előtt, ügyletkötés után) legjobb teljesítés (best execution) ügyfélminősítés (szakmai, partner, lakossági) 27

28 Ügynöktörvény Ügynökök kedvencei csalafintaságai:
Lakáshitelre aggatott befektetés Hitelből finanszírozott befektetések Csábos hibridek Válogatott alapok Feltételes kamatok Rejtett költségek Altató tőkegaranciák Hitelkártya veszélyek Treasury fixing

29 Bernard Mandeville (1670 – 1733)
„A bűn a jólét alapja, ha korlátait a törvény megszabja” „A nagysághoz úgy kell a vétek, mint az evéshez az éhség.” A lázongó kas, avagy a megjavult gazemberek (1759)

30 Adam Smith ( ) „… noha … az egyetlen cél … tulajdon hiú és kielégíthetetlen vágyaik csillapítása, mégis … egy láthatatlan kéz vezeti őket arra, hogy … anélkül hogy szándékolnák, anélkül, hogy tudomásuk lenne róla, előmozdítják a társadalom érdekét, és eszközt nyújtanak a faj megsokszorozásához.” Az erkölcsi érzelmek elmélete (1759)

31 Cournot (1801-1877) - A nyereséget maximalizáló versenyző vállalat
HK ÁK D D’ ÁB = HB = P QC Mennyiség

32 A se nem nyereséges, se nem veszteséges versenyző vállalat
HK ÁK ÁR = HB = P Mennyiség

33 Monopólium Monopolpiac az a részpiac, ahol egyetlen termelője van egy olyan terméknek, amelyet nem helyettesítenek más termékek, illetve nem áll fenn versenytársak piacra lépésének veszélye. HK Ár D S’ = ÁK D’ = ÁB S HB QM QV Mennyiség

34 Duopólium Nincs termelési költség. A keresleti görbe: Bevételek:
Határbevételek: MR és a MC egyenlősége: Reakció-egyenesek metszéspontja: X1 a/b A 2. vállalat reakciója az 1. vállalat döntéseire a/2b Cournot-féle pont a/3b Az 1. vállalat reakciója a 2. vállalat döntéseire a/3b a/2b a/b X2

35 Leon Walras (1834-1910) Általános egyensúly elmélete

36 Egyensúly és hatékonyság
Paréto-hatékonyabb egy másik megvalósítható tevékenységnél, ha és legalább egy h esetén Egy megvalósítható tevékenység, akkor Paréto-hatékony, ha az S halmazban nincs nála Paréto-hatékonyabb tevékenység Minden versenyegyensúly Paréto-hatékony allokációt eredményez Minden Paréto-hatékony állapot versenyegyensúllyá tehető

37 Az ÁE-elméletek peremfeltételei: piaci kudarcok forrásai
Statikus megközelítés – allokációs hatékonyságra fókuszál, a dinamikus (technológiai – alacsonyabb költségszint, kisebb adminisztráció stb., és innovatív) hatékonyság tényezőit figyelmen kívül hagyja. Külső vagyon- és jövedelemelosztás - „túlélést biztosító” vagyon és „méltányos” jövedelemelosztás biztosítása Externáliák és közjavak elhagyása – internalizáció és közvállalkozások Árelfogadó szereplők – versenyjogi beavatkozás Tökéletes informáltság – információs aszimmetriákra építő üzletágak, fogyasztóvédelemi beavatkozás

38 A piaci magatartás szabályozása
A piaci magatartások jogának két területe: Versenykorlátozások elleni joganyag kartelltilalom erőfölénnyel való visszaélés tilalma fúziókontroll Tisztességtelen üzleti magatartás elleni joganyag versenytársak és üzletfelek védelme (hírnév- és hitelrontás, tisztességtelen felhívás, megtévesztés, üzletfél választási szabadságának korlátozása) fogyasztók védelme (megtévesztő és agresszív értékesítés tilalma)

39 Karl Marx (1818 – 1883) „A magántulajdon [a piac, a verseny] oly ostobákká és egyoldalúakká tett bennünket, hogy egy tárgy csak akkor a mienk, ha bírjuk … Az összes fizikai és szellemi érzékek helyébe ennélfogva az összes ilyen érzékek elidegenülése, a bírás érzéke lépett.” Gazdasági-filozófiai kéziratok (1844)

40 J. M. Keynes ( ) „Azt hiszem tehát, hogy a beruházás társadalmi kézbevétele meglehetősen széles körben bizonyul majd az egyetlen olyan eszköznek, amelynek révén meg lehet közelíteni a teljes foglalkoztatást. … Ha viszont központi irányító szerveinknek sikerül olyan teljes termelési volument biztosítani, amely a lehető legjobban megfelel a teljes foglalkoztatásnak, akkor a klasszikus elmélet ettől a ponttól kezdve újra érvényessé válik. … Ha pedig már más módszerekkel elintéztük a takarékosság problémáját, akkor nem kifogásolhatjuk a modern klasszikus elmélet megállapításait arról, hogy mennyire lehet összeegyeztetni a magánérdeket a közérdekkel a tökéletes, illetve a tökéletlen verseny körülményei között.”

41 Oliver E. Williamson (1932 - ) felvetése
A Chicago-i elmélet kiindulópontja a koncentrációk komplex (kettős: fogyasztói és termelői többletek) hatása a teljes jólétre. Ár D A Pm C B ÁKc Pc ÁKm D’ Q m Qc Mennyiség

42 Oligopolista (duopolista) minimax és maximin
Kétszemélyes oligopolium (duopoloium) esetén, (például) a piaci részesedésért folytatott harc kétszemélyes zérus összegű játék. „A” eredménymátrixa: televízió rádió napilap szórólap piros 50 90 18 25 kék 27 5 9 95 zöld 64 30 12 20 ‘ * ‘ * ‘ * ‘

43 Nincs nyeregpont A jó üzletpolitika igyekszik megakadályozni a verseny-társakat stratégiája kiismerésében. Ennek egyik módja a stratégia véletlenszerű megválasztása. televízió rádió piros 80’ 20* kék 40* 100’

44 A játékelmélet haszna A gazdasági helyzetek többsége nem konstans összegű játék: az összejátszás növelheti minden piaci szereplő nyereségét; két ország rendszerint jobban jár, ha együttműködik, mintha hadat üzen egymásnak. A gazdasági helyzetek többsége sokszemélyes (nem zérus összegű) játék: a legtöbb ágazatban kettőnél több vállalkozás működik. A sokszemélyes játékok koalíciókra ösztönöznek, de megoldásuk határozatlan, csupán a lehetséges megoldások (többnyire kezelhetetlenül nagy) halmaza állapítható meg, általában nem jósolható meg, miként végződik a játék. A játékelmélet erőssége, hogy gondolatébresztő keretül szolgál a piaci magatartások értelmezésére, de gyöngesége, hogy nem ad eszközöket a magatartások következményeinek kiszámításához.

45 Hirschman-Herfindahl Index
egyenlőtlensé g számosság

46 Megtévesztés esetei A termék természete és lényeges tulajdonságai
Az ár, árkedvezmény A szerviz szolgáltatások A kereskedő jellemzői és kötelezettségvállalásának mértéke A fogyasztó jogai

47 Szédelgő feldicsérés „ ... nem szabad a kelendőség fokozására alkalmas olyan adatokat híresztelni, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és megtévesztésre alkalmasak. A valóságnak megfelelő adatot sem szabad úgy híresztelni, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonítani.”

48 Bitorlás és utánzás „Üzleti vállalkozása körében senkisem használhat oly nevet, céget, ismertető jelet, rajzot vagy … oly címert, mely őt meg nem illeti. Ez a tilalom kiterjed arra is, aki üzlettelepét más által jogosan használt névvel, cégérrel, vagy egyéb jellemző megjelöléssel látja el.”

49 Hírnév- és hitelrontás
„Verseny céljára nem szabad oly valótlan tényt állítani vagy híresztelni, valamely tényre közvetlenül utaló oly valótlan kifejezést használni, vagy az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekményt elkövetni, amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóhírnevét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti.”

50 Hólabda-szerződés „Nem szabad úgynevezett hólabda (hydra-, jogosító bárca-, lavina-) szerződést kötni, amelynél fogva a vevő vagy valamely szolgáltatás megrendelője csak abban az esetben szerzi meg vagy kapja meg az árut vagy a szolgáltatást, ha meghatározott számú további vevőket vagy megrendelőket gyűjt és ha ez nem sikerül, a szerződés kikötése szerint joghátrány éri.”

51 Üzleti vagy üzemi titok
„Verseny céljára senkinek sem szabad a neki elárult vagy a törvényekbe vagy a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon tudomására jutott üzleti vagy üzemi (eljárási, gyártási) titkot a maga vagy más javára felhasználni.”

52 A tisztességtelen verseny tilalma
„Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül … folytatni.” „Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.” „Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.” „Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.” „Tilos az árut, szolgáltatást … a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.”

53 Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma
Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni. Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

54 A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma
„Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.”

55 Kartelltípusok Horizontális kartell: versenytársak vagy potenciális versenytársak közötti megállapodás (árrögzítés, piacfel-osztás, pályázati összejátszás, gyártási és szakosítási megállapodások, beszerzési megállapodások). Vertikális kartell: a termelési, forgalmazási lánc különböző szintjein állók közötti megállapodás (exportkorlátozás, viszonteladási ár meghatározása, márkakikötés, forgalma-zás korlátozása). 1.

56 A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: a) az üzleti kapcsolatokban … tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni; b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók, üzletfelek kárára korlátozni; c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától; d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni; e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

57 A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni … g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni …. h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni; i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

58 A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése
Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy c) több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.