16/88. sz. ügy - Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Közösségek Tanácsa „A Bizottságnak a 145. cikk alapján adott felhatalmazás és a költségvetés.

Az előadások a következő témára: "16/88. sz. ügy - Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Közösségek Tanácsa „A Bizottságnak a 145. cikk alapján adott felhatalmazás és a költségvetés."— Előadás másolata:

1 16/88. sz. ügy - Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Közösségek Tanácsa „A Bizottságnak a 145. cikk alapján adott felhatalmazás és a költségvetés végrehajtása a 205. cikk alapján” Készítette: Beregszászi Tímea

2  Felperes: Európai Közösségek Bizottsága Támogatja: Európai Parlament (beavatkozó)  Alperes: Európai Közösségek Tanácsa  A kereset tárgya: a 3252/87/EGK tanácsi rendelete 6. cikke (4) bekezdésének megsemmisítése. (A Tanács 3252/87/EGK rendelete (1987. október 19.) a halászati ágazatban végzett kutatás összehangolásáról és ösztönzéséről).

3 3252/87/EGK tanácsi rendelet 5. cikk: a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadja a közösségi kutatási és kutatáskoordinációs programokat. 6. cikk: a Tanács a Bizottságra ruházza a következő hatásköröket  biztosítsa, hogy a közösségi kutatási programokat kutatási központokkal és intézetekkel megkötött költségmegosztási kutatási szerződések keretein belül hajtsák végre,  és biztosítsa, hogy a közösségi kutatáskoordinációs programokat szemináriumok, konferenciák, tanulmányi látogatások, kutatócserék és tudományos szakértői munkaértekezletek szervezésével, valamint az eredmények egybevetésével, elemzésével és, ha szükséges, közzétételével hajtsák végre.

4 3252/87/EGK tanácsi rendelet 6. cikk (4) bekezdés: a közösségi kutatási és kutatáskoordinációs programok végrehajtására vonatkozó határozatokat a Bizottság fogadja el, ún. irányítóbizottsági eljárás keretében. (1986. december 18-i 4028/86/EGK tanácsi rendelet 47. cikke) Ezen eljárás eredményeként a Tanács járhat el a Bizottság helyett abban az esetben, ha a Halászati Állandó Bizottság negatív véleményt fogalmaz meg a Bizottság által tervezett intézkedésekkel kapcsolatban.

5 A Bizottság jogalapjai és érvei Az eljárás igénybevételét vitatja két jogalapra hivatkozva:  Szerződés 205. cikkének és 155. cikke harmadik francia bekezdésének megsértésére, ill.  Szerződés 145. cikke Egységes Európai Okmány szerinti változata harmadik francia bekezdésének hibás vagy visszaélésszerű alkalmazására.

6 A Bizottság jogalapjai és érvei  Szinte valamennyi egyedi határozat, amelyet a Bizottság jogosult volt meghozni, költségvetési előirányzatok felhasználását vonja maga után. → a Bizottság szerint, nem a Szerződés 145. cikkének 3. francia bekezdése szerinti szabályvégrehajtás fogalmának felelnek meg, hanem olyan hatáskörbe tartoznak, amelyekkel a Szerződés 205. cikke értelmében a Bizottság rendelkezik.  A Tanács tehát megsértette a Bizottságra a 205. cikkel ruházott saját döntéshozatali jogkört azáltal, hogy ezen előjogok gyakorlását irányítóbizottsági eljárásnak vetette alá. (Ez az eljárás ugyanis lehetőséget ad a Tanácsnak arra, hogy olyan kérdésbe avatkozzon be, amely a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik.)

7 A Tanács jogalapjai és érvei Világosan meg kell különböztetni  az általánosan, illetve egyedileg alkalmazandó jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköröket, amelyek a Szerződés 145. és 155. cikkének tárgyát képezik,  a költségvetési hatásköröktől, amelyeket a Szerződés 203. és 205. cikke szabályoz.

8 A Tanács jogalapjai és érvei  A költségvetés végrehajtása kizárólag a kiadást jogilag megalapozó érdemi döntés meghozatala után következhet.  Azok a határozatok, amelyeket a Bizottságnak a 3252/87 rendelet 6. cikke alapján kell meghoznia, és konkrétan a szerződések megkötése, érdemi döntésnek minősülnek, miközben a költségvetés végrehajtása az ezekhez tartozó előirányzatok felhasználásából áll.  A 6. cikk a Szerződés 155. cikke szerinti felhatalmazást tartalmaz → tárgya lehet az egyedi intézkedések elfogadása.  Szerződés 206b. cikk: a Parlament hatáskört kapott, hogy mentesítse a Bizottságot a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.  A Bizottság által képviselt értelmezés ezen cikk jelentésének torzításához vezetne.  Az Európai Parlamentnek, amikor mentesíti a Bizottságot, figyelembe kell vennie azt a jogszabályi keretet, amelybe ez a végrehajtás illeszkedik, és nem minősítheti azokat az érdemi döntéseket, amelyeket a Bizottság a Szerződés 155. cikke szerinti valamely felhatalmazás alapján hozott.

9 A Bíróság álláspontja A szóban forgó cikkek mindegyike a Szerződés ötödik, a közösségi intézményeknek szentelt részében találhatók, azonban  a 145. és 155. cikk az I. címben - „Intézményi rendelkezések”  a 205., 206a. és 206b. cikkek a II. címben - „Pénzügyi rendelkezések”. Meg kell tehát vizsgálni e rendelkezéscsoportok mindegyikének a közösségi intézményi rendszerben betöltött szerepét.

10 A Bíróság álláspontja  A szerződés azon rendelkezési, amelyek meghatározzák az egyes intézmények általánosan, illetve egyedileg alkalmazandó határozatok elfogadására vonatkozó hatásköreit, a Szerződés 155. cikke szerint közvetlenül a Bizottságra ruházhatnak saját döntési jogkört.  Továbbá a Bizottság már az Egységes Európai Okmány előtt is kaphatott hatáskört a végrehajtási aktusok meghozatalára. (Szerződés 155. cikkének 4. francia bekezdése).  Emellett bizonyos esetekben a szabályok egyedi helyzetekre történő alkalmazásának felelősségét a Bizottságra kellett ruházni. (Szerződés 79. cikkének (4) bekezdéséből, 87. cikke (2) bekezdésének d) pontja)

11 A Bíróság álláspontja  A 145. cikk Egységes Európai Okmánnyal bevezetett módosítása: a Tanács csak különleges esetekben tarthatja fenn magának a végrehajtási hatáskörök közvetlen gyakorlásának jogát, és döntését részletesen meg kell indokolnia.  A jelen ügyben pedig - a Szerződés 43. cikkében szabályozott mezőgazdasági tárgykörben - a végrehajtási hatáskörök biztosítását ez a 145. cikk harmadik francia bekezdése határozza meg. A 145. cikk harmadik francia bekezdése szerinti végrehajtás fogalma egyszerre foglalja magában  az alkalmazási szabályok kidolgozását és  a szabályok egyedi esetekre, egyedi aktusok révén történő alkalmazását.

12 A Bíróság álláspontja Köster-ügy (25/70. sz. ügy 1970. dec. 17.) amennyiben a Tanács a Szerződés 155. cikke értelmében végrehajtási hatáskörrel ruházhatja fel a Bizottságot, ennek gyakorlását irányítóbizottság közreműködésének is alárendelheti, ami lehetővé teszi számára az ügy saját hatáskörébe vonását. A Szerződés 145. cikkének az Egységes Európai Okmánnyal bevezetett módosítása: kifejezetten kimondta a Tanács hatáskörét, hogy az általa a Bizottságra ruházott hatáskörök gyakorlásának egyes feltételeit meghatározza. A feltételeknek meg kell felelniük azon szabályoknak, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament véleményének kikérését követően, előzetesen megállapított. (1987. július 13-i 87/373 tanácsi határozat feltételei)

13 A Bíróság álláspontja → Tehát a Tanács azzal, hogy ún. „irányítóbizottsági” eljárásnak vetette alá azon döntések elfogadását, amelyek meghozatalára a Bizottságot hatalmazta fel, megsértette-e a Bizottság azon hatáskörét, amellyel a Bizottság a Szerződés 205. cikke értelmében a költségvetés saját felelősségére történő végrehajtására vonatkozóan rendelkezik?

14 A Bíróság álláspontja  A Bizottságnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatásköre nem olyan jellegű, hogy módosítaná azt a hatáskörmegosztást, amely a Szerződésnek a Tanácsot és a Bizottságot meghatározott tárgyakban általánosan alkalmazandó, illetve egyedi aktusok elfogadására felhatalmazó, különböző rendelkezéseiből ered. (43. cikk, 145. cikk harmadik francia bekezdése, 155. cikk).  Még ha egy egyedi aktus szinte szükségszerűen kiadási kötelezettségvállalást vonhat is maga után, attól meg kell különböztetni annyiban, amennyiben a közigazgatási határozat meghozatalára vonatkozó hatáskör és a kiadásra történő kötelezettségvállalásra vonatkozó hatáskör az egyes intézmények belső szervezetének kialakítása keretében különböző jogosultakra ruházható.

15 A Bíróság álláspontja → a Bizottság tévesen álltja, hogy a Tanács nem ruházhatja rá a 145. cikk harmadik francia bekezdése alapján az egyedi jogi aktusok meghozatalára vonatkozó hatáskört, amennyiben azoknak pénzügyi vonzatuk is van.

16 A Bíróság álláspontja Ez az értelmezés  kizárja, hogy a kiadási kötelezettségvállalásra vonatkozó aktusok a Közösség számára harmadik személlyel szemben jogi kötelezettségeket keletkeztessenek, továbbá  összhangban van a költségvetés végrehajtására vonatkozó ellenőrzési rendszerrel is. → 206b. Cikk: Európai Parlament hatásköre, hogy mentesítést adjon a Bizottságnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól. A Számvevőszék feladata pedig, hogy segítséget nyújtson az Európai Parlamentnek. (a Szerződés 206a. cikkének (2) bekezdésében, 209. cikke alapján 1977. december 21-én a Tanács által elfogadott költségvetési rendelet 80. cikkében meghatározott korlátok között).

17 A Bíróság álláspontja Ezt az értelmezést az Euratom-Szerződés 7. cikke is megerősíti:  felhatalmazza a Tanácsot, hogy meghatározza a kutatási programokat, és hatáskört biztosít a Bizottságnak arra, hogy gondoskodjon a programok végrehajtásáról. Utóbbi rendelkezés szükségtelen lett volna, ha a programok végrehajtására vonatkozó hatáskör (ideértve a kutatási szerződések megkötésére vonatkozó döntést és az ilyen szerződések megkötését) a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskör része lenne, amely hatáskörrel ugyanezen Szerződés 179. cikkének első bekezdése értelmében a Bizottság egyébként is rendelkezik

18 A Bíróság ítélete  A keresetet elutasítja.  A Bizottságot kötelezi a költségek viselésére, kivéve a beavatkozó költségeit.  A beavatkozó viseli saját költségeit.