A kisbetűs munka törvénykönyve és a munkaügyi kapcsolatok

Az előadások a következő témára: "A kisbetűs munka törvénykönyve és a munkaügyi kapcsolatok"— Előadás másolata:

1 A kisbetűs munka törvénykönyve és a munkaügyi kapcsolatok
Berki Erzsébet Sopron, szeptember 25.

2 A kollektív jogok átszabása
Tartalom Ahonnan indultunk A kollektív jogok átszabása Érdekegyeztetés Kollektív szerződés Üzemi tanács Munkaügyi vita (Összefüggések más jogszabályokkal) Gazdaságpolitikai állítások és tények

3 Törvény az Országos Érdekegyeztető Tanácsról
2010 január 1992. évi XXII. tv. az Mt.-ről: Megszokott és megtanult szabályok 12%-os szakszervezeti szervezettség, 30% körül ingadozó kollektív szerződéses lefedettség, 4 kiterjesztett ágazati kollektív szerződés Törvény az Országos Érdekegyeztető Tanácsról Törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról (32 bizottság) Begyakorolt, alkalmazható sztrájktörvény

4 Az új kormány főbb intézkedései
sztrájktörvény, közfoglalkoztatási tv., foglalkoztatási tv., kormánytisztviselői, majd közszolgálati tisztviselői tv. alaptörvény, új egyesülési tv., nyugdíjtv., új Mt., új Mt.-t bevezető átmeneti tv. (Mth.)

5 A makro- és szektorális szintű fórumok átalakítása
Versenyszféra: OÉT, a MAT, a munkaügyi tanácsok és a GEF megszüntetése NGTT létrehozása VKF létrehozása Közszolgálat: SZÉF megszüntetése RÉF létrehozása KÉF létrehozása (A KÉT és az OÖKÉT helyett) Hszt. és a Kormtv. módosítása: MRK és MKK létrehozása

6 Tárgyak között: minimálbér (NGTT-ben is)
A Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), Cél, feladat: az érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés erősítése a gazdasági növekedés elősegítése a versenyképesség javítása az üzleti környezet fejlesztése, valamint a társadalmi párbeszéd versenyszférán belüli erősítése Műfaj: konzultáció Tárgyak között: minimálbér (NGTT-ben is)

7 Tagok Kormány Szakszervezetek Liga Szakszervezetek MSZOSZ
Munkástanácsok Munkáltatói szövetségek ÁFEOSZ-KÉSZ MGYOSZ VOSZ

8 Félévente egyszer ülésezik Nem nyilvános
Működés Félévente egyszer ülésezik Nem nyilvános Monitoring Bizottsága van (soros elnöki helyett, 2 havonta) A kormány támogat(hat)ja: 1166/2012. (V. 22.) Korm. sz. határozat: a XI. Miniszterelnökség fejezetben 600,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel Határidő: átcsoportosításra azonnal, elszámolásra és a visszafizetési kötelezettség teljesítésére: február 15.  100 millió/szervezet

9 Közszolgálat 1. Közalkalmazottak
Az új Mt. majdnem minden munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell, de a kt. jogai nem bővültek a BM intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra a Hszt.-ben foglalt munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (nincs közalkalmazotti tanács, kollektív szerződés és sztrájkjog, helyiséghasználat és tagdíjlevonás) Van: Magyar Rendvédelmi Kar, aminek a közalkalmazottak is tagjai a tv. erejénél fogva Maradt a KOMT, de módosult a szabály. Ágazati jelentőségű kérdésekben is egyeztetni lehet itt (?) Reprezentativitás az Mt. szerint

10 Közszolgálat 2. Hivatásos rendvédelmi állomány (Hszt.)
Sose volt: üzemi tanács, kollektív szerződés és sztrájkjog most a BM hatókörében nincs helyiséghasználat és tagdíjlevonás Van: Magyar Rendvédelmi Kar (MRK), aminek mindenki tagja (kivéve MKK tagok = kormánytisztviselők) a tv. erejénél fogva

11 50 fős országos küldöttgyűlése, amit közgyűlésnek hívnak
MRK 50 fős országos küldöttgyűlése, amit közgyűlésnek hívnak egyéni és kollektív érdekképviseletet is ellát a tagdíjat az alapszabálya határozza meg, ha az 50 fő jónak látja az ágazati érdekegyeztetésben kizárólag ez a szervezet vesz részt, a szakszervezetek nem etikai bizottságot működtet

12 Közszolgálat 3. Közszolgálati tisztviselők
március 12-től egy törvényben köz- és kormánytisztviselők az egyéni jogok erőteljes korlátozása (pl.: vélemény-nyilvánítás szabadsága, bizalomvesztés) sose volt: üt. és ksz. szakszervezeti jogok: csökkentett működési lehetőségek, a tagdíjlevonás a tv. szerint nem ‘kötelező’ marad az OKÉT és a KÉF Létrejött a Magyar Kormánytisztviselői Kar (etikai bizottság, becsületbíróság)

13 Új Mt. - a munkahelyi szakszervezetek jogainak visszavétele
Ami maradt, a megállapodás ára Szakszervezetek működése: munkaidő-kedvezmény (minden két szakszervezeti tag után havi egy óra), megváltás megszűnése védettség – csökkent Szakszervezeti jogok: vétó - megszűnt reprezentativitás helyett 10%-os küszöb

14 Új Mt. – kollektív szerződés
Kollektív szerződéskötési filozófia: egyéni munkaszerződésben a munkavállaló javára el lehet térni kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni (A szűkebb hatályú ksz. a tágabb hatályúhoz képest csak a munkavállaló javára térhet el).

15 Ksz-kötési jogosultság (reprezentativitás helyett)
276. § (2) A szakszervezet abban az esetben jogosult kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. Ha nincs ilyen szakszervezet, a ksz. a törvény erejénél fogva hatályát veszti január 1-én (Mth. 15.§)

16 Mit kell elosztani mivel?
Átmeneti (Mth. 15.§) 2013. január 1-től (Mt (6) bek.) 1 munkáltató 2012. január 1-ei taglétszám/ ? alkalmazottak száma ? taglétszám/a kötést megelőző félévre számított átlagos állományi létszám Több munkáltató: a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százaléka 2012. január 1-ei taglétszám/ minden érintett munkáltató létszáma ?-kor ? taglétszám/a kötést megelőző félévre számított átlagos állományi létszámok összege Nincs rendelkezés arról, hogy ha a ksz-t több szakszervezet köti, a létszámokat össze lehetne számítani… az egyesülési jogról szóló tv.-ben pedig nincs koalíciós szabály. Az ÁPBtv. hatálya alatt nem kell alkalmazni…

17 Kollektív szerződéssel kapcsolatos egyéb új szabályok
A kollektív szerződés módosítását kezdeményezheti az a szakszervezet is, amely annak megkötése után szerezte meg a 10%-ot. Tanácskozási joga van (?) (Mt § (8) bek.) A kollektív szerződést nem kell alkalmazni, ha a munkáltatót más munkáltatónak adják át és ott van hatályos ksz. Ha nincs hatályos ksz, de az eredeti 1 éven belül lejár, akkor sem kell alkalmazni a lejára után. (Mt. 282.§ (2) bek.)

18 Köztulajdonban álló munkáltató:
204. § (3) A munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. 205. § (1) Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a) a felmondási idő 69. § (1)-(2) bekezdésében és (4)-(5) bekezdésében, valamint b) a végkielégítés 77. §-ban meghatározott szabályaitól nem térhet el.

19 Kollektív szerződéses tárgyak
Cc. 30 olyan rendelkezést találtunk, ahol ksz-ben csak a munkavállaló javára lehet eltérni Cc. 52 olyant, ahol az eltérési lehetőség kétirányú

20 Néhány példa – mit lehet kollektív szerződésben szabályozni, miben lehet eltérni?
a munkavállaló javára A beosztás szerinti napi, heti munkaidő mértéke csökkenthető [Mt. 99. §, 135. § (2) bek. d) pont]. A munkaközi szünet mértéke növelhető [Mt §, 277. § (2) bek.]. A csoportos létszámcsökkentés szabályai (pl. a törvényben meghatározottnál kevesebb munkavállaló esetén is alkalmazni kell a szabályokat, a tájékoztatási illetve egyeztetési határidők növelhetők, az egyeztetésbe az üzemi tanácson kívül a szakszervezetek is bevonhatók) [Mt §, 85. § (2) bek. c) pont], A munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetése esetére további állásba való visszahelyezési esetkörök határozhatók meg [Mt. 83. §, 85. § (2) bek. e) pont], A szabadság mértéke növelhető

21 Néhány példa – mit lehet kollektív szerződésben szabályozni, miben lehet eltérni?
Kétirányú eltérések jogátszállás esetén a munkaviszony megszűnését megelőző 15 napnál rövidebb értesítési határidő is előírható [Mt. 63. § (4) bek.], a munkáltató általi felmondás esetén a felmondási idő csökkenthető, a munkavállaló általi felmondás esetén 30 napnál hosszabb is lehet [Mt. 69. § , 85. § (3) bek.], végkielégítés fizetése kizárható, mértéke csökkenthető vagy növelhető [Mt. 77. §.], Bérpótlék számítási alapja az alapbérnél több vagy kevesebb összegben is meghatározható [Mt § (2) bek.], Távolléti díj számítására vonatkozó szabályok munkavállaló javára vagy hátrányára is megállapíthatók [Mt §.], A kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja [Mt §]

22 Ksz-regisztráció Átkerült a NMH TPK osztályára Új adatlapok
Költözködés, zavarok

23 Következtetés A munkavállalóknak is el kellene olvasni az új törvényt, hogy tudják, mire alkudhatnak egyéni munkaszerződésben (kb. negyven tétel, köztük sajátos bérelemek, munkaidő stb.) A szakszervezeteknek és a munkáltatóknak komplex alkut kellene folytatni a ksz-kötés érdekében

24 Új Mt. - Üzemi tanács Választás: munkáltató, telephely vállalatcsoport
5 évre Visszahívható (tag és tanács) Feladat: ellenőrzés, véleményezés Lehetőség: üzemi megállapodás (bérről nem) A rendeleti felhatalmazás a szavazólapról kimaradt az Mt.-ből, így utólag az ÁPBtv.-be írták bele A jegyzőkönyv kötelező elemei alapján nem lehet a jelentést kitölteni, mert a jelölő nem szerepel a jkv.-ben, de a szavazólapon szerepel.

25 Új Mt. 4. - Kollektív munkaügyi vita
§§ A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet között felmerült viták egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakíthatnak. Üzemi megállapodás vagy a ksz. szerint ez állandó bizottság is lehet. A bizottság azonos számban delegált tagokból és független elnökből áll. a felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik. a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet előzetesen írásban megállapodhatnak, hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek (236. § (4)) és a jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról szóló döntés (263. §) kapcsán felmerült vitában döntőbíró dönt. A felek megállapodásának hiányában a döntőbírót a felek jelöltjei közül sorsolással kell kiválasztani.

26 Következtetés: 1. Nincs definíció, nem tudjuk, jog- vagy érdekvita
2. Hiányzó relációk: Munkavállalói csoport és munkáltató, (több) szakszervezet és munkáltatói érdekképviselet szakszervezet(ek) és kormányszervek, önkormányzatok között...

27 Fontosabb ÁPBtv. módosítások
Átvezeti az 5 éves üt-ciklust Átvezeti a nemzetgazdasági ágat Mt.-ből kimaradt felhatalmazó rendelkezést pótolja: (17) Az ÁPBtv. a következő 34. §-sal egészül ki: „34. § A Kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban részt vevő országos szakszervezeti szövetségekkel konzultálva rendeletben határozza meg az üzemitanács-választás szavazólapjának tartalmát az országos szavazatösszesítés módját és rendjét. Az ágazati (alágazati, szakágazati) és területi szavazatösszesítés módjának és rendjének meghatározása tekintetében a Kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével alkot rendeletet.” (de innen kifelejtette a nemzetgazdasági ágat...)

28 Rendeletek módosításai
2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a ksz. regisztrációról: Az üt. megállapodások regisztrációja hiányzik – felhatalmazásra lenne szükség, Összevonta az adatlap-tartalmakat Az üt-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet: meg kell jelölni a telephelyet is, átáll az 5 éves ciklusra 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet – ÁPB vhr.: OÉT helyett NGTT, NMH működteti az MKIR-t, átvezeti a nemzetgazdasági ágat

29 Az Mt. átmeneti - Kjt. módosítás
35. § (3) A Kjt. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) Kollektív szerződés az Mt § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezhet. (2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt § (2)-(5) bekezdése nem alkalmazható.” Mt. 277.§ (1) A kollektív szerződés szabályozhatja a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását. Következtetés: a Kjt. hatálya alatt kötött ksz.-ekben csak olyan tárgyakat lehet szabályozni, amit jogszabály kifejezetten ksz.-re utal, eltérés nem megengedett.

30 Minek köszönhető mindez
Minek köszönhető mindez? A kormány gazdaságról alkotott képe – SzéllKálmán2.0 9. oldal: „A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött elsősorban az uniós összehasonlításban is kirívóan alacsony foglalkoztatási szint, illetve gazdasági aktivitás áll, amely a gazdasági problémákon túl súlyos társadalmi következményekkel is jár, és a szegénység elmélyülését, tartóssá válását idézheti elő.”

31 Tovább: 14. oldal „A kormány célja a munkaközpontú gazdaság, társadalom és állam megteremtése, ezért a gazdaságpolitika középpontjába a munkahelyteremtést, valamint az azt támogató rugalmas munkaerő-piaci szabályozást, és szabályzói környezet kialakítását helyezte. Ennek érdekében bevezette az Új Munka Törvénykönyvét, melynek egyik fő célja az új gazdasági és munkavállalói igényeknek megfelelően a versenyképesség növelése, valamint a differenciált szabályozás megteremtése.”

32 Néhány adat 2011-ből SZK2.0.: A munkanélküliségi ráta 10,9%.
A munkanélküliek 16,4 százaléka fiatal, a éves korosztály munkanélküliségi rátája 26,1% (több mint 5%-kal magasabb az EU átlagánál, a válság előtti szinthez képest 6%-ot nőtt). A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 10,1%. A munkanélküliek 49,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást; A munkanélküliség átlagos időtartama 18 hónap. A regisztrált álláskeresők száma 583 ezer fő.

33 KSH negyedév Az összes foglalkoztatott 3,908m, az alkalmazásban álló 2,656mfő, ebből közfoglalkoztatott egész évre cc. 200ezer fő (M.Gy.), statisztikák szerint: fő 2012. jan. - márc. munkanélküliségi ráta 11,7% (romlott)

34 Keresetek

35 Kormányzati eszközrendszer:
közoktatási tv. módosítás: korhatár 16 év 18 helyett, szakképzés időtartama 3 év, egyetemi férőhelyek csökkentése nyugdíjrendszer: korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése, korkedvezmény átalakítása, rokkantnyugdíjak ismételt felülvizsgálata foglalkoztatás: közfoglalkoztatás kiterjesztése, munkanélküli ellátások csökkentése, segélyezésből való kizárás Hatás: a munkakínálat jelentős növekedése, amellyel szemben nem állnak munkahelyek

36 A munkahelyek száma miért nem nő?
(gazdasági válság?) nincs kereslet nincs szakképzett munkaerő nincs hitel ingadozik az árfolyam nem kiszámítható az állam NINCS BIZALOM

37 A munkaügyi kapcsolatokra gyakorolt hatás
Makroszinten: nyilvánvaló, hogy ezeket az intézkedéseket szakszervezet nem támogathatja, de felszámolni nem lehet, az OÉT-et viszont lehetett Ágazati szinten: valójában nem a kormány dolga, a versenyszférában kevésbé avatkozik be (ellenpélda: bérkompenzáció), EU-s szerződés köti Munkáltatói szinten: olyan környezetet kíván teremteni, hogy a lehető legtöbb jövedelem a vállalkozónál maradjon.

38 Széll Kálmán oldal: „A foglalkoztatáspolitika területén az új Munka Törvénykönyvének kidolgozása a szociális partnerekkel folytatott egyeztetéseken alapult. A szakképzés fejlesztési irányainak és jogszabályi kereteinek kialakítása szintén a szociális partnerekkel együttműködésben zajlott, a gazdasági kamaráknak a képzés gyakorlati megvalósításában betöltött szerepe növekedett. Az uniós forrásból indított Társadalmi Megújulás Operatív Programban szereplő, illetve tervezett intézkedések (...) kapcsán is mindig sor kerül társadalmi egyeztetésre.” Munka(hely)védelmi akcióterv