Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése A kompetencia alapú óvodai nevelés elvei szerint: a gyermekek megfigyelésén alapuló mérési és értékelési.

Az előadások a következő témára: "Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése A kompetencia alapú óvodai nevelés elvei szerint: a gyermekek megfigyelésén alapuló mérési és értékelési."— Előadás másolata:

1 Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése A kompetencia alapú óvodai nevelés elvei szerint: a gyermekek megfigyelésén alapuló mérési és értékelési rendszer „Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem.” (Montessori) Dr. Bakonyi Anna

2 Gondolatok a mérésről Törvényi háttér: A minőségbiztosítás elvei alapján kötelező a gyerek mérése is ( a munkatársak teljesítményértékelése, a szülők elégedettsége stb. mellett.), így az eljárásrendszer a minőségirányítási kézikönyv egyik fő fejezete A méréstől elvárás az egzakt, egyértelműsíthető, tényszerűen kimutatható, könnyen rögzíthető megoldás Az óvodák egy része - szemben a magyarországi alapprogram szemléletével - ma harcban állni kényszerülnek egymással a gyerekmegtartó programokkal, „szolgáltatásokkal”, (A bezárás és összevonás ellen), hivatkozva a minőségbiztosításban is lefektetett szülői elvárásokra, a partnerkapcsolat (szülő, iskola, fenntartó) igényeire Mennyire szolgálja ez a gyerek valódi érdekeit? Mennyire ismerhető meg ez által a gyerek? Mennyire lehet differenciálni, a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig?

3 Mérés és kompetencia A megfigyeléses mérés és a kompetencia kapcsolata
A Kompetencián alapú óvodai nevelés összhangban van differenciálással- azzal, hogy nem lehet: - sem az „átlag” gyerekeket, - sem a sérült, integrációra szoruló gyereket, - sem a szociálisan hátrányos helyzetű, szintén integrálandó gyerekeket, nem = etnikai kisebbségi kérdéssel, de összeérhet - sem a tehetséges gyereket egyformán, egyszerre nevelni, fejleszteni Kompetencia: ismeret, képesség, attitűd (ld. iskolai kompetenciákat is…) Ebből adódik, hogy egy – a gyerek személyiségét, egyediségét figyelembe vevő rendszer nem standardizál, nem egymáshoz, és/vagy egy etalonhoz mér, hanem önmagához, a gyermek saját fejlődését kívánja nyomon követni. Cél: az árnyalt megismerés és az ismeretekből kiinduló tervezés Ezek a fejlesztés alapjai. Nincs jó és rossz, hanem van fejlődés, vagy nincs, miben van, miben nincs, hol és hogyan menjünk tovább - szemben a „kisiskolásítás hullámmal” Ez van összhangban az amúgy is - megvalósítandó inkluzív szemlélettel, és integrációs gyakorlattal: mindenki más egymáshoz képest – differenciálás – szolgálva (és nem gátolva) a gyerek fejlődését Tudja a szülő, hogy mi a jó a gyereknek? Igen is, meg nem is… Intervenció a felvilágosításban és az együttműködésben (érzékenyítő technikák, módszerek a szülőkkel….), új pedagógusi szerepkör

4 A gyermek fejlődésének nyomon követése: elméleti és gyakorlati megközelítés 1.
A mérés nem cél, hanem eszköz!!! Lépések: Megismerés - a gyermek folyamatosan változik, az érés hullámzása és tendencia jellege - koegzisztencia, heterokronia, leszármaztatottság - a megfigyelés csak akkor hiteles, ha folyamatos (a nap bármely szakában, és természetes (!) helyzetében) - ha minden funkcióra kiterjed - ha nem tesz különbséget, nem állít értékrendet a képességek között (ld. procedurális és deklaratív tudás) Ha figyelembe veszi a gyerek előzetes ismereteit (ld. konstruktív tanuláselmélet) Szummatív értékelés helyett fejlesztő értékelés

5 A gyermek fejlődésének nyomon követése: elméleti és gyakorlati megközelítés 2.
Tervezés A megismert „adatokból” készítjük a fejlesztési tervet (ez a terv nem egyenlő a klasszikus fejlesztési tervekkel, ahol a részfunkciók egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztése valósul meg.) Itt a játék, az erkölcsi értékrend, a szocializáció, a hétköznapi készségek egyaránt szerepet kapnak. (ld. inklúzió: SNI, és HHH, tehetség) cél: differenciálás – Az inklúzió = szemlélet, az integráció = helyzet, a differenciálás = módszer Nevelőmunka, melynek része a tényleges fejlesztés - Bármilyen állapotról bármilyen - előremutató – állapotig való eljutás már eredmény - Elérendő színt nincs. Ameddig lehet. (Apró lépéstől a „csillagos égig”) - Egy gyereken „belül” több szint létezik a különböző funkciók terén - A megfigyelés a természetes környezetben és a valódi tevékenységvégzés közben lesz hiteles, az intuíció szerepe (is) felértékelődik - A rögzítés módja tetszőleges, (a programcsomag táblázatot ajánl), jó, ha szöveges is (évente kétszer minimum) - Illeszkedhet a saját programban rögzített mérési módszerekhez is, ez esetben a szempontsor „csak” segítséget ad a megismeréshez. - Minden ismeretünk legyen nyílt a szülők előtt, - így az együttműködés valódi - A pedagógus szerepe = fejlődést segítő funkció, szervező, direkt és indirekt irányító

6 A Kompetencia alapú óvodai nevelés és a fejlődés nyomon követési rendszerének összefüggései 1.
Óvoda-iskola átmenet A spontán, szabadjáték szerepének felértékelése (visszaállítása) A tanulás és a játék összefüggései: - a játék önmagáért van, a tanulás irányított, még, ha játékos is - a tanulás is cselekvő, aktív - a tapasztalatokon alapszik (nem az élményeken, de az élmény váltja ki a játékot) - Párhuzamos napirend - vegyes életkor, vagy képességek szerinti kiscsoportos, kooperatív tanulás, felelősség egymásért, kortárssegítés - differenciált „tananyag”, (cél, feladat) idő, módszer, eszköz és értékelési módok projektekben (tématervekben) való gondolkodás Csoportmunkában (kooperáció kompetíció helytett) együttműködés a különböző képességű gyerekek között (ld. integráció bármely okból - kortárssegítés) A megfigyelés, a nyomon követés ezt szolgálja

7 A kompetencia alapú nevelés és a fejlődés nyomon követésének összefüggései 2.
Integráció (szegregáció –egyes helyzetekben megoldás - és asszimiláció helyett) - Identitás – másság – megjelöltség – kisebbségi lét - A szülők is érintettek – intervenció- a szülők feldolgozásának dinamikája (a kisebbségi okokból adódó különbségek - összehasonlítás) -SNI, HHH, migráns –és egyéb etnikai kisebbségek- az elv azonos, a módszer lehet más: az inklúzió fogalmáról- differenciált megoldások és differenciált bánásmód (nem csak befogadás!) -szintek szerinti tervezés (újra) - projektekben, tématervekben való gondolkodás (újra) - más-más módszer és időkeretben, más-más értékeléssel (újra) nincs átlagos gyerek, a tehetséges gyereknek is helye van ebben a szemléletben és gyakorlatban A megfigyelés, a nyomon követés ezt szolgálja

8 A kompetencia alapú nevelés és a fejlődés nyomon követésének összefüggései 3.
Játék, érzelmi- és erkölcsi nevelés - a belső vezéreltségtől, az érzelmi involváltságtól az irányított tevékenység felé való fokozatos eljutás (felkészülés a tanulásra) a szabad játék és fejlesztő játék viszonya Az eszközök szabad és kötött használata (polivalencia) - pluralizmus, értékrend beépülése (szokásrendszer, szoktatás) - a vállalás és a döntés képességének kialakulása - az együttműködés megalapozása (benne az integrált gyerekekkel) A szabadság és a közösségi lét harmóniája -individuum és a társak viszonya (sorrendiség) A megfigyelés, a nyomon követés ezt szolgálja

9 Aktuális törvényi háttér
11/1994.(VI.8.) MKM rendelet: - a gyerek nyomon követéses méréséről - Kötelező elemek: látás, hallás fejlesztési terve, dokumentáció megosztás a szülőkkel A gyerek mérése része az IMIP-nek mit , mikor, ki-kit, mivel-hogy, erősségek- gyengeségek, fejl. terv hatékonyság Partnerek gyerek dolgozók országos átfogó, teljes körű

10 Minőségirányítás és a gyermek nyomon követésének kérdései
A fejlődési napló eredményeit csoport szinten összesítjük/nem Minden gyerekre készül egyéni fejlesztési terv/nem A fejlődési napló vezetését az óvodavezető ellenőrzi/nem Az ellenőrzés a terv meglétére irányul/tartalmára irányul A fejlődési napló vezetésének óvodai szabályai vannak/nincsenek Mindkét óvodapedagógus feladatat a fejlődési napló vezetése/nem A fejlődési napló része a családokkal történő beszélgetésnek, aláírják a naplót, a szülők ismerik a fejlődési – és képességterületeket, neveltségi szinteket/nem A fejlődési napló a gyermekeket „elkíséri” az iskolába/nem A fejlődési napló vezetését segítő kategóriák rendszere segíti az egyéni fejlődési állapot megítélésében/nem Egyéb mérőeszközt is használunk (DIFFER, stb.)/nem A szabad játék során is (nem csak elkülönült helyzetben) történnek megfigyelések, amelyeket fel is használunk a tervekhez/nem

11 A szempontsor struktúrája 1.
I. Szociális képességek 1.Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret a, társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek b, erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás 2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások a, érzelmek, motivációk, beállítódás b, akarati tényezők

12 A szempontsor struktúrája 2/a.
II. Értelmi képességek 1. Kognitív szféra a,gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás b, pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség

13 A szempontsor struktúrája 2/b.
II. Értelmi képességek 2.Érzékszervi szféra - testsémaismeret - hallásérzékelés (auditív percepció) - látásérzékelés (vizuális percepció) - tapintásérzékelés (taktilis percepció) - koordinációs működés (test-kéz-láb-szem), kinesztetikus észlelés, keresztcsatornák működése - téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

14 A szempontsor struktúrája 3.
III. Verbális képességek 1. nyelvhasználat a, az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése b, a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség 2. Verbális kommunikáció a, beszédértés b, nyelvi kifejezőkészség

15 A szempontsor struktúrája 4.
IV. Testi képességek 1. nagymozgások a, mozgáskoordináció, motoros képességek b, téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén (a mindennapi életben) 2. Finommotorikus mozgások a, ábrázoló tevékenység(rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) b, ábrázolás a mindennapi életben (játék, barkácsolás, díszítés)

16 A rögzítés egy lehetséges módja
Ld. szempontsor kérdései -a fenti szempontok szerint ajánlásként értelmezendők önállóan,vagy a meglévő mérési eljáráshoz illeszthető Táblázatos megjelenítés – egy lehetőség: - a gyermek neve (és jele) - az adott kategóriák - szöveges értékelés - az értékelés dátuma eldöntendő: hányszor egy évben. (pl. minimum kétszer) Kategóriák (a számosítható méréshez) kialakulóban 0-20%, alapszint 20-40%, átlag közeli 40-60%, átlag feletti 60-80%, kimagasló/tehetséges 100-…%

17 A gyermek neve (beceneve, jele)
Szociális képességek Az értéke- lés dátuma Kategóriák Rendszer-struktúra Szöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal) Kiala- Kulóban Alap-szinten Átlag közeli Átlag feletti Kima-gasló/ Tehet-séges 1. társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret 1.a.Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek 1,b. Erkölcsi megítélőképességg, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás 2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások 2.a. Érzelmek, motivációk, beállítódás 2.b. Akarati tényezők

18 A gyermek neve (beceneve, jele)
Értelmi képességek Az értéke- lés dátuma Kategóriák Rendszer-struktúra Szöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal) Kiala- kulóban Alap-szinten Átlag közeli Átlag feletti Kima-gasló/ Tehet-séges 1. kognitív szféra 1.a. Gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri-időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás 1.b. pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség 2. érzékszervi szféra, percepció - testséma ismeret - hallásérzékelés - látásérzékelés - tapintásérzékelés - koordinációs működés - kinesztetikus érzékelés, keresztcsatornák - téri irányok, relációk, időérzékelés

19 A gyermek neve (beceneve, jele)
Verbális képességek Az értéke- lés dátuma Kategóriák Rendszer-struktúra Szöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal) Kiala- kulóban Alap-szinten Átlag közeli Átlag feletti Kima-gasló/ Tehet-séges 1. Nyelvhasználat 1.a. Az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése 1.b. A beszéd tisztasága, nyelvhelyesség 2. verbális kommunikáció 2.a. beszédértés 2.b. nyelvi kifejezőkészség

20 A gyermek neve (beceneve, jele) Testi képességek Az értéke-
lés dátuma Kategóriák Rendszer-struktúra Szöveges értékelés (Félévente min. egy alkalommal) Kiala- kulóban Alap-szinten Átlag közeli Átlag feletti Kima-gasló/ Tehet-séges 1. Nagymozgások 1.a. mozgáskoordináció, motoros képességek 1.b. téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén 2. Finommozgások 2.a. ábrázoló tevékenység (festés, rajzolás, mintázás, kézimunkázás) 2.b. ábrázolás a mindennapi életben, játék, barkácsolás, díszítés

21 Szempontok/ tevékenység
nem néha általában megjegyzés év 3-4 4-5 5-6 6-7

22 Megfigyelési szempontok és/vagy tevékenységek Év I. mérés II. mérés
b.) Akarati tényezők Megfigyelési szempontok és/vagy tevékenységek Év I. mérés II. mérés Intézkedések, megállapítások, javaslatok Értékelés (X): kategóriák, szintek 1 2 3 4 5 Hogyan küzd meg a konfliktushelyzetekkel? Pld. segítséget kér, ha igen kitől, nem kér, stb.) Mennyire képes akaratát érvényesíteni. és/vagy alárendelni? Mutassunk képeket, amelyek konfliktus helyzeteket illetve azok megoldásait is ábrázolják! Kérdezzünk rá, vajon mi történhetett, hogyan lehetne másképp megoldani a helyzetet, stb! 3-4 4-5 5-6 6-7 K

23 bakonyianna@gmail.com 30/284-32-40
Köszönöm a figyelmet! 30/