BANKCONTROLLING Boda Péter ERSTE BANK.

Az előadások a következő témára: "BANKCONTROLLING Boda Péter ERSTE BANK."— Előadás másolata:

1 BANKCONTROLLING Boda Péter ERSTE BANK

2 BANKCONTROLLING CONTROLLING VS. BELSŐ ELLENŐRZÉS

3 CONTROLLING, VAGY KONTROLLING?
BANKCONTROLLING CONTROLLING, VAGY KONTROLLING?

4 A (bank)controlling fogalma
„A (bank)controlling – funkcionális szempontból – a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információ ellátást koordinálja” Horváth Péter

5 A (bank)controlling fogalma
„Az a folyamat, amely által a vezetők biztosítják az erőforrások eredményes és hatékony felhasználását a szervezet céljainak elérése érdekében.” Robert N. Anthony

6 SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS
Hierarchia szintje Jogkörök Részvétel az üzleti döntésekben vs. semleges szerep Széles információs bázis, befolyásoló, manipulatív szerep Döntések keresztülvitele, érdekérvényesítő képesség Biztonságorientált gondolkodás vs. üzleti területek szemlélete

7 SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS
Igazgatóság Lakossági üá. Vállalati üá. TSY Controlling

8 SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS
Igazgatóság Controlling Lakossági üá. Vállalati üá. TSY

9 SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS
Igazgatóság Lakossági üá., IT Vállalati üá., Controlling TSY, Marketing

10 Stratégiai bankcontrolling I.
Feladata: A stratégia kialakításában való közreműködés, a bankszervezet erős/gyenge pontjainak elemzése, stratégiai „akciók” (és azok időzítésének) kidolgozása, terv/tény elemzések elvégzése, módosító intézkedések kidolgozása.

11 Stratégiai bankcontrolling II.
Portfolió menedzsment: A verseny (piaci) pozíció elérését/megtartását biztosító piaci stratégia meghatározása Mérlegmenedzsment: A mérlegstruktúra optimalizálása kockázati és jövedelmezőségi szempontokból. Budget menedzsment: A jövedelmezőség és likviditás szabályozása a tervezés és a tervvisszamérés segítségével.

12 Stratégiai bankcontrolling III.
Portfolió menedzsment Az ügyleti struktúrát a piaci kockázatot és lehetőségeket számításba véve vizsgálja, vagyis a piaci stratégián keresztül próbálja a banki hozampotenciál optimális kihasználását biztosítani. A banki termékek, szolgáltatások választéka (Milyen szélességben akar foglalkozni a három fő területtel, a pénzforgalommal, a hitelezéssel és a tőkepiaci műveletekkel) A szolgáltatások mélysége, részletezettsége (Pl. a a hitel vagy tőkepiaci műveleteknél milyen jellegű termékeket kínál) A szolgáltatások, termékek minősége (gyorsaság, az ügyfél feladatai, biztonság, megbízhatóság, diszkréció)

13 Stratégiai bankcontrolling IV.
Mérlegstruktúra menedzsment A kockázati tényezőket, valamint a hozamszükségletet a mérlegszerkezet függvényében a hosszútávú strukturális pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében vizsgálja. Kamatkockázat Kötvényportfolió kockázata Árfolyamkockázat hatása Hitelportfolió kockázata Aktív és passzív biztonsági intézkedések (Mérleg struktúra alakítása, kockázatkezelés, tőketartalékok)

14 Operatív bankcontrolling I.
Növekedésre,jövedelmezőségre, biztonságra irányuló összbanki célkitűzések felosztása (terület, ügyfél, termék, idő…) Tervfeladatok folyamatos ellenőrzése Decentralizált döntési helyek koordinálása

15 Operatív bankcontrolling II.
A portfolió és mérleg struktúra menedzsment keretében meghatározott átfogó mérleg és eredmény célkitűzéseket egységes, zárt tervezési és ellenőrzési rendszerben osztja fel a bank egyes részterületei között konkrét feladatokra lebontva A résztervek vonatkozhatnak, szervezeti egységre, üzletágra vagy pénzügyi kategóriára (pl. bevételek, kamatok, költségek, stb.) Időhorizont szempontjából lehetnek hosszú távra, egy évre vagy rövidebb időszakra szólóak

16 Operatív bankcontrolling III.
A tervezési folyamathoz szorosan kapcsolódik az operatív controlling, azaz a terv-tény eltérések megállapítása és elemzése, a folyamatos ellenőrzés, a tervcélok esetleges módosítása és/vagy intézkedések az eredeti célok elérése érdekében

17 Controlling funkciók és feladatok I.
Centralizált Üzletpolitikai alternatívák kidolgozása Jövedelmezőségi és kockázatelemzések Nyereségszükségleti számítások (Új termékek, szolgáltatások, fiókok, stb. esetében) Költségtervezési rendszerek kialakítása Integrált terv-tény ellenőrzési rendszerek kialakítása Teljesítmény orientált ösztönzési rendszer kialakítása, teljesítménymérés Célfeladatok végrehajtásának ellenőrzése

18 Controlling funkciók és feladatok II.
Decentralizált Decentralizált költségterv készítés Egyes tervezési és ellenőrzési feladatok végrehajtása Információ feldolgozás és áramlás szervezése Információ szükségletek definiálása Részletes termék, ügylet, ügyfél, fiók, profitcenter költség és jövedelmezőségi számítások/ elemzések

19 A Controlling által megválaszolandó kérdések
Milyen nyereségesen dolgoznak az egyes banki üzletágak? Mennyire nyereségesek az egyes fiókok, kereskedelmi centrumok? Milyenek a nyereség – költségviszonyok az egyes termékeknél? Hogyan mérhető a dolgozók teljesítménye? Hogyan alakul az ügyfél jövedelmezőség? …

20 Az összehasonlítás alapjai
Bázis/Tény Terv/Tény Tény/Lehetséges tény Idősor Versenytársak Összbankrendszeri adatok Elemzési csoportok Régiók/ fiókok/ termékek/ …egymáshoz viszonyítva

21 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK
A bankmérleg ESZKÖZÖK Pénzeszközök Forgatási célú papírok Bankközi kihelyezések Ügyfélhitelek Tartós befektetések, Tárgyi eszközök és más saját eszközök Egyéb eszközök FORRÁSOK Pénzpiaci források (jegybanki és bankközi források) Ügyfélbetétek Egyéb külső források Céltartalékok Egyéb forrástételek Tőketételek MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

22 AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS I.
Kamatkülönbözet (Kapott kamatok – fizetett kamatok) Bevételek értékpapírokból Kapott / fizetett díjak, jutalékok Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Általános igazgatási költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások

23 AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS II.
Értékvesztés és kockázati céltartalék-képzés (követelések után) Visszaírás (követelések után) Értékvesztés és kockázati céltartalék-képzés (befektetési célú értékpapírok után) Visszaírás (befektetési célú értékpapírok után) Rendkívüli eredmény Adófizetés Általános tartalékképzés

24 Jövedelmezőségi mutatók I.
ROE (Return on Equity) = sajáttőke-arányos jövedelmezőség = adózott eredmény / átlagos saját tőkeállomány ROA (Return on Assets) = eszközarányos jövedelmezőség = adózott eredmény / átlagos eszközállomány Tőkeáttétel = összes eszköz / saját tőke ROE = ROA * TŐKEÁTTÉTEL

25 Jövedelmezőségi mutatók II.
Eszközarányos nyereség alacsony. Oka: a Bank alapvetően közvetítésből él, ha a „közvetítés díja” magas lenne megkerülnék a közvetítőt. Saját tőkére vetített nyereség magas: a Bank alapvetően mások (betétesek) pénzét kockáztatja. Tőkeáttétel: a Bank által általános pénzügyi kockázat nagyságát mutatja.

26 Jövedelmezőségi mutatók III.
Szintetikus mutatók ROE (tőkearányos jövedelmezőség) ROA(eszközarányos jövedelmezőség) Hatékonysági mutatók eredményre jutó költség egy főre jutó mérlegfőöszeg vagy eredmény eseti eredmény aránya az eredményen belül Részletező mutatók költségek jutalékokkal való fedezettsége kamatbevétel-jutalékbevétel arány eszközarányos kamatjövedelem átlagos forrásköltség netto kamatmarge

27 Az eredmény eszközarányos mutatói
Bruttó kamatrés: (kamatbevétel-kamatráfordítás)/átlagos MFŐ Bruttó költségfedezeti hányad: működési ktg./átlagos MFÖ Szolgáltatási jutalék: (jutalékbevétel-jutalékráfordítás)/átlagos MFÖ Nettó költségfedezeti rés: -2+3 Nettó kamatrés: Kockázati hányad: kockázati ktg./átlagos MFÖ Rendkívüli jövedelemrés: (egyéb bevételek-egyéb ráfordítások)/átlagos MFÖ Tiszta nyereség (ROA): Saját tőke hányad: saját tőke/átlagos MFÖ Saját tőke arányos jövedelmezőség (ROE): 8/9

28 A működési hatékonyság mutatószámai
Bevételarányos ráfordítás: összes nem kamat ráfordítás/nettó banki bevétel Működési marge: eredmény/ nettó banki bevétel Bevételarányos költség: működési ktg./ nettó banki bevétel Költséghatékonyság: működési ktg./ átlagos MFÖ Munkaerőhatékonyság: eredmény/létszám, átlagos MFÖ/létszám… Kockázati marge: kockázati ktg./termelési bruttó eredmény Nettó banki bevétel: kamateredmény+ egyéb bevétel Termelési bruttó eredmény: nettó banki bevétel- egyéb ráfordítások működési ktg. Eredmény (adózás előtti): termelési bruttó eredmény-kockázati ktg.

29 Kamatrés-fogalmak I. Kamatrés (NIM): + Átlagos eszközhozam:
(kamatbevétel - kamatkiadás) / átl. eszközök + Átlagos eszközhozam: kamatbevétel / átl. kamatozó eszközök - Átlagos forrásköltség: kamatkiadás / átl. kamatozó források Piaci kamatrés: piaci hitelkamat – piaci betétkamat

30 Kamatrés-fogalmak II. „Közvetítői díj”
Széles értelemben vett kamatrés: jutalék, kockázati korrekció Mérleg szerinti kamatrés/ piaci kamatrés eltérésének okai: Piaci struktúra Szabályozási környezet Kamatmeghatározás módja (kamatszámítás, kamatjóváírás, kamatozás kezdő/záró napja)

31 Kamatjövedelem Kamatrés X MFÖ Növelése: MFÖ növelése
Kamatrés növelése (kamatsruktúra, kockázati prémiumok, dezintermediáció)

32 Kamatmérleg Adott időpontra vonatkozó, vagy átlagos
Napi mérleg alapján Egyedi Eszköz / forrás típusokra, vagy csoportokra (Átlagos) állományok, kamatbevétel/ráfordítás, kamatszint

33 Nettó kamatrés számítása I.
„A kamatmérleg megfelelő elemeinek összepárosítása.” Nettó/bruttó Pool-módszer Direkt hozzárendelés

34 Nettó kamatrés számítása II.
Melyik oldalon (aktív/passzív) mutassuk ki az eredményt? Fele/fele arányban eszköz és forrás oldalon A teljes eredményt mindkét oldalon (duplikáció!) Irányítottan (motivációs, üzletpolitikai célzattal)

35 Pool-módszer A források nem rendelődnek/ rendelhetők hozzá direkt módon az eszközökhöz, egy egységes „masszaként” kezeljük őket

36 Direkt hozzárendelés Az E/F oldal között ok-okozati összefüggés áll fenn, bizonyos elemei között létrehozható a direkt hozzárendelés Egyes aktívák meghatározott (összetételű) passzívák (csoportja) által kerülnek refinanszírozásra Az E/F hozzárendelés lehetséges módszerei: Tényleges direkt hozzárendelés (refinanszírozás) Likviditási kritériumok alapján (eredeti/hátralévő) Jövedelemtermelő képesség alapján (Jogszabályi előírások szerint)

37 A nettó kamatrés számítás kritikája
Önkényes hozzárendelések, kalkulációk Aktív oldal eredményét a passzív határozza meg, és viszont A múlt adatain alapszik Nem a piaci hozam, hanem az egyedi bankok kamatstruktúrájától függ a kimutatott eredmény Az E/F oldal koordinációjából származó eredményt (lejárati, deviza transzformáció) nem veszi figyelembe Elő és utókalkuláció számai nem összevethetőek Átlagkamat: egyes, kiugró tételek torzítják, ugyanakkor összemossa az eltérő, egyedi értékeket Nem képezheti az egyedi üzleti döntések alapját

38 Piaci kamat módszere I. Mind az eszköz, mind a forrás oldali tételek jövedelmezőségét egy alternatív piaci instrumentum hozamához/költségéhez viszonyítva állapítjuk meg.

39 Piaci kamat módszere II.
Alkalmazásának alapfeltételei, ismérvei: Az érintettek el kell hogy fogadják, Aktuális, biztosan kalkulálható adatokra kell, hogy alapuljon a kalkuláció, Egyedi ügyletekről releváns információkat kell szolgáltatnia, Elő-, utókalkuláció azonos eredményre vezet, A bruttó marzsot a tényleges hozzájárulás arányában osztja meg.

40 Piaci kamat módszere III.
Az E/F oldalt egymástól elválasztva mutatja be, értékeli. A termék sikerének mércéje a pénzpiaci alternatív ügylet kamata. Lehetővé teszi a kockázati eredmény elkülönítését.

41 KAMATKOCKÁZAT Eszközök kamatozása Források kamatozása Kockázat fix
lejárati, likviditási, stratégiai változó kamatlábváltozási átárazhatósági

42 Piaci kamat módszere III.
Kondiciós marzsösszeg Aktív passzív Strukturális/transzformációs marzsösszeg Lejárati Deviza (Egyedi ügylet szintjén nem értelmezhető!)

43 Piaci kamat módszere IV.
+ Eszköz oldali marzsösszeg + Kamatjellegű jutalék - Aktív oldali likviditási felár Eszközökön elért kamateredmény + Passzív oldali marzsösszeg + Passzív oldali likviditási felár Forrásokon elért kamateredmény + Eladási / vételi marzs (Kötelező tartalék) +/- Függővé tett kamat +/- Transzformációs marzs

44 Piaci kamat módszere V. Eszköz oldali marzsösszeg = ügyfélkamat és elszámoló kamat különbsége Passzív oldali marzsösszeg = elszámolókamat és ügyfélkamat különbsége Elszámoló kamat meghatározása= lejárat, futamidő, átárazódás, deviza, kamatbázis, hitelstátusz stb. alapján

45 Piaci kamat módszere VI.
Likviditási felár = „kockázati felár” a bank számára hosszabb távú tőkelekötés miatt jelentkező kamatfelár Eladási és vételi marzs = a pénzpiaci eladási és vételi árfolyam különbségének a fele (a középhez viszonyított mérték). Üzletági szinten történik a kimutatása (HUF 12,5 BP; CCY: 6,25 BP). Kötelező tartalék költsége = korábban: az MNB-nél kötelezően elhelyezett betétek piacinál alacsonyabb kapott kamata miatt keletkezett veszteség. Jelenleg ez nulla. Függővé tett kamat = a nem fizetés miatt - számviteli előírások alapján - kamateredményből kikönyvelt állomány eredményhatása (ügyletszinten). Transzformációs marzs = lejárati és deviza-transzformációból keletkező eredmény

46 Piaci kamat módszere VII.
ÜGYFÉLKAMATLÁB 13,050 2,000 SZÁMVITELI KAMATEREDMÉNY 1 ÉVES BUBOR eladási 8,195 O/N BUBOR vételi 8,925 1 ÉVES BUBOR közép 8,070 O/N BUBOR közép 9,050 ESZKÖZ OLDALI MARZS 4,855 BETÉT OLDALI MARZS 6,925 LIKVIDITÁSI FELÁR -0,250 0,000 TERMÉKSZINTŰ MARZS 4,605 VÉTELI MARZS 0,125 ELADÁSI MARZS ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY 4,730 7,050 LEJÁRATI TRANSZFORMÁCIÓ -0,980 0,250 NEM ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY -0,730 KAMATEREDMÉNY ESZKÖZ FORRÁS 11,050

47 Nem kamatjellegű eredmény
Hitelezéshez kapcsolódó jutalékok Számlavezetéshez, fizetési forgalomhoz kapcsolódó jutalékok Egyéb működési eredmény: - helyi iparűzési adó - peres ügyekre képzett értékvesztés állományváltozása - pénztárhiány -OBA-díj: a betétbiztosítási alapnak fizetett díj. Árfolyameredmény Nettó/bruttó kimutatás

48 Jutalékok Jutalékbevétel: Állományarányosan számított
Forgalomarányosan számított Egyszeri díjak Kamatjellegű jutalékok Jutalékráfordítások: Pénzforgalmi jutalékok Szolgáltatási díjak

49 Költségallokáció I. Alapelv: a piaci szolgáltatások a bank összteljesítményéből jönnek létre Következtetés: minden működési költség a profittermelő tevékenységet „terheli”.

50 Költségallokáció II. Költségnem, költséghely, költségviselő
Egyedi, általános költségek Tényleges, rendszeres/ prognosztizált költségek Teljeskörű/ részeleges költségfelosztás Költségteherbírási/ költségfelmerülési elv

51 Szervezeti egységek kategorizálása
Belső kiszolgáló egységek (IT, Humánpolitika, Üzemeltetés, Bankbiztonság…) Olyan költséghely, amely különböző szolgáltatásokat nyújt a többi egység számára 2. Értékesítési egységek – Profit centerek (fiókok) Minden olyan költséghely, amely ügyféllel rendelkezik, terméket értékesít 3. Lebonyolítási egységek (Back-Office, Hiteladminisztráció, Fizetési forgalom lebonyolítás, Kockázatkezelés, Termék fejlesztés) Minden olyan költséghely, amely részt vesz a termék előállítási folyamatban 4. Szerviz/Szolgáltató centrumok (Jogi Osztály, Értékesítés-támogatás) Olyan költséghely, amelynek teljesítményét nem lehet közvetlenül a termékekhez rendelni 5. General Overhead (Operatív Igazgatóság, Belső Ellenőrzés, Controlling, Számvitel) Olyan költséghely, amelynek költségei általánosan fel nem oszthatóak és ebből adódóan a költségeket előre meghatározott arányban szétosztják a Üzletágak között.

52 Költségfelosztás Nem profittermelő egységek költségeinek felosztása:
Vetítési alapok szerint (létszám, m2…) Elszámolási ár alapján (tényleges, tervezett, piaci)

53 Profitcentrumok költségeinek felosztása (termékek között):
Munkaidő felhasználás alapján Tranzakciós költség számítással Folyamatköltség számítással

54 Munkaidő felhasználás alapján
Alapelv: a bank élőmunka igényes üzem, a működési költségek jelentős része a személyi ráfordítás. Az egyéb dologi költségek általában a foglalkoztatott létszám szerint oszlanak meg. Probléma: A nem a foglalkoztatott létszámhoz köthető költségek felosztása pontatlan.

55 Tranzakciós költségszámítás
Divíziós számítás Ekvivalens számokkal történő számítás Pótlékszámítás

56 Divíziós számítás Összes ktg/ összes tranzakció= 1 tranzakció költsége
Termékköltség= tranzakciók száma/egységár Tehát: minden termék egységára (költsége) azonos (!)

57 Ekvivalens számokkal történő számítás
Az ekvivalens számok az egyes tevékenységek egymáshoz való költség- és teljesítmény-szükségségleti viszonyát fejezik ki. Ekvivalens szám: teljesítési idő, anyagfelhasználás, gépidő stb. alapján Tranzakciótípus száma*ekvivalens szám= számítási egység Összes költség/összes számítási egység=1 számítási egység költsége 1 számítási egység költsége*számítási egység száma/tranzakciók száma=1 tranzakció költsége

58 Pótlékszámítás Alapelv: csak a direkt költségeket állapítjuk meg tranzakciókként, az általános költségeket pótlékkulcsokkal osztjuk fel. Pótlékkulcs: dologi költség/személyi költség, személyi direkt költség/személyi általános ktg.

59 A költség allokációhoz szükséges adatok
Tranzakció katalógus (fő folyamat, al-folyamat, tranzakció, tevékenység „activity”) Statisztikák, kérdőíves felmérések (tranzakciók egység- költség kalkulálása, termékcsoportok létrehozása, elosztási csatornák) Átlagos időfelhasználás (minden egyes tranzakcióhoz átlagos időtartam hozzárendelése) Allokációs kulcs (létszám, m2, darabszám) költséghelyenként - évente

60 Folyamatköltségszámítás I.
Hitel folyósítás: Hitelnyújtásban részt vevő területek pl.: Termék fejlesztés Értékesítés Kockázatkezelés Back - Office Az egyes területek munkaidő ráfordítás igénye termékeként FELMÉRÉSEK 1 termék / tranzakció időegység szükséglete X 1 perc költsége adott szervezeti egységnél Termék / tranzakció kalkulált ára

61 Folyamatköltségszámítás II.
Adott időszak termék / tranzakció költsége = 1 adott termék / tranzakció darabszáma X termék / tranzakció kalkulált ára Tervezett termék költség: terv darabszám * terv ktg Havi tényköltség: tény darabszám * terv ár eltérés

62 Folyamatköltségszámítás III.
Hitel költsége: Közvetlen terv termék költség = 1 db * 10e HUF = 10eHUF/db Tényleges termék értékesítés (db) terv áron számolva: 10 db * 10e=100e 0 db * 10e= db * 10e=10e Termékköltségként kerül kimutatásra Szervezeti egység tényköltsége: 50e HUF A tény és a terv költség különbözetét mint ár/darabszám miatti eltérést „el kell számolni”.

63 Folyamatköltségszámítás IV.
Fiók Közvetlen termékköltség e e Centrális termékköltség e - 1e e PC (fiók) költség 1. 2. 3. 50 -50 -40

64 Betéti termékek jövedelmezősége
betét elszámoló áron számított kamatbevétele (marzs) + jutalékbevételek - tranzakciós költségek (betétnyitás, terhelés, jóváírás, fenntartás, figyelés, zárás) = nettó jövedelem

65 Hiteltermékek jövedelmezősége
Hitel elszámoló áron számolt kamatbevétele (marzs) + jutalékbevétel - kockázati költség - tranzakciós költségek (hitelbeszerzés, hitelbírálat, hitelmonitoring...) = nettó jövedelem