Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

Az előadások a következő témára: "Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből"— Előadás másolata:

1 Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből
Dr. Rácz Vanda Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

2 Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből
Alapvetés Az állam területi beosztása, az önkormányzatiság alapjai: megye, város, főváros, község, városi kerületek (Alaptörvény F. cikk) Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. (O. cikk) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik között hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához (Ötv. 8.§ (1) bek.) Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

3 Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből
Az Állam fejezet 31. cikke Helyi önkormányzatok az állam részét képezik, A rájuk vonatkozó előírásokat sarkalatos törvényben kell megalkotni Hatáskörei: költségvetés, önálló gazdálkodás, helyi adók kivetése, jelképek megalkotása, kitüntetések alapítása és adományozása, felterjesztési jog, határozathozatal, és rendeletalkotás, önálló igazgatás és társulási szabadság Új rendelkezés a törvényességi felügyelet Szervezet: Az önkormányzat jogait a képviselő-testület gyakorolja, amelynek vezetője a polgármester A gazdálkodás alapját az állami támogatás jelenti Új elemek: a kötelező társulás, hitelfelvétel, kötelezettségvállalás a kormány hozzájárulásához, feltételhez kötése Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

4 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
Az Alaptörvény célul tűzte az államadósság mértékének leszorítását a teljes hazai össztermék 50%-a alá. Államadóssági ráta: Központi alrendszer+önkorm.alrendszer+kormányzati szektor konszolidált adóssága/Bruttó hazai termék Önkormányzati rendszer adóssága: helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, térségi fejlesztési társulások, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások által vállalt adósságot keletkeztető konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján 3. § Adósságot keletkeztető ügyeletek: Hitel, kölcsön felvétele, átvállalása, kötvény kibocsátás, visszavásárlási kötelezettség, 1 évet elérő fizetési halasztás, fedezeti betét Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

5 Adósság keletkeztetés feltételei a stabilitási törvényben
Az önkormányzat csak a kormány hozzájárulásával köthet adósságot keletkeztető ügyeletet! Kivétel: pályázati önrész biztosítása Adósságkezelési eljárással kapcsolatos hitel Likvid hitel Meghatározott értékhatár alatti hitel: Megyei jogú város, főváros=100 millió Egyéb önkormányzat= 10 millió Feltétel: Csak fejlesztési hitel Az éves fizetési kötelezettség futamidő egész tartama alatt <önkorm. Saját bevételei Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

6 A kormány hozzájárulásának feltételei
1. Nem veszélyezteti az államháztartás önkormányzati alrendszerének a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékének teljesítését. 2. Az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátáshoz szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, és ezt a kapacitást az önkormányzat fenn is tudja tartani. 3. Teljesül a saját bevételhez viszonyított arányra vonatkozó feltétel. Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

7 Az engedélyezés szabályai a kormányrendelet szerint
353/2011.(XII.30.) Korm. rendelet az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól Mi a saját bevétel? Helyi adó Az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának és privatizációjának bevételei Bírság, pótlék, díj, Kezesség vállalásból származó megtérülés Adatszolgáltatási kötelezettség: MÁK Igazgatóság számára, március 15-ig 1. sz. melléklet: fejlesztési cél, feladat, kapacitás, bruttó forrásigény, az ügylet értéke, saját bevételek, előző évekből eredő fizetési kötelezettségek, a tervezett ügylet adatai Kincstár feladata: az adósság szolgálat adatinak, a fizetési kötelezettség és a bevételek arányának ellenőrzése Kormányhivatal feladata: a törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e. Helyi önkormányzatokért felelős miniszter (BM) Államháztartásért felelős miniszter(NGM) tájékoztatja a kormányt Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

8 Az engedélyezés szabályai a kormányrendelet szerint 2.
Kérelem: stabilitási törvény 10.§ (9) bek. Kincstár: Mellékletek, önkormányzat saját bevételeinek és fizetési kötelezettségének arányának ellenőrzése, kérelem és a költségvetési rendeletek adatainak egybevetése, adatszolgáltatással való összehasonlítás Megyei Kormányhivatal Az alátámasztó dokumentumok megfelelnek a jogszabályoknak, létrejön-e az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges kapacitás BM, NGM: előterjesztés a kormánynak Kormány: dönt Mikor utasítja el a kormány a kérelmet? Ha nem teljesülnek a feltételek: Ha a hozzájárulás megadása veszélyezteti az államadóssági mutató előző évhez viszonyított tervezett csökkentését Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

9 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
Az államháztartás alrendszerei a központi és az önkormányzati alrendszer Helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, jogi személyiségű társulások, többcélú kistérségi társulások, térségi fejlesztési társulások, valamint az ezek irányítása alatt álló költségvetési szervek A költségvetési szervek irányítása: Képviselő-testület: alapítás, átszervezés megszüntetés Vezető kinevezése Gazdálkodás figyelemmel kísérése, SZMSZ jóváhagyása Ellenőrzés Egyes döntések jóváhagyása Egyedi utasítás Polgármester: gazdasági szerve vezetőjének megbízása, jelentéstételre való kötelezés Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

10 A tervezési folyamat az Áht. szerint
Takarékos és ésszerű gazdálkodás alapelveinek megfelelő, a gazdálkodás biztonságát és szabályosságát tanúsító tervezés Mit tartalmaz a költségvetési rendelet? Költségvetési kiadások és bevételek előirányzat csoportonként Költségvetési szervek létszámkerete. Bevételei, kiadásai Költségvetési hiány belső finanszírozása, működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban Külső finanszírozás Fejlesztési cél: ha a stabilitási törvény szerint kormányzati jóváhagyást igényel Saját bevételek Fennálló kötelezettségek Finanszírozási célú műveletekkel kapcsolatos hatáskörök Általános és céltartalék Új határidő: költségvetési törvény kihirdetésétől számított 45 nap Új elem: Középtávú tervezés (március 30.) a tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozott, a kiadások a közfeladat ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra Középtávú tervezés: Legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatot kell hozni a saját bevételek, és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket a költségvetési évet követő 3 évre. Más mint az eddigi gördülő költségvetés volt, Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

11 A költségvetés végrehajtása, ellenőrzés, beszámoló az új Áht. szerint
A költségvetést a képviselő-testület módosíthatja, és ő végezhet átcsoportosítást Kivétel: Az Áht. végrehajtási rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési szerv maga is elvégezheti A költségvetési rendeletet a testület által meghatározott időben, negyedévente módosítani kell Kivétel: Az első negyedév, és ha az országgyűlés év közben megváltoztatja a támogatási rendszert Kötelezettséget csak a tárgyévi költségvetés terhére lehet vállalni, az áthúzódó kötelezettségvállalásnak különleges szabályai vannak A támogatások igénylésének, ellenőrzésének, elszámolásának rendszere lényegében nem változott, a finanszírozást és az ellenőrzést is a Kincstár végzi A beleső ellenőrzési rendszer működtetése képviselő-testület kötelezettsége, a külső ellenőrzést az ÁSZ végzi Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

12 A költségvetés végrehajtása, ellenőrzés, beszámoló az új Áht. szerint 2.
Kontrollrendszer: belső és külső Önkormányzati biztos: ha költségvetési szerv 30 napon túli elismert tartozásai elérik a költségvetés 10%-át, vagy 150 millió Ft-ot, és egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá leszorítani kötelező kirendelni Az alrendszer tagjai szabadon választhatnak számlavezető pénzintézetet: Kivéve: megyei önkormányzat, és térségi fejlesztési tanács Zárszámadás: összemérhető módon tartalmazza az összes bevételt és kiadást, a mérleget, kimutatásokat, az adósságszolgálat adatait, vagyonkimutatást, a gazdálkodó szervek működésére vonatkozó adatokat Kezességvállalás, követelésről való lemondás: a stabilizáció érdekében nagyon szigorú szabályok vonatkoznak rá

13 A 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról
Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, és az önkormányzat tulajdonában álló minden más dolog, pénzügyi eszközök, társasági részesedésedések, vagyoni értékű jogok a nemzeti vagyon részét képezik A vagyon összetétele: Törzsvagyon: közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja Kizárólagos önkormányzati tulajdon- forgalomképtelen Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon- elidegenítési és terhelési tilalom Rendeletalkotási kötelezettség: a 2. sz. mellékelt alapján, 60 napon belül Amit a törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősít Üzleti vagyon Forgalomképtelen, kizárólagos önkormányzati tulajdon: Közutak és műtárgyaik, terek, parkok, nemzetközi kereskedelmi repülőterek, vizek és vízi létesítmények Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon 2. sz. melléklet: többségi tulajdonban álló, közszolgálati tevékenységet, valamint parkolási szolgálatot ellátó gazdaság, társaságokban fennálló társasági részesedés, és a műemlékek Az elidegenítési és terhelési tilalom alól mentes: Vagyonkezelői szerződés, jogszabályon alapuló használati jog, szolgalmi jog Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

14 Vagyongazdálkodás szabályai a vagyontörvény alapján
Felelős, rendeletetésszerű gazdálkodás, a közfeladat ellátásának biztosítása Csak átlátható gazdasági társaságot lehet alapítani, és ezekben lehet részesedést szerezni Vannak kizárólagosan ellátható feladatok: menetrend szerinti helyi személyszállítás, helyi közút és nemzetközi keresk. repülőtér létrehozása, működtetése, törzsvagyonba tartozó helyi közművek, terek, parkok alatti építmények, vizek és közcélú vízi létesítmények létrehozása, működtetése Hosszú és középtávú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni Vagyonkezelői jog: szerződéssel vagy kijelöléssel jöhet, csak az átláthatóság követelményének megfelelő szervezettel lehet szerződést kötni, vagy kijelölni A tulajdonost megillető jogokat gyakorolja, de korlátozott módon Hasznosítás és értékesítés : pályázat útján, a legjobb ajánlatot tevő részére, természetes személy, vagy átlátható szervezet Ingyenes átadás: Különleges indokból, 15 év elidegenítési és terhelési tilalom mellett Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
dr. Rácz Vanda, főosztályvezető Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya 2800. Tatabánya, Fő tér 4. Telefon: Fax: Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből