A házasság.

Az előadások a következő témára: "A házasság."— Előadás másolata:

1 A házasság

2 A házasságkötési eljárás részei:
a házasságkötést megelőző eljárás, a házassági szándék bejelentése a házasság megkötése

3 A házassági szándék bejelentése
A házasságkötési szándékot személyesen kell bejelenteni. Amennyiben az egyik házasuló nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, ő írásban is bejelentheti házasságkötési szándékát, a másik házasuló esetében azonban követelmény a személyes megjelenés. Az írásbeli bejelentés nem egyszerű nyilatkozat, hanem az illetékes külföldi hatóság (pl. közjegyző, anyakönyvvezető) vagy a magyar konzuli tisztviselő előtt tett, hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozati formában fogadható csak el.

4 A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető ismerteti
ismerteti a házasulókkal a házasság törvényi akadályait, házasságkötés törvényes előfeltételeit, felhívja a figyelmüket arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tőzheti ki. jegyzőkönyvet vesz fel a házassági szándék bejelentéséről.

5 A jegyzőkönyv tartalmazza:
A házasulók személyazonosító adatait és a személyazonosság igazolására szolgáló okmányok megnevezését, bejelentésüket a házasságkötést követően viselni kívánt névről, nyilatkozatukat arról, hogy legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényes akadálya nincs, a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekére vonatkozó nyilatkozatot, a születendő közös gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodást.

6 A házasságkötés törvényes akadályai:
A házasság törvényes akadályainak vizsgálata az anyakönyvvezető kötelessége, ami az egész házasságkötési eljárásban, annak minden szakaszában feladata. A házasságkötés törvényes akadályait a Csjt. tartalmazza. A házasságkötés akadályai közül egyesek elháríthatóak, míg mások nem.

7 Elháríthatatlan házassági akadályok:
Nem köthetnek házasságot: akiknek korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll, egyenes ági rokonok, testvérek (féltestvérek), akik cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állnak, akik gondnokság alá helyezés nélkül is teljes cselekvőképtelenség állapotában állnak, örökbefogadó és örökbefogadott egymással, aki a 16. életévet nem töltötte be.

8 Amennyiben elháríthatatlan házassági akadály áll fenn, a házasság megkötésekor érvénytelen, de utólag mégis érvényessé válhat: ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik vagy érvénytelenné válik, az újabb házasság érvényes lesz; a gondnokság alá helyezett házassága érvényessé válik, ha azt a gondnokság alá helyezésének megszüntetése után, a gondnokság megszüntetését követő 6 hónapon belül, a házasság fennállása alatt nem támadja meg;

9 6 hónap a perindítási határidő:
a gondnokság alá helyezés megszüntetése, a teljes cselekvőképtelenség megszűnése, a nagykorúság elérése esetén. Házasságkötés alakszerűségeinek hiánya miatt a házasság érvénytelenítése csak a házasság fennállása alatt kezdeményezhető, minden más esetben nincs perindítási határidő meghatározva, az érvénytelenítési per a házasság fennállása vagy megszűnését követően bármikor megindítható.

10 teljes cselekvőképtelenség állapotában lévő személy házassága érvényessé válik, ha a cselekvőképesség visszanyerését követő 6 hónapon belül nem támadja meg; ha a házasságkötés kiskorúság miatt érvénytelen, a nagykorúság elérésétől számított 6 hónapon belül van lehetőség érvénytelenítési per megindítására, ezt követően a házasság érvényessé válik;

11 Elhárítható házassági akadályok:
Elhárítható akadály fennállása, felmentéssel a házasságkötést megelőzően elhárítható. Amennyiben a felmentést megadják, a házasság megkötésekor érvényes lesz, ha nem adják meg, és a házasságot mégis megkötik, a házasság érvénytelen lesz.) testvér testvérének vérszerinti leszármazójával (felmentést adhat: jegyző), volt házastársa egyenesági rokonával ( felmentést adhat: jegyző) házasságkötési korhatárt el nem ért, de 16. életévet betöltött személy (gyámhivatali engedély).

12 A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell: a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik, a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.

13 Nem magyar állampolgár házasságkötése
Igazolnia kell, hogy személyes joga szerint tervezett házasságkötésének nincs törvényes akadálya. Az igazolás (tanúsítvány) bemutatása alól a Kormány általános hatáskörű szerve indokolt esetben felmentést adhat. Indokolt esetnek minősül, ha az adott ország jogrendszere nem ismeri a házasságkötéshez szükséges tanúsítványt, vagy az országban háborús helyzet, természeti katasztrófa, stb. van, és ezért nem lehet az igazolást beszerezni. A felmentés megadása iránti eljárás illetéke: 5000,-Ft.

14 A házasságkötéshez szükséges tanúsítványban
Az arra hatáskörrel rendelkező külföldi hatóság igazolja, hogy állampolgára külföldön házasságot köthet. Megnevezésétől függetlenül, a tartalma alapján kell eldönteni, hogy a bemutatott külföldi okirat elfogadható-e tanúsítványként. A tanúsítvány érvényességi idején belül lehet a házasságot megkötni. Ha a tanúsítványon érvényességi idő nincs feltüntetve, a külföldi okirat 6 hónapig fogadható el.

15 A külföldi okiratokat a szükséges alakiságokkal (Apostille-záradék, diplomáciai felülhitelesítés) és hiteles magyar fordítással ellátva kell benyújtani. A bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságáról a felettes szerv nyilatkozik. A külföldi állampolgár házasulónak azokat az adatokat kell okirattal igazolni, amelyek a házassági anyakönyvbe bejegyzésre kerülnek.

16 A felettes szervhez elbírálás végett kell felterjeszteni:
a házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvet; a külföldi állampolgár születési anyakönyvi kivonatát; családi állapotát és lakcímét igazoló okiratokat; a házasságkötés céljára kiadott tanúsítványt (amennyiben a tanúsítvány tartalmazza a családi állapot, lakcím, valamint állampolgárság adatokat, ezekre vonatkozóan más okirati bizonyítékokat nem kérünk);

17 Tanúsítvány külföldön történő házasságkötéshez
A kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő. Külföldön élő magyar állampolgár tanúsítványának kiállítására a magyar konzuli tisztviselő az illetékes. A kérelem illetéke 5 000,-Ft. A tanúsítványt a kérelem benyújtásának helye szerint illetékes Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állítja ki (külföldön a konzuli tisztviselő).

18 A felettes szervnek felterjesztendő iratok a tanúsítvány kiállításához:
Adatfelvételi ív tanúsítvány kiállításához (ezen kell leróni a tanúsítvány illetékét). A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy tervezett házasságkötésének tudomása szerint törvényes akadálya nincs. A nyilatkozat megtehető külföldi hatóság, de az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt is. Ha a nem magyar állampolgár házasuló a tanúsítvány kiállítása iránti kérelem benyújtása során jelen van, és az adatfelvételi ívet aláírja, az megfelel a törvény által megkívánt nyilatkozatnak.

19 A nyilatkozat kötelező tartalmi elemei az At. alapján:
születési családi és utónév, házassági név, nem, családi állapot, születési hely és idő, szülők születési családi és utóneve, lakcím, állampolgárság.

20 A tanúsítvány tartalmazza:
a felek természetes személyazonosító adatait (születési családi és utónév, házassági név, születési hely, idő, anyja neve); az érintett személyek állampolgárságát (hontalanságát, menekült státuszát); lakcímét; családi állapotát; azt a tényt, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. A tanúsítvány kiállításának ügyintézési határideje 30 nap. A kiállítástól számított 6 hónapig érvényes.

21 A házasságkötés időpontja
A házasságkötés időpontját az anyakönyvvezető legkorábban a bejelentést követő 31. napra tűzheti ki. Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, a várakozási időt a felettes szerv - okiratok elfogadhatóságára vonatkozó – nyilatkozata visszaérkezésétől kell számítani. A 30 napos várakozási idő alól indokolt esetben a jegyző felmentést adhat. A felmentés megadását a házasulók közösen előterjesztett kérelmére a jegyző egyszerűsített határozatban engedélyezheti.

22 Indokolt esetnek minősül:
ha a menyasszony kisbabát vár, külföldi utazás vagy munkavállalás céljából, esetleg bankkölcsön felvétele miatt a házasságkötés mielőbbi megtörténtéhez a feleknek méltányolható érdeke fűződik. A házasságkötés időpontját a házasságkötési szándék bejelentését követő 6 hónapon belül kell kitűzni, 6 hónap elteltével a szándék-bejelentést meg kell ismételni.

23 A házasságkötés A házasságkötés nyilvánosan, de legalább két nagykorú, cselekvőképes tanú jelenlétében történik. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak. „Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.”

24 A házasságkötés alaki kellékeit a Csjt. határozza meg:
anyakönyvvezető közreműködése a felek személyes jelenléte a felek erre irányuló kifejezett nyilatkozata felek együttes jelenléte két tanú személyes jelenléte

25 A tanúk A tanúk alkalmazásának az a célja, hogy tanúsítsák a házasság létrejöttét, ha az bármely okból vitássá válik (pl. elmarad az anyakönyvi bejegyzés, az anyakönyvek megsemmisülnek). Az At. 26.§-ában szabályozott megszorító feltétel, hogy a tanúk nagykorúak, azaz 18 év felettiek, és cselekvőképes személyek legyenek. A házasulók kötelessége a házassági tanúkról gondoskodni. Tanú lehet a házasuló hozzátartozója is (pl. egyenesági rokona, testvére).

26 Tolmács Ha a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, ha az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. Tolmácsról a házasulók gondoskodnak. Ha siket, nagyothalló vagy néma személy a házasuló, akkor jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni.

27 A tolmács közreműködését (akkor is, ha az anyakönyvvezető maga járt el)
és azt a nyelvet, amelyre a tolmácsolás történt a házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvben és a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni, (nem kell feltüntetni a házassági anyakönyvi kivonatban). Pl. „A feleség és Schmidt Johann tanú magyarul nem ért, a tolmácsolás az általuk értett német nyelven történt.”

28 Követelmény a házasságkötés méltóságteljessége is.
Ettől eltérni csak a házasulók kérésére lehet A házasságkötési szertartásra különböző forgatókönyvek léteznek. (zenés irodalmi betétek, szülőköszöntés, gyertyagyújtás pezsgős koccintás) Az anyakönyvvezető köszöntőbeszéde egyedi. Saját belátása szerint alakítja, jókívánságait fejezi ki.

29 A házasság megkötése A házasulók a házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek az anyakönyvvezető előtt. Az anyakönyvvezető előbb a menyasszonyhoz, majd a vőlegényhez külön-külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a házasuló, akihez a kérdést elsőként intézi), hogy az itt jelen lévő megnevezett másik féllel házasságot köt?”

30 Amennyiben a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében házastársak.

31 A házasságkötés az egybehangzó igenek kimondásával jön létre
Ha valamelyik házasuló az anyakönyvvezető kérdésére nem „igen”-nel válaszol, vagy a nyilatkozatát feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. Ezt a tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti, és az utólagos bejegyzések rovatába a következőket jegyzi fel: „A bejegyzést törlöm, a házasság nem jött létre. dátum, aláírás”

32 Az egybehangzó nyilatkozatokat követően az anyakönyvvezető a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi. A házassági anyakönyvbe történő bejegyzés csak deklaratív hatályú jogi aktus, amely nem létrehozza, csupán közhitelűen tanúsítja a házasság létrejöttét. A házasság az egybehangzó akaratnyilvánításokat követően létrejön, függetlenül annak anyakönyvi bejegyzésétől.

33 A házasság kisebbségi nyelven is megköthető.
Amennyiben a kisebbség nyelvét minden érintett – házasulók, tanúk és az anyakönyvvezető is – ismerik. Ha az anyakönyvvezető a kisebbség nyelvét nem érti és beszéli, a kisebbségi nyelven való házasságkötésre más – az adott kisebbség nyelvét beszélő - anyakönyvvezető is kijelölhető.

34 Kisebbségi nyelven történő házasságkötés esetén, ezt a tényt a házassági anyakönyvi alapbejegyzés „Megjegyzések” rovata tartalmazza, de a házassági anyakönyvi kivonatba már nem kerül feltüntetésre. Példa: „A házasság megkötése bolgár (görög, lengyel, szlovén stb.) nyelven történt.”

35 Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén
Csjt. 3. § (3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

36 Ha orvos jelen van vagy késedelem nélkül hívható, írásos véleményét az azonnali házasságkötés feltételeinek fennállásáról meg kell kérni, és csatolni a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvhöz. Amennyiben nem lehetséges orvos segítségét igénybe venni, a házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezetőnek kell a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvben feltüntetni azt, hogy mi alapján állapította meg a közeli halállal fenyegető egészségi állapotot. Házassági akadály alól ebben az esetben sem kaphatnak felmentést a házasulók!

37 A házasság érvénytelensége
Házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha bíróság jogerős ítéletében érvénytelennek nyilvánította. A házasság két okból lehet érvénytelen: házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt házassági akadály miatt

38 Házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt érvénytelen a házasság
ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el; ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen. A házasság érvénytelenné nyilvánításának joghatása a házasság megkötésére visszaható hatályú, de ez nem érinti az ún. „maradékhatásokat”.

39 A házasság érvénytelenné nyilvánítást követően is fennmaradnak:
apaság vélelme (a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt házasságban élt, akkor is, ha a házasságot érvénytelenné nyilvánítják. házastársak házassági névviselési joga (a házastársak a házasság érvénytelenné nyilvánítását követően is viselhetik tovább a házasság fennállása alatt viselt nevüket. házasságkötéssel megszerzett nagykorúság (ha a bíróság a házasságot nem cselekvőképtelenség vagy gyámhivatali engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek)

40 A házasság érvénytelenné nyilvánítása érdekében pert indíthat:
bármelyik házastárs, ügyész akinek az érvénytelenné nyilvánításhoz jogi érdeke fűződik. Gondnokság alá helyezés, teljes cselekvőképtelenség és kiskorúság miatt érvénytelen házasságkötés érvénytelenné nyilvánítására csak az indíthat érvénytelenítési pert, akinek személyében az érvénytelenségi ok felmerült. A házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt érvénytelen házasság érvénytelenítésére csak a házasságkötéstől számított 6 hónapon belül van lehetőség.

41 A házassági anyakönyv adattartalma:
Az At. 35.§ (1) alapján a házassági anyakönyv nyilvántartja: a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap); a férj, valamint a feleség születési családi és utónevét, házasságkötés előtt viselt - előző házassági - nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét (év, hó, nap), a házasságkötést megelőző családi állapotát, a lakóhely településének a nevét, a házasulók szüleinek születési családi és utónevét; a házastársak nevét a házasságkötés után;

42 Választható névviselési formák:
A feleség a házasságkötés után kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

43 A férj a házasságkötés után:
kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. A házasulóknak a névviselésről meg kell egyezniük. A házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.”

44 Az anyakönyv tartalmazza még:
a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvvezető nevét; a házassági tanúk és a tolmács nevét; a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére; amennyiben nem viselnek közös házassági nevet;

45 a férj, illetőleg a feleség külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát; a házasságkötése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha a házasság megkötése valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén történt.

46 A házassági anyakönyvbe az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:
a férj, illetőleg a feleség születési és házassági nevének, személyi azonosítójának megváltozását; a házasság megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását; a magyar állampolgárság megszűnését; a magyar állampolgárság megszerzését; a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevéről.

47 Az anyakönyvvezető házasságkötést követő feladatai:
kiállítja az illetékmentes házassági anyakönyvi kivonatot; bevezeti a házasságkötést a betűrendes névmutatóba (mindkét házasuló születési családi nevének megfelelő kezdőbetűnél) teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat, így: - a népesség-nyilvántartás hatálya alá tartozó házasulók esetén feladja az SZL-be a családi állapot változást, névviselés változását; - értesíti a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a férj a házasságkötést megelőző eljárásban apai elismerő nyilatkozatot tett;