A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI

Az előadások a következő témára: "A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI"— Előadás másolata:

1 A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI
Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2 Felfutási idő (Tu) az az idő, amely szükséges az átmeneti függvény végső értékének 10 %-ról (51 cm), 90 %-ra (59 cm) való eléréséig.

3 Szabályozási idő (Ts) az az időtartam, amelynek a zavarás pillanatától való eltelte után, a szabályozott jellemző új állandósult értékétől (végértékétől) csak 5 %-kal különbözik. A túlszabályozás nagysága (túllendülés) Pr a szabályozott jellemző pillanatértékének az új állandósult értékétől számított legnagyobb átmeneti eltérése. 5 és 30 % között mozoghat.

4 Az oszcillációk periódusa P a görbe két szomszédos maximuma közötti idő.
Csillapítási tényező a görbe két szomszédos maximumának arányával egyenlő.

5 A SZABÁLYOZÓ JELLEMZŐINEK HATÁSA A SZABÁLYOZÁS MINŐSÉGÉRE

6 A szabályozó akkor látja el feladatát helyesen, ha a szabályozott jellemző értékét, a szabályozási körre ható zavarás után, az előre megadott, vagy előírt módon változtatott értékére a kívánt pontossággal visszaállítja, és meg is tartja. A szabályozó csak bizonyos határokon belül tudja a szabályozott jellemző változását előidéző zavaró hatásokat kiküszöbölni, vagy csökkenteni. A szabályozó helyes kiválasztása hosszadalmas számítási és tervezési munkát igényel, és mindig a szabályozott szakasz tulajdonságaitól függ.

7 Azok a szabályozott szakaszok, amelyekben a holtidő kicsi, arra utalnak, hogy a technológiai folyamat lassú. A terhelés ritkán, és akkor is csak kis mértékben változik. Az ilyen szakaszok kétállású szabályozókkal szabályozhatók. Ha a szabályozott jellemző ingadozása túllépi az adott technológiai folyamatra nézve megengedett határokat, arányos szabályozásra kell áttérni. Az arányos szabályozó erősítési tényezője váltóztatható és állítható.

8 Az arányos szabályozó jelleggörbéi egységugrás bemenőjel változása esetén:
Itt mindig van eltérés az alapjel és a szabályozott jellemző között. Ez az eltérés nagyobb, ha a szabályozó erősítési tényezője Kc alacsony). Ha az erősítés Kc=10, az eltérés e0 a legkisebb (1 görbe). Ha az erősítés Kc=0,5 (6 görbe) az eltérés igen nagy.

9 Kis erősítési tényező alkalmazása esetén csökken a szabályozás érzékenysége, és fordítva.
Az erősítési tényezőt tehát úgy kell beállítani, hogy a szabályozó beavatkozása megfelelően gyors legyen, de ugyanakkor minőséges is.

10 A zavarást követő időpillanatban a szabályozó
Az arányos-integráló szabályozóra jellemző, hogy az integráló hatás megszünteti a szabályozási eltérést. A zavarást követő időpillanatban a szabályozó arányos tagja nagymértékben avatkozik be, majd ezt követően az integráló tag beavatkozásának eredményeként a szabályozott jellemző értékét visszaállítja a kívánt értékre.

11 A szabályozott jellemző időbeli változása:
Ti = állandó, és változtatjuk a Kc erősítést Kc = állandó és változtatjuk az integrálási időt

12 A Kc erősítés növelésével csökken a felfutási idő és a maximális túllendülés, de növekszik a szabályozási idő. Az integrálási idő változása nem hat ki a felfutási időre, de az integrálási idő csökkenésével csökken a maximális túllendülés, és növekszik a szabályozási idő.

13 A differenciálási idő változásának hatása arányos-differenciáló (PD) szabályozó esetében, állandó erősítés mellett: Ha növekszik a TD differenciálási idő, a felfutási idő csökken, míg a túl-lendülés csak kicsit változik. A szabályozott jellemző lengései még csillapítottabbak lesznek, ha PID szabályozót alkalmazunk.