Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az életminőség mérése Kelemen Rita

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az életminőség mérése Kelemen Rita"— Előadás másolata:

1 Az életminőség mérése Kelemen Rita
Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály Országos Statisztikai Tanács, február 24. 1

2 1. A jóllét (well-being) definíciója, mérése
A jóllét mint az életminőség mérőszáma Előirányzatok a jóllét mérésére 2. Jólléti indikátorrendszerek Nemzetközi jólléti indikátorrendszerek A jóllét magyarországi indikátorrendszere 3. Eredmények a szubjektív jóllét felmérésből (2013) Elégedettség, hasznosságérzet Bizalom, biztonság

3 1. A jóllét (well-being) definíciója, mérése
A jóllét mint az életminőség mérőszáma Előirányzatok a jóllét mérésére

4 Haladást mérő mutatószámok
Gazdaság GDP Társadalom Well-being (Jóllét) Szubjektív jóllét Jövedelem, fogyasztás Életminőség Életkörülmények

5 (egyéni objektív tényezők)
Jóllét definíciók OECD – szubjektív jóllét: az embereknek a velük történt eseményekkel, a testükkel, a gondolataikkal és az életkörülményeikkel, összességében az életükkel kapcsolatos különböző értékelések gyűjtőfogalma (OECD, 2013). KSH – Jóllét: az egyén azon meghatározó, saját maga, környezete és a társadalom által befolyásolt komplex állapota, mely az egyén saját életével való általános elégedettségét, a mindennapi élet minőségének érzetét kívánja számszerűsíteni. Társadalmi környezet Szubjektív jóllét Életkörülmények (egyéni objektív tényezők) 5

6 Stiglitz-jelentés (2009) „a nemzeti statisztikai hivatalok…”
9.pont: A statisztikai hivataloknak biztosítaniuk kell azokat az információkat, amelyek az életminőség egyes dimenzióinak összekapcsolásához, és ezek révén különböző indexek megalkotásához szükségesek; 10.pont: Az objektív és szubjektív jól-lét mérése egyaránt kulcsfontosságú információkat szolgáltat az emberek életminőségéről. A statisztikai hivataloknak saját felméréseikbe olyan kérdéseket kell beépíteniük, amelyek révén megfoghatóvá válna az emberek életértékelése, a boldogságérzettel kapcsolatos tapasztalataik és prioritásaik. 6

7 2. Jólléti indikátorrendszerek
Nemzetközi indikátorrendszerek A jóllét magyarországi indikátorrendszer tervezete

8 Jóllét kutatások Nemzetközi Nemzeti OECD: Better Life Index
Eurobarometer European Statistical System European Values Survey European Social Survey Quality of Life indicators SILC 2013 Well-being modul Nemzeti Bhután: Bruttó nemzeti boldogság „Wie geht’s Österreich?” Canadai Index Olasz, stb. A jóllét magyarországi indikátorrendszere

9 Tervezett indikátorrendszer
Hazai specifikumoknak megfelelő indikátorrendszer Rendelkezésre álló adatok összefoglalása Külső (államigazgatás, tudományos) és belső igények kielégítése Tervezési szempontok Kompozit indikátor kérdése Összefoglaló kiadvány széles körű célközönségnek Dimenziók Hierarchikus – Egyenrangú Indikátorok Társadalmi – Egyéni Szubjektív – Objektív

10 Lakókörnyezet, infrastruktúra Demokrácia, aktív állampolgárság
A társadalmi élet zavarai Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok Életkörülmények Munkaidő és szabadidő Jól-lét mo.-i indikátorrendszer Oktatás Egészség Lakókörnyezet, infrastruktúra Társadalmi tőke Demokrácia, aktív állampolgárság Szubjektív jóllét A társ. élet zavarai

11 Dimenziók 1. Életkörülmények 2. Munkaidő és szabadidő
3. Oktatás, tudás, képzettség 4. Egészség 5. Lakókörnyezet és infrastruktúra 6. Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok 7. Demokrácia, aktív állampolgárság 8. A társadalmi élet zavarai 9. Szubjektív jóllét

12 3. Eredmények a szubjektív jóllét felmérésből
Elégedettség, hasznosságérzet Bizalom, biztonság

13 EUROSTAT, 2013: EU-SILC Szubjektív Jóllét modul
Elégedettség (élettel, jövedelmi helyzettel, lakókörnyezettel, stb.) Adatfelvétel 2013 tavaszán NHU= fő Mentális egészség (pozitív, negatív érzelmek) Önbecsülés, megbecsültség (társadalom hasznos tagjának érzi magát) Munka- és szabadidő (munkával, időbeosztással való elégedettség) Személyes kapcsolatok (pl. van-e kivel beszélgetni, bizalom az emberekben) Bizalom intézményekben (politikai rendszer, jogrendszer, rendőrség)

14 Az élettel való elégedettség (0-10) nemek és korcsoportok szerint
Országos átlag: 6,15

15 Nyugodtnak, békésnek érezte magát az elmúlt négy hét során (válaszadók %-ban kifejezve)
62,5 %

16 A tevékenységek tartalmasságának megítélése (0-10) iskolai végzettség szerint
Nők: 7, Országos átlag: 7,08 Férfiak: 7,01

17 Háztartásszerkezet szerint azok aránya, akiknek nincs kivel megbeszélniük személyes dolgaikat

18 A személyes kapcsolatokkal való elégedettség (0-10) korcsoportonként, családi állapot szerint

19 Az emberekbe vetett bizalom (0-10) korcsoportok szerint

20 Biztonságérzet a lakóhely környékén sötétedés után településtípus szerint

21 Elégedettség a sportolásra, pihenésre rendelkezésre álló zöldterülettel (0-10)
Elégedettebbek Kevésbé elégedettek Országos átlag: 6,25

22 Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály
Köszönöm a figyelmet! Kelemen Rita Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály KSH (2014): Érdekességek a szubjektív jóllét magyarországi vizsgálatából. Statisztikai Tükör. VIII./2. 22


Letölteni ppt "Az életminőség mérése Kelemen Rita"

Hasonló előadás


Google Hirdetések