A felnőttképzés jövőképe (Érdemes-e intézményi stratégiát alkotni?) Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete – országos konferencia (2008.

Az előadások a következő témára: "A felnőttképzés jövőképe (Érdemes-e intézményi stratégiát alkotni?) Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete – országos konferencia (2008."— Előadás másolata:

1 A felnőttképzés jövőképe (Érdemes-e intézményi stratégiát alkotni?) Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete – országos konferencia (2008. január 25.) Dr. Szivi József SZMM, Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály, főosztályvezető-helyettes SZMM, Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály, főosztályvezető-helyettes

2 „Tartalomjegyzék” • Az állam szerepe a felnőttképzésben • Jövőkép, stratégia a rendszer szintjén • Érvek és ellenérvek az intézmények szintjén • A stratégia-alkotás néhány építőkockája • Mit érdemes még figyelembe venni az intézményi stratégia kialakításához?

3 Miért felelős az állam a felnőttképzésben? • Megkerülhetetlen kérdés • Alapvető (keret)szabályozás • Az uniós elvárások, követelmények közvetítése, érvényesítése • Hozzáférés biztosítása, speciális rétegek segítése • Képzéstámogatás • Fogyasztóvédelem (akkreditáció) • (Törvényességi) ellenőrzés • Lehet-e az államnak felnőttképzési jövőképe?

4 Stratégia, jövőkép – a rendszer szintjén • Jövőkép – a kívánatos állapot (cél) megjelenítése, amit a stratégiai feladatok megoldásával el akarunk érni • Jellemzői – távoli, de nem álom, nem elérhetetlen; húzóereje van; igen sokféle lehet • A felnőttképzés egyik lehetséges jövőképe – a tanulást az életproblémái megoldásának egyik fontos eszközeként kezelő ember • (A tanulás értelmezése – felkészülés a feladatok kezelésére, megoldására /a külső célból levezetett fogalom/) • A felnőttképzési rendszer célkitűzése – a felnőttképzés a jövőben az eddiginél sokkal több embernek tudjon abban segítséget nyújtani, hogy életproblémáit megoldja

5 Kell-e jövőkép, stratégia egy felnőttképzési intézménynek? • Érvek ellene –Nincs értelme, mert máról holnapra élünk –Nem lehet ilyet alkotni, mert minden folyamatosan változik –Ha lenne, se tudnánk vele mit kezdeni –Lehet ilyet alkotni, de nem éri meg a vesződség • Érvek mellette  Egy vállalkozás hosszú távú célja a fennmaradás, a fejlődés – stratégiával ez könnyebben megy  Jó, ha van elképzelése arról, hogy hová akar fejlődni, mit akar elérni – ez a jövőkép  Környezetének változásaira stratégia birtokában nagyobb eséllyel reagál jól

6 Néhány építőkocka a stratégia- alkotáshoz I. • Várható-e tőkekoncentráció a felnőttképzésben? • Kialakulnak-e felnőttképzési hálózatok? • Honnan tudjam, hogy mit igényel a piac? - az RFKB-k szerepe, - a munkahelyi igények szerepe • Milyen képzések támogathatók uniós pénzből?

7

8

9 Néhány építőkocka a stratégia- alkotáshoz II. • Mik az EU tervei a képzés területén? - EKKR (OKKR) - Minőségbiztosítás – CQAF – akkreditáció • Mit követel meg az új OKJ? • Mi várható a jogszabályalkotás terén? - A belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvből fakadó változások - Az ellenőrzésben várható változások - Piackonform fogyasztóvédelmi intézkedések - Pályakövetési rendszer

10 Az Európai Képesítési Keretrendszer szintjeit meghatározó jellemzők TudásKészségekKompetencia Példák a szintek meghatározá sára (8 szint) Elméleti és/vagy tárgyi (faktuális) Kognitív (logikai, intuitív, kreatív) és gyakorlati (kézügyesség, anyagok, eszközök használata) Felelősség és autonómia 1. Szintre vonatkozó tanulási eredmények Alapvető általános tudás Egyszerű feladatok elvégzéséhez szükséges alapvető készségek Közvetlen felügyelet mellett, strukturált kontextusban végzett tanulás vagy munka 4. Szintre vonatkozó tanulási eredmények Tárgyi és elméleti tudás széles összefüggésekben a munka- vagy tanulmányi területen Kognitív és gyakorlati készségek a munka- vagy tanulmányi terület specifikus problémáinak megoldásához Önálló tevékenységszervezés esetleg változó kontextusban, rutinmunka felügyelete korlátozott felelősségvállalással

11 Mit érdemes még figyelembe venni az intézményi stratégia kialakításához? • Milyen piaci magatartást, célcsoportot, képzési formát válasszunk? • Mivel lehet piaci előnyre szert tenni? (pl. képzés+munkalehetőség) • Visszajelzések – a munkaerő-piacról, a partnerektől, a hallgatóktól, az oktatóktól • A szervezet fejlesztése • Az oktatók továbbképzése • A képzési tartalom és módszer fejlesztése • Az eszközfelszereltség fejlesztése

12 A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, az SZMM Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatja. Köszönöm a figyelmet! szivi.jozsef@szmm.gov.hu