Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály

Az előadások a következő témára: "Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály"— Előadás másolata:

1 Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály
Esélyek és lehetőségek az 50 év felettiek számára a közfoglalkoztatásban Szombathely , május 11. Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály

2 Foglalkoztatási célkitűzés
A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a éves korcsoportban. Magyar Munka Terv: 2012-ben a közfoglalkoztatás és a privát szektor által teremtett munkahelyek közötti arány 80-20% 2015-re az arány a tervezettek szerint a versenyszféra munkahely-teremtési kapacitásainak megerősödésével kiegyenlítődik A foglalkoztatási célkitűzés  A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül (60,5 százalék 2009-ben), és a régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országétól is elmarad. Az elmúlt évek tendenciái sem kedvezőek: a globális gazdasági válság Magyarországon is a foglalkoztatottság jelentős visszaesésével járt együtt, de a magyar foglalkoztatási ráta már a válságot megelőző években is csak stagnált. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A fenti megfontolásokat figyelembe véve a magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási ráta növelése. Ezt tükrözi a kitűzött kormányzati cél is 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, ezáltal a éves korcsoportban 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. Ambiciózus céljaink megvalósításához szükségesek a megfelelő külső környezeti feltételek. A kormányzati cél elérésének feltétele többek között a dinamikus gazdasági növekedés, az, hogy a világgazdaságot elkerüljék a mostani válsághoz hasonló keresleti sokkok, valamint, hogy Magyarországon sor kerüljön a hazai versenyképességet és foglalkoztatottságot érdemben javító strukturális reformokra és intézkedésekre is. Az EU2020 stratégiához kapcsolódó kormányzati vállalások, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai terveink szerint gyökeresen átalakítják a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésbe kódolt alappályát. Az új makrogazdasági pálya alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt: ebből 2015-ig terveink szerint már teljesülhet. Az államigazgatás hatékonyságának növekedése, valamint a költségvetési fegyelem azt vonja maga után, hogy ezen foglalkoztatottság-bővülés teljes egészében a magánszektorban valósul meg. Mivel a 2011-es év még sok szempontból determinált, illetve a foglalkoztatottság-bővítéshez szükséges intézkedéseknek van átfutási idejük, az érdemi változás 2012-től várható. Tekintettel a kormányzati prioritásokra, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb foglalkoztatás-növelésre van szükség a termelés növeléséhez, a KKV-knál számolunk kiemelten új munkahelyek létesítésével. Az állam feladata ezzel kapcsolatban a vállalkozások helyzetbe hozása, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. Eszközök: *gazdaságpolitikai beavatkozások, új munkahelyek létesítése elsősorban a KKV-knál: a kilátások javulásával a vállalkozások beruházásainak növekedése és a foglalkoztatás bővítése *a szabályozási környezet fejlesztése, az adminisztráció csökkentése, *az adórendszer átalakítása 2011-ben, egyszerűsítés és adócsökkentés, *a támogatási rendszerek átalakítása, EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása, az ÚSZT elindítása. A foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális ellátások rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

3 2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás éve
Demográfiai változások: a következő évtizedekben folyamatosan nőni fog az idősek aránya problémát jelent az alacsony születésszám és a növekvő elvándorlás az idősek munkaerőpiacra bekerülésének aránya elmarad a létszámuk növekedésétől (emellett emelkedik a nyugdíjak és az idősek gondozásának terhe) EU 2020 Stratégia öt céljából kettőt az aktív idősödés támogatása nélkül nem lehet megvalósítani.

4 Idősek foglalkoztatása
Forrás: KSH

5 Idősek foglalkoztatása
Magyarországon az 50 év felettiek munkaerő-piaci szempontból hátrányban vannak a fiatalokkal szemben, szakképzettségük struktúrája nem egyezik meg a helyi munkaerőpiac igényeivel, szakmai ismereteik nem eléggé korszerűek. A munkáltatók körében bizonyos diszkrimináció tapasztalható irányukban. Az idősek képességeinek kihasználása növeli az őket alkalmazók versenyképességét is. Az aktív idősödés célja annak előmozdítása,hogy az idős emberek megőrizzék gazdasági, társadalmi-szociális és kulturális aktivitásukat. Az aktív idősödés lényege, hogy az évek előrehaladásával, egyre többet hozzunk ki magunkból, ne pedig kevesebbet.

6 Munkavállalást akadályozó tényezők 50 év felett
alacsony iskolai végzettség, illetve elavult szakképzettség, idegen nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek hiánya, kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya, önbizalomhiány (félelem a kudarctól), rossz egészségügyi állapot ( mentális betegségek kialakulása), mobilitás hiánya ( foglalkoztatásukat a lakhelyükhöz közel kell megoldani), előítélet (az életkoruk, nemük, származásuk, stb. miatt), motiváció, munkavállalási hajlandóság hiánya

7 Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása
Forrás: KSH

8 Területi különbségek a gazdaságilag aktív népesség megoszlásában
Forrás: KSH

9 Közfoglalkoztatás Mit jelent a közfoglalkoztatás?
Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen. A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést. A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a köz számára. A közfoglalkoztatási jogviszony az Mt. hatálya alá tartozó speciális jogviszony, bizonyos elemeiben azonban eltérően szabályozott.

10 A közfoglalkoztatás funkciója
a munkaügyi központok által a hátrányos helyzetű álláskeresők számára felkínált állások számát gyarapítja, lehetővé teszi a munkavállalási hajlandóság vizsgálatát (beindul a fekete gazdaság kifehérítése), lehetőséget ad a munkahelyi tapasztalatszerzésre, és ezáltal az egyéni elhelyezkedési esélyek növelésére, munkaalkalmat kínál azok számára, akiknek az elhelyezkedése normál (nem támogatott) állásokban kilátástalan, más lehetőség hiányában biztosítja a nyugdíjjogosultsághoz szükséges munkaviszony megszerzését, társadalombiztosítási ellátásra jogosít,

11 A közfoglalkoztatás funkciója
a munkára képes tartósan munkanélküli személyek rendszeres munkajövedelemhez jutnak, az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti, a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatás ideje alatt a piaci igényeknek megfelelő alap - illetve továbbképzésben részesülnek, amely az elsődleges munkaerőpiacra való visszajutásukat segíti, a mentorok, oktatók közfoglalkoztatásban történő alkalmazása munkalehetőséget jelent a magasan képzett idősebb álláskeresők számára.

12 50 év feletti álláskeresők részvétele a közfoglalkoztatásban
Forrás: NFSZ

13 Közfoglalkoztatásban résztvevők megoszlása nem és iskolai végzettség szerint
Forrás: NFSZ

14 Kistérségi startmunka mintaprogramok
A közfoglalkoztatásért felelős miniszter olyan mintaprogramokat indíthat el, amelyekben a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek.

15

16 Kistérségi startmunka mintaprogramok
2012. évben 94 - a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján - hátrányos helyzetű kistérség településein valamint miniszteri egyedi döntés alapján további 3 kistérségben indulnak mintaprogramok. A tervezés során 19 megye 1816 települése lett megszólítva. Főbb tevékenységi területek: mezőgazdasági projekt, növénytermesztés állattenyésztés hagyományos tartósítás belvízelvezetés mezőgazdasági földutak rendbetétele bio- és megújuló energiafelhasználás közúthálózat javítása illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, valamint téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás.

17

18 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!