A közfoglalkoztatás rendszere

Az előadások a következő témára: "A közfoglalkoztatás rendszere"— Előadás másolata:

1 A közfoglalkoztatás rendszere
„Ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk, meg kell tanulnunk helyesen gondolkodni” (Pascal Baise)

2 Foglalkoztatási célkitűzés
Kormányzati cél 2020-ig: 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a éves korcsoportban. Magyar Munka Terv: 2012-ben a közfoglalkoztatás és a privát szektor által teremtett munkahelyek közötti arány 80-20% 2015-re az arány a tervezettek szerint a versenyszféra munkahely-teremtési kapacitásainak megerősödésével kiegyenlítődik A foglalkoztatási célkitűzés  A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül (60,5 százalék 2009-ben), és a régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országétól is elmarad. Az elmúlt évek tendenciái sem kedvezőek: a globális gazdasági válság Magyarországon is a foglalkoztatottság jelentős visszaesésével járt együtt, de a magyar foglalkoztatási ráta már a válságot megelőző években is csak stagnált. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A fenti megfontolásokat figyelembe véve a magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási ráta növelése. Ezt tükrözi a kitűzött kormányzati cél is 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, ezáltal a éves korcsoportban 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. Ambiciózus céljaink megvalósításához szükségesek a megfelelő külső környezeti feltételek. A kormányzati cél elérésének feltétele többek között a dinamikus gazdasági növekedés, az, hogy a világgazdaságot elkerüljék a mostani válsághoz hasonló keresleti sokkok, valamint, hogy Magyarországon sor kerüljön a hazai versenyképességet és foglalkoztatottságot érdemben javító strukturális reformokra és intézkedésekre is. Az EU2020 stratégiához kapcsolódó kormányzati vállalások, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai terveink szerint gyökeresen átalakítják a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésbe kódolt alappályát. Az új makrogazdasági pálya alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt: ebből 2015-ig terveink szerint már teljesülhet. Az államigazgatás hatékonyságának növekedése, valamint a költségvetési fegyelem azt vonja maga után, hogy ezen foglalkoztatottság-bővülés teljes egészében a magánszektorban valósul meg. Mivel a 2011-es év még sok szempontból determinált, illetve a foglalkoztatottság-bővítéshez szükséges intézkedéseknek van átfutási idejük, az érdemi változás 2012-től várható. Tekintettel a kormányzati prioritásokra, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb foglalkoztatás-növelésre van szükség a termelés növeléséhez, a KKV-knál számolunk kiemelten új munkahelyek létesítésével. Az állam feladata ezzel kapcsolatban a vállalkozások helyzetbe hozása, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. Eszközök: *gazdaságpolitikai beavatkozások, új munkahelyek létesítése elsősorban a KKV-knál: a kilátások javulásával a vállalkozások beruházásainak növekedése és a foglalkoztatás bővítése *a szabályozási környezet fejlesztése, az adminisztráció csökkentése, *az adórendszer átalakítása 2011-ben, egyszerűsítés és adócsökkentés, *a támogatási rendszerek átalakítása, EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása, az ÚSZT elindítása. A foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális ellátások rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

3 Mit jelent a közfoglalkoztatás? I.
Célja: a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra Az állam átmeneti munkalehetőséget és határozott időtartamú foglalkoztatást biztosít azok számára, akik: a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, FHT-ban részesülnek, álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők. (kiemelten megváltozott munkaképességűek, romák, hajléktalanok, menekültek) Közfoglalkoztatott lehet aki a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján munkaviszonyt létesíthet és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül, 16 éves. A munkavállalási korú népesség harmada gazdaságilag nem aktív, vagyis nem végez és nem is keres rendszeres jövedelmet biztosító munkát. A gazdaságilag nem aktívak mindössze 15,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szeretne munkát vállalni. A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás folyamata. A közfoglalkoztatás a passzív ellátások súlyának csökkentése érdekében az ellátásban részesülők aktivizálásának egyik alternatívája lehet. A közfoglalkoztatás középtávú tervezésekor kiemelt célcsoportként kezeltük az átlaghoz képest nagyobb arányban alulképzett romákat, a fiatal munkanélkülieket és a nőket, valamint a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket. A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatás elsősorban számukra biztosít munkalehetőséget. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. Ezt követően a versenyszférától várjuk elsősorban a foglalkoztatás növekedését.

4 Mit jelent a közfoglalkoztatás? II.
A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, amelyre a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény rendelkezéseit a évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Főbb eltérések a munkaviszonyhoz képest: a közfoglalkoztatási jogviszony határozott időre létesíthető, próbaidő kikötése nélkül, a közfoglalkoztatott illetve a munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult (havi bérfizetés től!), a közfoglalkoztatott az állásidőre külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult, A munkavállalási korú népesség harmada gazdaságilag nem aktív, vagyis nem végez és nem is keres rendszeres jövedelmet biztosító munkát. A gazdaságilag nem aktívak mindössze 15,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szeretne munkát vállalni. A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás folyamata. A közfoglalkoztatás a passzív ellátások súlyának csökkentése érdekében az ellátásban részesülők aktivizálásának egyik alternatívája lehet. A közfoglalkoztatás középtávú tervezésekor kiemelt célcsoportként kezeltük az átlaghoz képest nagyobb arányban alulképzett romákat, a fiatal munkanélkülieket és a nőket, valamint a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket. A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatás elsősorban számukra biztosít munkalehetőséget. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. Ezt követően a versenyszférától várjuk elsősorban a foglalkoztatás növekedését.

5 Mit jelent a közfoglalkoztatás? III.
a közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap, a közfoglalkoztatott legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosult akkor is, ha a közfoglalkoztatási jogviszony tartama alatt közfoglalkoztatói körbe nem tartozó munkáltatónál meghatározott időtartamú, határozott idejű munkaviszonyt létesít. lehetővé tette a közfoglalkoztatott számára, hogy várandóssága esetére az egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön felajánlásra, lehetővé tette a közfoglalkoztatási szerződés módosítását, ugyanakkor meghatározta azokat az eseteket, amelyekben a szerződés módosítása kizárt. A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). A munkavállalási korú népesség harmada gazdaságilag nem aktív, vagyis nem végez és nem is keres rendszeres jövedelmet biztosító munkát. A gazdaságilag nem aktívak mindössze 15,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szeretne munkát vállalni. A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás folyamata. A közfoglalkoztatás a passzív ellátások súlyának csökkentése érdekében az ellátásban részesülők aktivizálásának egyik alternatívája lehet. A közfoglalkoztatás középtávú tervezésekor kiemelt célcsoportként kezeltük az átlaghoz képest nagyobb arányban alulképzett romákat, a fiatal munkanélkülieket és a nőket, valamint a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket. A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatás elsősorban számukra biztosít munkalehetőséget. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. Ezt követően a versenyszférától várjuk elsősorban a foglalkoztatás növekedését.

6 Mit jelent a közfoglalkoztatás? IV.
A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. A munkavállalási korú népesség harmada gazdaságilag nem aktív, vagyis nem végez és nem is keres rendszeres jövedelmet biztosító munkát. A gazdaságilag nem aktívak mindössze 15,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szeretne munkát vállalni. A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás folyamata. A közfoglalkoztatás a passzív ellátások súlyának csökkentése érdekében az ellátásban részesülők aktivizálásának egyik alternatívája lehet. A közfoglalkoztatás középtávú tervezésekor kiemelt célcsoportként kezeltük az átlaghoz képest nagyobb arányban alulképzett romákat, a fiatal munkanélkülieket és a nőket, valamint a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket. A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatás elsősorban számukra biztosít munkalehetőséget. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. Ezt követően a versenyszférától várjuk elsősorban a foglalkoztatás növekedését.

7 Ki lehet közfoglalkoztató?
2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok), egyház, közhasznú jogállású szervezet, civil szervezet, állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, erdőgazdálkodó (magánerdőgazdálkodó), szociális szövetkezet és vasúti pályahálózat-működtető szervezet. 7

8 Közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységek
a évi CVI. törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy a helyi vagy azon túlmutató közösségi feladat , különösen egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelmi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat 8

9 Támogatási feltételek
A feladatok kizárólag akkor láthatók el közfoglalkoztatás keretében, ha: a feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált. A közfoglalkoztatási támogatások típusait és a támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. Támogatási formák rövid időtartamú foglalkoztatás (legfeljebb 4 hónap,napi 4 óra), hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (legfeljebb 12 hónap, napi 6-8 óra), országos közfoglalkoztatási program (legfeljebb 12 hónap, napi 8 óra), mintaprogram (legfeljebb 12 hónap, napi 8 óra), közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás. 9

10 A közfoglalkoztatás támogatása
Támogatás nyújtható: a bérköltséghez ( közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz ), valamint a közvetlen költségekhez. A támogatás kérelemre nyújtható, illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani. A kirendeltség, illetve országos közfoglalkoztatási program esetén a munkaügyi központ hatósági szerződést köt a kérelmezővel, részére a jogszabályban meghatározott mértékű előleg folyósítható. A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként elszámolható: a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja, a munka- és védőruházat és egyéni védőeszköz költsége, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, a munkásszállítás költsége, a munkaügyi kirendeltséggel történő előzetes egyeztetés szerint a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége

11 Önkor-mányza-tok száma
Kistérségi startmunka mintaprogramok projektáganként ZALA megye 2012 Projektek: Önkor-mányza-tok száma Projektek száma Támoga-tott létszám: Támogatási összeg Kifizetési adatok 2012. év december végéig (Ft) Mezőgazdaság 25 216  994 229  Mezőgazdasági földutak karbantartása 62 63 404 435  Belterületi közúthálózat javítás 32 206 231 249 944 211  Belvíz elvezetés 147  058 156  Illegális hulladéklerakók felszámol. 18 99 103 720 695 96  Téli és egyéb értékteremtő közf. 23 30 178  231 134  Összesen: 193 1250 1 263 

12 Önkormány-zatok száma
Kistérségi startmunka mintaprogramok 2012 ZALA megye Kistérség: Önkormány-zatok száma Projektek száma Támogatott létszám: (fő) Támogatási összeg (Ft) PACSAI 20 34 135  435 ZALAKAROSI 18 43 263  476 LETENYEI 27 49 351  385 ZALASZENTGRÓTI 25 67 501 Összesen: 90 193 1250

13 Tervezett kistérségi startmunka mintaprogramok ZALA megye 2013
Önkormány-zatok száma Projektek száma Igényelt létszám: (fő) Igényelt támogatási összeg (Ft) PACSAI 20 38 190 222  ZALAKAROSI 17 45 337 LETENYEI 27 50 395 460  ZALASZENTGRÓTI 26 63 417  585 Összesen: 90 196 1339

14 Kistérségi Startmunka mintaprogramok
A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a közfoglalkoztatás egyes típusaira mintaprogramokat indíthat el a kiemelt településeken (240/2006. (IX. 30) és a 311/2007. (XI. 17) Korm. rendelet), valamint a 240/2006. (IX. 30) Korm. rendelet alapján hátrányos helyzetű településeken. Esetükben a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A kiemelt települések és kistérségek a 1044/2013. (II. 5) Korm. határozat hatálya alá tartoznak. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A kistérségi mintaprogramok fő kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, illetve egyre növekvő mértékben az önkormányzatok összefogásával megalakuló társulások. A programok végrehajtása- a célok megvalósítása érdekében- folyamatosan ellenőrzött, ezért fontos a jelenlét, helyszín, tevékenység, teljesítmény, a felhasznált anyagok és a megtermelt termények napi pontos nyilvántartása. / jelenléti ív, munkanapló, terménynapló, permetezési napló, eszköz és anyag kiadás,stb/.

15 Mezőgazdasági projekt
Célja: a megtermelt zöldség, gyümölcs, kisállattenyésztés biztosítsa az önkormányzati intézmények ellátását, valamint a többlettermékek feldolgozását, esetleges értékesítését.

16 Mezőgazdasági utak rendbetétele
Belvízelvezetés Célja: a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése, a belvíz elvezető árok rendszeres karbantartása, kialakítása. Mezőgazdasági utak rendbetétele elősegítse a mezőgazdasági telepek, majorok bekötését a közúti hálózatba, a termények biztonságos szállítását. Bio- és megújuló energiafelhasználás a drága gáz kiváltása alternatív fűtési móddal, a fűtőanyag helyi biztosításával és új biomassza tüzelésű kazánok párhuzamos beállításával.

17 Közúthálózat javítása a települések belterületén
Célja: az önkormányzati kezelésű úthálózat karbantartása, javítása, környezetének rendbetétele, ezáltal a baleseti veszélyek csökkentése, valamint kerékpárutak építése.

18 Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása Célja:
a közterületeken található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatása. Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás Célja: folyamatos munkalehetőséget, rendszeres elfoglaltságot és ezáltal biztos megélhetést biztosítson a település közfoglalkoztatottjai számára a téli hónapokban is. Helyi adottságokra, lehetőségekre épülő közfoglalkoztatás a helyi kulturális hagyományok megőrzése, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek kiépítése, értékteremtő közfoglalkoztatás körének kiszélesítése

19 Munkaerő-piaci képzés a közfoglalkoztatás keretében
A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. A mezőgazdasági Start mintaprogramok és az országos közfoglalkoztatási programok résztvevői a TÁMOP „Újra tanulok” program keretében. Képzésben részesülnek. A képzések szeptember, október hónapban indultak a Türr István Képző és Kutató Intézet szervezésében. A mezőgazdasági mintaprogramokon belül három képzési program közül választhatnak a résztvevők. Tanulhatnak: háztáji állattartást 1 év háztáji növénytermesztést és tartósítást 1,5 év háztáji növénytermesztést és állattartást 2 év A mezőgazdasági képzés szervezése a hagyományos képzés-szervezési formától eltérően, a résztvevők munkatapasztalatára épülő, gyakorlat-orientált módon történik meg. A képzési program és az alkalmazott módszerek igazodnak a célcsoport speciális igényeihez (alapfokú iskolai végzettség hiányában is elsajátítható tananyag, szövegértési nehézségekkel küzdők által is használható tankönyv, gyakorlatban szerzett munkatapasztalatra épülő elméleti oktatás). Az oktatás szervezésekor figyelembe vételre kerülnek a helyi adottságok és igények is (talaj- és éghajlati viszonyok, helyi hagyományok). A képzés célja a közfoglalkoztatási programba került emberek mezőgazdasági orientációjának erősítése, a kis beruházási igényű mezőgazdasági tevékenység, háztáji gazdálkodás alapjainak megismertetése. A résztvevőközpontú képzések módszertanilag igazodnak a felnőtt ember személyiségéhez, figyelembe veszik a hátrányosságból eredő speciális elvárásokat. A programba bevontak tervezett létszáma eléri a 13 852 főt.

20 Kistérségi Startmunka mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések
A kistérségi mezőgazdasági mintaprogramban résztvevők számára a képzés továbbra is kötelező. A mezőgazdasági képzési programok megnevezése: Háztáji növénytermesztés és tartósítás (1,5 éves képzés) Háztáji állattartás (1 éves képzés) Háztáji növénytermesztés és állattartás (2 éves képzés) A 2012-ben elindított mezőgazdasági képzések program szerint folytatódnak 2013-ban. A évi kistérségi startmunka mintaprogramok márciusban elindultak, így az érintett közfoglalkoztatottak szerződései – amelyek február 28-án lejártak –újra megkötésre kerültek. Új képzési csoport indításakor figyelembe kell venni, hogy a képzési program a TÁMOP program ideje alatt megvalósítható legyen. A szakmai megvalósítás mindenkori határidejéről a Nemzeti Munkaügyi Hivatal TÁMOP programiroda tud információt adni. A jelenleg érvényben lévő támogatási szerződés szerint a projekt április 22-én zárul. A mezőgazdasági képzésben résztvevők száma ban az előzetes igények szerint fő.

21 Országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések
Az országos közfoglalkoztatók képzési igényeinek felmérése befejeződött. Az országos programokban a közfoglalkoztatók szakmai tevékenységeikhez kapcsolódó képzési igényt nyújthatnak be. A szakmai képzések indításának feltételei: A közfoglalkoztatás időtartama eléri a 6 hónapot, vagy meghaladja azt. A közfoglalkoztatottak száma eléri a 100 főt. Az országos közfoglalkoztatók esetében javasolt az ugyanazon képzési igényeket benyújtó közfoglalkoztatók esetében (pl. az erdőgazdaságoktól és vízügytől beérkező motoros fűkasza- kezelő képzést) egy képzési csoportban megszervezni. Az országos közfoglalkoztatók összesített igényeit megküldtük az NMH programirodának.

22 A szociális szövetkezetek szerepe a közfoglalkoztatásban
A szociális szövetkezet kategóriáját a szövetkezetekről szóló évi X. törvény vezette be a magyar szövetkezeti jogba. A szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, amelynek célja a munkanélküli illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagja számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Az állami ösztönző rendszer egyik oldaláról a szabályozással, míg a másik oldalról a finanszírozással kívánja lehetővé tenni, hogy a szociális szövetkezet a tagjai számára első lépésben az önellátás (minden gyerek és minden felnőtt lakjon jól), második lépésben az önfenntartás (folyamatos és biztos megélhetés), harmadik lépésben a fenntartható település létrehozását szolgálhassa. Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe, szükséges a szociális szövetkezet mezőgazdasági szektorban való nagyobb térnyerésének ösztönzése.

23 A közfoglalkoztatásban résztvevők nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszközei
A határozott idejű jogviszony időtartama alatt az álláskeresőként történő nyilvántartás nem szűnik meg, csak szünetel. Egyes közfoglalkoztatási programokhoz képzés és mentorálás is társul. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése a közfoglalkoztatott számára legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesítése esetén.

24 Elvárások ban 2013. évben legalább fő számára kell munkalehetőséget biztosítani a közfoglalkoztatás keretében. Új területek, új tevékenységek támogatása és a közfoglalkoztatók körének bővítése is lehetséges (pl.: digitalizálás, archiválás, ipari termék-előállító tevékenység) Munkaerő-piaci célcsoport a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) 2013. évben a közfoglalkoztatás teljes rendszerének minőségi változáson kell átesnie, kiemelt szempont az értékteremtő, hasznos munkavégzés.

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!