A szociális munka módszerei

Az előadások a következő témára: "A szociális munka módszerei"— Előadás másolata:

1 A szociális munka módszerei
Kiss Györgyi ORSZI

2 A szakember iránti elvárások (Etikai kódex)
Alapérték a humánum, az emberi méltóság tisztelete Hinnie kell minden ember veleszületett egyediségében, méltóságában még akkor is, ha az egyén valami miatt rosszul funkcionál a társadalomban A szakember segíti az egyént abban, hogy az a szükségletei szerint, megkülönböztetés és előítélet mentesen jusson hozzá a forrásokhoz

3 A szakember iránti elvárások (Etikai kódex )
Mindenkinek joga van az önmegvalósításhoz Az emberi jogok tisztelete A személy iránti tisztelet, feltétel nélküli elfogadás Esélyegyenlőség Diszkrimináció mentes gyakorlat Partnerség Empowerment, felhasználói kontroll

4 A szociális munkás eszközrendszere
1. Értékek: befolyásolják viselkedésünket, évek során alakul ki, kultúra és szocializáció befolyásolják. A szociális munkás értékei a társadalmi értékekből fakadnak, de nem teljesen azonosak azzal. Társadalmi értékek: szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, igazságosság, felelősségvállalás. Szakmai értékek: emberi méltóság, emberi jogok, autonómia, individualitás, döntés joga, humánum, tolerancia 2. Ismeretek: általános ismeretek, egy adott terület ismerete, adott kliensrendszer (család, párok, közösség) ismerete, egy bizonyos interakció (interjú, elbeszélgetés) ismerete 3. Készségek: kommunikáció, kapcsolati rendszer használata, képesség, hogy adott helyzetben eredményt érjen el.

5 A szakmai személyiség, mint eszköz
Érett szakmai személyiség jellemzői Önismeret, önbizalom, önvédelem képessége Empátia -Túlzott érzelmi bevonódás -Reflexió ( a bevonódás mértékének szabályozása ) Határok tiszteletben tartása Személyes határok Kompetenciák Személyes megelőzési stratégiák Kiégés megelőzése

6 Tudás A szakma elméleti háttere
Holisztikus szemlélet (az embert és környezetét összefüggéseiben vizsgálja) Rendszerszemlélet A széttagolt rendszerek integrált megközelítése Helyismeret Források ismerete, melyeket igénybe vehetünk a gyakorlat során

7 Hálózatfejlesztés - networking
Források Kapcsolatok A kapcsolatrendszer bővítése, karbantartása A megye, régió szolgáltatásainak ismerete Mit tudunk klienseinknek ajánlani? Szociális ellátások Jogvédelem, érdekvédelem Civil kezdeményezések, szolgáltatások

8 Egyéni szintű változtatások
A változás gyötrelmes folyamat, a régi biztos elvesztése, az új pedig ismeretlen Félelem az ismeretlentől, ellenállás Egyéni képesség a környezeti változásokkal szemben a védőburok kiépítése, a személyiség ellenáll Régi sémák szerint gondolkodunk, a változtatást gyakran idéz elő krízist Fontos, hogy a szociális munkás jól határozza meg a helyzethez képest a kitűzendő célokat

9 A változtatás szakaszai
A helyzet feltárása, megismerése A változtatási cél megfogalmazása A változtatás tervének elfogadtatása az érintettekkel A változtatás kivitelezése A változtatás figyelemmel kísérése, módosítások

10 A változtatások létrejöttéhez szükséges
Alapvető szükségletek felmérése Védelem és biztonságérzet Csatlakozás olyan csoportokhoz, amelyek az elfogadást, közös normaalakítást segítik Felelősségvállalás képességének erősítése, az ellenállás okainak feltárása A változás felelős véghezvitele, figyelemmel kísérése

11 A szociális munkás a változtatás elősegítésében
Az ügyfelet a fejlődés folyamatában lévő személyiségként kezeli Bizalomépítés, önbizalom erősítés Az ügyfél bizakodóvá tétele, hogy képes problémáját megoldani értő meghallgatás képessége Megerősíti, támogatja az ügyfelet Kezeli a negatív érzelmeket Humorérzék

12 Megismerési módszerek Humán eko-rendszer
Középpontjában az egyén áll Az egyén létezési tere, annak szintjei Az egyént körülvevő humán eko rendszert, mint természetes támaszt és mint problémaforrást vizsgáljuk A humán eko rendszer az egyén és környezete harmóniájáról, illetve megbomlott egyensúlyáról árulkodik. Ennek mentén értelmezhető: - egyén és környezetének kapcsolatrendszere - kölcsönhatásaik, interakciók - a segítő kompetenciái, annak határai

13 Humán eko rendszer

14 Maslow szükséglet elmélete
Az egyént személyisége és szükségletei alapján is meg kell ismernünk. A segítő munka sikere érdekében meg kell ismernünk kliensünk tényleges szükségleteit, igényeit. A kliens és a segítő megítélése e kérdésben nem feltétlenül esik egybe. Szükségletfelmérés minél több információt nyújtson az alapszükségletektől az intellektuális szükségletekig.

15 Maslow szükséglet hierarchiája

16 Munkamódszerek, eszközök
Életútinterjú / mélyinterjú Genogram – családi fejlődésrajz, visszamenőleg generációk vizsgálata a probléma létezése szempontjából, van-e hasznosítható erőforrás a családban? Ecomap – környezeti, grafikus térkép, szociális háló Egyéb, digitális technikák

17 Kommunikációs készségek a gyakorlatban
Egyértelmű kommunikáció Legfontosabb eszköz a beszéd (egyértelmű helyzet megteremtése: beszélgetés itt és most) Egyértelmű, nyílt Kliens felé forduló Nonverbális közlés Verbális 30%, nonverbális 70% (mimika, gesztus) Kongruencia jellemezze Helyzettel legyen összhangban

18 Kommunikáció A kommunikációs korlátok kezelése (ki a kliensünk?)
Kommunikációs csatornák, értő figyelem, a kliens fontossága A probléma meghallgatása Zavaró körülmények kiszűrése Testtartás, ránézéssel jelezzük teljes odafordulásunkat Tisztázás (Amikor ezt mondta, úgy gondolta, hogy?...) Visszacsatolás, visszajelzés (Erre még visszatérünk.)

19 Interjú a szociális munkában
Célzott beszélgetés, az interjú az együttműködés, a megismerés eszköze A probléma feltárása, a szükséges adatok, információk megszerzése, a kliens bizalmának és együttműködésének megnyerése A szociális munkás az interjúalany értelmi és érzelmi szintjén dolgozik A kliens nem eszköze, hanem célja a munkának, aktív részese a folyamatnak Megszólításra figyelni kell Kérdések: lehetnek eldöntendők vagy kiegészítendők Beszélgetés közben fontos a tapintat A beszélgetés szabályozása a szociális munkásé, aki lehetőséget ad a spontán beszélgetésre: „Mi történt Önnel?...”

20 Kérdések, időkeret Kérdésfajták: nyitott (szabadon válaszolhat, ez első kérdésként gyakran zavarólag hat) Szuggesztív „Mi a baj?” „Mi fáj?” Célzott (Kikkel lakik egy lakásban?) Eldöntendő (Nehezen beszélő kliensnél alkalmazzuk.) Lehetőleg ne alkalmazzunk egyenes rákérdezést! (Ugye nem érez fájdalmat?) Ellenállást kaphatunk, sugallunk Irányított beszélgetést időkeretben kell tartani

21 Még egy kis figyelmet kérünk!