Finanszírozási kérdések az Új Polgári Törvénykönyv tükrében

Az előadások a következő témára: "Finanszírozási kérdések az Új Polgári Törvénykönyv tükrében"— Előadás másolata:

1 Finanszírozási kérdések az Új Polgári Törvénykönyv tükrében
Dr. Borbély Gábor Budapest, február 11.

2 Áttekintés – a mai előadás témái
1) Az Új Ptk. hatálybalépése 2) Hitelbiztosítékok – személyi és dologi biztosítékok 3) Zálogjogosulti bizományos 4) Hitelbiztosítéki nyilvántartás 5) Egyéb dologi jogi kérdések (ETT) 6) Összegzés Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

3 Az Új Ptk. hatálybalépése
Jogszabályi háttér az Új Ptk március 15. napján lép hatályba az átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapítja meg Általános szabály – az Új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra Kérdés: Hogyan kezeli az Új Ptk. a hatálybalépés napján már fennálló jogviszonyokat? Dologi jog: a főszabály, hogy az Új Ptk. hatálybalépésének napján fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatos, a hatálybalépés napját követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra az Új Ptk. alkalmazandó DE kivétel a zálogjog! – a hatálybalépés napján fennálló zálogjogviszonyokra továbbra is a régi Ptk. alkalmazandó Kötelmi jog: az Új Ptk. hatálybalépésének napján fennálló jogviszonyokkal kapcsolatos, a hatálybalépés napját követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények és jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a régi Ptk. alkalmazandó DE a felek megállapodhatnak abban, hogy a hatálybalépés napját megelőzően kötött szerződésüket teljes egészében az Új Ptk. hatálya alá helyezik a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény (az "Új Ptké.") Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

4 Hitelbiztosítékok A hitelbiztosítékok a teljesítési készséget és képességet megerősítő, valamint elősegítő jogintézmények a teljesítési készség biztosítékai lényegében változatlanok maradnak az óvadék a zálogjog körében kerül szabályozásra, így lényegében egyféle dologi biztosítékról beszélhetünk személyi biztosítékoknál fontos változás, hogy a garancia alkalmazási köre kiszélesedett (a Régi Ptk. kizárólag bankgaranciát ismert) a tartozásátvállalás komplexebb szabályozást kapott fiduciárius biztosítékok tilalma semmis a biztosítéki célú vételi jog alapítása és a biztosítéki célú engedményezés ugyanakkor a március 15. napját megelőzően alapított biztosítéki célú vételi jogok fennmaradását nem érinti Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

5 Személyi biztosítékok I. – Kezesség
kezesi helytállás terjedelme jogosult általános tájékoztatási kötelezettsége adósi fizetési haladék, csődegyezség, felszámolás hatásai kezesség fajtái: egyszerű kezesség – sortartási kifogás (behajthatatlanság fogalma) készfizető kezesség kártalanító kezesség határozott és határozatlan idejű kezesség felmondás lehetősége (globális kezesség) több kezes viszonya fogyasztó által vállalt kezesség a bírói és a szerződéses gyakorlathoz igazodott írásbeli szerződés – eddig csak a kezesség elvállalásának kellett írásban lennie behajthatatlanság: ésszerű időn belül nem behajtható (bírói gyakorlat beemelése) kártalanító kezesség: a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállal felelősséget (=> a jogosult joghatályosan fel sem szólíthatja a teljesítésre azelőtt, hogy eredménytelen végrehajtást vezetett volna a kötelezett vagyonára, a bíróság hivatalból figyelembe veszi) készfizető kezesség – 3 új esetkör: a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült (ez valószínűleg külföldre költözés esetén irányadó); a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult . A jogosult késedelem nélkül köteles tájékoztatni a kezest az alábbiakról: a kötelezett teljesítésének elmaradása; a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változása; a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változás, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja; valamint a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértéke. határozott és határozatlan időre vállalt kezesség több kezes esetén egyszerűsödött a szabályozás: főszabály az egyetemlegesség (belső viszonyokban :(i) egymásra tekintettel vállalják: időbeliség;(ii) egymásra tekintet nélkül vállalják: kockázatvállalás aránya) Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

6 Személyi biztosítékok II. - Garancia
a garantőr személye – nem csak bank lehet garanciavállalás tartalma önálló kötelezettségvállalás (szerződés / egyoldalú nyilatkozat) lehívási jog – személyhez kötött a garantőr teljesítése a jogosulttal szemben kizárólag a saját személyében fennálló kifogásokat érvényesítheti nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű (csalárd) lehívás kifogása határozatlan időre vállalt garancia felmondása fogyasztó által vállalt garancia készfizető kezességnek minősül csak a jogosult hozzájárulásával ruházható át nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű (csalárd) lehívás kifogása alapján megtagadhatja vagy visszakövetelheti a teljesítést ICC irányelv "fraud" elveheti a garanciák erejét Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

7 Zálogjog egyszerűsödő/modernizálódó alapítási/létesítési szabályok
zálogjogi nyilvántartások köre bővül írásbeliség, de nem közokirat zálogjog alapítható nem pénzkövetelés biztosítására is (ilyenkor a zálogjog a követelés nemteljesítéséből eredő kártérítési igényt biztosítja) az önálló zálogjog megszüntetésre került de a különvált zálogjog részben pótolja a funkcióját vagyont terhelő zálogjog megszüntetésre került a keretbiztosítéki zálog megszüntetésre került, a zálogtárggyal való helytállás maximális keretösszege a zálogtárgytól függetlenül valamennyi zálogjognál megjelölhető (de nem kötelező) új törvényes zálogjog a fizetési számlákon míg a jelenlegi szabályozási struktúra a zálogfajtákra épül, az Új Ptk. szabályozása a zálogjog létszakaszain alapul a zálogjog bejegyzése a 3. személlyel szembeni jogvédelemhez szükséges, a felek közötti hatállyal már a zálogszerződés megkötésekor létrejön a követelés meghatározható egy vagy több jogviszonyra való utalással vagy a követelés azonosítására alkalmas körülírással a vagyont terhelő biztosíték, igaz csak kiegészítő jelleggel, kedvelt biztosíték volt – megszűnésével nem lesz lehetőség a jelenlegi Ptk. szerinti egyediesítésre önálló zálogjog jelzáloghitelezésben betöltötte szerepét átveszi a különvált zálogjog míg az önálló zálogjog már alapításakor független a biztosított követeléstől, a különvált zálogjog létrejöttéhez szükséges valamely biztosított követelés vagy jogviszony megjelölése és a zálogjog csak utólag válik el attól, oly módon, hogy a járulékos zálogjogot a zálogjogosult az eredeti biztosított követeléstől függetlenül, saját tartozása biztosítékaként ruházza át saját hitelezőjére ranghely szerződés, ranghely előzetes biztosítása (nincs egyéves időkorlát) ranghelyfenntartás intézménye megszüntetésre került Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

8 Zálogjog érvényesítése
a zálogjogosult kielégítési joga a biztosított követelés esedékessé válásakor nyílik meg kielégítési jog gyakorlása: bírósági végrehajtás bírósági végrehajtáson kívüli módozatok zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése ÁLTALÁNOS KRITÉRIUM: kereskedelmi ésszerűség zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult általi megszerzése elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése kivétel: különvált zálogjog (csak az eredetileg biztosított követelés esedékessé válása esetén gyakorolható a kielégítési jog) zálogjog érvényesítésének átvételéhez való jog kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztése vagy korlátozása a kielégítési jog megnyílta után lehetőség van a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzésére lex commissoria tilalma ajánlat a zálogtárgy tulajdonjogának átvételére közvetlen kielégítési jog zálogtárgy értékesítése a zálogjogosult által széles körű előzetes értesítési kötelezettség terheli a zálogjogosultat zálogtárgy birtoklásához való jog zálogtárgy értékesítésének elvei: kereskedelmi ésszerűség és a zálogkötelezett és a személyes kötelezett érdekei zálogtárgy értékesítése: eredeti állapotában vagy kereskedelmi szempontból ésszerű feldolgozás/átalakítás után magánúton vagy nyilvánosan több zálogtárgy esetén együtt vagy külön-külön a zálogjogosult csak tőzsdei vagy nyilvános értékesítés esetén szerezheti meg elszámolás, értékesítési bevétel felosztása Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

9 Zálogjogosulti bizományos
új jogintézmény – komoly igény a jogalkalmazás részéről bejegyzési kötelezettség a bejegyzett zálogjogosulti bizományost a zálogjogosult jogai illetik és kötelezettségei terhelik a zálogjogosult a zálogjogosulti bizományos magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el szeparációs (vagyonelkülönítési) kötelezettség szindikált hitelezés esetén eddig nem volt lehetőség több hitelező azonos ranghelyen való együttes bejegyzésére, illetve olyan zálogjog alapítására, amelynél kizárólag a biztosítéki ügynök kerül bejegyzésre, míg a biztosítani kívánt követelések egy része a szindikátus többi tagját illeti meg egy vagy több zálogjogosult zálogjogosulti bizományost nevezheti ki, aki a saját nevében, de a zálogjogsult(ak) javára gyakorolja a zálogjogosult(ak) jogait és teljesíti kötelezettségeiket a zálogjogosulti minőség keletkezése és megszűnése a nyilvántartásba való bejegyzés/törlés útján hatályosul, vagy veszti el hatályát harmadik személyek irányában szeparációs kötelezettség terheli a zálogjogosulti bizományost az ilyen minőségében szerzett vagy birtokába került vagyontárgyak tekintetében => a zálogjogosulti bizományos hitelezői nem tarthatnak igényt: a zálogkötelezettel szemben fennálló és a zálogjogosultat megillető követelésekre a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt/tartott pénzeszközökre Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

10 Hitelbiztosítéki nyilvántartás
Megszűnik a MOKK által működtetett zálogjogi nyilvántartás, helyette egységes hitelbiztosítéki nyilvántartás (a lajstromok és az ingatlan-nyilvántartás tovább működnek) a hitelbiztosítéki nyilvántartás főbb jellemzői: zálogkötelezettenként tartalma: – jelzálogjog (nem lajstromozott ingó, jog, követelés) – lízing, faktoring, tulajdonjog-fenntartás internet alapú, nyilvános, ingyenes betekintés nem közhiteles (negatív közhitelesség) nyilvántartásba vett felhasználók okirat nélkül, formanyomtatvány kitöltésével, automatikusan tehető zálogjogi nyilatkozat – nincs tartalmi kontroll törlési nyilatkozat – 30 nap az Új Ptk. szerint jelzálogjog megalapításához szükséges a jelzálogjog bejegyzése a megfelelő nyilvántartásba a gyakorlatot érintő jelentős változás pl., hogy a követelésen alapított zálogjogot is be kell jegyezni lajstromok: gépjármű, hajó, légijármű nyilvántartás, szabadalmi lajstrom felhasználók nyilvántartásba vétele: közjegyzői közreműködést követően tartalma: zálogjogosult (vagy zálogjogosulti bizományos) és zálogkötelezett neve és adatai, zálogjog tárgya, bejegyzés dátuma, zálogjogi bejegyzés sorszáma nem közhiteles, jogvédelmi hatását azáltal váltja ki, hogy ingyenes, azonnali, teljeskörű és személyazonosítás nélküli betekintést tesz lehetővé a bejegyzés alapját a felek nyilatkozata képezi , az elektronikus formanyomtatvány alapján a kérelmük tartalmi vizsgálat nélkül bejegyzésre kerül a zálogjogosult által tett bejegyző nyilatkozathoz szükség van a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatára, a zálogkötelezett által tett törlő nyilatkozathoz pedig a zálogjogosult hozzájárulására jelentős kockázatot jelenthet, hogy a zálogjogosultnak a zálogkötelezett törlési nyilatkozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkoznia kell, hogy a zálogjogot fenntartani kívánja, ellenkező esetben automatikusan törlésre kerül Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

11 Dologi jog Statikus viszonyok (állandóság igénye)
Finanszírozási szempontból csak néhány jelentős változás Elidegenítési és terhelési tilalom bármikor alapítható az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés nem semmis, hanem hatálytalan azzal szemben, akinek a jogát az elidegenítési és terhelési tilalom biztosítja jóhiszemű és ellenérték fejében szerző fél védelme Föld (telek) és épület tulajdonjogának elválása Fiduciárius biztosítékok tilalma Határidő nélküli visszavásárlási/vételi jog Tulajdonjog-fenntartás bejegyzése az Új Ptk-ban elltérő elvi koncepcióra épül, a hitelezők pozícióját lényegesen megerősíti, annak ellenére, hogy az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az ETT nem korlátozza csak meghatározott jogok biztosítására alapítható – ezt az ingatlan-nyilvántartásban fel is kell tüntetni az ETT az által biztosított jog megszűnésével együtt megszűnik az ETT legáltalánosabb hatása, hogy a jogosult hozzájárulása szükséges az ezzel ellentétes rendelkezéshez – ennek hiányában vele szemben hatálytalan csak elidegenítési tilalom esetén a dolog megterhelésére van lehetőség jogszabály vagy bírósági határozat alapján fennálló ETT-re is a szerződéssel létesített ETT-re vonatkozó szabályok irányadók Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

12 Összegzés Számos változás, de nincs forradalmi átalakulás
Egyszerűsítés, egyértelműsítés, modernizáció Implementációs / átmeneti időszak – komoly kihívás Gyakorlati következmények: jogbizonytalanság a gyakorlat hiánya miatt (ezt ellensúlyozza a mai bírói gyakorlat átültetése) szigorodó szerződéses rendelkezések új lehetőségek, innováció Finanszírozási kérdések az Új Ptk. tükrében

13 Köszönöm a figyelmet!