A cégértékelési módszerek elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása

Az előadások a következő témára: "A cégértékelési módszerek elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása"— Előadás másolata:

1 A cégértékelési módszerek elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása
Mennyit ér egy cég? A cégértékelési módszerek elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása

2 Cégértékelési módszerek
Szorzószámos cégértékelés Saját tőke alapú cégértékelés Gazdasági hozzáadott értékalapú cégértékelés Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés

3 Szorzószámos cégértékelés
EBITDA alapú határokon átnyúló tranzakciók –> számviteli beszámolók eltérősége alapja: üzemi eredmény + amortizáció szorzószám: a tőzsdei cégek adásvétele során realizált szorzó -> iparáganként

4 Iparági szorzószámok

5 Szorzószámos cégértékelés – EBITDA alapú
Hátránya: nem veszi figyelembe a pénzügyi eredményt (kamatok, kamatjellegű tételek, árfolyam-különbözetek); nem veszi figyelembe a rendkívüli eredményt (beszámolóban rendkívüli bevételként és ráfordításként szereplő tételek); cégérték nem minden esetben a valóságot fejezi ki; mikro- és kisvállalkozások esetén korrekciós tételek szükségesek.

6 Szorzószámos cégértékelés – EBITDA alapú

7 Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú
II. Adózott eredmény alapú ténylegesen realizált adózott eredményből indul ki; alapja: adózott eredmény -> ami felhasználható osztalékfizetésre vagy saját tőke növelésére mérleg szerinti eredményként szorzószám: használhatóak a tőzsdén jegyzett cégek értékesítése során elért szorzószámok

8 Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú
Hátrányai: az adózott eredmény nem mindig tükrözi a cég tényleges eredményét -> „adóoptimalizálás” tulajdonosváltozás, személyesen közreműködő tag változása esetén az adózott eredmény mértéke is változhat.

9 Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú

10 Saját tőke alapú cégértékelés
Kiindulási alap: Társaság mérlege. Azt vizsgálja mekkora a cégben lévő eszközök, források piaci értéke és a kettő különbözete a saját tőke értéke, vagyis a cégérték. Saját tőke: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék és mérleg szerinti eredmény összege. Lényegében azt mutatja, ha a cég befejezné a tevékenységét, akkor eszközeinek és forrásainak „értékesítése” során mekkora jövedelemhez jutnának a tulajdonosok.

11 Saját tőke alapú cégértékelés
Előnyei: olyan tételek is számításba kerülhetnek, amelyek nem szerepelnek a társaság könyveiben (good-will, szellemi termékek, kapcsolati tőke, szerződés állomány, stb.); nem valós piaci értéken szereplő tételek piaci értéken kerülnek számításra (szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, stb.); befektetett eszközök esetén a számviteli törvény alapján elszámolt értékcsökkenés korrigálható a tényleges értékcsökkenéssel.

12 Saját tőke alapú cégértékelés
Hátrányai: nem minden esetben lehetséges a piaci érték pontos meghatározása; ingatlan tulajdonnal rendelkező társaság cégértékelése esetén ingatlan értékbecslés is szükséges lehet; devizás tételek értékelése -> nagyarányú árfolyammozgás, valamint jelentős összegű devizás tételek esetén kockázat.

13 Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés
Alapelve: Nem elegendő haszon realizálása egy társaságban, hanem a haszon mértékének meg kell haladnia a kockázatmentes pénzügyi befektetéssel (bankkamat, állampapír kamat, stb.) elérhető hozam mértékét -> Befektető kockázatot vállal a cégbe történő befektetéssel, ezért a módszertan szerint: cégérték = ténylegesen elért hozam – kockázatmentes pénzügyi befektetéssel elérhető hozam.

14 Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés

15 Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés
Előnyei: tényleges piaci hozamokból indul ki (pl. jegybanki alapkamat, általában elérhető banki kamat, stb.) ténylegesen realizált adózott eredményt veszi figyelembe <-> „adóoptimalizálás”.

16 Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés
Hátrányai: csak nyereséges cégek esetén alkalmazható, mivel veszteséges cégek esetén a cégérték negatív lenne adózott eredmény nem minden esetben tükrözi a társaság tényleges eredményét.

17 Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer)
Alapelve: a vállalkozás értéke mindaz a jövedelem (készpénzben), amit a vállalkozás az üzleti tevékenységével hosszú távon, teljes élettartama során realizálni képes. A DCF módszer szerint tehát a vállalkozás értéke a jövőbeli várható pénzáramlások, illetve ezek kockázatát is kifejező rátával diszkontált értéke. Diszkontráta elfogadott mértéke 15% vagy 30% -> függ a cég múltjától (mennyire stabil), illetve az üzletág piaci tendenciáitól.

18 Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer)

19 Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer)
Előnyei: a leginkább elfogadott cégértékelési módszer; a múlt adataira épül és a tényadatok tendenciái alapján meghatározott növekedési ütemmel számol; az évek előrehaladásával csökkenő hozamok.

20 Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer)
Hátránya: jövőre valószínűsít hozamokat -> vagy alul teljesülnek vagy felül

21 Mennyit ér a cég? Különböző módszerek alapján más-más cégértékek számszerűsíthetőek; Bizonyos módszerek alapján történt cégértékek ki is zárhatóak az értékelés során; Átlagolás.

22 Mennyit ér az üzletrész?
Mitől függ? szavazati jogok aránya többségi vagy sem? részt vesz a cég működtetésében vagy csak tulajdonos? ki viszi tovább a céget? stb.

23 Mikor helyes a cégérték meghatározás?
Minden értéknövelő, értékcsökkentő tényező figyelembe vételre kerül. Aktuális gazdálkodási adatok számba vétele is szükséges, nemcsak a lezárt üzleti évek.

24 Mi szükséges a jó cégértékeléshez?
Jogi dokumentumok – cégkivonat, társasági szerződés Gazdálkodási dokumentumok - éves beszámolók (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet); - analitikák (befektetett eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek, stb.); - éves üzleti tervek. Egyéb információk (beszámolóban nem szereplő tételek, egyes beszámolóban szereplő tételek tartalma, szerződésállomány, vevőkapcsolatok, stb.).

25 jogi szakokleveles közgazda
Köszönöm a figyelmet! Ferik Edit jogi szakokleveles közgazda Adótanácsadó