„Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon.

Az előadások a következő témára: "„Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon."— Előadás másolata:

1 „Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon futja-e pénzéből, hogy fel is építse?”   Lk 14,28

2 Milyen a rossz tanár? készületlen, labilis idegzetű, sértődékeny, önmagába zárult, megbízhatatlan, a gyerekeket megveti, lenézi, megalázza, türelmetlen, unalmas, sekélyes, rossz szervező, állandóan irányítani akar, autokrata, nincs kapcsolata a diákokkal, határozatlan, nem fegyelmez, nem nevel, nem kreatív, kapkodó, engedékeny, merev, tehetségtelen, részrehajló, nem szereti a gyerekeket, következetlen, arrogáns, bizalmatlan, igazságtalan.

3 A hatékony tanár érdekes és hasznos feladatokat ad a tanulóknak;
változatos tanítási technikákat használ, amelyek alkalmazkodnak a tanulók érdeklődéséhez; az új fogalmakat játékosan, a meglévő ismeretek felhasználásával tanítja; megfelelő arányban alkalmazza az egyszerű és a komplex választ igénylő kérdéseket; biztosítja az óra egyenletes lefolyását, illetve az egyik tevékenységről a másikra való zökkenőmentes átmenetet; fenntartja az óra tempóját; érthetően magyaráz; ismeri a motiválási lehetőségeket; minden tanuló számára egyaránt érthető kérdéseket tesz fel; elfogadja és integrálja a tanulók kezdeményezéseit (például kérdés, megjegyzés stb.).

4 FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA
Az oktatómunka alapvetően fontos jellemzője a tervszerűség. Ezt a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése és felhasználása biztosítja. A tervszerűséget tehát két oldalról lehet megközelíteni:   - A pedagógiai tervezés, és - a pedagógiai tervek alapján való oktatás oldaláról.

5 Az iskolai pedagógiai tervezés három szintje
Felső szint: az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai munkatervét és helyi tantervét, Középső szint: az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket Alsó szint: a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát.

6 A szaktanár által készített tervek
A tanmenet A tematikus terv Az óravázlat.

7 Az óravázlat elkészítése
Az óravázlat az órára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óravázlat-készítés a tanítási óra tervezése, az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen. Az óravázlat az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is.

8 Az óravázlat szokásos tartalma:
Az első rész megnevezi a készítő tanárt, a tantárgyat, az osztályt, az óra helyét a tanmenetben (a tematikus tervben), az óra típusát, az órának a témakörből következő konkrét feladatait. A második rész az óra logikai felépítését tükrözi, feltüntetve az egyes szerkezeti egységeknél alkalmazott eszközöket, módszereket, szemléltetést, az időarányokat, a számonkérés módját és esetleg az órán elhangzó fontosabb kérdéseket is. A harmadik (esetleges) része a táblai vázlat feltüntetése, azaz a táblára kerülő szöveg- és ábraanyag terve.

9 Az óravázlat szerkezete
1. rész:  A készítő tanár: Az osztály: Az óra helye a tanmenetben: Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: Az óra feladatai: 2. rész: Az óra anyaga: 3. rész:   A táblai vázlat: Időkeret Tananyag Módszerek, eszközök

10 Óravázlat sablon Idő Óra menete Alkalmazott módszerek
Felhasznált eszközök Tanulók munkájának értékelése Didaktikai megjegyzések

11 Hittan óravázlat sablon
Iskola……….. Osztály …………… Óraszám: ………… Téma …………………………………………… Dátum: …………... Érdeklődés felkeltése Illusztrált magyarázat Kapcsolat az élettel Ima Heti gyakorlat Szükséges anyagok Befejező összefoglalás

12 A célok megfogalmazása
Oktatási cél: Az anyag összefoglalása egy mondatban, amit az adott órán szeretnék megtanítani Pld. : Ábrahám mindig engedelmes volt Istennek, ezért nevezzük a hívők atyjának.

13 A célok megfogalmazása
Nevelési cél: Arra utaljon, milyen teljesítményt várok el az óra végén, ami szerint fel tudom mérni, sikeres volt-e az óra vagy sem. A nevelési cél mindig konkrét, lemérhető, és az elvárt szintet is konkrétan érinti.

14 Nevelési célok: Nem megfelelő szavak: A diák majd az óra végén…
megérti, érzi, tudja, hiszi, értékeli, ráébred stb. Megfelelő szavak: bemutat, felsorol, felidéz, összehasonlít, leír, felismer, kimond, összefoglal, megmagyaráz, kiemel, alkalmaz, részt vesz, kifejez stb.

15 Nevelési célok Nem jó: Az óra végén a gyerekek majd értik a szeretet fő parancsának fontosságát. Jó: Az óra végén a gyerekek el tudják mondani, mi a szeretet fő parancsa. Nem jó: Az óra végére a gyerekek fejlődnek a szeretetben és a hitben. Jó: Az óra végén a gyerekek elkészítenek egy-egy lapot, melyen saját szavaikkal megfogalmazzák a keresztény hit jellemzőit.

16 Érdeklődés felkeltése
Történet, mese, filmrészlet, dia, játék, beszélgetés …stb, bármi, ami felkelti a gyerekek érdeklődését, és színesen, érdekesen rávezet az óra témájára. Mindig legyen a gyermek korához és a témához illő.

17 Illusztrált magyarázat
Legalkalmasabb az élőtábla módszer, amikor egyszerre magyarázunk és rajzolunk. Képek, fotók, újságok, festmények, zene, Biblia, bármi, ami vizuálisan segíti az előadottak megértését.

18 Kapcsolat az élettel A téma aprópénzre váltása: miben segíti a tanítás a diákot MA, az Ő HELYZETÉBEN? Még az óra előtt meg kell fogalmaznunk magunknak, miért is jó az adott téma a gyerekeknek? Hogy segíti őket a keresztény életben?

19 Heti gyakorlat Kiemeljük azt az erényt, ami a tanítás lényegét cselekvésben kifejezheti. A gyerek erősödjön a jó cselekvésében, nem csak a szándékában. Az erény legyen életkorának megfelelő, és segítse elő a fejlődését.

20 Befejező összefoglalás
A gyerekek adják vissza azt, amit az órán hallottak: - kérdés felelet - nyitott mondat - plakát készítés - rajz - drámajáték - tesztek, rejtvények stb

21 Ima Az órán belül hol helyezem el? Milyen lesz a formája?
Kapcsolódjon az óra anyagához Nyújtson élményt Adjon lehetőséget a befelé figyelésre NE használjuk fegyelmezési eszközként!

22 Az óravázlat segédeszköz, nem SZENTÍRÁS!!!!!
Az óravázlathoz való merev ragaszkodás a pedagógiai eredményességet károsan befolyásolja.

23 Fontos!!!! Nincs hittanóra Jézus nélkül!