VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Az előadások a következő témára: "VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"— Előadás másolata:

1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
SZABÁLYOZÓK Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2 Szabályozó alatt azt a berendezést értjük, amellyel megvalósítjuk az automatikus szabályozást az ember közvetlen részvétele nélkül. Megkülönböztetünk: Állásos (nem folytonos) szabályozást; Folytonos szabályozást.

3 Az állásos szabályozás a szabályozásnak az a módja, amelynél a beavatkozó szerv egyik helyzetéből a másikba ugrásszerűen megy át. Az ellenőrző jelnek egy bizonyos értéket el kell érnie ahhoz, hogy rendelkező jel jöjjön létre. Ide tartoznak a: Kétállású, és a Többállású, (lépcsős) szabályozók.

4 A folytonos szabályozás lehet közvetlen és közvetett, továbbá lehet:
A folytonos szabályozás a szabályozásnak az a módja, amelynél a beavatkozó szerv két szélső helyzete között bármely helyzetet elfoglalhat. A folytonos szabályozás lehet közvetlen és közvetett, továbbá lehet: Egyszerű, és Összetett.

5 A segédenergia fajtája alapján megkülönböztetünk:
Villamos, Pneumatikus, Hidraulikus, és Mechanikus szabályozókat.

6 Az egyszerű szabályozók a hibajel feldolgozása és a kimenő jelük kialakítása szempontjából, lehetnek: Arányos (proporcionális) szabályozók (P), Integráló jellegű szabályozó (I) Differenciáló hatású szabályozó (D).

7 Az összetett szabályozók lehetnek:
Arányos-integráló szabályozó (PI) Arányos-differenciáló (PD) és Arányos-integráló-differenciáló szabályozók (PID).

8 Az önműködő szabályozás zökkenőmentes megvalósítása érdekében a szabályozó berendezés tartalmazza még a következő egységeket is: Különbségképző és erősítő egységet, Arányos, integráló, differenciáló jelfeldolgozó egységet, Alapjelképző egységet, Kézi-automatikus kapcsolót, Vonalírót és indikátort.

9 A szabályozó berendezés szerkezeti felépítésétől függően, az említett egységek önállóan is végezhetik feladatukat.

10 Különbségképző szervek
A szabályozás hatásláncában az alapjel és az ellenőrző jel összehasonlítását végzik. Kimenő jelük a rendelkezőjel, amely arányos az alapjel és az ellenőrzőjel különbségével.

11 Hidraulikus elven működő különbségképző szerv
x1 – Alapjel (bemenő jel) x2 - Ellenőrző jel (bemenő jel) x3 – Rendelkező jel (kimenő jel).

12 Pneumatikus különbségképző szerv

13 Elektromos elven működő különbségképző
Wheatstone-hidas kapcsolással elmozdulások különbsége állítható elő. Az elmozdulások X1 és X2 különbsége arányos az U1 feszültséggel.