Biztosítani kívánt kockázatok fedezetlensége a vállalati biztosítások

Az előadások a következő témára: "Biztosítani kívánt kockázatok fedezetlensége a vállalati biztosítások"— Előadás másolata:

1 Biztosítani kívánt kockázatok fedezetlensége a vállalati biztosítások
területén - az alkuszok előtérbe kerülő szakmai felelőssége Dr. Molnár István Partner Berke & Molnár Ügyvédi Iroda 1137 Budapest, Szent István park 16 T: (+36-1) E:

2 Alulbiztosítottság az alkusz hibájából
a szerződéskötéshez képest jelentősen megnövekedett forgalmi adatok le nem jelentése a biztosítóhoz üzemszüneti kár esetén pro rata teljesítés a biztosító részéről alkusz szerepe és felelőssége a biztosítási fedezet karbantartásában Az alkuszi szolgáltatásnak alapvető elemei: az ügyfél biztosítási kockázatainak folyamatos értékelése, a szerződés módosításának kezdeményezése, a kockázat megnövekedése esetén az ügyfél és a biztosító tájékoztatása (akkor is, ha arról a felek szerződése kifejezetten nem is rendelkezik). Ha az ügyfél által a biztosítási szerződéssel elérni kívánt egyedi cél (pl. a lehető legteljesebb biztosítási fedezettség) biztosítására a biztosítási alkusz szolgáltatása nem alkalmas, úgy a teljesítés nem szerződésszerű, az alkusz szerződésszegést követ el. Ha ezzel okozati összefüggésben az ügyfelet kár érti, úgy az alkusz teljes kártérítési felelősséggel tartozhat. 1/9

3 Ha a biztosítási alkusz észleli, hogy bizonyos vagyoncsoportokban, vagy kockázati körök esetében jelentős az alulbiztosítottság, akkor jár el a rendes kereskedő gondosságával és a biztosítási szakma szabályai szerint, ha haladéktalanul értesíti ügyfelét az észlelt alulbiztosítottságról és annak mértékéről, javaslatot tesz ügyfele részére a biztosítási fedezet azonnali hatályú módosítása iránt, függetlenül a szerződés évfordulójának időpontjától, és késedelem nélkül intézkedik a biztosítási szerződés átdolgozása iránt a biztosító felé. Ptk § (2) bek., Ptk § (2) bek., Bit. 42. § (1) bek. 2/9

4 Díjfeltöltés lehetőségéről való tájékoztatás elmaradásáért való felelősség
több káresemény ugyanabban a biztosítási évben biztosítási összeg csökkenése, ill. végső soron kimerülése díjfeltöltés elmaradása ügyfél tájékoztatásának elmaradása a díjfeltöltés lehetőségéről és jelentőségéről a tájékoztatás elmaradásáért való biztosítói felelősség eltérő megítélése az alsóbb fokú bíróságok gyakorlatában Fővárosi Bíróság: „A felek együttműködési kötelezettsége alapján, a biztosító csak megfelelő tájékoztatás esetén hivatkozhat alappal a díjfeltöltés hiányára és alkalmazhatja annak hátrányos jogkövetkezményeit a biztosítottal szemben.” Legfelsőbb Bíróság: „(…) mivel a Ptk § (2) bekezdése szerint nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabály rendez, ebből következően külön kikötés nélkül is a felek szerződésének a részévé vált a Ptk §-ának szabálya, amelyet egyébként az alperesi biztosító általános szerződési feltételei is tartalmaznak. (…) Mindezen túl az alperesi biztosítót a felperessel szemben a díjfeltöltéssel kapcsolatban külön felhívási kötelezettség nem terhelte.” 3/9

5 Legfelsőbb Bíróság: „(…) tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a biztosítási év első kárrendezése alkalmával a biztosítónak a fizetendő díj összegének pontos megjelölésével, fel kellett volna hívnia a felperest a biztosítási díj kiegészítésére.” Legfelsőbb Bíróság: „(…) amennyiben a biztosított díjfeltöltést kezdeményez és annak összegével kapcsolatban kérdést intéz a biztosítóhoz, a biztosító csak ebben az esetben köteles megfelelő tájékoztatást adni (Legf.Bír.Pfv.VIII /2004.)”. Alkuszok megnövekedett szerepe és felelőssége az ezzel kapcsolatos tájékoztatás terén. A különböző kockázatoknak való kitettség feltárásával, a biztosítási igények ennek megfelelő definiálásával, a megfelelő biztosítási védelem kialakításával és karbantartásával kapcsolatos vállalatvezetési felelősség áthárítható a biztosítási tanácsadóra (alkuszra), mely jelentős felelősségbiztosítási fedezettel kell, hogy rendelkezzen. Ptk §, Bit. 39. § (1) bek. 4/9

6 § Biztosítási Feltételek szerződéstartalommá válásáért való felelősség
csomagolási tevékenységre (is) vonatkozó (szolgáltatási) felelősségbiztosítási szerződés biztosított a hibás csomagolással okozott és a károsultnak megtérített kárt érvényesítette felelősségbiztosítójával szemben, mely elzárkózott annak megtérítésétől Nem volt bizonyítható a perben, hogy az alperesi biztosító ellátta a biztosítottat a szabályzattal, mely tartalmazta a szerződés lényeges elemének minősülő biztosítási esemény meghatározását Másodfokú Bíróság: „(…) A lényeges kérdésekben való megállapodás hiányában a perbeli fedezetre vonatkozó szerződés a felek között nem jött létre, ezért a felperes az alperes szolgáltatására nem tarthat igényt.” Régi Bit § (1) bek., Ptk § (2) bek. 5/9

7 A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor megállapította, hogy noha a biztosítási szerződés valóban nem jött létre a felek között, de ez a biztosítónak felróható ok, mert utóbbi nem tett eleget ügyfél-tájékoztatási kötelezettségének, ide értve a biztosítási szabályzat dokumentált átadását is Legfelsőbb Bíróság: „(…) a felek között a felelősségbiztosítási szerződés a felperes csomagolási tevékenységre visszavezethető hibás teljesítésért való helytállásra is kiterjedően, a biztosított díjfizetése ellenére sem jött létre.” 6/9

8 Legfelsőbb Bíróság: „(…) Az a tény, hogy a szerződés az alperesi biztosító mulasztására visszavezethető okból nem jött létre – mely alperesi magatartás egyúttal a Bit § (1) bekezdésének rendelkezésébe is ütközik – alapul szolgál a szerződésen kívüli károkozás Ptk § (1) bekezdése szerinti szabályának az alkalmazásához (Legf.Bír.Pfv.VIII /2006.).” A Legfelsőbb Bíróság kártérítési jogcímen, nem pedig a biztosítási szerződés alapján marasztalta a biztosítót (hiszen szerződés nem jött létre a felek között) Fontos, hogy a biztosítási ajánlattételt megelőzően a biztosított valóban és teljes körűen ismerje meg az adott biztosításra vonatkozó szerződési feltételeket és záradékokat és csak ezek ismeretében tegyen szerződéskötési nyilatkozatot (alkusz felelőssége!). Ennek hiányában csak utóbb (jellemzően károk esetén) szembesül az ügyfél a biztosítás hiányosságaival vagy éppen a biztosítás hiányával (ha a szerződés lényeges feltételekben való konszenzus hiányában létre sem jön). Contract certainty jelentősége a nemzetközi biztosítási piacokon. 7/9

9 A beszállítók biztosításainak megfelelősége, ennek vizsgálata és az ezért való felelőség
fuvarozó tévesen (illetékteleneknek) szolgáltatja ki a feladó rakományát Moszkvában feladó (árutulajdonos) perben érvényesíti kárigényét a bíróság megállapítja a fuvarozó sofőrjének súlyos gondatlanságát és a fuvarozót az okozott kár megtérítésére kötelezi a kár nem hajtható be a fuvarozón, a feladó ekkor a fuvarozó felelősségbiztosítója ellen fordul a biztosító arra hivatkozik, hogy CMR felelősségbiztosítási szerződési feltételeiben kizárta azoknak a károknak a megtérítését, melyet a fuvarozó alkalmazottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy fuvarozási biztosítások esetén a biztosító jogszerűen zárta ki helytállási kötelezettségét olyan károkozásokért, amit a Ptk. egyéb szabálya egyébként nem tesz lehetővé. Ptk § (3) bek., Ptk § (1)-(2) bek. 8/9

10 A Legfelsőbb Bíróság nem hagyta szó nélkül az árutulajdonos feladók önhibájának értékelését sem:
Legfelsőbb Bíróság: „(…) a fuvarozási felelősségbiztosítási szerződés akkor képes betölteni a szerződéssel elérni kívánt célját, ha a feladó a szerződéskötés során maga is megfelelő gondossággal jár el. Ez azt a követelményt foglalja magában, hogy indokolt esetben maga is kössön szállítmánybiztosítást (Cargo biztosítás), illetve vizsgálja meg a fuvarozó felelősségbiztosításának a feltételeit. Amennyiben ez utóbbi feltételeket nem találja megfelelően saját gazdasági érdekei szempontjából (pl. a biztosító felelősségét kizáró feltételek alapján) kikötheti, hogy mely biztosítási feltételekkel hajlandó a fuvarozóval a fuvarozási szerződést megkötni. (Legf.Bír.Pfv.VIII /2006).” A fentiek rávilágítanak a vállalatvezetés, a kockázatkezelés és az alkuszok azzal kapcsolatos felelősségére, hogy figyelemmel vannak-e a vállalat saját és harmadik személyek (beszállítók) biztosításainak kölcsönhatásaira, és tudatos magatartásukkal igyekeznek-e ezeket az egymásra ható fedezeteket valóban összehangolni. 9/9

11 Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár István Partner
Berke & Molnár Ügyvédi Iroda 1137 Budapest, Szent István park 16 T: (+36-1) E: