A képek és a szövegrészek forrása:

Az előadások a következő témára: "A képek és a szövegrészek forrása:"— Előadás másolata:

1 A képek és a szövegrészek forrása:
Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp   Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. E. H. Gombrich: A művészet története Gondolat Bp.1975. Mario Kos – Lanfranco Angeli: Szicília a látnivaló ARNONE Editore-Palermo 2004. Környeiné-Reegnné: TÉR-FORMA-SZÍN Tankönyvkiadó 1986. 

2 A kereszténység korai szakasza Róma és Bizánc (V-XIII. sz
A kereszténység korai szakasza Róma és Bizánc (V-XIII. sz.) Az út ketté válik . . . A hódító háborúk megszűnése után a Római Birodalom meggyengült, ketté szakadt, majd nyugati része összeomlott. I. sz. 476-ban a barbár népek elfoglalták Rómát. Ettől az időponttól kezdődik a középkor. A hanyatlás idején jelentkező vallások közül a kereszténység a legjelentősebb. A kereszténység eszmevilága ellentétes a görögök és rómaiak földi örömöket hirdető vallásával. A keresztény hit szerint a földi élet szenvedésekkel teli, amelyből a halál hoz megváltást. I. Constantinus császár, amikor 311-ben államvallássá tette a kereszténységet, igen nagy feladat elé állította azt. Az üldözés idején nem kellett, de nem is lehetett keresztény templomokat építeni, hiszen nem tarthattak nyilvános istentiszteletet. A hívők a legszerényebb, legkisebb helyeken gyűltek össze, hogy együtt imádkozzanak. De most az egyház a birodalom legfőbb hatalma lett és ezzel megváltozott a művészetekhez való viszonya is. A templomot nem építhették a pogány templom mintájára, mert funkciója egész más volt. Végül is nem az antik templom, hanem az antik bazilika elrendezését vették át. Csak a képeket nézed?- Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? - Kattints az gombra! Készítette: Faragóné Horváth Katalin A képek és a szövegrészek forrása

3 A hódító háborúk megszűnése után a Római Birodalom meggyengült, ketté szakadt, majd nyugati része összeomlott. I. sz. 476-ban a barbár népek elfoglalták Rómát. Ettől az időponttól kezdődik a középkor. A hanyatlás idején jelentkező vallások közül a kereszténység a legjelentősebb. A keresz-ténység eszmevilága ellentétes a görögök és rómaiak földi örömöket hirdető vallásával. A keresztény hit szerint a földi élet szenvedésekkel teli, amelyből a halál hoz megváltást.

4 A kereszténység államvallássá válik (I. sz. 311. Constantinus császár)
(Az üldöztetés korában az istentiszteletet titokban, katakombákban tartották.) Templomok: sok ember befogadására legyen alkalmas! Bazilika Főhajó Apszis Mellékhajók

5 Bazilika metszete Főhajó Ablakok Mellékhajók Oszlopsorok

6 I. Constantinus császár, amikor 311-ben államvallássá tette a kereszténységet, igen nagy feladat elé állította azt. Az üldözés idején nem kellett, de nem is lehetett keresztény templomokat építeni, hiszen nem tarthattak nyilvános istentiszteletet. A hívők a legszerényebb, legkisebb helyeken gyűltek össze, hogy együtt imád-kozzanak. De most az egyház a birodalom legfőbb hatalma lett és ezzel megváltozott a művészetekhez való viszonya is. A templomot nem építhették a pogány templom mintájára, mert funkciója egész más volt. Végülis nem az antik templom, hanem az antik bazilika elrendezését vették át.

7 San Apollinare in Classe (Ravenna)
Építészet: Templom: a hívők gyülekező helye egyszerű külső, gazdag belső. Bazilika szerkezet San Apollinare in Classe (Ravenna)

8 San Apollinare in Classe (Ravenna)
Ha szeretnél körülnézni a leghíresebb ravennai templomokban, látogass el a következő internetes oldalra:

9 San Apollinare in Classe (épült 530 körül)

10 San Apollinare Nuovo Ravenna ( )

11 Hagia Sophia (Isztambul - Konstantinápoly)
Jusztiniánusz császár egy romba dőlt templom helyére építette ezt a bravúros térszervezésű épületet. Salamon király jeruzsálemi templomát akarta túlszárnyalni. (Ez az épület már elpusztult, csak a Bibliából ismerjük.) Az egyszerű külső már sejteti, hogy a belső teret a kupola és a hozzá csatlakozó félkupolák uralják. Prokopiusz, a császár történetírója szerint a templom oszlopai körtáncot lejtenek, a kupolát pedig az Isten tartja. Fokozzák a templom lenyűgöző hatását a mozaikok.

12 Jusztiniánusz császár egy romba dőlt templom helyére építette ezt a bravúros térszervezésű épületet. Salamon király jeruzsálemi templomát akarta túlszárnyalni. (Ez az épület már elpusztult, csak a Bibliából ismerjük.) Az egyszerű külső már sejteti, hogy a belső teret a kupola és a hozzá csatlakozó félkupolák uralják. Prokopiusz, a császár történetírója szerint a templom oszlopai körtáncot lejtenek, a kupolát pedig az Isten tartja. Fokozzák a templom lenyűgöző hatását a mozaikok.

13 Hagia Sophia belső tér Csegelyes kupola: áttört felületek, világos belső tér. Csillogó mozaikok dúsan faragott oszlopfők. Keleties minták. A csegelyes kupola a súlyt négy pontra vezeti le, ezért a támaszokat szinte nem is érzékeljük. Így az oldalfalak ablakokkal áttörhetők, mivel nincs tartó funkciója. A templom ezért világos. A mozaikok csillogása bizonytalanná teszi térérzékelésünket: a csillogó felület miatt nem érzékeljük a fal síkját. Mikor a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, ők is úgy találták, az épület templomnak való. A mellé épített négy minaret a vallásuk előírásai szerinti szükséges kiegészítő építmény.

14 A csegelyes kupola a súlyt négy pontra vezeti le, ezért a támaszokat szinte nem is érzékeljük. Így az oldal-falak ablakokkal áttörhetők, mivel nincs tartó funk-ciója. A templom ezért világos. A mozaikok csillogása bizonytalanná teszi térérzéke-lésünket: a csillogó felület miatt nem érzékeljük a fal síkját. Mikor a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, ők is úgy találták, az épület templomnak való. A mellé épített négy minaret a vallásuk előírásai szerinti szükséges kiegészítő építmény.

15 A Hagia Sophia kupolája
Az épület minden része a hatalmas, 31 m átmérőjű kupola alátámasztását biztosítja. Az épület belseje lenyűgöző hatású. 55 méteres belső magasságában szinte elvész a tekintet. Az épület minden része a hatalmas, 31 m átmérőjű kupola alátámasztását biztosítja. Az épület belseje lenyűgöző hatású. 55 méteres belső magasságában szinte elvész a tekintet.

16 Hagia Sophia alaprajz, metszet
Centrális alaprajz (középpontosan szimmetrikus)

17 Vaszilij Blazsennij székesegyház (Moszkva)
Középkori orosz templomok: nagy, zárt falfelületek keskeny ablakok csillogó vagy színes hagymakupolák A bizánci vallásirányzat nem kedvelte a IV-V. sz-ban kialakult hosszanti elrendezésű templomot. Annak áttekinthető, világos szerkezete idegen volt a keleti felfogástól. E templomok legszebb példái a régi orosz templomok. A patinás zöldes színű réz és csillogó arany kupolák távolról is vonzzák a híveket.

18 A bizánci vallásirányzat nem kedvelte a IV-V
A bizánci vallásirányzat nem kedvelte a IV-V. sz-ban kialakult hosszanti elrendezésű templomot. Annak áttekinthető, világos szerkezete idegen volt a keleti felfogástól. E templomok legszebb példái a régi orosz templomok. A patinás zöldes színű réz és csillogó arany kupolák távolról is vonzzák a híveket.

19 Szobrászat Fiatal Krisztus Ókori hagyományok
(Szobor a keresztény templomokban tiltott.) Sokkal bonyolultabb volt a templomok díszítésének kérdése, mert ezzel kapcsolatban felvetődött az a sokat vitatott régi probléma, hogy milyen szerepe lehet és legyen a képnek a vallási életben. Hogy istenszobrot nem helyezhetnek az oltárra, abban egyetértettek valamennyien. A szobor túlságosan hasonlít a bibliában annyira kárhoztatott bálványképhez. Az első három sz. szobrászati hagyatéka az antik művészetek szobrászati gazdagságához képest szegényesnek mondható. Formavilága viszont egyértelműen az antik hagyományokból táplálkozik. A III. századból származó ülő Krisztus márványszobra a Megváltót, mint tanítómestert ábrázolja. Tartása az ókori filozófosoké, kezében törvénytekercs. Ez az ülő alkalmatosság a rómaiaknál a máltóság szimbóluma volt, a bírói hatalmat jelképezi. Ez az ábrázolás a következő ezer évben számtalanszor visszatér majd, de később az arcot szíriai eredetű szakáll keretezi. Fiatal Krisztus

20 Sokkal bonyolultabb volt a templomok díszí-tésének kérdése, mert ezzel kapcsolatban felve-tődött az a sokat vitatott régi probléma, hogy mi-lyen szerepe lehet és legyen a képnek a vallási életben. Hogy istenszobrot nem helyezhetnek az oltárra, abban egyetértettek valamennyien. A szobor túlságosan hasonlít a bibliában annyira kárhoztatott bálványképhez. Az első három század szobrászati hagyatéka az antik művészetek szobrászati gazdagságához képest szegényesnek mondható. Formavilága viszont egyértelműen az antik hagyományokból táplálkozik.

21 Szarkofágok (Nem szobor és nem festmény)
Nagyobb számban maradtak ránk kőkoporsók (szarkofágok), amelyeket gazdagon díszítettek domborművekkel. A domborműveket elfogadták a templomokban, mivel a festészethez áll közelebb. Felső szarkofágon a Passiót ábrázoló szarkofág oszlopokkal elválasztott jelenetei: Krisztus vállán a kereszttel, megkoronázása a töviskoszorúval, középen a virágkoszorús keresztben Krisztus nevének görög anagrammája, jobbra Krisztus Pilátus előtt és Pilátus mossa kezeit. Lent: a Jó Pásztor-szarkofág ezzel szemben nagyon jól mutatja, hogy a teljesen pogány jelképrendszer miként áll a keresztény szimbolika szolgálatába. (A bor Krisztus vére, Jó Pásztor Krisztus szimbóluma) Jobbra: Krisztus jeruzsálemi bevonulásának legkorábbi ábrázolása az ókeresztény művészetben.

22 Nagyobb számban maradtak ránk kőkoporsók (szarkofá-gok), amelyeket gazdagon díszítettek domborművekkel. A domborműveket elfogadták a templomokban, mivel a festészethez áll közelebb. Felső szarkofágon a Passiót ábrázoló szarkofág oszlopokkal elválasztott jelenetei: Krisztus vállán a kereszttel, megkoronázása a töviskoszorúval, középen a virágkoszorús keresztben Krisztus nevének görög anagrammája, jobbra Krisztus Pilátus előtt és Pilátus mossa kezeit. Lent: a Jó Pásztor-szarkofág ezzel szemben nagyon jól mutatja, hogy a teljesen pogány jelképrendszer miként áll a keresztény szimbolika szolgálatába. (A bor Krisztus vére, Jó Pásztor Krisztus szimbóluma) Jobbra: Krisztus jeruzsálemi bevonulásának legkorábbi ábrázolása az ókeresztény művészetben. Vissza a képhez

23 Mozaikok: Justinianus mozaik (Ravenna)
A kor legfontosabb technikája a mozaik volt. A VI. sz.-ban császári székhellyé lett Ravenna volt a bizánci művészet nyugati központja. A San Vitale mozaikjai a bizánci művészet legkiemelkedőbb alkotásai. Portréja, amellett, hogy Justinanus udvarának ragyogását mutatja be, a korabeli portrékészítés mesterműve is. Az arcképen a császár gondterheltnek tűnik, míg a vele szemben levő falon Theodora császárné és udvarhölgyeinek arca büszkeséget és kifinomultságot tükröz.

24 A kor legfontosabb technikája a mozaik volt.
A VI. sz.-ban császári székhellyé lett Ravenna volt a bizánci művészet nyugati központja. A San Vitale mozaikjai a bizánci művészet legkiemelkedőbb alkotásai. Portréja, amellett, hogy Justinanus udvarának ragyogását mutatja be, a korabeli portrékészítés mesterműve is. Az arcképen a császár gondterheltnek tűnik, míg a vele szemben levő falon Theodora császárné és udvarhöl-gyeinek arca büszkeséget és kifinomultságot tükröz. A Justininianus mozaikkal szemben felesége Theodora császárné és kísérete látható ugyanolyan pompás megfogalmazásban, mint az előbbi. Ezen a felvételen (következő kép) némi bepillantást nyerhetünk a San Vitale templom belső terének káprázatos megmunkálására. Ezek a mozaikképek telt, meleg színeikkel csodálatosan ragyognak, fényük betölti az egész templomot.

25 Ravenna, San Vitale templom részlete Theodora császárné és kísérete
A Justininianus mozaikkal szemben felesége Theodora császárné és kísérete látható ugyanolyan pompás megfogalmazásban, mint az előbbi. Ezen a felvételen némi bepillantást nyerhetünk a San Vitale templom belső terének káprázatos megmunkálására. Ezek a mozaikképek telt, meleg színeikkel csodálatosan ragyognak, fényük betölti az egész templomot.

26 Theodora császárné (San Vitale templom mozaikja)
St. Apollinare (San Apollinare in Classe apszisának mozaikjáról)

27 Plasztikusság, antik hagyományok
Háromkirályok egyike Plasztikusság, antik hagyományok (San Apollinare Nuovo mozaikjai közül)

28 Festészet Bizánci képromboló Illusztráció a Hlodovi Zsoltároskönyvből
Kezdetben mindenféle képet ki akartak tiltani a templomból Bizánci képromboló lefesti a Krisztus-képet. Illusztráció a Hodovi zsoltároskönyvnek nevezett bizánci kódexben. (I. sz. 900-ból) A vita, hogy lehetséges-e a művészetet vallási célokra felhasználni, Európa egész történetének alakulására kihatott. A görög ajkú keletrómai birodalomban, melynek fővárosa Bizánc (a későbbi Konstantinápoly) volt, nem ismerték el a latin pápa főhatóságát. Az egyik párt minden képet ki akart tiltani a templomból. Ezek a képrombolók 754-ben felülkerekedtek, és könyörtelenül kiparancsolták a keleti egyház minden templomából a festményeket, sokat el is pusztítottak.

29 Bizánci képromboló lefesti a Krisztus-képet.
Illusztráció a Hlodovi Zsoltároskönyvnek nevezett bizánci kódexben. (I. sz. 900-ból) A vita, hogy lehetséges-e a művészetet vallási célokra felhasználni, Európa egész történetének alakulására kihatott. A görög ajkú keletrómai birodalomban, melynek fővárosa Bizánc (a későbbi Konstantinápoly) volt, nem ismerték el a latin pápa főhatóságát. Az egyik párt minden képet ki akart tiltani a templomból. Ezek a képrombolók 754-ben felülkerekedtek, és könyörtelenül kipa-rancsolták a keleti egyház minden templomából a festményeket, sokat el is pusztítottak.

30 „Ami az olvasni tudóknak az írás, a tudatlan szemlélőnek ugyanez a festészet” (Nagy Gergely pápa, 6. sz. vége) Egyszerű, érthető festésmód. Célja: a tanítás Bár az életnagyságú szobrokat minden jámbor keresztény ellenezte, a festett képekről megoszlottak a vélemények. Volt, aki azt mondta, hogy a kép nagyon is hasznos, mert eszükbe idézi a híveknek, amit a gyülekezetben tanultak. Ez a felfogás főleg a birodalom nyugati, latin részén talált hívekre. Ha tanításra akarták felhasználni a képeket, akkor érthető és egyszerű módon kellett ábrázolni a bibliai történeteket, lehántva mindent, ami a figyelmet a szent mondanivalóról eltérítheti. A művészek eleinte a rómaiak stílusát követték, de mindinkább egyszerűsítették a formát, úgy, hogy végül már csak a puszta lényeg maradt. Jó pásztor freskója

31 Bár az életnagyságú szobrokat minden jámbor ke-resztény ellenezte, a festett képekről megoszlottak a vélemények. Volt, aki azt mondta, hogy a kép nagyon is hasznos, mert eszükbe idézi a híveknek, amit a gyülekezetben tanultak. Ez a felfogás főleg a birodalom nyugati, latin részén talált hívekre. Ha tanításra akarták felhasználni a képeket, akkor érthető és egyszerű módon kellett ábrázolni a bibliai történeteket, lehántva mindent, ami a fi-gyelmet a szent mondanivalóról eltérítheti. A mű-vészek eleinte a rómaiak stílusát követték, de mindinkább egyszerűsítették a formát, úgy, hogy végül már csak a puszta lényeg maradt.

32 Pantokrator (Mozaik, Hagia Sophia)

33 Monreale-i dóm apszisa (Szicília)
„A világ legszebb temploma” „Az aranytemplom”, ez a meseszerű épület, egy keresztény normann király (II. Vilmos) álmának megdicsőülése. 1174-ben tették le a templom alapkövét. A főhajó, a kereszthajó és az apszisok minden falát teljes egészében arany-mozaik borítja, ennek összes felülete 6340 m2. A felső mozaiksoron az Ó-Testamen-tum, az alsó sorban az Új-Testamentum jelenetei láthatók. A mozaikok bizánci és velencei kézműves mesterek munkája a XII. és XIII. századból.

34 Monreale-i dóm apszisában a pantokrator

35 Szentháromság ikon Az ikonokról
Az új művészet alkotásaiban kétségtelenül van valami merevség, ridegség. A mozdulat és kifejezés mesteri ábrázolását - ami a görög művészek büszkesége volt, és még a rómaiaknál sem hiányzik teljesen - hiába keresnénk. A mesterek jól ismerték a görögök eredményeit, pontosan tudta, hogyan kell a köntös redőit elrendezni, ha a test formáit érzékeltetni akarja alatta. Tudta, hogyan kell különbözőszínű köveket összekeverni, hogy megkapjuk a testszínt és a sziklák színét. Jelezni tudta az árnyékot a földön, a rövidülés problémáit is könnyen megoldotta. Ami kezdetlegességnek látszik, az nagyon is tudatos: a művész a lehető legegyszerűbben közli mondanivalóját. Az ábrázolás világosságának egyiptomi elvét újítják fel, igen nagy erővel, mert az egyház szigorúan megkövetelte a világosságot, az érthetőséget. De ezek a formák nem a primitív művészet egyszerű formái, hanem azok, amelyeket a fejlett görög festészet teremtett meg. Így lesz a középkori keresztény művészet a kezdetlegességnek és a rafinált mesterfogásoknak különös keveréke. A művész nem érzi szükségét, hogy az előírt sémát a valósághoz mérje, nem indul felfedező utakra, nem töri a fejét azon, hogyan ábrázolja az emberi testet, hogyan éreztesse a teret. De azért felhasználja a régebbi mesterek eredményeit. A görög és római mesterek óriási tőkét halmoztak fel számára ülő, álló, lehajló, elbukó alakokban, volt miből válogasson. Lemásolhatta és beleilleszthette új meg új összefüggésekbe azt, amire éppen szüksége volt. De a cél annyira más volt, mint akkor, hogy nem csoda, ha az alakok a felületes szemlélőnek nem árulják el klasszikus származásukat. Az ikonokról

36 Az ikon művészet alkotásaiban kétségtelenül van valami merevség, ridegség. A mozdulat és kifejezés mesteri ábrázolását - ami a görög művészek büszkesége volt, és még a rómaiaknál sem hiányzik teljesen - hiába keresnénk. A mesterek jól ismerték a görögök eredményeit, pontosan tudta, hogyan kell a köntös redőit elrendezni, ha a test formáit érzékeltetni akarja alatta. Tudta, hogyan kell különböző színű köveket összekeverni, hogy megkapjuk a testszínt és a sziklák színét. Jelezni tudta az árnyékot a földön, a rövidülés problémáit is könnyen megoldotta. Ami kezdetlegességnek látszik, az nagyon is tudatos: a művész a lehető legegyszerűbben közli mondanivalóját. Az ábrázolás vilá-gosságának egyiptomi elvét újítják fel, igen nagy erővel, mert az egyház szigo-rúan megkövetelte a világosságot, az érthetőséget. De ezek a formák nem a primitív művészet egyszerű formái, hanem azok, amelyeket a fejlett görög fes-tészet teremtett meg. Így lesz a középkori keresztény művészet a kezdetleges-ségnek és a rafinált mesterfogásoknak különös keveréke. A művész nem érzi szükségét, hogy az előírt sémát a valósághoz mérje, nem indul felfedező utakra, nem töri a fejét azon, hogyan ábrázolja az emberi testet, hogyan éreztesse a teret. De azért felhasználja a régebbi mesterek eredményeit. A görög és római mesterek óriási tőkét halmoztak fel számára ülő, álló, le-hajló, elbukó alakokban, volt miből válogasson. Lemásolhatta és beleilleszt-hette új meg új összefüggésekbe azt, amire éppen szüksége volt. De a cél any-nyira más volt, mint akkor, hogy nem csoda, ha az alakok a felületes szemlélő-nek nem árulják el klasszikus származásukat.

37 Ikonok A Vlagyimiri Istenanya XII. század első fele
Amikor ismét a képtisztelők tábora került hatalomra, templomi festmények már nem a szent történeteket szemléltető ábrák voltak a hívek szemében, hanem a földöntúli világ misztikus tükörképei. Éppen ezért nem is engedte a keleti egyház, hogy a művész a maga elgondolása szerint mutassa be az alakokat, jeleneteket. Az Istenanya nem lehetett akármilyen fiatal asszony a gyermekével, ha mégolyan szépen festették is meg. Ikonnak, szentképnek csak a hagyomány szentesítette típusokat fogadhatták el. A vége az lett, hogy Bizáncban majdnem éppen olyan szigorúan ragaszkodtak az előírásokhoz, mint a régi Egyiptomban. Az ikonfestésnek ezeket a szabályait évszázadokon át betartották, s a mai ikonfestők is betartják. Szabályozott volt Szűz Mária ábrázolása is. Néhány típusa alakult ki, és csak ezeket volt szabad ismételni. Ilyen volt például: a „védőkendős Istenanya”, az „Istenanya gyülekezete” és a „néked örvendezik minden teremtmény” típusú Mária és Jézusábrázolás, valamint a képünkön látható „gyengéd Istenanya” képtípus. De szabályok szerint kell festeni az Istenanya arcának arányrendszerét, az arca két oldalán redőkbe rendeződő fátyolt, a ruharedők mértani rendjét stb. XII. század első fele

38 Amikor ismét a képtisztelők tábora került hatalomra, templomi fest-mények már nem a szent történeteket szemléltető ábrák voltak a hívek szemében, hanem a földöntúli világ misztikus tükörképei. Éppen ezért nem is engedte a keleti egyház, hogy a művész a maga elgondolása szerint mutassa be az alakokat, jeleneteket. Az Istenanya nem lehetett akármilyen fiatal asszony a gyermekével, ha mégolyan szépen festették is meg. Ikonnak, szentképnek csak a hagyomány szentesítette típusokat fogadhatták el. A vége az lett, hogy Bizáncban majdnem éppen olyan szigorúan ragaszkod-tak az előírásokhoz, mint a régi Egyiptomban. Az ikonfestésnek ezeket a szabályait évszázadokon át betartották, s a mai ikonfestők is betartják. Szabályozott volt Szűz Mária ábrázolása is. Néhány típusa alakult ki, és csak ezeket volt szabad ismételni. Ilyen volt például: a „védőkendős Istenanya”, az „Istenanya gyülekezete” és a „néked örvendezik minden teremtmény” típusú Mária és Jézusábrázolás, valamint a képünkön látható „gyengéd Istenanya” képtípus. De szabályok szerint kell festeni az Istenanya arcának arányrendsze-rét, az arca két oldalán redőkbe rendeződő fátyolt, a ruharedők mértani rendjét stb.

39 Ötvösművészet Az ötvösművészet számunkra legbecsesebb műve Szt. István koronája. A korona története elég kalandos, és sok legenda, történet és tudományos kutatás tárgya. Régebbi kutatások két koronáról beszélnek abroncsról és keresztpántról. Korábban úgy tudtuk, hogy a Szent Koronát II. Szilveszter pápa készíttette Boleszló, lengyel király részére, de álmában azon isteni üzenetet kapta, hogy e koronát Istvánnak, a magya-rok nagyfejedelmének kell adnia, aki azt Istennek tetsző cselekedeteivel kiérdemel-te. Az abroncs zománcképeinek egyike Géza királyunkat ábrázolja, melynek görög nyelvű feliratán ez áll: Geobicás, Turkia Istenben hívő királya. Az újabb kutatások szerint lehetetlen elvá-lasztani a két részt, azok egy időben, egy helyen készültek.

40 Iniciálé A kézzel írott kódexek egy-egy fejezetének első betűje nagyobb méretű és díszítése kiemeli a szövegből. A díszítés néha önálló illusztráció is egyben. Utal a fejezet tartal-mára, összegzi a fe-jezet mondanivalóját.