Alkoholizmus, önsegítés, felépülés

Az előadások a következő témára: "Alkoholizmus, önsegítés, felépülés"— Előadás másolata:

1 Alkoholizmus, önsegítés, felépülés
Nagy Zsolt addiktológiai konzultáns KGRE 2012/2013 tavaszi félév

2 Az előadás témái: Az alkoholbetegség jellemzői
A magyarországi alkoholhelyzet Tévképzetek az alkoholizmusról Az önsegítés, és az Anonim Alkoholisták programjának filozófiája

3

4

5

6 Alkoholhasználat Alkoholprobléma nincs könnyű mérsékelt erős Alacsony
Kockázatú ivó Kockázati ivó probléma-ivó függő súlyos mérsékelt Alkoholprobléma kicsi nincs (Fleming 1995)

7 Az alkoholfogyasztás átlagos gyakorisága Magyarországon
Férfiak Nők Naponta iszik 21.7 2.9 Hetente többször iszik 9.5 1.3 Hétvégén iszik 11.1 3.5 Havonta 1-2 alkalommal iszik 35.3 45.2 Soha nem fogyaszt alkoholt 22.4 47.1

8

9 Az alkoholizmus

10 Az alkoholizmus betegségfelfogása
Primér Krónikus Progresszív Halálos Gyógyíthatatlan, de kezelhető és tünetmentesen tartható A tagadás betegsége A magány betegsége Családi betegség, vagyis Megbetegíti a környezetet is

11 Goffman A titok típusai
Stratégiai titok: a csoport azért rejti el, hogy nehogy ellene felhasználják azt Belső titok : ennek a birtoklása jelzi, hogy valamely csoporthoz tartozik az egyén Sötét titok: aminek feltárása/kiderülése az adott személy „homlokzatának” összeomlását vonja maga után (társadalmi öngyilkosság)

12 Az alkoholbetegség formái
Szokványos, vagy általános alkoholbetegek Folyamatosan szoknak hozzá az alkoholhoz a szociális-, vagy probléma ivástól a kóros iváson át kb év alatt. A folyamatban vannak illetve lehetnek szünetek is (mérséklési próbálkozások) de az ivás folytatódik, a tolerancia nő, és kialakul az italtól való kémiai függés.

13 Szinten tartó alkoholbetegek
Ez a betegségforma első látásra kevésbé feltűnő, de különösen veszélyes állapot, mivel könnyen becsapja magát a beteg, aki talán soha nem részegedik le, de az alkohol szinte folyamatosan jelen van a szervezetében. Nála igaz a megállapítás: „engem senki nem látott részegen” – de józanul sem! Képtelen meglenni az alkohol nélkül, nem tud szünetet tartani, mert megjelennek a hiánytünetek (pl. kézremegés, ingerültség). Idővel az ő toleranciája is növekszik és az egész napi összmennyiség tetemes is lehet.

14 („gépszíjas vagy kamikaze”-ivók)
Periodikus ivók („gépszíjas vagy kamikaze”-ivók) Azok a betegek tartoznak ebbe a csoportba, akiknek időszakosan ellenállhatatlan vágyuk támad az ivásra és ámokfutás szerűen mértéktelenül isznak néhány napig, vagy esetleg hosszabb ideig, de ezután viselkedésük egy ideig ismét „normális” lesz. Ők az ún. havi vagy negyedévi részegek. Az ivási időszakok előtt erős lehangoltság, depresszív tünetek figyelhetők meg. Megtévesztő viszont, hogy az ivási periódus utáni viselkedése nem feltűnő, ezért a család és környezete számára érthetetlenek az ivási rohamok.

15 Az alkoholbetegség progressziója

16

17 Közkeletű tévképzetek az alkoholizmusról
„Ebben az országban mindenki iszik”. „Ez csak akaraterő kérdése”. Nekem volt egy …..-m, aki minden reggel megivott … felest, napközben meg … liter bort, de soha senki nem látta részegen, és … évig élt. Akkor ő most alkoholista? Két év absztinencia után gyógyultnak tekinthető, és megpróbálkozhat az ivással. Az lesz majd a valódi gyógyulás, ha meg tud inni egy pohár bort.

18 Vége az 1. résznek

19 Az önsegítés Önsegítésről akkor beszélünk, ha az egyén olyan cselekvéseket hajt végre, amelyek a saját szellemi, lelki és szociális állapotára nézve építő jellegűek, pozitív, előrehaladó irányt, fejlődést jelentenek a számára.

20 „Olyan kis és nagy csoportos struktúrában megvalósuló együttműködési formák sokasága, melyekben rendszerint hasonló személyes problémákkal küszködő emberek szerveződnek azért a közös célért, hogy közös igényüket kölcsönös egymásnak nyújtott segítés révén kielégítsék, és olyan változást hozzanak létre magukban, és/ vagy környezetükben, amely által az addig megoldatlan problémájuk megoldódik. Az ilyen csoportok kezdeményezői és tagjai felismerték, hogy szükségleteiket nem tudják sem önerőből, sem a meglévő humán szervezetek, szociális intézmények révén kielégíteni."

21 Dr. Buda Béla Az önsegítés lényege az érintettek kezdeményezésére kialakuló sorstársi összefogás valamilyen azonos vagy közös, lényegében megváltoztathatatlan bajban, problémában, melynek jegyében kis létszámú csoportok rendszeresen összejönnek gondjaik megbeszélésére, s ha lehet, enyhítésére. A csoport-formáció típusos tevékenysége a beszélgetés, a csoportos kapcsolati háló és egymás támogatása. (…) Az önsegítő csoportok hatása az önértékelésre, a megküzdési képességre, a hangulati állapotra és az aktivitásra meglepően jelentős, felülmúlja az eddig ismert szervezeti segítés hatásfokát.

22 Jellemzői: „Single issue” jelleg Ingyenesség Önszervezés Hierarchiamentesség, informális jelleg Demokratikus irányítás Nyitott, befogadó szemlélet Élmény- és sorsközösség Közös célok

23 Névtelen Alkoholisták
Anonim Alkoholisták Névtelen Alkoholisták Alcoholics Anonymous A.A.

24 Bill W. és Dr.Bob

25 Az Anonim Alkoholisták jelvénye

26 Az Anonim Alkoholisták meghatározása
Az Anonim Alkoholisták olyan férfiak és nők közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és reményüket, azért, hogy megoldhassák közös problémájukat, és segíthessenek másoknak felépülni az alkoholizmusból. A tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. Az A.A. tagság nem jár illetékkel vagy díjjal, mi önellátók vagyunk saját hozzájárulásainkból. Az A.A. nem szövetkezik semmiféle szektával, felekezettel, szervezettel vagy intézménnyel, nem politizál; nem kíván semmiféle vitába bocsátkozni, nem támogat, és nem ellenez semmilyen ügyet. Elsődleges célunk józannak maradni, és segíteni más alkoholisták józanodását.

27 Spirituális betegség – spirituális gyógymód
Az AA 12 lépéses felépülési programjának összefoglalása Az AA 12 lépése 1. Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az alkohollal szemben –, hogy életünk irányíthatatlanná vált. 2. Eljutottunk arra a hitre, hogy egy nálunk hatalmasabb Erő helyreállíthatja lelki egészségünket. 3. Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket a saját felfogásunk szerinti Isten gondviselésére bízzuk. 4. Félelem nélkül mélyreható erkölcsi leltárt készítettünk magunkról. 5. Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársuknak hibáink valódi természetét. 6. Teljességgel készen álltunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket mindezektől a jellemhibáktól. 7. Alázatosan kértük őt hiányosságaink felszámolására. 8. Listát készítettünk mindazokról, akiknek valaha kárára voltunk, és hajlandóvá váltunk mindnyájuknak jóvátételt nyújtani. 9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk nekik, ahol lehetséges volt, kivéve, ha ez sérelmes lett volna rájuk, vagy másokra nézve. 10. Folytattuk a személyes leltár készítését, és haladéktalanul beismertük, amikor hibáztunk. 11. Igyekeztünk ima és meditáció útján elmélyíteni tudatos kapcsolatunkat a saját felfogásunk szerinti Istennel, csak azért imádkoztunk, hogy felismerjük velünk kapcsolatos akaratát, és hogy legyen erőnk a teljesítéséhez. 12. E lépések eredményeként spirituális ébredést éltünk át, megpróbáltuk ezt az üzenetet alkoholistákhoz eljuttatni, és ezeket az elveket életünk minden dolgában érvényre juttatni. A tehetetlenség beismerése és egy Felsőbb Erőnek történő önátadás (1-3. lépés) Önvizsgálat (4. lépés) A jellemhibák megvallása, kiküszöbölése (5-7. és 10. lépés) Jóvátétel (8-9. lépés) A Felsőbb Erővel való kapcsolat elmélyítése (11. lépés) Üzenetátadás a még aktív alkoholistáknak (12. lépés) 27

28 Az AA felépítése, működése
Szervezeti, működési jellemzők Az AA 12 hagyománya 1. Közös boldogulásunk álljon az első helyen, személyes felépülésünk az A.A. egységétől függ. 2. Csoportügyekben egyetlen abszolút tekintély létezik – egy szerető Isten –, aki csoporttudatunkban megnyilvánulhat. Vezetőink csupán bizalmunkat élvező szolgálattevők, nem pedig irányítók. 3. Az A.A.-tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. 4. Legyen minden csoport független, kivéve azokat az ügyeket, amelyek más csoportokat, vagy az A.A. egészét érintik. 5. Minden csoport egyetlen, elsődleges célja az, hogy eljuttassa üzenetét a még szenvedő alkoholistához. 6. Egy A.A.-csoport soha ne adja pénzét, nevét vagy támogatását semmilyen kapcsolódó intézménynek vagy külső vállalkozásnak, nehogy a pénzzel, tulajdonnal és presztízzsel kapcsolatos problémák eltérítsék elsődleges céljától. 7. Minden A.A.-csoport legyen teljesen önfenntartó, hárítsa el a külső hozzájárulásokat. 8. Az Anonim Alkoholisták Közössége maradjon mindig nemhivatásos, bár szolgálati központjaink alkalmazhatnak hivatásos szakembereket. 9. Az A.A. maga soha ne szerveződjék, de alakíthatunk szolgálati testületeket vagy bizottságokat, amelyek közvetlen felelősséggel tartoznak azoknak, akiket szolgálnak. 10. Az Anonim Alkoholisták Közösségének nincs véleménye külső ügyekről, ezért az A.A. név soha ne legyen bevonható nyilvános vitába. 11. A nyilvánossághoz való viszonyunk alapja elsősorban a vonzerő, nem a reklám. Személyes névtelenségünket mindig meg kell őriznünk a sajtóban, a rádióban és a filmekben. 12. Hagyományaink spirituális alapja, a névtelenség mindig emlékeztet bennünket arra, hogy az elvek előbbre valók az egyes személyeknél. Önfenntartó, nem hivatásos közösség Egyetlen üggyel foglalkozik 10-20 fős (az USA-ban nagyobb), autonóm csoportokból épül fel Nincs nyilvántartás a tagságról Nincs intézményesített hatalmi struktúra Egalitárius A tisztségek szolgálatok Rotáció Nincsenek kötelező előírások Nincsenek szankciók 28

29 Az AA szemléletmódja Antze (1987): totemisztikus vonás: egyetlen szer köré szerveződik (tabu) De: nem antialkoholista mozgalom Programja a protestantizmusban gyökerezik (Oxford Csoport), de nem kötődik egyetlen valláshoz sem Pragmatikus szemlélet: „Működik.” Hit és tudás ellentmondásának feloldása Spirituális szemlélet Vallási semlegesség Alkoholista ego Felsőbb erő Lelki fejlődés 29

30 Identitás, élettörténet
Van Gennep (1909) nyomán: az alkoholizmus beismerése egy átmeneti rítusnak tekinthető, amelyben a beavatandót új státusszal ruházzák fel, új identitást kap Cain (1991) konstrukcionizmusa: Az alkoholizmus az „én” része, ezért a felépülés a régi identitás diffúzióját és új identitás felépítését igényli Az identitásváltoztatás eszköze az AA sztori elsajátítása A józanodó személy ivó nem-alkoholistából nem ivó alkoholista lesz Az AA sztori tipikus struktúrája (Cain 1991) Szociális ivóként kezdte vagy kezdettől alkoholista volt Az ivás előrehaladása, negatív következmények megjelenése Az ivás mégis folytatódik, még rosszabb minden Az alkoholista mindezt azzal igazolja, hogy a körülményeket vagy másokat vádol, vagy megmagyarázza, hogy miért segít az ivás. A nyomás alól szabadul meg az ital révén, vagy magabiztosságot ad Az emberek elkezdik visszajelezni, hogy problémája van az ivással, és talán az AA-t ajánlják Visszautasítja, bár talán kapcsolatba lép az AA-val Azt gondolja, hogy az alkoholisták részeges csavargók, de ő nem az, tehát az AA-nak nem lesz számára mondanivalója Folytatja az ivást A kontrollért folytatott küzdelme elbukik Eléri a mélypontot, felismeri tehetetlenségét, és komolyan megpróbálja az AA-t Felismeri, hogy a tagok éppen olyanok, mint ő Az alkoholistáról alkotott definíciója a részeges csavargóról átváltozik betegségtől sújtott hétköznapi emberré A történet azzal végződik, hogy az AA mit tett érte, és most milyen az élete 30

31 Az Anonim Alkoholista narratíva
Kóros ivás  Elszigetelődés  Mélypont  Kísérletezés (a megoldás keresése)  Csatlakozás az A.A.-hoz  Felépülés és „józan élet”  Hála Kulturális történet-modell: A tékozló fiú hazatérése Magyarázat: Betegség Kezelés: Növekvő alázat, azonosulás más alkoholistákkal, beilleszkedés a közösségbe Erkölcsi ítélet: nem bűnös, hanem egy betegség áldozata A „Gonosz”: az egyén kevélysége (hübrisz) A „Jó”: közösség

32 Rembrandt 1669

33 Arthur W Frank A szenvedés pedagógiája
A felépülés kezdete egyfajta „coming out” – az alkoholista identitás bevallása. Közös(ségi) identitás részesévé válni egy közös történetben való részvétel által. Betegségnarratívák: 1. Restitúciós (helyreállítási) narratíva 2. Káosz narratíva (nincs felépülés) 3. Keresés narratíva (archetipikus utazás) Rohr, Campbell, Keen

34 A felépülés folyamata Párhuzamok Turner (1969) zambiai kutatásaival
„A szenvedés közössége” ndembuknál az isoma termékenységi rítusban: a gyógyítás szakértője korábban maga is elszenvedte a csapást Az elrejtett kártékony, a megjelenítés, feltárás (ku-solola) pedig félig már meg is szünteti a csapást (vö. megosztás, sharing) Zwora (2001) a 12 lépést elemezte Self (belső én) Person (szociális cselekvő, morális lény) Az AA a Personon keresztül gyógyítja a Selfet: egy morális közösség részévé teszi Ez csak egy oldala a folyamatnak, az AA a betegség mindhárom szintjét kezeli: Test kezelése: teljes absztinencia Izoláció, lelki fájdalom, gondolkodásmód kezelése: támogató közösség, doktrinák Spirituális (morális) betegség: lelki fejlődés, kapcsolat a Felsőbb Erővel Bateson (1971) az „önátadás” egy felsőbb erőnek episztemológiai korrekció izolált, a világgal versengő ego ego mint egy nagyobb rendszer része Wilcox (1998) Az az alkoholista ivása Batesonnál a hibás gondolkodásmód, attitűdök kényszerű korrekciója Ha megváltozik a gondolkodásmód, nincs szükség korrekcióra, megszűnik az iváskényszer Az AA tagok átlépnek az izolációból a másokkal összekapcsoltság állapotába Az alkoholista gondolkodás korrekciója lényegében szeretni tanulás 34

35 Kvalitatív kutatások az AA-val kapcsolatban
Dialogikusan építkező, az egymás történeteire tett utalások révén összerendeződő társas valóság (Arminen,1998) - Kontroll, Felsőbb Erő és spiritualitás – a szelf kibernetikája (Bateson, 1972). A felépülés episztemiológiai váltás, amelyben a szelf egy nagyobb entitás részeként értelmeződik (közösség, Felsőbb Erő, univerzum stb.) A megadás teszi lehetővé, hogy a korábbi ellenállás és harc újfajta erőforrássá változzék. Ez a másodfokú változás (Watzlawick), a „kétszer születés”. - Narratív irányzatok: a tipikus AA narratíva (Cain, 1991) V. Hanninen and A. Koski-Jannes (2002) A felépülők narratíváinak célja, hogy a személy koherenciát teremtsen az életében, értelmezni tudja saját függőségét és felépülését, mindezt saját kulturális tradícióinak megfelelően. (A tékozló fiú) - Etnográfiai irány (Denzin, 1987) : az alkoholista a verbális megtérő (verbal convert); a függőséget az allergia analógiájára értelmezik Kontrollvesztés, spirituális üresség. A józanság több, mint absztinencia: az értelem keresése és az életminőség jelentősége. A józan beszédkód, a „kegyelem kódja” („code of grace”): individualizmus helyett személy- a közösségben; töredezett, trauma-szabdalt narratíva helyett az élettörténet folyamatossága; kontrollfétis helyett a kontroll feladása. Középpontban a spiritualitás.

36 Parrhezia, vallomástévő, tanúságtévő kultúra
Az igazság feltárása, a parrhezia a manipulatív diskurzus ellentéte: olyan beszédmód, amelyben a beszélő egy tekintélyszemély, vagy éppen a társadalmi többség felé irányuló kritikájában saját személyes viszonyát fogalmazza meg az igazsághoz. Mindent kimond, amit igaznak hisz A parrhezia gyakorlója kockázatot vállal az általa megismert igazság kimondásával, ugyanakkor ezt erkölcsi kötelességének tartja. A parrhezia célja nem mások ostorozása, hanem a problémák kimondása és megoldása társadalmi válsághelyzetekben. (Foucault, 1983).

37 Spiritualitás A 12-lépéses csoportok tagjai, mint vallástalan hívők A spiritualitás a 12-lépéses programok alapja, az emberi tapasztalat univerzális dimenziója, a kreativitás forrása, amely egyfelől a személyes élményekben, másfelől a közösségi létben és hagyományokban gyökerezik. Úgy éljük át, mint önmagunkkal való bensőséges kapcsolatot, ami ugyanakkor egy más, transzcendens realitásba kapcsol be bennünket. A spiritualitás az élet céljával, jelentőségével, értelmével, az igazság keresésével és az értékekkel, mindenekfelett pedig a reménnyel, a bizakodással kapcsolatos. (Cook 2004, ). Ellison (1983) szerint a spiritualitás az élet igenlése: kapcsolat Istennel, önmagunkkal, a közösséggel és a környezetünkkel. (Ellison, 1983) A függőség medikalizálásának, egyben gyógyszer nélküli kezelésének paradoxona: két ellentétes irányú paradigma együttes érvényesülése. Az AA „radikális biológiai betegségelméletet fogad el ideológiának, de ezt csak az absztinencia biztosítására használja, egyébként minden szabálya és gyakorlata a társas hálózat által megerősített személyes autonómia erősítését célozza.” (Buda, 1992:84)

38 A 12 lépés által konceptuálisan keretezett mozgalmak átfogó célja egy sajátos akkulturációs folyamat elősegítése, melynek során a szenvedélybeteg megszabadul a manipulációs tagadásra épülő addikt viselkedésmintáktól és elsajátítja a személyközi kapcsolatokban nélkülözhetetlen dialogikus és reflektív mintákat. Az addiktív fogyasztói kultúra hatásaitól megszabadulva, a közösség biztonságos terében a kulturális újjászületés, a társas szerepek, egy új identitás és értékrendszer elsajátítása érdekében nyújtanak egymás számára segítséget a függők. A „közös gond” archetípusos világának átélése, az azzal való megküzdés narratív mintázata azonosítható a józanodás szimbolikus, átmeneti terében, ahol a „megosztásokon” keresztül artikulálódik az aktivitásra ösztönző szociális energia. (Mándi)

39 Diskurzus és kulturális kompetencia
Alapvető hiba, amikor egyik kultúrát egy másik kultúra terminusaiban próbálunk meg „olvasni”, értelmezni. Davies and Jansen (1998) : a 12-lépéses közösségek körüli félreértések abból származnak, hogy a szakemberek nem értik e közösség alapmetaforáit: ebből adódnak a durva negatív minősítések

40 Mit kínál az A.A.? Reményt. Sorsközösséget Közösségi tapasztalatot
Elfogadást Személyes támogatást. A józanodás egy járható, működő útját. Felépülési programot. Sorsfordulat lehetőségét.

41 Az A.A. jellemzői Értékközösség (Mérei) Narratív tudás Szolidaritás
Empowerment Szerepmodell Remény Elfogadás Alternatíva

42 Miért iszol? Egyén – „Te ittál” „Ezt kell tenned!” „Majd én kigyógyítalak” Akaraterő kérdése Van gyógyulás. Kontroll, irányítás Hübrisz Maszk, szerep Önmegtartóztatás Szárazság Hogyan ne igyunk? Közösség – „Mi józanodunk” „Nekünk ez működött” Felelős vagy magadért! Tehetetlenség Lehetséges a felépülés. Elengedés, megadás Alázat Személyes hitelesség Felépülés Józanság

43 Kockázatkeresés Hedonizmus Túlfogyasztás Önközpontúság Alázat Kontroll
Monológ Hatalom Önzés Törődésetika, felelősségvállalás önmagunkért és másokért Alázat Elengedés Dialógus Szolgálat Szolidaritás, bizalom

44 Mit nem tesz az A.A.? Nem kezdeményezi az alkoholista gyógyulását
Nem toboroz tagokat Nem kezdeményez vagy támogat kutatásokat Nem vezet jelenléti ívet vagy kórtörténetet Nem csatlakozik szociális intézmények „tanácsaihoz” Nem követi vagy befolyásolja tagjait Nem készít orvosi vagy pszichológiai diagnózist vagy prognózist Nem nyújt elvonási vagy ápolási szolgáltatásokat, kórházi ellátást és semmiféle orvosi vagy pszichiátriai kezelést Nem nyújt vallási szolgáltatásokat Nem biztosít lakást, élelmet, ruházatot, állást, pénzt vagy más szociális juttatásokat Nem nyújt háztartási vagy szakmai tanácsokat Nem fogad el pénzt szolgálataiért, vagy más juttatást nem-AA forrásokból Nem ad ajánlólevelet bíróságoknak, ügyvédeknek, társadalmi szerveknek, munkaadóknak stb.

45

46 Az A.A. 5 ajánlása Ne igyál! Járj rendszeresen gyűlésekre.
Legyen szponzorod. Dolgozz a lépéseken. Tégy a közösségért.

47 Az A.A. szemléletmódja Nem keresi az alkoholizmus okait.
A személyiség és a kapcsolatrendszer változását javasolja és segíti. Jelen és jövő-orientált, „Itt és most”, „Csak a mai nap” Edukatív, és probléma-megoldó. „Trial and error”, „best practice” Spirituális, nem vallásos program. Nem az alkohol ellen van, hanem a felépülés mellett.

48 Az A.A. kulcsfogalmai, alapértékei
Anonimitás Elfogadás Szeretet Törődés Támogatás Közösség Ingyenesség Hozzáférhetőség Névtelenség Szolidaritás Együttérzés Hála Szolgálat

49 Az A.A. módszerei Megosztás a gyűléseken
A 12 lépéses felépülési program gyakorlása Szponzorálás Segítő kapcsolati háló működtetése Szolgálat Üzenetátadás Ima, meditáció, napi leltár

50 Az A.A. hatótényezői Hitelesség, élményazonosság, modellhatás („nekem is sikerülhet”) Elfogadás, és remény nyújtása Biztonságos környezet, névtelenség Sorsközösségi támogatás, védőháló Egyenlőség (ajánlások, nem utasítások) Választás, döntés lehetősége Részvétel lehetősége a józanodók közösségében A józanság szabadsága

51 A magyarországi lassú elterjedés, korlátozott hatókör lehetséges okai
Kedvezőtlen társadalmi környezet (tagadás, stigma, egészségtudatosság hiánya, önszervező kultúra gyengesége) Szakmai ellenállás Belső problémák

52 A.A. irodalmak magyarul Nagykönyv 12 lépés, 12 hagyomány
Eljutottunk a hitre Józan élet Bill így látja „Add tovább” Az A.A. felnőtt korba lép Dr. Bob, és az öregfiúk

53

54 Elérhetőségek AA – Anonim Alkoholisták Alcoholics Anonymous Telefon: (+36) 1 / Postacím: 1536 Budapest, Pf Internet: (magyar), (angol),

55 Köszönöm a figyelmet! Nagy Zsolt www.addiktologus.hu 70 414 7683