Epocha, projekt, témahét

Az előadások a következő témára: "Epocha, projekt, témahét"— Előadás másolata:

1 Epocha, projekt, témahét
Gyakorlati tanácsok TÁMOP 3.1.4

2 3.1.4 Alapcél Központi fejlesztés hasznosítása
Az iskola modernizációja Ezen belül: A tanulói motiváció megteremtése, biztosítása, fenntartása A tanulási képességek fejlesztése Kultúra közvetítése A társadalmi együttműködés formái, eszközei kialakulásának, stabilizációjának elősegítése, támogatása

3 3.1.4. Kérdések, kétségek Menet közben autót szerelni? Év közben?
Óriási adminisztráció? Mi marad nekünk? Megint a szakértők kapják a pénzt? Stabilitás kell, nem változás? Tanári érdekeltség? Többletmunka, de miért? Továbbképzés, már megint- este, hétvégén? Ki helyettesítsen?

4 Ajánlások Egész iskolában szervezni Pontos pályázatkövetés
Elkülönített projektszervezet, érintett, motivált tanárok) Fenntarthatóságra figyelni, azt átvenni, amivel van azonosulás Az Educatio anyagaira építeni Tanári anyagi érdekeltség biztosítása Jó gyakorlatok átvétele

5 Epochális tanulás

6 Jellemzői Témakörökre szervezett ciklikus tanulásszervezési eljárás
Mindennapos közös munkára szervezett Az epocha különösen alkalmas a csoportmunkára, s ezen belül a közvetlen tanári támogatásra, ez teszi lehetővé, hogy egymástól alapvetően eltérő attitűdű, felkészültségű gyerek is megtanuljon együttműködni, s így van mód a hétköznapi munkába az integrált tanulásra A tanulói aktivitásra, a kooperatív technikákra a csoportmunkára, a probléma megoldásokra, esettanulmányokra, irodalom feldolgozásokra építve lehet csak órát tartani. Minden zárt téma végén egy nagyobb egységet összefoglalunk, lezárunk, s módot adunk a gyerekek számára, hogy összefüggően lássanak egy témát. Minden zárt téma végén egy nagyobb egységet összefoglalunk, lezárunk, s módot adunk a gyerekek számára, hogy összefüggően lássanak egy témát.

7 Hatása a tanulási folyamatra
Erősíti a tanulási motivációt Az ismeretek megszerzése, használat közben történik Egyéni munka helyett együttműködésre készteti a tanulókat, a közösség alapértékévé válik kivel lehet együtt dolgozni, kivel nem. Az iskolai közös mindennapi munka során a tanulás egyéni indítékai csoportmunkaként, a kortárscsoport aktív hatásaként jelennek meg. A csoportmunka valódi élményt, használható ismeretet jelent. A tematikus tanulás szintetizálásra ösztönöz, a gyakorlat közbeni tanulás gyorsítja az interiorizálást. Kikényszeríti a horizontális tanulást, hosszabb távon lehetetlenné teszi az órai munka tanulói elszabotálását. A folyamatos minden napi közös munka lehetővé teszi az iskolai és az egyéni tanulás közvetlen összehangolását. És az egyéni foglalkozást, hiszen a bevésés fázisa is bekerül a közös munkába A szakaszonként lezárt képzés rövid távú visszajelzést (kudarc, siker) tesz lehetővé, igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz A tanulóknak naponta kevesebb tantárgyuk van, viszont ezeket minden nap tanulják. Így egyrészt el tudnak mélyülni az anyagokban, másrészt nem maradnak magukra a felkészülés során. Az egyéni tanulás szerepe megváltozik, megnő a közös gyakorlás, a spontán elsajátítás aránya.

8 Tanári szerep és feladatváltozás
Egy tanár egy időben legfeljebb két epochális csoportot tud tanítani, velük viszont minden nap együtt van. Ez az idő alkalmas arra, hogy megismerje a gyerekeket – a gyerekek is őt, s valóban személyre szabott feladatokat, intenciókat, értékelést adjon. (egyszerre nem 200, hanem gyereket tanít) Kikényszeríti a szakmai megújulást Megváltozik a tanár szerepe, kinyilatkoztatóból, animátorrá, segítővé, szervezővé válik. Nem lehet sietni. De lemaradni sem, mert a zárt egységekben minden témakörnek eleje és vége van. A megszokott tananyag lemaradásnak nincs esélye. (bár a kollégák néha csodákra képesek) Megnöveli a tanári felelősséget a tanulók fejlődésében. A tanár nem adhatja fel feladatként amit nem tanított meg, a gyerek pedig együtt kell, hogy dolgozzon a többiekkel,

9 Nehézségei Megnöveli az iskolában töltött idejét a tanulóknak, korlátozódik az otthoni egyéni tanulásra fordított idő Hosszú idő a tanulók számára a 80 perces tanítási óra a megszokotthoz képest. Az epocha nélküli időszakban felejtődnek bizonyos ismeretek ( rutinok nem, lényeges elemek nem) A fix hosszúságú epochákban nehéz az eltérő időigényű témák tervezése. A csoportmunkának nagyobb a helyigénye Más térelrendezést igényel Nagyobb a zaj az órákon Gyengíti a pedagógusok tekintélyét, mivel kinyilatkoztatóból, segítővé válnak, így csökken a tanulók elfogadási készsége. Csak bizonyos tárgyak tanulására alkalmas (jellemzően a kultúraközvetítő, az átfogó, nagy műveltségi területet lefedő tárgyakra. Módszertani megújulást követel, nem lehet rutinból tanítani. Nincs előzetes szakmai tapasztalata a tanároknak Hiányoznak, illetve létrehozandók a taneszközök Jól felszerelt információs bázist igényel, az iskolai könyvtár, a sokféle folyóirat, a IKT eszközök, digitális tábla internet, digitális eszköztár. Költségigényesebb, mint a tradicionális tanítás

10 Ajánlások Nagy óraszámú alaptárgyakra
Nem duplaóra- jó gyakorlatokat érdemes megnézni Tematikus tervezés Egész iskolára kell tervezni- másképp nem összehangolható a tanári munkarend (osztálytanítós rendszerben lehet külön is) Van OKM által kiadott epochális tanterv Koop képzés kell a tanároknak

11 Moduláris tanulásszervezés
Az epochális- szakaszos tanulásszervezés egy- egy eleme, rendszerszerűen a legkönnyebben beépíthető a mai iskolai gyakorlatba Kiemelt célra érdemes szervezni Aminek nincs önálló tantárgyi kerete

12 Műveltségterület, integrált tantárgy
A tantárgy maga is műveltség terület (matematika, földrajz, természet-ismeret, társadalomismeret) Vannak központi kerettantervek

13 Projekt

14 Jellemzői Rövid távú célokra tervezett, összehangolt célvezérelt közös tevékenység Közös tanári- tanulói célkitűzések, közvetlen a tanulói motiváció A rejtett tanterv előtérbe kerül

15 Előnyei Valóságos feladatokat nyújt, növeli a tanulók önállóságát, autonómiáját Közvetlen, erős tanulói motiváció- sőt azonosulás a céllal Az együttműködés kényszer, fejleszti a toleranciát, empátiát Differenciált tanulói szerepvállalással. munkamegosztással eltérő sikeresélyeket biztosít Tevékenységen, tapasztalaton alapuló tanulás, képességfejlesztő hatású Növeli a természetes, spontán tanulás arányát Rövid távú eredmény, gyors visszajelzés Erősíti a tanulók felelősségtudatát, javítja döntésképességüket, s ezen keresztül önismeretüket Bevonja a tevékenységbe a tanulók iskolán kívüli idejét is Közvetlen egyéni és közösségi hasznosulás Tanári szerepváltás, közvetlen tanár- diák viszony Tanári együttműködést követel

16 Nehézségei Lényegesen több szaktanári előkészítő munkát igényel
A lexikális ismeretek bevésési szakasza gyengébb Felszínességre is ösztönözhet Időigényes, nagyon sok munkát követel tanártól, diáktól egyaránt Gyengíti a tanári tekintélyt Nehezen értékelhető az egyes tanulók tevékenysége, részvétele Megnövekszik a konfliktusok száma, új ismeretlen problémákkal kell szembesülni Kevés szakmai tapasztalat Nincs kialakult eszköztára Drágább, mint a tradicionális tanulás

17 Ajánlások Életkorhoz igazítva, gyerekekkel közösen
Iskolai hagyományok-előkészítése megszervezése Iskolában összehangolva beépítve a munkarendbe Szülők részvétele Helyi társadalom bevonása

18 Témahét Szociális kompetenciák,tantárgyközi területek,hagyományos iskolai tantárgyon kívül eső területek bevonása az iskolai feladatok közé Lehet projekt, vagy szimuláció Kapcsolódhat tantárgyhoz

19 3.1.4 Ajánlások Meglévő helyi tapasztalatok alkalmazása (erdei iskola)
Egész iskola együtt- beépítve az iskolai munkatervbe Jó gyakorlatok átvétele Együttműködés hálózatban

20 Elérhetőségek