A magyar sport helyzete előtt és után

Az előadások a következő témára: "A magyar sport helyzete előtt és után"— Előadás másolata:

1 A magyar sport helyzete 1989-1990 előtt és után
/Földesiné Sz. Gy. tanulmánya nyomán/

2 Szocialista sport Sajátos kül - és belpolitikai célok szolgálatában élsport kitüntetett szerepben Funkciói: Nemzetépítő Integrációs Védelmi Egészségügyi Társadalompolitikai Nemzetközi elismertető

3 1947 után MKP sportpolitikai programja
Kampányszerű rendezvények szovjet mintára Falusi sportpályák, Népstadion építése Élsport mindenek feletti támogatása Sportoktatás, sportpropaganda kiszélesítése Nemzetközi kapcsolatok ápolása a baráti országokkal Országos Sport Hivatal megalakulása 1948-ban

4 Szocialista sport Cél: a jó olimpiai szereplés
Szovjet mintájú tömegsportmozgalom megteremtése felülről szervezett, társadalmi kontrollt biztosító, pl. MHK A versenysport: szórakoztató, feszültség- levezető a „nép” számára, kiugrási lehetőség a versenyzők számára A versenysport jelenítette meg a nemzeti büszkeséget ↔ proletár internacionalizmus

5 Államosított sport állami szervezetekké minősítik át a sportklubokat, sportszervezeteket állami tulajdonba kerülnek a sportlétesítmények állami tulajdonba kerülnek a sportteljesítmények a sporttámogatás élsportosodik – a tömegsportra nem sok jut, „maradékelv” az utánpótlás nevelés kiemelt támogatása, a diákok szabadidősportjának elsorvadása a diáksport szervezetek is állami irányítás és ellenőrzés alatt állnak

6 Államosított sport ’50-es évek: az MSZMP tézisei a sportmozgalom számára Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) ’60-es évek: Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS): a társadalmi sport decentralizálása

7 Államosított sport 1973. OTSH újra centralizálás Cél:
a sportirányítás központosításának fokozása Létesítmény-ellátottság javítása Tömegsportban: helyi források és a lakosság hozzájárulásának növelése

8 Rendszerváltozás később és szűkebb körben kezdődik meg
Reformgondolatok: Végh A., Frenkl R., Moldova Gy., Zsolt R. Nem készül reform-koncepció 1986: ÁISH; 1989: a Sporttörvény előkészítése (Sporttudományos Tanács) 1989: OSH Szabadság ↔ A finanszírozási rendszer összeomlása; megindul a sportlétesítmények privatizációja 2002: „Fehér könyv”

9 Változások a sportban a rendszerváltozás hatására
társadalmasodás vs. államosítás finanszírozási vákuum vs. állami támogatás decentralizáltság vs. centralizáltság állami koncepció vs. párthatározatok nyugat felé orientálódás vs. Kelet felől jövő diktátumok

10 Problémák Funkcióváltás? Struktúraváltás? Túlpolitizáltság
Paternalizmus Re-centralizáció Elitváltás?

11 Irányítási rendszer 2004. Nemzeti Sporttanács /a Kormány mellett működő tanácsadó/javaslattevő testület Tagolt szervezeti struktúra: NSZSZ; FONESZ; Nemzeti Sportszövetség; MOB, Magyar Paralimpiai Bizottság +Sport közalapítványok