A terhesgondozás jogi vonatkozásai

Az előadások a következő témára: "A terhesgondozás jogi vonatkozásai"— Előadás másolata:

1 A terhesgondozás jogi vonatkozásai
Azért, hogy a terhesgondozás ne alakuljon át terhelt gondozássá

2 Terhelt gondozás megelőzésére
Felelősségi formák Kártérítési felelősség és kártérítések Önálló illetve együttes felelősség a terhesgondozásért orvos és intézmény között Szakmai felelősség-kártérítési felelősség A felelősségcsökkentés jogi lehetőségei A terhesgondozáshoz kapcsolódó felelősség jogszabályi háttere Terhesgondozás és szakmai protokollok, irányelvek Terhesgondozás és dokumentáció Terhesgondozással összefüggő speciális bírói gyakorlat ( UH, Down –kór és társai)

3 Felelősségi formák Személyi (mindig a tevékenységet végző):
etikai felelősség Fegyelmi, munkajogi felelősség Büntetőjogi felelősség Szolgáltatót (működési engedély címzettje)érinti: Működési felelősség (ÁNTSZ) Működtetési felelősség ( Felügyelet) Fogyasztóvédelmi típusú felelősség Egészségbiztosítási típusú felelősség Polgári jogi felelősség

4 Etikai felelősség Kamara vagy Megyei Etikai Tanács
30/2007 EüM rendelet, Orvosi Rendtartás alapján, 2007-től szakmai kérdésekben ritkább ( szakmai szabályszegés nem etikai vétség automatikusan) Etikai eljárás elsősorban tájékoztatási hiba miatt Etikai büntetések, eljárások Védőnőtől-orvosig bárki ellen indítható, akár magánszolgáltató, akár finanszírozottként jár el

5 Fegyelmi, munkajogi Fegyelmi felelősség csak közalkalmazottnál
Fegyelmi eljárás, büntetések. Munkajogi felelősség nem közalkalmazottnál a szerződés felmondása, rendkívüli felmondása nincs speciális eljárás Eljárás alapja nem megfelelő szakmai tevékenység is lehet. Áthárítás szabályai munkaviszony és közreműködői jogviszony esetén

6 Büntetőjogi felelősség
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Büntetőjogi felelősség sajátosságai Ártatlanság vélelme, konkrét elvárhatóság Szakmai szabály határai Kizárólagos okozat Tájékoztatás Büntetések Védőnőtől-orvosig bárki ellen indítható, akár magánszolgáltató, akár finanszírozottként jár el

7 Működési felelősség Szakmai minimumfeltételek /60/2003 ESzCsM rendelet) Általános szülészet-nőgygóyászat (amniocentézis, chorionboholy vizsgálat, mint terhesgondozási lépés) Genetikai tanácsadás Körzeti védőnői tevékenység IVF Terhesgondozás önálló minimumfeltételei? Működési engedély tartalma Szakmai szabályok ÁNTSZ, szakfőorvosi, OSZMK rendszerén keresztül Szankciók: figyelmeztetéstől-működési engedély visszavonásáig Minden szolgáltatót érinthet

8 Működtetési felelősség
Egészségbiztosítási Felügyelet Csak finanszírozott szolgáltatók Szakmai szabályok megszegése, minőségi követelményekkel ellentétes eljárás Szankció: bírság A szakvélemény más eljárásban is felhasználható

9 Fogyasztóvédelmi típusú felelősség
Terhesgondozási tevékenység is a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá is tartozik Minden szolgáltató ellen indulhat Pert elkerülő eljárások: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Békéltető Testület Betegjogi képviselő Közvetítő Tanács Panasz fenntartó, szolgáltató Felelősségbiztosító

10 Egészségbiztosítási felelősség
A jövő, a Pénztárakkal szerződött szolgáltatókat érinti Pénztár ügyfélszolgálata, ahol a beteg panaszkodhat- kötelező válaszadás Pénztár bejelentésre történő szakmai vizsgálat Bejelentéstől független ellenőrzés Pénztári műhiba Szankció-szerződésbontás

11 Polgári jogi felelősség
Leggyakoribb Minden szolgáltatót érinthet Szankció: Kártérítés Kártérítési felelősség jellemzői Vélelmezett felelősség Általában elvárható magatartás Nem kizárt okozat Elvárható gondosság tág fogalma Tájékoztatás fokozott jelentősége

12 Kártérítés Releváns az okozott kár nagysága, így ha károsodott gyermek születik a terhesgondozás is járhat magas kártérítéssel Nem vagyoni kártérítések és károsodás kapcsolata Széleskörű vagyoni kártérítések

13 Önálló vagy együttes felelősség?
Terhesgondozásnál mindig önállóan vizsgálják ki és milyen formában végezte Felelős lehet önállóan védőnő, terhesgondozó orvos, UH-t végző stb. Felelősség lehet önálló, de lehet egyetemleges is akár egymás között, akár a szülést levezető intézménnyel, közrehatás számítható aránya, vagy egymás között egyenlő Terhes-gondozó önálló felelősségét kezdeményezheti beteg ( felperes), de a későbbi szolgáltatók ( pl. szülést levezető kórház, mint alperes) is Nem munkaviszony esetén a szolgáltató felelőssége nem mentesít a szolgáltató és közreműködő közötti elszámolástól, közreműködi részvétel az eljárásban

14 Szakmai felelősség-kártérítési felelősség
Elvárható gondosság tág értelmezése Diagnosztikai tévedés Gyógymódválasztási szabadság Esély elvétele Tájékoztatás

15 Diagnosztikai tévedés
Szükséges és indokolt vizsgálat hiányának következménye Döntési helyzet Mikor nem felróható Miként jelentkezik ez a terhesgondozásban ( pl. lehet-e tévedni az UH vizsgálatnál stb.)

16 Gyógymódválasztási szabadság
Gyógymódválasztási szabadság korlátai: alapos és körültekintő vizsgálat, hozzájárulás A választható gyógymódért is lehet felelősség Miként jelentkezik ez a kérdés a terhes-gondozásban ( pl. mikor alapos egy terhesgonodzási lépés, ha azt kell, célszerű, indokolt, lehet, vagy nem kizárt végezni?)

17 Esély Szolgáltatónak kell bizonyítani az esély hiányát
Nagyobb esély a túlélésre, illetve gyógyulásra és nem a túlélés, illetve gyógyulás nagyobb esélye a kérdés (elvileg elég a 0,1 nem kell legalább 51%) Esély ténye és nem a mértéke számít, illetve a mértéke lehet kártérítési összegszerűségi kérdés ( pl. rövid túlélési idő elvétele alacsonyabb kártérítés) Miként jelentkezik ez a terhes-gondozásban

18 Tájékoztatás Egyenrangú az orvos-szakmai mulasztásokkal
Terhesgondozás során kevés az invazív vizsgálat-kevés az írásbeli hozzájárulás Tájékoztatás történhet mindig szóban Tájékoztatás tényét, tartalmát a szolgáltató bizonyítja, tanúvallomás szerepe Tájékoztatás minden lehetséges, ismert és súlyos következményről Döntési helyzetbe kell hozni a beteget, a beteg dönt, szolgáltató előkészít és végrehajt, ha rossz a beteg döntése, az előkészítés volt rossz

19 Terhesgondozás és tájékoztatás
BH-k és EBH-k közül egyedül itt van terhesgondozást érintő, a 747 EBH „Ha a magzat fejlődési rendellenességének gyanúja nem zárható ki, az orvosi tájékoztatásnak ki kell terjednie a fejlődési rendellenesség valószínűségének mértékére, a terhesség megszakítás elvi lehetőségére, szakmai felülvizsgálat igénybevételére.” „Alperes orvosainak téves az az álláspontja, hogy a terhesség megszakítás lehetőségéről csak akkor indokolt az állapotos nő tájékoztatása, ha az orvosilag is javasolt…A tájékoztatási kötelezettség, tehát a terhesség-megszakítás kérdésében elfoglalt nemleges orvosi álláspont esetén is fennáll.” „A felülvélemény szerint a magzat genetikai-teratológiai ártalma kevesebb, mint 50%-ban volt valószínűsíthető, amely megállapításból azonban az is következik, hogy nem volt kizárt…A kárfelelősség alóli kimentésre alkalmas megfelelő tájékoztatás megtörténtéhez alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a felperest tájékoztatta a terhesség megszakítás lehetőségéről, vagy legalábbis arról, hogy a fejlődési rendellenesség gyanúja továbbra sem kizárt.”

20 A felelősségcsökkentés jogi eszközei
Terhesgondozást végző szolgáltatók szakmai felelősségbiztosítása járó-beteg ellátás ezért lehet magasabb limit, súlyos károsodásokból fakadó veszélyek Minél magasabb limitek, kizárások (genetikai károsodás, tájékoztatás, közreműködőként történő eljárás) visszakövetelési jog ( működési engedélyek kérdése) terhesgondozási sajátosságok Terhesgondozást végző szolgáltató működési formája, miért ne Bt. vagy egyéni vállalkozás (felelősség korlátai beteg és szolgáltató illetve szolgáltató és közreműködő közötti elszámoláskor)

21 Terhesgondozás a jogszabályokban I.
A Terhesgondozásról szóló 33/1992 NM rendelet- a transzfúziós szabályzat mellett szinte az egyedüli szakmai szabály, ami jogszabályban van 1993 óta nem módosították A vizsgálati minimumot írja elő Meghatároz elrendelendő (1és 2.sz. melléklet) és elrendelhető (3.sz. melléklet) vizsgálatokat Dokumentációs kötelezettséget érinti

22 Terhesgondozás a jogszabályokban II.
Felelősséget eredményezhet, ha a jogszabályban írt bármilyen kötelezettség nem kerül betartásra Vizsgálat az első és második trimeszterben legalább egy-egy harmadikban legalább kettő ( szakma követelményei ennél már sokkal szigorúbbak) Az elrendelendő vizsgálatok közül bármelyik hiánya, mint tény, megalapozza a felelősséget, míg az elrendelhető vizsgálatoknál vagy akkor van felelősség, ha szakmailag indokolt a vizsgálat és elmarad, illetve minden esetben, ha legalább a tájékoztatás nem történik meg a vizsgálat lehetőségéről, különösen, ha az esélyt növel. Nevesített dokumentáció terhes törzslap, terhes-könyv és terhesgondozás saját dokumentációja. Ezek pontos, egyező vezetése kiemelten, hogy az egységes dokumentáció része a fentieken túl a laboratóriumi és egyéb vizsgálati leletek is. Felelősséget eredményez, tehát az is, ha nem kerül valami rögzítésre, de az is, ha a rendelkezésre álló adatok közül valamelyiket a gyógykezelést végző nem nézi meg, nem ismeri meg, vagy nem tesz meg mindent annak megismerése érdekében ( pl hiányosnak látja a vizsgálati leleteket és nem kérdez rá a terhesnél azokra)

23 Terhesgondozás és szakmai protokollok, irányelvek
Szakmai protokoll csak a minisztérium által kiadott vizsgálati és terápiás eljárás rend. Egészségpénztárak csak ezt lesznek kötelesek figyelembe venni 2009-től és ehhez igazodik majd a finanszírozási eljárás rend Átfogó szakmai protokoll a terhesgondozásról nincs, a rendelet sem az csak ha tartalmát annak minősítenék. Szükséges átfogó protokoll a terhesgondozásról és egyes elemiről ( amiről egyébként a Magyar Nőorvos Társaságnak irányelvei vannak) külön protokoll.

24 Szakmai protokollok Szakma független protokollok betartása a terhesgondozás során (thromboemboliák megelőzőséről, antibiotikum kezelésről, fertőzések megelőzéséről /Infektológiai Szakmai Kollégium/) Közvetett szakma függő protokollok: Védőnői Szakmai Kollégium: A védőnő feladatairól a várandós gondozásban, Klinikai Genetikai Szakmai Kollégium: A Down-kór prenatális szűrése és diagnosztikája, IVF protokoll speciális terhesgondozást érintő vonatkozásai

25 Szakmai protokoll a védőnői ellátásról
Kötelező vizsgálatok és gyakoriságuk ( akár az elmaradás, akár a gyakoriság megsértése eredményezheti a felelősséget) Havonta végzendő pl. testtömegmérés, s-f távolság mérés a 24. héttől, minden alkalommal szükséges alsóvégtag megtekintése, vizeletvizsgálat, vérvizsgálat tesztcsíkkal (vércukor), vérnyomásmérés, pulzus, magzati szívfrekvencia számlálás ( héttől) Nevesített, további nem általa végzett vizsgálatok, amit figyelemmel kell kísérnie a védőnőnek és dokumentálnia is ( ide tartoznak UH vizsgálatok, genetikai szűrés, TORCH szűrés, különböző laboratóriumi vizsgálatok) Ezekkel kapcsolatos dokumentációs hiány megkérdőjelezheti a vizsgálat tényét? Dokumentálással kapcsolatos kiemelt feladatok: gondozási könyv kiállítása, gondozási terv készítése, törzslap vezetése, vizsgálati eredmények összegyűjtése, regisztrálása, védőnői vizsgálatok rögzítése gondozási könyvben és törzslapon, elégedettségi vizsgálat. Széleskörű dokumentációs feladatok, hiányuk, megsértésük azt jelentheti, hogy a felelősség alól nem tudja magát tisztázni az eljárás alá vont szolgáltlató vagy személy. Védőnő felelőssége önálló, terhesgondozó orvos felelőssége fennáll: nem észleli védőnői vizsgálat hiányát, vagy ha az észlelt hiányt nem pótolja

26 Szakmai irányelvek Magyar Nőorvos Társaság irányelvei sokkal részletesebbek,mint a protokollok: Terhesség megállapítása, Terhesség alatti infekciók, Terhességi UH diagnosztika, Toxémia, Praeeclampsia, eclampsia, diabétesz és terhesség Szülészet-nőgyógyászati protokoll című könyv Terhesgondozásról önálló fejezet: Ellenőrző és szűrővizsgálatoknak a jogszabálynál részletesebb felsorolása, szigorúbb vizsgálati minimum időtartamok: hétig havonta 1, héti három hetente egy, 35. héttől hetente egy alkalom. Intézmények belső protokolljai 2009-től finanszírozók protokolljai Bírói gyakorlat: elvárható gondosság szélesebb, mint a protokoll ( nincs meghatározva milyen protokollra gondol). Felelősséget eredményezhet, tehát az irányelvekben, a szakkönyvben, a belső protokollban, a finanszírozási protokollban írtak megszegése is sőt elvileg még ennél több is lehet az elvárhatóság (egyes szakcikk)

27 Terhesgondozás és dokumentáció
Bírói gyakorlat: minden dokumentációs probléma kizárólag az alperes(szolgáltató) terhére értékelendő, egyértelműség hiányában nem tudja magát a felelősség alól kimenteni. Hiányos ( valamilyen eredmény nincs rögzítve) Hiányzó (valamilyen irat hiányzik) Egymásnak ellentmondó ( pl. terhes-könyv és orvos dokumentációja, amely ellentmondás nem csak eltérés, hanem az is lehet,hogy az adat egyikben szerepel a másikban nem) Olvashatatlan bejegyzés Értelmezhetetlen rövidítés, illetve a terhes számára nem egyértelmű adat ( vita esetén az adat a szolgáltató terhére értelmezendő) A terhes a jog oldaláról nézve lehet tudatlan, van ugyan olyan kötelezettsége, hogy tájékoztassa a szolgáltatót az elvégezet egyéb vizsgálatokról, egyéb tüneteikről, de csak ha arra rákérdez a terhesgondozó, tehát az adathiányért az adat rendelkezésre állása mellett is a szolgáltató a hibás a rossz kikérdezésért. A hiányosságokat meg lehet próbálni tanúvallomással pótolni, de azoknak egyezniük kell, illetve szerepük csak másodlagos az okiratok mögött. Adat mindig a betegé, így ha kéri ki kell adni másolatban az írásos anyagot és a videó, DVD felvételeket is. ( másolási díjat lehet kérni)

28 Egyes terhes-gondozási esetek a bírói gyakorlatban
Kifejezetten terhesgondozás miatt kevés eljárás indul (UH, Down-kór) a szülészet vezet a műhibapereket érintő szakmáknál, de a szüléssel összefüggő esetek miatt. Védőnői szolgáltató ellen talán nem is folyik eljárás Ha indul a terhesgondozás miatt eljárás akkor a per együttesen szól terhesgondozási és szülési hibákról , nevesítve csak terhesgondozási per nagyon ritka Jövő: új Egészségpénztári modellben szolgáltató és pénztár is jobban figyel majd, hogy ki követte el a tényleges hibát, így lehet, hogy a szolgáltatói oldal részéről jelentkezik az igény a többszereplős perekre ( terhesgondozó önálló felelőssége is jelenjen meg), de az egyre több protokoll is vezethet a terhesgondozási perek növekedésére, hiszen az elvárások pontosabban és számon kérhetőbben kerülnek majd rögzítésre.

29 Terhesség felismerése- méhen kívüli terhesség
Fel nem ismerés önmagában nem hiba, csak ha a felismerés érdekében indokolt vizsgálatok elmaradnak (laborvizsgálatok, UH). Méhen kívüli terhességnél, a hiányosan -pl kimard a vizsgálatból az uterus, vagy a petevezeték, esetleg a Douglas –űr, vagy a végzett vizsgálat hiányos kerül dokumentálásra - folytatott UH vizsgálat mellett felróható az is, ha nem egyértelmű az intra vagy extrauterin terhesség és rövid időn (2-3 nap) belül nem történik ismételt visszarendelés és vizsgálat. Fel nem ismert terhességnél extrém esetben az egészséges gyermek születése nem eredményezhet kártérítést, mert a bírói gyakorlat szerint nincs jogellenesség.( felnevelés költségei sem kérhetőek) Méhen kívüli terhességnél az észrevétel függvényében kérdés, hogy milyen szervmegtartó kezelésekre kerülhetett volna sor korábbi észleléskor.

30 Ultrahangvizsgálatok I.
A bírói gyakorlat nem várja el a 100%-os felismerést, lehet valamit nem észre venni A terhesség megfelelő idejében történjen a vizsgálat és megfelelő képzettségű vizsgáljon. Ha ezek megsértésre kerülnek az a tény, hogy az MSZNUT elveknek megfelelő vizsgálat nagyobb esélyt jelentett volna megalapozza a felelősséget, az esély mértéke irreleváns. UH perek fejlődési rendellenességek felismeréséről szólnak azzal, hogy felismerés esetén tájékoztatás és terhesség megszakítás lehetősége a szülőknek az elvárható eljárás azzal, hogy jelenleg a károsodottan született gyermek is kérhet saját jogán kártérítést

31 Ultrahangvizsgálatok II.
Több perben kérdés a heti UH, ne korábban és ne később történjen. A II. UH-t MSZNUT ajánlás szerint lehetőleg B vagy a C végzettségű végezze, a szakmai protokoll című könyv szerint csak ilyen végezheti, 2007 szeptembertől végezheti más is B vagy C végzettségű személy szakmai felügyeletével (mit jelent a szakmai felügyelet, miként lehet ezt bizonyítani pl. a zárójelbe beírt névvel?,ha van B vagy C végzettségű, akkor ennek lehetőségéről kell-e tájékoztatni vagy automatikusan végezheti más végzettségű felügyelet mellett- bírói gyakorlat fogja eldönteni) UH vizsgálat tartalma. Csak azt nézte meg a vizsgáló az előírás szerint vizsgálandókból, ami dokumentálva van, ha a vizsgálat, vagy a dokumentáció hiányos felelősséget eredményezhet. UH vizsgálat eredményességéről történő tájékoztatás. Leleten formaszöveg ( különböző elváltozások esetén eltérő hatékonyság, nincs teljes bizonyossággal felismerés).Továbbképző Szemle 2007 szeptember. Kijelentő módban nem szabad fogalmazni és a javasolt általános tartalmú tájékoztatást ki kell egészíteni szóban lehetőség szerint a konkrétabb százalékokról, hogy a beteg el tudja dönteni akar e további, esetleg fejlettebb vizsgálatot, ennek a tájékoztatásnak a megtörténtét bizonyítani kell (lásd korábbi 747 EBH a tájékoztatásról)

32 Down-kór I. A végtag-rendellenességek mellett a legtöbb terhesgondozást érintő per Down-kór felismeréséről szól A tarkó ödéma mérése, ha nem is kötelező annak lehetőségéről tájékoztatást kell adni, ha elvégzik, jelentős, hogy mikor ( hét ) és ha 3 mm vagy nagyobb további kivizsgálás az elvárható A biokémiai szűrésekkel az AFP-t kivéve hasonló a helyzet, a protokoll szerint azok nem tartoznak a rutineljárásba, de azok lehetőségéről, a hatékonyságáról tájékoztatást kell adni és a terhes dönti el, hogy ha lehet elvégezteti-e, illetve azok eredménye ismeretében is, ha azok utalnak a károsodásra, a további invazív vizsgálatok elvégzése elvárható, illetve azok lehetőségéről tájékoztatást kell adni

33 Down-kór II. Az AFP eredmény a Down –kór vonatkozásában a Genetikai Tanácsadás irányelve szerint akkor indokol további vizsgálatot, ha 0,2-07 között van, de a bírói gyakorlat ennél szigorúbb, akkor sem tartja kizártnak, ha az 0,8-0,9 körül van, ez utóbbi esetben többletkövetelmény a tájékoztatás az invazív vizsgálatok lehetőségéről A protokoll a terhes 35. életévéről beszél a vizsgálatok indokánál, de megemlíti a fokozott szülői aggodalmat is, amikor pszichés okból a szülőnek joga s lehetősége van kérni az invazív vizsgálatot korábban is. Az invazív vizsgálat lehetőség szerint minél nagyobb biztonságot adjon (protokoll: teljes kromoszómaszerelvényről csak a karotypizálás után lehet tájékozódni) Természetesen tájékoztatni kell a terhest az invazív beavatkozások kockázatáról is, a megalapozott döntés érdekében A károsodott gyermek ilyen esetben is önállóan igényelhet kártérítést azzal, hogy ha ez a lehetőség esetleg a jövőben megszűnik felmerülhet a gyermek felnevelési költésgének megtérítése hiszen, ha tudták volna a szülők a károsodást kérték volna a terhesség megszakítást. Az alperes, tehát nem a genetikai károsodásért felel, hanem a károsodás fel nem ismeréséért és a terhesség megszakítás lehetősége felajánlásának elmaradásáért.

34 Terhesség alatti infekciók
A bírói gyakorlat utólag elemzi a történteket, ezrét ritkán fogadja el azt az érvet, hogy egy adott fertőződésnek, baktériumnak nem tulajdonítottak jelentőséget, mert az többször előfordulhat terhesség alatt. Fertőződés jelentkezésekor, vizsgálják volt-e tenyésztés, alkalmaztak-e megelőző jelleggel , majd tenyésztést követően célzott antibiotikumot, illetve ellenőrizték-e a fertőzés megszűnését, ha bármelyik hiányzik és a fertőződés szerepe nem kizárt egy károsodás bekövetkeztében megállapítják a felelősséget Több perben merül fel a streptococcus B fertőzéssel kapcsolatos szűrés a terhesség vége felé ( fenyegető koraszülés), de az infekciókról szóló irányelv is szűrővizsgálatként javasolja, ami elvárhatóvá teszi.

35 Gesztácios diabétesz szűrése
Nagy magzatnál (vállelakadásnál) illetve magzati halálnál többször vizságlják, hogy a 75 gramm glükózzal végzett terhelés ( OGGT) megtörtént-e és ha annak feltételei fennálltak önmagában a vizsgálat hiánya megalapozhatja a terhesgondozó önálló vagy a szülést vezető szolgáltatóval közös felelősségét (neki is figyelni kellett volna a vizsgálat hiányára) Irányelv a hét között teljes körű szűrést javasol, míg a rizikócsoportoknál korai szűrést tart indokoltnak hét között is. Védekezés szokott lenni, hogy nem indokolt a vizsgálat, de ekkor is legalább az arról szóló tájékoztatás elvárható, így annak elmaradása alapozza meg a felelősséget.

36 Toxémia Abban az esetben állapít meg a bírói gyakorlat felelősséget, ha annak észlelése során nem a késői terhességi toxémia, illetve a toxémia, praeeclampsia, eclampsia című irányelvek szerint járnak el. Felelősség alapja lehet: ha az irányelvben feltüntetett tünetek mellett nem, vagy nem időben kerül észlelésre a toxémia ha a toxémiához vezető magas vérnyomást a terhesség során nem az irányelv szerint kezelték ha a toxémiához vezető folyamatok azért nem kerültek felismerésre, mert valamilyen vizsgálatokat a terhesgondozók elmulasztottak Ha a kialakult toxémiás károsodást, nem az irányelvben írtak szerint kezelték.

37 Többes terhesség A legújabb tankönyv (2007) már nem említi a terhesgondozási feladatok között a kórházi felvételt, illetve annak felajánlását. A bírói gyakorlat azonban a 33/1992 NM rendeletből indul ki ( ikerterhességre is alkalmazni kell a rendelet előírását, ami szerint kiemelt, megfelelő személyi és diagnosztikai és terápiás ellátottságú intézmény szükséges). Ezt a rendelkezést kiterjesztően értékeli a bírói gyakorlat és elvárhatóság kritériuma az intézeti felvétel a terhesség vége felé, de legalább annak felajánlása megfelelő tájékoztatás mellett (visszautasítást célszerű dokumentálni) További elvárhatósági kérdés szokott lenni a gyakoribb UH, illetve CTG ellenőrzés elmaradása.

38 Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar
Látható, hogy a bírói gyakorlat tág értelmezése jelenleg,de a különösen a jövőben nem kerüli majd el a terhesgondozást sem. Menekülési lehetőség: a megfelelő nagyszámú terápiás és vizsgálati protokoll megalkotása, azok alkalmazása, hiba és per esetén azokkal történő védekezés, megfelelő tájékozatás, ha lehet minél több írásbeli forma, de a nagy számú szóbeli tájékoztatásra tekintettel felkészült szereplés egy bírósági tárgyaláson ( kommunikáció) és hatékony felelősségbiztosítás. A tudomány mai közismert állása szerint nem minden terhelt gondozó válhat terhesgondozás alanyává, viszont, minden terhesgondozást végző kerülhet olyan eljárás alá, hogy terhelt gondozó segítségére szorulhat ezért célszerű ezeknek a helyzeteknek a megelőzése, illetve megfelelő kezelése Köszönöm megtisztelő figyelmüket!