A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere

Az előadások a következő témára: "A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere"— Előadás másolata:

1 A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere

2 Helyi önkormányzatok száma, lakosságszáma 2012. január 1-jén
Önkormányzatok száma (db) Önkormányzatok lakosságszáma (fő) Községi önkormányzatok 500 fő lakosságszám alatt 1 051 Községi önkormányzatok 500 és 999 fő lakosságszám között 677 Községi önkormányzatok és fő lakosságszám között 866 Községi önkormányzatok fő lakosságszámmal, vagy e fölött 113 Községek összesen 2 707 Nagyközségek 119 Városi önkormányzatok fő lakosságszám alatt 82 Városi önkormányzatok és fő lakosságszám között 101 Városi önkormányzatok fő lakosságszámmal, vagy e fölött 121 Városi önkormányzatok összesen 304 Megyei önkormányzatok 19 - Megyei jogú városi önkormányzatok 23 Fővárosi és kerületi önkormányzatok 24 Helyi önkormányzatok összesen 3 196

3 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege
milliárd forint 2002. 2006. 2010. 2011. 2012. várható %-os változás 2011 /2002 Bruttó adósságállomány 191,5 490,1 1 247,5 1 196,0 1242,8 624,5 Pénzforgalmi egyenleg -105,0 -156,5 -232,0 143,5 -60,0 -136,7 A demográfiai változások kezelésének legcélzottabb formája az öregségi nyugdíjkorhatár emelése. 2016-ban, az 1954-ben született korosztállyal kezdődne. Születési korcsoportonként 4 hónap emelést jelentene, így 2027-ben, az 1962-ben született korosztállyal érné el az emelt korhatárként kitűzött 65. életévet. Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor párhuzamosan emelkedik a nyugdíjkorhatárral, maximális időtartama 2 év. 3

4 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege
milliárd forint A demográfiai változások kezelésének legcélzottabb formája az öregségi nyugdíjkorhatár emelése. 2016-ban, az 1954-ben született korosztállyal kezdődne. Születési korcsoportonként 4 hónap emelést jelentene, így 2027-ben, az 1962-ben született korosztállyal érné el az emelt korhatárként kitűzött 65. életévet. Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor párhuzamosan emelkedik a nyugdíjkorhatárral, maximális időtartama 2 év. 4

5 A helyi önkormányzatok eladósodottsága 2011-ben
millió forint

6 Többcélú kistérségi társulás
A helyi önkormányzatok főbb település-típusonkénti évi adósságállománya millió forint Főváros Főv. kerületek Megyei önkor-mányzat Megyei jogú városok Egyéb városok Nagyközség Község Többcélú kistérségi társulás Ország összesen Hosszú lejáratú adósságállomány ,5 93 619,4 1 505,5 ,8 ,3 22 809,7 40 816,1 116,0 ,3 Rövid lejáratú adósságállomány (szállítók nélkül) 10 957,9 17 542,8 103,5 59 956,0 63 228,9 4 459,9 23 493,2 254,4 ,6 Adósságállomány összesen (szállítók nélkül) ,4 ,2 1 609,0 ,8 ,2 27 269,6 64 309,3 370,4 ,9 A szállítói tartozások nélküli adósságállomány aránya az összes eszközállományhoz viszonyítva (%) 8,0 6,5 0,4 16,3 14,4 8,7 3,8 0,8 10,1

7 Euró alapú adósság aránya (%) Svájci frank alapú adósság aránya (%)
A helyi önkormányzatok évi hosszú lejáratú adósságállományának deviza összetétele millió forint Forint Deviza Összesen Euró alapú adósság aránya (%) Svájci frank alapú adósság aránya (%) Euro Svájci frank Egyéb Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból 67 906,6 56 466 ,3 256,1 ,0 10,9 76,0 Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból 12 278,5 28 172 40 450,5 0,0 69,6 Beruházási és fejlesztési hitelek ,4 62 557,1 ,5 40,2 12,2 Működési célú hosszú lejáratú hitelek 8 904,7 775 1 259,3 10 939,0 7,1 11,5 Adósságállomány összesen (rövid lejáratú hitelek és váltótartozások nélkül) ,8 ,4 ,7 ,0 24,3 44,9

8 Helyi önkormányzatokról szóló új törvény – feladatátrendeződés
az új Ötv. a jelenleginél differenciáltabb feladattelepítést tartalmaz a települési önkormányzatok számára, a jelenlegi feladatok jelentős részét az állam közvetlenül biztosítja 2013-tól, a települési önkormányzatok a jövőben a valós helyi feladat-szervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára, a megyei önkormányzatok a területfejlesztés kulcsszereplői lesznek, a jövőben az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többsége a járási kormányhivatalokhoz kerül, biztosítva az igazgatási feladatok országon belül egyenlő színvonalon történő ellátását, a helyi önkormányzatok számára kötelező feladatot továbbra is törvény írhat elő, a jövőben az önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, a közigazgatási terület mérete) is figyelembe véve.

9 Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - önkormányzati kötelező feladatok 2013-tól
településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, kéményseprés, stb.), óvodai ellátás, szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, környezet-egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás), kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.), helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás) , lakás- és helyiséggazdálkodás,

10 Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - önkormányzati kötelező feladatok 2013-tól
honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, közreműködés a település közbiztonságának biztosításában, helyi közfoglalkoztatás, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok, sport, ifjúsági ügyek, nemzetiségi ügyek, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, kistermelők, őstermelők jogszabályban meghatározott termékei értékesítési lehetőségének, hétvégi árusításának biztosítása.

11 Nem az önkormányzati törvényben előírt önkormányzati feladatok
Törvény a felsoroltakon kívül más a helyi közügy, helyben biztosítható közfeladat ellátását is előírhatja. Törvényben meghatározott esetekben az önkormányzat és az állam külön, a finanszírozást is rendező megállapodása alapján az önkormányzat állami feladatokat is elláthat. A helyi önkormányzatok továbbra is önként vállalhatják olyan helyi közügyek ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladatok ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Finanszírozásuk forrását elsősorban az önkormányzat saját bevételei, illetve az erre a célra biztosított külön források képezhetik.

12 Helyi önkormányzatokról szóló új törvény – feladatátrendeződés
Az új Ötv. értelmében az önkormányzatoktól elkerülő feladatok: megyei intézmények állami fenntartásba kerültek (MIK-ek), a megyék elsődleges feladata a területfejlesztés összefogása, alap- és középfokú oktatás, (óvoda kivételével) egészségügyi szakellátó intézmények (kórházak) fenntartása, államigazgatási feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási hivatalokhoz.

13 A megyei intézmények állami fenntartásba vétele
2011. évi CLIV. törvény alapján: a megyei intézmények állami fenntartásba kerültek január 1-jétől, a megyék adósságállományát (189 mrd Ft) az állam átvállalta ben, a megyei intézmények szállítói tartozása az intézményfenntartást követi, a megyei önkormányzatok vagyona, gazdasági társaságai, alapítványai stb. térítésmentesen az államra szálltak.

14 A fekvő- és járóbeteg szakellátó egészségügyi intézmények állami fenntartásba vétele
A fővárosi egészségügyi intézményekre vonatkozóan is hasonló döntés született azzal, hogy esetükben az Állam a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon elemeket veszi át, amelyek az átvételre kerülő egészségügyi intézményekhez és az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kerültek felvételre, illetve kibocsátásra (8,6 mrd Ft összegben). 2012. május 1-jétől az állam a évi XXXVIII. törvény alapján átvette a települési önkormányzatok aktív fekvőbeteg-szakellátást, krónikus fekvőbeteg-szakellátást, valamint az integrált járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeit. Az átvételhez kapcsolódóan az állam év végéig átvállalja az önkormányzatok intézményeihez kapcsolódó adósságát és az intézmények szállítói tartozását is.

15 Köznevelés Feladatváltozás Állam - Önkormányzat között:
Óvoda fenntartás és működtetés - teljes körűen települési önkormányzat Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat) Pedagógusok és szakmai segítőik - állami alkalmazottak - közvetlen bérfinanszírozás Szakmai dologi kiadás - állam támogatja Működtetés (nem szakmai dologi kiadások, technikai személyzet) Főszabály: fő lakos fölött - önkormányzati feladat 3000 fő lakos alatt - állami feladat Kiegészítő szabály: 3000 fő lakos fölött - önkormányzat lemondhat, állam átvállalja önkormányzat hozzájárulást fizet feltételtől függően 3000 lakos alatt - önkormányzat átvállalhatja, ha képes működtetni Szakképzés - állami feladat teljes körűen

16 Köznevelési intézményfenntartó rendszer
A köznevelési intézményeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fogja fenntartani. Az operatív feladatokat a Központ tankerületi igazgatóságai látják el. A tankerületek területe megegyezik a járások területével. Költségvetési jogilag a Központ egy egységes költségvetési szerv lesz, a tankerületek és az iskolák a Központ jogi személyiségű szervezeti egységei lesznek. Ahol az állam látja el a működtetési feladatokat, ott ez a feladat is a Központra hárul.

17 Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai
Állam átveszi: a gyermekvédelmi és a fogyatékos szakosított bentlakásos ellátásokat Az intézmények fenntartását az EMMI által létrehozott Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fogja végezni A közneveléssel ellentétben itt a teljes feladattömeg az állam felelősségébe kerül, tehát a szakmai feladatellátás és a működtetés egysége fennmarad Önkormányzatnál marad: idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása

18 Változások az államigazgatási feladatok rendszerében
2013. január 1-től megalakulnak a járási kormányhivatalok. A járási kormányhivatalok nem önkormányzati szervek lesznek, hanem a Kormány alárendeltségében működnek. A járási kormányhivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségei lesznek. A kormányhivatalok átveszik az önkormányzatoktól az okmányirodai és gyámügyi feladatok egészét. Szintén a kormányhivatalokhoz kerül néhány szociális segély (időskorúak járadéka, ápolási díj) megállapítása és folyósítása.

19 Más fejezetekbe átkerülő források
EMMI-hez: Iskolapedagógus bérre 334,6 milliárd forint (korábbi ilyen célú állami támogatás 251,3 milliárd + helyi illetékbevételek, helyben maradó SZJA közel fele, és gépjárműadó 40%-a 83,3 milliárd forint). Taneszközökre 11,3 milliárd forint (korábbi hasonló célú állami hozzájárulások átcsoportosításából). Szociális szakellátásra 16,3 milliárd forint (korábbi önkormányzati normatív támogatás 5,8 milliárd + helyi SZJA 0,5 százalékpontja és gépjárműadó 5%-a 10,5 milliárd forint). KIM-hez: Járási kormányhivatalok 29,6 milliárd forint (gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzőségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva egy része). Ellátottak juttatására 18,3 milliárd forint (az egyes segélyek, így az ápolási díj, az időskorúak járadéka, az óvodáztatási támogatás).

20 Helyi önkormányzatokról szóló új törvény – közös önkormányzati hivatal
2013. január 1-jétől közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azon - járáson belüli – községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól és lakosságszámuk nem haladja meg a főt. 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös hivatalhoz. Közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. A közös önkormányzati hivatalokat legkésőbb márciusáig kell megalakítani. Ezt követően a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül döntenek.

21 Helyi önkormányzatokról szóló új törvény – közös önkormányzati hivatal
Amennyiben a közös hivatalt határidőre nem hozzák létre, vagy valamely település nem tud csatlakozni, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jelöli ki az ahhoz tartozó településeket. A megállapodásban meghatározottak szerint minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos, vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés, egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő- testületei határozzák meg.

22 Kondíciók 2013-ban a IX. fejezet előirányzata 670,5 milliárd forint.
Helyben maradó SZJA 4,1 százalékpontja kiszabályozásra kerül (a maradék 3,9 állami támogatássá alakul). A gépjárműadó 45%-a kiszabályozásra kerül, 15%-a az általános támogatás forrása lesz. A teljes illetékbevétel – mely 2012-ben már csak a megyei jogú városoknál és a fővárosnál volt – kiszabályozásra kerül. Jövedelemkülönbség mérséklés rendszere is megszűnik (a korábban e célt szolgáló támogatás forrása beépül az általános működési támogatásba). Helyi adók – így az iparűzési adó – rendszere nem változik.

23 Az önkormányzati átengedett bevételek alakulása
Átengedés mértéke ben (zárójelben a évi átengedés mértéke) Az ágazati feladatokhoz átrendezett mérték (zárójelben az összeg) Az általános támogatásba átcsoportosított mérték (zárójelben az összeg) Átengedés mértéke 2013-ban (zárójelben az összeg) SZJA (8%) 4,1%  (49,1 Mrd Ft) 3,9% (45,6 Mrd Ft) Illeték (100%) 100%  (12,3 Mrd Ft) Gépjárműadó (100%) 45%  (32,4 Mrd Ft) 15% (11,7 Mrd Ft) 40 % (29,4 Mrd Ft)

24 A helyi önkormányzatok 2013. évi állami támogatásai
millió forint Megnevezés Állami támogatások SZJA bevételek 2012. évi előirányzat ,4 ,4 Állami támogatások és SZJA bevétel együtt ,8 Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék zárolása ,0 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése jogcímből zárolás -4 000,0 A szekszárdi Német Színház támogatásának átcsoportosítása az EMMI fejezetbe -32,4 2013. évi bázis irányszám 1 025 898,4 Pedagógus életpálya-modell többletigénye 12 512,0 A BKV-nak nyújtott támogatás csökkentése ,0 Önkormányzati szervezetfejlesztés miatti megtakarítás ,0 Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása 3 750,0 Megyei jogú városok által átvett könyvtárak, múzeumok (KIM-től) 5 500,0 2013. évi irányszám (fejezeti átadások nélkül) ,4 Illetékbevételek 12 328,6 Gépjárműadó 44 100,0 2013. évi irányszám a fejezeti átcsoportosításhoz figyelembe vett gépjárműadó és illetékbevételekkel 1 079 089,0

25 Fejezeti átcsoportosítások
EMMI fejezetbe átkerülő források iskolapedagógusbérre ,0 ebből: támogatás ,0 SZJA ,4 illetékbevétel ,6 gépjárműadó (40%) ,0 EMMI fejezetbe átkerülő források szociális szakellátásra ,8 -5 835,9 SZJA (0,5%) -6 886,9 gépjárműadó (5%) -3 600,0 EMMI fejezetbe átkerülő támogatás az iskolai szakmai munka feltételeinek biztosításához ,8 KIM fejezetbe átkerülő források (járási kormányhivataloknak működési célra) ,0 KIM fejezetbe átkerülő források (ellátottak juttatásaira) ,9 Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása 1 000,0 Ferihegyi út meghosszabbításának támogatása 670,0 A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ működésének támogatása 500,0 2012. évi irányszám (állami támogatások) ,5 0,0

26 Általános működési feladatok támogatása
Önkormányzati feladatellátás finanszírozása: Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (112,6 milliárd forint) Három elemű támogatás Az önkormányzati hivatal működéshez az elismert hivatali létszám bér- és dologi kiadásaihoz járul hozzá. (Egy fő 3,6 millió forint/ fő bér és szocho + 0,98 millió forint dologi kiadás, mintegy fő közszolgálati tisztviselőre számolva.) Településüzemeltetés egyes kiemelt feladataihoz kapcsolódó támogatás: zöldterület-gazdálkodáshoz; közvilágításhoz; temető-, közút fenntartáshoz. E kettő együttes összegét csökkenti (esetenként lenullázhatja) a helyi önkormányzat elvárt bevétele, ami a évi iparűzési adóalap 0,5 %-a. Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása Megillet minden települést 2700 Ft/lakos összeggel, de min. 3 millió forint.

27 Köznevelés Köznevelési feladatok finanszírozása
Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (109,9 milliárd forint) Elve: Jogszabály szerinti oktatásszervezési paraméterek és kötelező keresetelemek alapján a havi tényleges bérszámfejtésre épül Lépései: gyerekszámból, csoportátlagból -> elismert csoportszám pedagógus kötelező óraszámból, elismert csoportszámból -> elismert pedagógus létszám tényleges keresetekből, elismert pedagógus létszámból -> elismert keresetelemek Óvodaműködtetés (17,0 milliárd forint) statisztikai gyermeklétszám és forint/fő/év szorzataként elszámolás zárszámadás keretében Gyermekétkeztetés (29,5 milliárd forint) a ben is ismert jogosultsági, igénylési, elszámolási feltételek szerint forint/fő/év fajlagos

28 Szociális és gyermekvédelmi ellátás
Segélyezés Változás: Normatív ápolási díj és időskorúak járadéka államhoz kerül Finanszírozás Alapelve változatlan, a konkrét összegek változnak Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) 80% a évi arányok alapján, 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra de min forint/fő, max forint/fő Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (117,7 milliárd forint) Alapellátás Alapelve változatlan, de a konkrét összegek változnak 10-30% közötti többlet társulásos megoldásnál: étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátások esetén Fajlagos változások: házi segítségnyújtás forint/fő csökkent időskorúak nappali ellátása forint/fő növekedett fogyatékosak nappali ellátása forint/fő növekedett pszichiátriai betegek nappali ellátása forint/fő növekedett

29 Szociális és gyermekvédelmi ellátás
Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Feladatváltozás Önkormányzatnál marad: idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Állam átveszi: a további szakosított bentlakásos ellátásokat Önkormányzatnál maradó feladatok finanszírozása két elemű Szakmai dolgozók bértámogatása Intézményi működtetési támogatás Szakmai dolgozók bértámogatása (16,8 milliárd forint): Elve: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó kötelező bérelemek finanszírozása illetményszámfejtés tényadatai alapján Lépései: ellátotti létszámból -> elismert alkalmazotti létszám illetményszámfejtésből -> kötelező bérelemek elismert alkalmazott létszámból, kötelező bérelemekből -> bértámogatás

30 Szociális és gyermekvédelmi ellátás
Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Intézményi működtetés támogatása (4,1 milliárd forint): Célja: hozzájárulás a nem szakmai dolgozók béréhez szakmai dologi kiadáshoz épületműködtetéshez Módszere: maximum a szolgáltatási önköltség, valamint a térítési díjak és a bértámogatás összegének különbözete Bölcsődés, és fogyatékos intézményekben elhelyezetett gyermekek étkeztetése: a ben is ismert jogosultsági, igénylési, elszámolási feltételek szerint forint/fő/év fajlagos

31 Közművelődési feladatok támogatása
Kulturális feladatok támogatása (17,6 milliárd forint) Feladatszerkezet változása: A megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest Megyében Szentendréhez), tagintézményei az illetékes települési önkormányzatok A megyei könyvtárak a megye székhely megyei jogú városokhoz (Pest Megyében Szentendréhez) kerülnek fenntartásra. Támogatás: két szempont szerint differenciált, kötött Szakmai szempontok - múzeumi ellátás - könyvtári szolgáltatás - közművelődés Településtípusok szerint

32 Előadó-művészeti támogatás, egyéb kulturális célú támogatások
Előadó-művészeti támogatása (11,8 milliárd forint) Két szempont szerint differenciált, kötött támogatás Szakmai szempontok színház – zenekar – énekkar Támogatás típus szerint művészeti ösztönző létesítménygazdálkodási célú működtetési támogatás Központosított előirányzatok Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő, múzeumi szakmai támogatás (780,0 millió forint) „ART” mozi hálózat digitális fejlesztésének támogatására (100,0 millió forint)

33 Egyéb, az önkormányzatokat megillető támogatások
Megyei önkormányzatok működésének támogatása 4,9 milliárd forint. Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok támogatása 100 millió forint. A központosított előirányzatok rendszere nagyrészt változatlan marad 2012-höz képest. Tartalékok: Kiegészítő támogatási tartalékok (önkormányzati fejezeti tartalék 49 milliárd forint, szerkezetátalakítási tartalék 35 milliárd forint). Megyei önkormányzati tartalék 1,5 milliárd forint.

34 Várható további intézkedések
Pedagógus életpálya bevezetésének elhalasztása szeptember 1-ről január 1-re (megtakarítás kb. 73 milliárd forint). Helyi önkormányzati hatáskörű szociális segélyek együttes összegének maximálása (megtakarítás kb. 8 milliárd forint). Egyes önkormányzati (jegyzői és saját hatáskörű), továbbá a járási kormányhivatalokba január 1-jétől átkerülő segélyek együttfolyósítási összeghatára a közfoglalkoztatási minimálbér.

35 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése
Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthet. Az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg. Nem kell a Kormány hozzájárulása az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert fejlesztési támogatások megelőlegezésére vagy önrészére szolgáló hitelek, a költségvetési éven belüli működési célú hitel (likvid hitel), a reorganizációs hitelek, valamint a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében. Az adósságmegújító hitelt is engedélyeztetni kell. 35

36 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése
Az új szabályozás célja az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, az önkormányzati alrendszer hiányának kordában tartása, továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek adósságot keletkeztető ügyleteket. 36

37 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése
A Kormány az ügylethez abban az esetben járul hozzá, ha az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg, az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti (2013-tól), az adósságot keletkeztető ügylet nem eredményezi a év végi államadósság-mutató növekedését a év végi mutatóhoz képest (2012-ben). 37

38 Köszönöm a figyelmüket!