A helyi önkormányzatok feladatai és finanszírozási rendszere

Az előadások a következő témára: "A helyi önkormányzatok feladatai és finanszírozási rendszere"— Előadás másolata:

1 A helyi önkormányzatok feladatai és finanszírozási rendszere

2 Helyi önkormányzatok száma, lakosságszáma 2013. január 1-jén
Önkormányzatok száma (db) Önkormányzatok lakosságszáma (fő) Községi önkormányzatok 500 fő lakosságszám alatt 1 057 Községi önkormányzatok 500 és 999 fő lakosságszám között 679 Községi önkormányzatok és fő lakosságszám között 858 Községi önkormányzatok fő lakosságszámmal, vagy e fölött 107 Községek összesen 2 701 Nagyközségek Városi önkormányzatok fő lakosságszám alatt 91 Városi önkormányzatok és fő lakosságszám között 109 Városi önkormányzatok fő lakosságszámmal, vagy e fölött 122 Városi önkormányzatok összesen 322 Megyei önkormányzatok 19 - Megyei jogú városi önkormányzatok 23 Fővárosi és kerületi önkormányzatok 24 Helyi önkormányzatok összesen 3 196

3 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege
milliárd forint 2002. 2006. 2010. 2011. 2012. várható %-os változás 2012 /2002 Bruttó adósságállomány 191,5 490,1 1 247,5 1 196,0 1067,1 557,2 Pénzforgalmi egyenleg -105,0 -156,5 -232,0 143,5 90,3 -86,0 Adósságkonszolidáció nélküli pénzforgalmi egyenleg 1,2 16,6 -15,8 A demográfiai változások kezelésének legcélzottabb formája az öregségi nyugdíjkorhatár emelése. 2016-ban, az 1954-ben született korosztállyal kezdődne. Születési korcsoportonként 4 hónap emelést jelentene, így 2027-ben, az 1962-ben született korosztállyal érné el az emelt korhatárként kitűzött 65. életévet. Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor párhuzamosan emelkedik a nyugdíjkorhatárral, maximális időtartama 2 év. 3

4 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege
milliárd forint A demográfiai változások kezelésének legcélzottabb formája az öregségi nyugdíjkorhatár emelése. 2016-ban, az 1954-ben született korosztállyal kezdődne. Születési korcsoportonként 4 hónap emelést jelentene, így 2027-ben, az 1962-ben született korosztállyal érné el az emelt korhatárként kitűzött 65. életévet. Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor párhuzamosan emelkedik a nyugdíjkorhatárral, maximális időtartama 2 év. 4

5 A helyi önkormányzatok eladósodottsága 2012-ben
millió forint

6 Többcélú kistérségi társulás
A helyi önkormányzatok főbb település-típusonkénti évi adósságállománya millió forint Főváros Főv. kerületek Megyei önkor-mányzat Megyei jogú városok Egyéb városok Nagyközség Község Többcélú kistérségi társulás Ország összesen Hosszú lejáratú adósságállomány ,5 93 619,4 1 505,5 ,8 ,3 22 809,7 40 816,1 116,0 ,3 Rövid lejáratú adósságállomány (szállítók nélkül) 10 957,9 17 542,8 103,5 59 956,0 63 228,9 4 459,9 23 493,2 254,4 ,6 Adósságállomány összesen (szállítók nélkül) ,4 ,2 1 609,0 ,8 ,2 27 269,6 64 309,3 370,4 ,9 A szállítói tartozások nélküli adósságállomány aránya az összes eszközállományhoz viszonyítva (%) 8,0 6,5 0,4 16,3 14,4 8,7 3,8 0,8 10,1

7 Többcélú kistérségi társulás
A helyi önkormányzatok főbb település-típusonkénti évi adósságállománya millió forint Főváros Főv. kerületek Megyei önkor-mányzat Megyei jogú városok Egyéb városok Nagyközség Község Többcélú kistérségi társulás Ország összesen Hosszú lejáratú adósságállomány ,3 87 408,4 1 281,6 ,3 ,0 13 526,1 10 042,9 0,4 ,0 Rövid lejáratú adósságállomány (szállítók nélkül) 18 559,4 16 974,6 170,5 62 496,4 61 192,5 3 272,4 7 033,6 292,0 ,9 5000 fő alatti települések konszolidációja 0,0 15 265,4 8 505,6 49 624,6 284,2 73 679,8 Adósságállomány összesen (szállítók nélkül) ,2 ,0 1 452,1 ,7 ,5 16 798,5 17 076,5 292,4 ,8 A szállítói tartozások nélküli adósságállomány aránya az összes eszközállományhoz viszonyítva (%) 8,0 6,1 6,9 15,4 12,9 5,1 1,0 0,6 9,4

8 Euró alapú adósság aránya (%) Svájci frank alapú adósság aránya (%)
A helyi önkormányzatok évi hosszú lejáratú adósságállományának deviza összetétele millió forint Forint Deviza Összesen Euró alapú adósság aránya (%) Svájci frank alapú adósság aránya (%) Euro Svájci frank Egyéb Tartozások hosszú lejáratú kölcsönökből 1 731,0 0,0 Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból 68 506,8 70 086,2 ,8 ,8 15,5 69,4 Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból 11 700,7 25 268,7 36 969,4 68,4 Beruházási és fejlesztési hitelek ,3 ,9 47 603,8 16,3 ,3 39,0 9,9 Működési célú hosszú lejáratú hitelek 7 679,8 541,9 739,1 8 960,8 6,0 8,2 Adósságállomány összesen (rövid lejáratú hitelek és váltótartozások nélkül) ,7 ,9 ,4 ,3 26,3 39,6

9 A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján
A vonatkozó jogszabályok Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól /Mötv./ (ezt megelőzően, illetve egyes rendelkezéseket illetően a évi általános önkormányzati választások napjáig: LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) az egyes önkormányzati kötelező feladatokat megállapító és leíró ágazati jogszabályok 9

10 A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján
Előzmények A rendszerváltáskor kiemelt cél volt a helyi választópolgárok önkormányzáshoz való joga A megoldás iránya: nagyfokú autonómia és széles feladatkör valamennyi településnek Az irányból, valamint az azóta eltelt időszak változásaiból eredő hiányosságok, negatív következmények: nem, illetve nem kellő súllyal vették figyelembe az egyes önkormányzatok eltérő adottságait, körülményeit, lehetőségeit nem játszott szerepet a gazdaságossági, hatékonysági szempont elmaradtak a nagy ellátórendszerek reformjai a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényelt a feladatok köre bővült, a finanszírozási mozgástér szűkült 10

11 A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján
A változtatás kiindulópontjai A feladatrendszer felülvizsgálatára és racionalizálására volt szükség. A magyar közigazgatás újjáépítésének alapvető momentuma az állam által ellátandó feladatok megfelelő feladat-ellátási szintre való telepítése, az egyes feladatok és hatáskörök jövőbeli optimális, hatékony ellátása feltételeinek megteremtése. A helyi önkormányzatokat érintő legfontosabb célok egyike az állam és a helyi önkormányzati feladatellátás újragondolása, majd újraszabályozása volt. Megvizsgálásra került, hogy az egyes „állami” feladatok a közigazgatás mely szintjén (központi közigazgatás – helyi közigazgatás) láthatóak el az állampolgárok, a szolgáltatások igénybevevői számára legkedvezőbben és egyben a feladat címzettje számára is leghatékonyabban. 11

12 A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján
A feladatkör-átrendezés céljai: Alapvető cél, hogy a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való joga változatlanul és hiánytalanul érvényesüljön, ugyanakkor az önkormányzati szervezet és működés átalakítása segítse elő a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelését. Általános cél a modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése. A helyi önkormányzatnak feladatai ellátása során támogatnia kell a lakosság önszerveződő közösségeit és erősíteni a település önfenntartó képességét, elsősorban saját erejére kell támaszkodnia, központi forrásokat pedig csak a lehetőségei kihasználása után vegyen igénybe. 12

13 A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján
A feladatkör-átrendezés céljai: Kiemelt célok: az önkormányzati kötelező feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelmű, és differenciáltabb meghatározása, az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítása, biztosabb, új alapokra helyezése, átláthatóbb és egyben kötöttebb finanszírozási rendszer kialakítása, az önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelése, valamint mindezek érdekében a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása. 13

14 Az önkormányzati feladatrendszer megújításának vezérelvei
az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el, jelentősen csökkentve ezzel a helyi önkormányzatok terheit, és biztosítva az igazgatási feladatok országon belül egyenlő színvonalon történő ellátását, kötelező feladatokat illetően a differenciált feladat- és hatáskör-telepítés, az új törvény hangsúlyosan különíti el egymástól az egyes helyi közigazgatási szintek (község, város, megye, járás, főváros és kerületei) által ellátandó feladatokat, kötelező feladatot továbbra is csak törvény írhat elő továbbra is önként vállalhatják olyan helyi közügyek ellátását, amelyeket jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását, külön, a finanszírozást is rendező megállapodás alapján az önkormányzat állami feladatokat is elláthat. 14

15 2013 – az önkormányzatok „életének” fontos állomása
2012: önkormányzati-állami feladatmegosztás átszervezésének első lépései január 1.: megyei feladatok és a megyei önkormányzati intézmények állami átvétele január 1.: megyei és fővárosi kórházak állami átvétele május 1.: városi fekvőbeteg szakellátás állami kézbe vétele 2013: az önkormányzati-állami feladatmegosztás komplex átalakítása új önkormányzati törvény, más struktúrájú feladat-eloszlás járási kormányhivatalok: igazgatási felelősségek átrendeződése köznevelés és szociális ellátás: jelentősebb állami szerepvállalás köznevelés, kultúra, egyes feladatok ismét az önkormányzatokhoz kerülnek

16 A megyei intézmények állami fenntartásba vétele
2011. évi CLIV. törvény alapján: a megyei intézmények állami fenntartásba kerültek január 1-jétől (mintegy 430 költségvetési szerv), a megyék adósságállományát hitel, kötvény (189 mrd Ft) az állam átvállalta ben, a megyei intézmények szállítói tartozása az intézményfenntartást követi, (29 mrd Ft átvállalása) a megyei önkormányzatok vagyona, gazdasági társaságai, alapítványai stb. térítésmentesen az államra szálltak. A fővárosi egészségügyi intézményekre vonatkozóan is hasonló döntés született azzal, hogy esetükben az Állam a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon elemeket veszi át, amelyek az átvételre kerülő egészségügyi intézményekhez és az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kerültek felvételre, illetve kibocsátásra (8,6 mrd Ft összegben).

17 A városi fekvő- és járóbeteg szakellátó egészségügyi intézmények állami fenntartásba vétele
2012. május 1-jétől az állam a évi XXXVIII. törvény alapján átvette a települési önkormányzatok aktív fekvőbeteg-szakellátást, krónikus fekvőbeteg-szakellátást, valamint az azokhoz integrált járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeit. Az átvételhez kapcsolódóan az állam átvállalta az önkormányzatok intézményeihez kapcsolódó adósságát és az intézmények szállítói tartozását is.

18 Önkormányzati feladatok új rendszere 2013. Igazgatás – járási hivatalok
Járási rendszer: 23 kerületben + vidéken 175 helyen, a hivatalok a megyei kormányhivatal szervezeti egységei országosan 10 ezer fő = alapvetően a települési önkormányzatok dolgozói jegyzői államigazgatási feladatok jelentős részének átvétele. Átkerülő államigazgatási feladatok: Okmányirodai ügyintézés Gyámügyek Kisebb volumenű ügyek (temetkezési szolgáltatások engedélyezése, állatotthon működési engedélyezése, stb.) Időskorúak járadéka, ápolási díj, közgyógyellátás

19 Önkormányzati feladatok új rendszere 2013. Igazgatás – közös hivatalok
2013. január 1-jétől hozták létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól, és lakosságszámuk nem haladja meg a 2000 főt. 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös hivatalhoz. Közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. A közös önkormányzati hivatalokat legkésőbb márciusáig kellett megalakítani! 749 hivatal alakult 2632 önkormányzat részvételével. Ezt követően a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül döntenek. Amennyiben a közös hivatalt határidőre nem hozták létre, vagy valamely település nem tudott csatlakozni, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jelöli ki az ahhoz tartozó településeket.

20 Köznevelés Feladatváltozás Állam - Önkormányzat között:
Óvoda fenntartás és működtetés - teljes körűen települési önkormányzat Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat) Pedagógusok és szakmai segítőik - állami alkalmazottak - közvetlen bérfinanszírozás Szakmai dologi kiadás - állam támogatja Működtetés (nem szakmai dologi kiadások, technikai személyzet) Főszabály: fő lakos fölött - önkormányzati feladat 3000 fő lakos alatt - állami feladat Kiegészítő szabály: 3000 fő lakos fölött - önkormányzat lemondhat, állam átvállalja önkormányzat hozzájárulást fizet feltételtől függően (120) 3000 lakos alatt - önkormányzat átvállalhatja, ha képes működtetni (55) Szakképzés - állami feladat teljes körűen

21 Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS
Jogszabályi megalapozás: Köznevelési törvény 74. § 74. § (1) Az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. (2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. Tömören: az állam feladata az intézmények szakmai irányítása, a szakmai feladatok ellátása, a pedagógusok foglalkoztatása

22 Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS
Állami feladatok ellátása: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ /KLIK/ EMMI irányítás, központ + tankerületek (tankerület területe = járás területe) megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, illetékessége a megye egész területére kiterjed költségvetési jogilag a Központ egy egységes költségvetési szerv, a tankerületek és az iskolák a Központ jogi személyiségű szervezeti egységei tankerületek személyzete a megyei intézményfenntartó központok állományából és a települési önkormányzatoktól érkezik Az intézmények a KLIK-be való „beolvadással” kerülnek állami fenntartásba  a KLIK alapvetően jogutód (kivéve: önkormányzati működtetéssel kapcsolatos jogviszonyok) Érintett: 5000 intézmény, 1,1 millió tanuló, 130 ezer pedagógus

23 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
Mit jelent a működtetés? „A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. ” Gyakorlatban a működtetés = üzemeltetés (rezsi, takarító, gondok….) A működtetés nem jár azzal a joggal, hogy az önkormányzatnak érdemi beleszólása legyen abba, lesz-e a településen iskola!

24 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL
Ingó és ingatlanvagyon minden az önkormányzat tulajdonában marad, a vagyon a KLIK ingyenes vagyonkezelésébe (ha működtető), használatába (ha nem működtető) került január 1-jétől (amíg az intézményben köznevelési tevékenység folyik). Leltár alapján (tv. szerint kell felvenni).

25 Köznevelés Köznevelési feladatok finanszírozása (2013-ban)
Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (109,9 milliárd forint) Elve: Jogszabály szerinti oktatásszervezési paraméterek és kötelező keresetelemek alapján a havi tényleges bérszámfejtésre épül Lépései: gyerekszámból, csoportátlagból -> elismert csoportszám pedagógus kötelező óraszámból, elismert csoportszámból -> elismert pedagógus létszám tényleges keresetekből, elismert pedagógus létszámból -> elismert keresetelemek Óvodaműködtetés (17,0 milliárd forint) statisztikai gyermeklétszám és forint/fő/év szorzataként elszámolás zárszámadás keretében Gyermekétkeztetés (44,8 milliárd forint) a ben is ismert jogosultsági, igénylési, elszámolási feltételek szerint forint/fő/év fajlagos

26 Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai
Állam átvette: a gyermekvédelmi, a fogyatékos és pszichiátriai/szenvedélybeteg szakosított bentlakásos ellátásokat az intézmények fenntartását az EMMI által létrehozott Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fogja végezni itt a teljes feladattömeg az állam felelősségébe kerül, tehát a szakmai feladatellátás és a működtetés egysége fennmarad (a közneveléssel ellentétben) a járási kormányhivatalhoz került: az időskorúak járadékáról és az ápolási díjról való döntés

27 Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai
Önkormányzatnál maradt: idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás) további jegyzői hatáskörű segélyek (pl: foglalkoztatás helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás) A foglalkoztatás helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély együttfolyósítási összeghatára a közfoglalkoztatási minimálbér.

28 Szociális és gyermekvédelmi ellátás
Segélyezés Finanszírozás (2013-ban) Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) 80% a évi arányok alapján, 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra de min forint/fő, max forint/fő Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (117,7 milliárd forint) Alapellátás Alapelve változatlanul normatívák 10-30% közötti többlet társulásos megoldásnál: étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátások esetén

29 Szociális és gyermekvédelmi ellátás
Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Önkormányzatnál maradó feladatok finanszírozása két elemű (2013-ban) 1) Szakmai dolgozók bértámogatása 2) Intézményi működtetési támogatás 1) Szakmai dolgozók bértámogatása (16,8 milliárd forint): Elve: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó kötelező bérelemek finanszírozása illetményszámfejtés tényadatai alapján Lépései: ellátotti létszámból -> elismert alkalmazotti létszám illetményszámfejtésből -> kötelező bérelemek elismert alkalmazott létszámból, kötelező bérelemekből -> bértámogatás 2) Intézményműködtetési támogatás (4,1 milliárd forint) Az üzemeltetési kiadás és a térítési díjak különbözetén alapul.

30 Kultúra és közművelődés
Ellentétes folyamatok: Állam  önkormányzatok megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre, Komárom-Esztergom megyében Tata), múzeumi tagintézmények: az illetékes települési önkormányzatokhoz a megyei könyvtárak: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre) az átadás törvény erejénél fogja  nem lehetőség, kötelezettség vagyon tulajdoni helyzete nem változik Állam – önkormányzat megállapodások szabályozzák a részleteket

31 Közművelődési feladatok támogatása
Kulturális feladatok támogatása (17,6 milliárd forint) Az évi CXL. Tv. (Kultv.) rendelkezéseit és az új fenntartói és feladatstruktúrát követve differenciált, kötött támogatás az alábbiak szerint: megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei fenntartásához a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre), múzeumi tagintézmények működéséhez az illetékes települési önkormányzatok, a megyei könyvtárak  feladataihoz a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre) vehet igénybe támogatást. további támogatás jár a településeknek, a megyeszékhely megyei jogú városoknak, (és Szentendrének) a fővárosi kerületeknek és a Fővárosnak a kultv-ben meghatározott közművelődési feladataik ellátásához. a megyei könyvtárat fenntartó városokat a kistelepülési könyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kiegészítő támogatás is megilleti. A támogatási összege függ a szerződő környező kistelepülések lakosságszámától.

32 Előadó-művészeti támogatás, egyéb kulturális célú támogatások
Előadó-művészeti szervezetek támogatása (11,8 milliárd forint) Több szempont szerint differenciált, kötött támogatás az Előadó-művészeti törvény (Emtv) által előírt feltételek teljesítése szerint a szervezetek minősítésre kerülnek: Nemzeti – Kiemelt – Nem minősített kategóriákba. (Ez utóbbi szervezetek támogatása pályázati úton történik) Szakmai szempontok szerint színház – zenekar – énekkar Támogatás típus szerint művészeti ösztönző létesítménygazdálkodási célú működtetési támogatás

33 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
A konszolidáció indokai nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam ben. a többcélú kistérségi társulások megszűntek, feladataik jó részt az államhoz kerültek, ezért adósságuk teljes mértékben visszafizetésre került 2012-ben. az 5 ezer fő feletti településeknél adóerőképességükkel arányosan %-os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság. 33

34 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
Az 5 ezer fő alatti települések adósságkonszolidációja a december 28-áig visszafizetésre került 1700 települési önkormányzat 73,4 milliárd forint értékű, és 10 többcélú kistérségi társulás 0,3 milliárd millió forint értékű adóssága. a konszolidáció 2012 december 12-ei állomány alapján történt, így nem maradtak ki azok, akiknek a 2011-es beszámoló szerint nem volt adósságuk, de azóta keletkezett, a likvid hitelek is visszafizetésre kerültek, így azokat nem kellett meghosszabbítani. 34

35 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
A Kormány döntése értelmében részleges adósságkonszolidációban részesülő 5 ezer fő alatti települések adósságkonszolidációja A kiugróan magas egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező 14 önkormányzat esetében a Kormány az adósságkeletkeztetés céljának és egyéb körülményeik vizsgálata utáni adósságkonszolidációról döntött (1674/2012. (XII. 28.) Korm. határozat). További vizsgálatok alapján a Kormány döntött az átvállalási mértékekről (1172/2013. (IV. 5.) Korm. határozat), így 9 önkormányzat esetén 100%-os, 1-1 önkormányzat esetén 80%-os, illetve 70%-os, 3 önkormányzat esetén 60%-os adósságkonszolidációra került sor 10,4 milliárd forint értékben. 35

36 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
Az 5 ezer fő feletti települések adósságkonszolidációja a konszolidáció alapmértéke (40-70%) a település egy főre jutó adóerejétől függött, e mértéktől a miniszterekkel kötött megállapodásban felfelé el lehetett térni, a maximális átvállalási mérték 70% volt, a január 11-éig lezajlott adatszolgáltatás adatai alapján végül 277 önkormányzat 610,3 milliárdos adóssága került átvállalásra (az alap mértékek mellett 486,3 milliárd forint került volna átvételre). 36

37 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
Az adósságrendezési eljárás alatt álló települések adósságkonszolidációja Az adósságrendezési eljárást követő 60 napon belül kell lezajlania, az adósságrendezési eljárás lezárultának időpontjában fennálló adósság összege alapján, 5 ezer fő alatti települések esetén 100%-os mértékben, 5 ezer fő feletti települések esetén részlegesen (40-70%) történik az adósság konszolidációja. Eddig 6 önkormányzat esetében került sor ily módon konszolidációra (2,35 milliárd forint értékben), további 10 település van jelenleg adósságrendezési eljárás alatt, köztük az 5 ezer fő fölötti Tiszafüred. 37

38 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
Az adósságkonszolidációból kimaradt települések kompenzációja A Belügyminisztérium kezelésében lévő „Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás” előirányzatból ban csak ezen önkormányzatok részesülhettek támogatásban. Az „EU Önerő Alap”-ból 2013-ban ezen, jogosult települések magasabb, akár 75%-os támogatásra pályázhattak. A évi költségvetési törvényjavaslat alapján 10 milliárd forintos keret kerül meghatározásra e települések fejlesztéseinek támogatására. 38

39 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
Az önkormányzatok évi adósságátvállalása 2013. december 31-ei állomány alapján fog történni. Teljes mértékű átvállalásra kerül sor. 2014. február 28-áig fog lezajlani. 2014. január elején kell adatot szolgáltatni az ügyletekről a 2013-as adósságkonszolidációhoz hasonlóan. Az 1808/2013. (XI. 12.) Korm. határozat és a évi költségvetési törvény rendelkezik róla. A részletek még kidolgozás alatt, a évi költségvetési törvényben lesznek szabályozva. 39

40 Köszönöm a figyelmüket!