A JÁTÉK SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ EREJE AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEREPE

Az előadások a következő témára: "A JÁTÉK SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ EREJE AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEREPE"— Előadás másolata:

1 A JÁTÉK SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ EREJE AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEREPE

2 Hát éneket viszel-e magaddal?”
”Aki nem tud énekelni: bizony szegény ember, még ha tele is van forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre. Otthon, mikor valamelyikünk hosszú és magányos útra indult , öregeink azt kérdezték. Jól felöltöztél? Botod van – e? Hát éneket viszel-e magaddal?” Sütő András

3 LEHET - E CÉLJA A JÁTÉKNAK?
kapcsolat teremtőképesség erősödése személyes igények észlelése, önbizalom erősödése beszédkészség erősödése a kreativitás és kritikai gondolkodása elősegítése játékkészség, frusztráció tolerancia erősödése

4 MEGJELENIK – E AZ AGRESSZIÓ A JÁTÉKBAN ?
Konkrét megnyilvánulások: - fizikai:csipkedés, rúgás, stb…. - tárgyi: összetépés, rombolás, stb… - lelki: megszégyenítés, kirekesztés stb…. - verbális: csúnya szavak, igaztalan vádak stb….

5 MIT SZOLGÁL A JÁTÉK? ÉLETIGENLÉST, (ÉLETKORI SAJÁTOSSÁG )AZ EGÉSZSÉGES TESTI, LELKI ERŐSÖDÉST SZOLGÁLJA. A GYERMEK ÉLETKORI KOMPETENCIÁJÁNAK ERŐSÍTÉSE A GYEREK MINDENNAPI „MAGATARTÁSÁNAK”TÜKRE A CSOPORTBELI SZOCIÁLIS TANULÁS FORMÁJA , LEHETŐSÉGE , ERŐSÍTÉSE.

6 PROGRAM MÓDOSÍTÁSKOR FIGYELEMBE KELL VENNI
1Megváltozott a játék helye az óvodai élet egészében. Az óvodák nevelési felfogása, pedagógiai légköre is nagy változáson ment át. Új értékek fogalmazódtak meg, mint pl: a gyermek autonómiája, a gyermek tisztelete, ami magában foglalja a gyermeki vágyak, szükségletek fokozottabb figyelembevételét, az önállóság prioritása, az egyéni fejlődési ütem és különbözőségek figyelembevétele, tolerancia és szolidaritás, a kooperáció, É s benne az egyén önmegvalósítása, integratív pedagógiai megsegítés

7 MEGVÁLTOZOTT A AZ ÓVODÁS GYERMEKRŐL EDDIG ALKOTOTT KÉP?
több olyan képességgel is rendelkeznek a gyermekek, amelyeket eddig a kisiskolás korúak sajátjának véltünk, az eddigi ismereteinkhez viszonyítva a gondolkodási műveletekben is előrébb járnak az óvodások, tisztulni látszik a szocializációval kapcsolatos differenciáció, az utánzás és a kognitív sémák kialakulásának folyamata, a környezeti hatásokban jelentkező új ellentmondások a gyermekek érzelmi életének kibontakozása A fejlődésének döntő eleme az érzelem óvodáskori differenciálódása.

8 SZÜLŐI MAGATARTÁS , KÉRDÉS?
Mit szokott veletek játszani az óvónéni? Te mit szoktál az óvónénivel játszani? Meg szoktad-e mutatni az óvónéninek, hogy mit építettél, mit főztél, hogyan várod a vendégeket, hogy meggyógyult a babád? Meg szoktátok-e hívni az óvónénit vendégségbe, ünnepségre, hívjátok-e utazni, bábszínházba? •Melyik játékot szereted az óvónénivel játszani? Játék közben mit nem szeretsz, amit az óvónéni tesz? Miben jó, ha segít nektek az óvónéni? Van úgy, hogy nem szereted, ha az óvónéni játék közben ott van körülötted? Milyen játék az? Miért nem jó, ha ott van az óvónéni? Szereted-e, amikor az óvónéni talál ki játékokat? Szereted-e, amikor az óvónéni azt mondja: „Játsszuk azt, hogy…” vagy „Tudok egy új játékot!” Ha tanácsot kellene adnod az óvónéninek, mit ajánlanál neki, hogy még jobban szeressetek vele játszani?

9 SZÜLŐI KÉRDŐÍV 1. Családlátogatáson beszéltek-e a játékról, a gyermek kedvenc játékairól, játékszokásairól. Érdeklődött-e az óvodapedagógus a gyermek játszóhelyéről, játékairól? 2. Napi beszélgetés során esik-e szó a gyermek játékáról? 3. Fogadóórán szóba kerül-e gyermeke játéka? 4. Szülői értekezleten volt-e már téma a játék? 5. Fordult-e már tanácsért az óvodapedagógushoz gyermeke játékkal összefüggő problémájával kapcsolatban? 6. Ha igen, tudta-e hasznosítani az óvodapedagógus tanácsát? 7. Van-e lehetősége megtekinteni gyermeke óvodai játékát? 8. Ha igen, mikor? (reggel, érkezéskor, a nap folyamán bármikor, nyílt napon, külön kérésre? 9. Szokott-e az óvodában együtt játszani a gyermekével vagy más gyermekekkel is? 10. Részt tud-e venni a gyermeke óvodai sétáin, kirándulásain? 11. Kapott-e már megkeresést, hogy mutassa be az óvodai csoportnak foglalkozását, munkáját, annak környezetét, esetleg ház körüli tevékenységét, hobbiját? 12. Kap-e az óvodától segítséget, tanácsot a játékvásárláshoz? 13. Igényelné-e ezt a segítséget? 14. Kapott már fotót gyermekek óvodai játékáról?

10 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS JÁTÉKRA HATÓ MEGNYILVÁNULÁSA
Van, amikor szemlélni kell a játékot. Van, amikor hagyni kell a gyermekeket problémáik megoldásában. Van, amikor segíteni kell. Van, amikor együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet. Van, amikor közbe kell avatkoznunk. Van, amikor nem lehet csak szemlélni a játékot, a gyermekek számára megoldhatatlan helyzeteket. Van, amikor nem szabad mindjárt segítségükre sietni, mert éppen a játék keretében tapasztalhatják meg a különböző problémahelyzetek megoldását. Van, amikor nincs ránk szükség. Van, amikor nélkülünk, társaikkal vagy egyedül akarnak játszani, szemlélődni, valamit cselekedni. Van, amikor a gyermekek önállóan is képesek kiállni igazukért, nélkülünk is megoldják konfliktusaikat.

11 Vezetői ellenőrzéskor szempontok a program alapján
• az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége • az óvodapedagógusnak a játék kibontakozását támogató közvetlen megnyilvánulásai • az óvodapedagógus játszóképességei • az óvodapedagógus játéktanácsadó tevékenysége a szülőknek. 1. nyugodt LÉGKÖR 2. játékeszközök biztosítása (a korosztály, a modern kor, a gyermeki játékigény stb.) 3. HELY biztosítása 4. IDŐ a játékhoz (hosszantartó, folyamatos, egybefüggő stb.) 5. játékforrás, élmény- és tapasztalat biztosítása a játékhoz

12 A JÁTÉKESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA
1. A gyermekek játékigényének megfelelően biztosította-e az óvodapedagógus az eszközöket? 2. A játék színterének megfelelően biztosította-e az eszközöket? 3. A meglévő eszközállomány alkalmas-e a gyermekek játék- és személyiségfejlődésének elősegítésére? 4. Kellő önállóságot biztosít-e az eszközök megválasztásában és használatában? 5. Van-e lehetősége a gyermekeknek eszközkészítésre, eszköz kiegészítésre? 6. Megfelelő-e a különböző eszközféleségek aránya? 7. Megfelelő időben és formában ad-e segítséget az óvodapedagógus a gyermekeknek az eszközök használatához, az eszközkészítéshez? 8. A játék közben felmerülő eszközszükségletet tudja-e biztosítani? 9. Az eszközök elhelyezése inspirálja, serkenti-e a játékválasztást? 10. Az eszközbiztosítás tekintettel van-e a nemek eltérő játékigényére? 11. Törekszik-e az óvodapedagógus az eszközök használatával kapcsolatos szokások alakítására? 12. Elegendő mennyiségű játékeszköz áll-e a gyermekek rendelkezésére? 13. Hogyan kezeli az otthonról hozott játékeszközöket? a) zökkenőmentesen használják? b) bevonhatják a közös játékba? c) keletkezik-e nehezen feloldható konfliktus?*

13 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEMÉLYES MEGNYÍLVÁNULÁSAI
1. Biztosítja-e a játék önállóságát? 2. Biztosítja-e a játék önkéntességét? 3. Úgy hat-e a játékra, hogy az a gyermek önmegvalósítását szolgálja? 4. Inspirálja-e a gyermekeket kreativitásra, új ötletek, elgondolások megfogalmazására? 5. Segítségadása igazodik-e a gyermekhez? 6. Indirekt hatásai segítik-e a gyermekek játékválasztását? 7. Mutat-e érdeklődést, kíváncsiságot a gyermekek játéka iránt? 8. Játék, játszás közben jellemzi-e a partneri magatartás? 9. Szerepalakítása hiteles-e? 10. Személyes részvételével segítette-e a játék kibontakozását? 11. Tud-e alkalmazkodni a gyermek játék-teremtette fantázia világhoz? 12. Ötletadásában kellően mértéktartó-e? 13. Jellemző-e játékstílusára az utasítás? 14. Sokat magyaráz-e? 15. A gyermekek játékához kívülállóként ad-e tanácsokat, utasításokat, hivatkozik-e szokásokra? 16. Az óvodapedagógus ragaszkodik-e saját elgondolásai megvalósítására?

14 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS JÁTSZÓKÉPESSÉGE
1. Kooperatív, együttműködő volt-e a játék során? 2. Fordultak-e hozzá a gyermekek segítségért? 3. Megfelelő formában kaptak-e segítséget a gyermekek? 4. Megértést tanúsított-e a gyermekek problémái iránt? 5. Értő figyelemmel hallgatta-e meg a gyermekek? 6. Érzékelhető volt-e az elfogadó attitűd? 7. Probléma, ill. konfliktus esetén érvényesült-e az egyenlő mérlegelés képessége? 8. Jól ki tudta-e fejezni együttérzését? 9. Bele tudta-e élni magát a gyermek játékvilágába? 10. Bele tudta-e élni magát a gyermek konkrét játékhelyzetébe? 11. Tudott-e azonosulni játékbeli szerepével? 12. Tudott-e igazodni a gyermekek játékbeli igényéhez? 13. Érvényesült-e az empátia megosztottsága, nyitottsága?

15 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS KREATIVITÁSA
1. Kifejezésre jutott-e az óvodapedagógus problémaérzékenysége? 2. Teremtett-e problémahelyzetet a játék során a gyermeknek? 3. Adott-e mintát a többféle problémamegoldásra? 4. A gyermekek problémáinak megoldásában törekedett-e alternatívák megfogalmazására? 5. Bevonta-e a gyermekeket a probléma megoldásába? 6. Jellemző volt-e a probléma megoldása melletti kitartás? 7. A megfigyeléskor kifejezésre jutott-e az óvodapedagógus leleményessége, ötletessége? 8. Sikerélményhez jutottak-e a gyermekek a próbálkozások során? 9. Elfogadta-e az óvodapedagógus a gyermekek ötleteit, javaslatait? 10. Lelkesen fogadta-e a gyermekek újszerű ötleteit, javaslatait? 11. Felismerhető volt-e javaslataiban az eredetiség, újszerűség? 12. Felismerhető volt-e az óvodapedagógus rugalmassága, a változtatások elfogadása? 13. Jellemző volt-e a gyermekek játékában az ötletek szabad áramlása? 14. Jellemző volt-e az óvodapedagógus játékában az ötletek szabad áramlása? 15. Az óvodapedagógus támogatta-e a játékban jelentkező kreativitásjellemzőket? 16. A váratlan, új játékokhoz tudott-e az óvodapedagógus helyettesítő eszközöket ajánlani?

16 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZERVEZŐKÉSZSÉGE
1) Tekintettel volt-e a játék komolyságára? 2) Kifejezésre jutott-e a teremtett mintha helyzetben vagy a mintha helyzethez való alkalmazkodásban a játék komolysága? 3) Figyelt-e az eszközök, tárgyak játékbeli funkciójára? 4) Figyelt-e a gyermekek szerepbeli elnevezésére? 5) Tudott-e alkalmazkodni a gyermekek által teremtett adott mintha helyzethez? 6) Bele tudta-e élni magát az adott mintha helyzetbe? 7) Az óvodapedagógus által teremtett mintha helyzetet elfogadták-e a gyermekek? 8) A teremtett mintha helyzet alkalmazkodott-e a gyermekek játékigényéhez? 9) Karakterisztikus volt-e a felvett szerep megformálása? 10) A mintha helyzetben motiváló hatású volt-e a gyermekek játékára játékkedve, hangvétele, metakommunikációja?

17 A TOLERANCIA - SZEMBEN AZ AGRESSZIÓVAL
Szükségünk van: Biztonságra, igazságosságra Szabályokra, szokásokra Pozitív énképre +Csoporthoz tartozásra - együtt Ehhez a nevelői magatartás: Sztereotípiák elkerülése Manipuláció elkerülése Cselekvéseink átélése Különbségek észrevétele, és azok értelmezése – nem minősítése Kulturális ismeretek, de a hangsúly a közös vonásokon van Életkori sajátosságok ismerete, a reakciók figyelembevételénél Modellnek lenni az óvodapedagógusnak

18 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPESSÉGEI JÁTÉKBAN
azonosulás együttérzés empátia érzelmi biztonságot adó kongruens kommunikáció hatni tudás képessége kooperációs képesség kreativitás gyors reagáló képesség szervező képesség kézügyesség figyelem megosztás képessége gazdag fantázia játszásra való beállítódás kapcsolatteremtő képesség hitelesség határozottság engedékenység tettetés képessége mintha helyzet teremtésének képessége lelkesedés jókedv, derű, vidámság, humor felelősség játékos magatartás türelem rugalmasság alkalmazkodó képesség művészi hajlam műszaki beállítódás sokoldalú érdeklődés

19 AZ ERKÖLCSI FEJLŐDÉS ALAKULÁSA
Háttér: Meglévő értékrend működése/nem működése Társadalmi értékrend működése/nem működése A modell bizonytalan, nincs kialakult norma A modell értékválságban van, labilis, ingadozó A modell stabil, biztonságos, kiszámítható, következetes Kortársmodellek Folyamat: Utánzás, mintakövetés Tapasztalat, élmények elvárások - értékrend - tettek Orientálás, utasítás, kérés és elvárás követése Tettek, cselekedetek Azok megerősítése/gyengítése

20 A VISSZAJELZÉS KÖVETKEZMÉNYE
A dicséret: Pozitív visszajelzés, bíztatás Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem az okosságot Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem a személyiséget Mindig konkrétan dicsérni, magát a tettet Azonnal visszajelezni, reagálni A büntetés: Megvalósítható megoldások és alternatívák felkínálása egyszerre Mindig a cselekvésre vonatkozzon a büntetés, soha nem a személyiség egészére Analógiák felhozása: „emlékszel, amikor….?” Tilos a megszégyenítés, a fizikai büntetés

21 INKLÚZIÓ Inkluzív nevelés: mindenki más Inklúzió = szemlélet
Differenciálás = módszer Integráció = helyzet differenciált segítség a játékirányításban - differenciált segítség a tanulásban: cél, taralom, feladat, módszer, eszköz, idő, értékelés

22 AZ IRÁNYÍTÁS ELFOGADÁS „TANÍTÁSA”
Hívjuk fel a figyelmét a szerepek hasznosságára Tápláljuk a gyermek kíváncsiságát, kérdezhessen bátran Az előítéletes megfogalmazásokra azonnal reagáljunk, kérdezzünk vissza: „Tudod, mit jelent az, amit mondtál”? Mi vagyunk a modellek – toleráns viselkedés Ugyanakkor értékközvetítők is vagyunk

23 A NEGATÍV TARTALMÚ ÉS AZ AGRESSZÍV JÁTÉK
A játék és agresszió: A játékban nyilvánul meg az összes képesség és minden motiváció – az agresszió is A negatív tartalmú játék: nem biztos, hogy agresszív, az átélt élményektől függ, hogy ki mit játszik és miért – engedni egy határig (példák….) Agresszió a játék menetében: önlevezetés – hagyni (példák...) Agresszív játék: egyfajta játékrombolás, a játék belső szabályainak - fikció - megszegése NINCS SZEREPE A „ROSSZ” JÁTÉK KIFEJEZÉSNEK

24 PREVENCIÓ A JÁTÉKBAN Differenciált szemlélet és gyakorlat (nem egységes) - más elvárások - más feladatok, cselekvések, tevékenységi körök - más beavatkozás, segítségnyújtás - más időkeret - más értékelési módok Elfogadás, szeretet (nem „beskatulyázás”), pozitív minta a többi gyerek felé Felnőtt - gyerek viszony után kezdődik fejlődni a gyerek - gyerek viszony (sorrend) – segítség a beilleszkedéshez Cél a prevenció: - család- és gyerekismeret, - a gyerek személyiségének megfelelő bánásmód, - és tevékenységrendszer biztosítása – szabály + kreativitás

25 A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE
TERVEZÉS A megismert „adatokból” készítjük a fejlesztési terve Bármilyen állapotról bármilyen - előremutató – állapotig való eljutás Elérendő színt nincs. Egy gyereken „belül” több szint létezik a különböző funkciók terén A megfigyelés a természetes környezetben és a valódi tevékenységvégzés közben lesz hiteles, Illeszkedjen a saját programhoz Legyen nyílt a szülők előtt (évente kétszer minimum)

26 A MEGFIGYELÉS, A NYOMON KÖVETÉS
A tanulás és a játék összefüggései: a spontán, szabadjáték szerepének felértékelése - a játék önmagáért van, a tanulás irányított, még, ha játékos is - a tanulás is cselekvő, aktív a tapasztalatokon alapszik (nem az élményeken, de az élmény váltja ki a játékot) - párhuzamos napirend - vegyes életkor, vagy képességek szerinti kiscsoportos, kooperatív tanulás, felelősség egymásért, kortárs segítés - differenciált (cél, feladat) idő, módszer, eszköz és értékelési módok Óvoda-iskola átmenet segítése

27 SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások a, érzelmek, motivációk, beállítódás b, akarati tényezők

28 ÉRTELMI KÉPESSÉGEK Kognitív szféra gondolkodási műveletek
- fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség

29 ÉRTELMI KÉPESSÉGEK Érzékszervi szféra - testséma ismeret
- hallásérzékelés (auditív percepció) - látásérzékelés (vizuális percepció) - tapintásérzékelés (taktilis percepció) - koordinációs működés (test-kéz-láb-szem), kinesztetikus észlelés, keresztcsatornák működése - téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

30 VERBÁLIS KÉPESSÉGEK 1. Nyelvhasználat
a, az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése b, a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség 2. Verbális kommunikáció a, beszédértés b, nyelvi kifejezőkészség

31 TESTI KÉPESSÉGEK 1. Nagymozgások
a, mozgáskoordináció, motoros képességek b, téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén 2. Finommotorikus mozgások a, alkotó tevékenység (formák összeillesztése , formaalkotás rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) b, ábrázolás a mindennapi életben (barkácsolás, díszítés)

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Farkasné Egyed Zsuzsanna egyedzs@freemail.hu
Dr. Bakonyi Anna anyagának felhasználásával készült