Készítette: Dr. Olajos István egyetemi adjunktus

Az előadások a következő témára: "Készítette: Dr. Olajos István egyetemi adjunktus"— Előadás másolata:

1 Készítette: Dr. Olajos István egyetemi adjunktus
A termőföld tulajdonszerzés és a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere Készítette: Dr. Olajos István egyetemi adjunktus

2 A termőföldtörvény kialakulása
a termőföld speciális szabályok alapján kivétel a tulajdonszerzési szabályok alól szabad földforgalom –elkülönített szabályok külföldi természetes személyre, gazdasági társaságokra, belföldi természetes személyekre korlátozott tulajdonszerzés

3 A termőföldtörvény fejlődése
–szigorú szabályok, ám jelentős kivételek 1997- szocialista kísérlet a jogi személyek tulajdonszerzésének biztosítására 1999-”zsebszerződések” elleni fellépések- földhasználati nyilvántartás 2001- kivételi lista csökkentése, elővásárlási sorrend, kötelező nyilatkozat, családi gazdálkodás 2002- elővásárlási sorrend változása, új fogalmak

4 Termőföld törvény alapfogalmai
Termőföld, talaj, tanya- a szabályozás közvetett tárgyai Külföldi magánszemély, jogi személy, családi gazdálkodó, gazdálkodó család tagja, helyben lakó, helyben lakó szomszéd,- a tulajdonszerzés alanyai mezőgazdasági tevékenység, kiegészítő tevékenység – a szabályozás közvetlen tárgya

5 A tulajdonszerzés fogalma
Tft. 4§ Negatív tartalmú meghatározás Más jogcímen történő tulajdonszerzések mind a Tft. hatálya alatt Törvényes öröklés, elbirtoklás, ráépítés, kisajátítás, kárpótlási célú árverés – csak a Ptk. Szerinti korlátozások érvényesek a Tft.-beliek nem

6 Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése
Tft. 5§ Birtokmaximum: 300 ha v Ak Nem számít bele: tanya Nem szerezhet: maga és hozzátartozója 1000ha-nál többet a település külterületének ¼-ét, ha ez 1000 ha-nál kisebb A birtokmaximum a Tft. hatályba lépése előtt megszerzett terület, ennél több nem lehet Csere Kisajátításból származó kártalanítási összeg Közös tulajdon magához váltása

7 Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése
Tft. 6§ Főszabály: nem szerezhetnek Kivétel: Bárhol, bármennyi termőföldet szerezhet: magyar állam, önkormányzat, közalapítvány Csak végrendelet, tartási, gondozási, ajándékozási szerződés alapján: egyházi jogi személy 3 év után elidenegenítési kötelezettséggel - jelzáloghitelintézet

8 Külföldiek tulajdonszerzése
Főszabály: termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg Kivéve: tanya- megyei Közigazgatási Hivatal engedélye alapján Megtagadható- ha a tulajdonszerzés önkormányzati érdeket sért

9 Elővásárlási jogok Igazolni kell hogy a jogosult nem él vele:
Önkormányzat- kifüggesztés 15 napra- ha élnek vele - alanyváltozás-ha nem –záradék- csatolni az iratokhoz Elővásárlásra jogosultak: 1, haszonbérlő, felesbérlő, részes művelő ha jogi személy, ennek természetes sz. tagja vagy részvényese(3éve gyakorolja) 2, helyben lakó szomszéd, 3, helyen lakó A 2., 3. kategórián belül: bejegyzett családi gazdálkodó, regisztrált mezőgazdasági vállalkozó, őstermelő, jogi személy tagja v. részvényese 4. magyar állam – a nem hozzátartozók közötti ingyenes ügyleteknél is (a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolja) Kivétel: közeli hozzátartozók, tulajdonostársak, zártkerti ingatlan

10 Tulajdonszerzés ellenőrzése
Csatoni kell: adásvételi szerződés, jegyzői záradékkal ellátott vételi ajánlat, vevő nyilatkozata, hogy szerzése nem ütközik tulajdonszerzési korlátozás alá Ha valamely anyag hiányzik: érvénytelen az ügylet, a bejegyzési kérelmet a Földhivatal elutasítja semmisség megállapítására az ügyész pert indíthat, ha jövőbeli felfüggesztő feltételhez kötötték, jövőbeli időponthoz, vagy 3.személy nyilatkozatához kötötték, akkor is.

11 Birtoktagok kialakítására vonatkozó rendelkezések
Általános birtokrendezés: másnéven tagosítás-célja: kedvezőbb üzemi méret, együttesen művelhető családi birtok Állam rendeli el, közérdekből, egy település minden földjét érinti, nyugat-Eu.- méltányolható magánérdekből is Történelmi előzményei: úrbérrendezés – vetésforgó miatt a földek különböző területen- összevonása egy birtoktagba 1951 kollektivizálás első szakasza

12 Birtoktagok kialakítása 2.
Földcsere: a csere egy speciális esete- a tárgya termőföld, mely bizonyos körülmények között helyettesíthető egymással- különbségek- földértékelés Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere: Cél: birtokok összevonása, tárgya termőföld elj. szabályai Tft. Csere: Ptk- célja nem birtokösszevonás, tárgya nem termőföld

13 Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere
Megállapodás a cserét illetően Két vagy több fél, birtoktagok nagysága, becsértéke, a kiegyenlítés módja Földhivatal- igazolja a birtokösszevonási célt valamely addig össze nem tartozó birtoktag egy tagba vonása Végleges földcserére vonatkozó ajánlat a Földhivatal felbecsüli a birtoktagok értékét Földmérési munkák, birtokba adás az új határok rögzítése a térképen is- határbejárás

14 Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere
Bele kell egyezni az alábbi jogok jogosultjainak: (1) elidegenítési és terhelési tilalom, (2) haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe. Az alábbi jogokat nem érinti: Az önkéntes földcserét a termőföldön fennálló (1) telki szolgalmi jog, (2) a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, (3) vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, továbbá (4) egyéb közérdekű használati jog

15 A Tft. és az EU csatlakozási tárgyalások
1992.évi I. törvény- Ellentétes a tőke szabad áramlásának elvével, ugyanis belföldi és külföldi magánszemélyek között különbséget tett Magyarország „örökös fenntartással” élt- az EU csatlakozásig nem változik 2001- tárgyalások a tőke szabad áramlásáról- 4 évre marad a szabályozás, ha utána érezteti a hatását a CARPE- megváltoztatható ha nem még 3 évig maradhat hatályban

16 Termőföld tulajdonszerzés
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Következő előadás: Nemzeti Földalap, termőföldek állami felvásárlása