A munkahelyi stressz források jelentkezése és a kiégés

Az előadások a következő témára: "A munkahelyi stressz források jelentkezése és a kiégés"— Előadás másolata:

1 A munkahelyi stressz források jelentkezése és a kiégés
A munkahelyi stressz források jelentkezése és a kiégés? Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Debrecen, október 12.

2 Mottó Valójában az a bátor ember, aki ellenáll
a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.” (Mark Twain)

3 Miért olyan nagy probléma?
Az alábbiak miatt egyre több embert érint a munka, a szervezet és a vezetés felépítésében beálló változások bizonytalan jövőkép bizonytalanság érzés a munka mennyiségének és ütemének növekedése

4 Mi a stressz? „A stressz az élet sava-borsa.” - mondja Selye János professzor. Enélkül nem élnénk, csak vegetálnánk. Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.

5 Mi a stressz? Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.

6 A folyamat az alábbi 4 elemet mindig tartalmazza:
Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását. Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint. Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni. A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.

7 Stressz források I. Családtag megbetegedése Eladósodás
Életkörülmények megváltozása Ellentétek mennyel, anyóssal, apóssal Gyakori otthoni veszekedés Gyermek különköltözése Házasságkötés Házastárs halála Házastárs munkába áll vagy nyugdíjba megy

8 Stressz források II. Iskolaváltás Jelzálogkölcsön zárolása
Karácsonyi előkészületek Kibékülés a házastárssal Kiemelkedő személyes siker Kisebb kölcsön felvétele Költözködés Közeli barát halála Közeli hozzátartozó halála Különélés a házastárstól

9 Stressz források III. Nyaralás Nyugdíjazás Szabálysértés
Változás az étkezési szokásokban Tanulmányok megkezdése, befejezése Terhesség Testi sérülés vagy betegség Változás a szabadidő eltöltésében Új családtag kerül a családba Válás

10 Stressz források IV. Vállalkozás elindítása Új beosztás
Új munkahelyen kezdés Munkanélküliség Változás a munkaidőben vagy körülményekben Változás az anyagi helyzetben Foglalkoztatás megváltoztatása Viták a főnökkel

11 Mi az oka? nagy érzelmi követelmények a munkavállalókkal szemben
Visszatérő feszültség források a munka és a magánélet elégtelen egyensúlya.

12 Kit érint? A stressz hatással van:
az egyének egészségére és biztonságára a szervezetek egészségére a nemzeti gazdaságok egészségére. A stressz veszélyeztetheti a munkahelyi biztonságot, és hozzájárulhat más, munkával kapcsolatos egészségi problémákhoz.

13 Munkával kapcsolatos stressz – komoly probléma
A stressz a második leggyakrabban említett, munkával kapcsolatos egészségi probléma. A stressz az EU munkavállalóinak közel egynegyedét érinti. Tanulmányok arra utalnak, hogy az elveszített munkanapok 50–60%-a a stresszhez kapcsolódik.

14 Munkával kapcsolatos stressz – komoly probléma
A munkával kapcsolatos stressz (MKS) gazdasági költsége körülbelül millió euro volt 2002-ben az EU 15 tagállamában. Az MKS-től szenvedők száma valószínűleg növekedni fog.

15 A munkával kapcsolat stressz tünetei 1
Szervezeti szinten:  hiányzások  a munkaerő gyakori cserélődése fegyelmi problémák erőszak és pszichológiai zaklatás csökkent termelékenység hibák és balesetek a kártérítési vagy egészségügyi kiadások megnövekedése

16 A munkával kapcsolat stressz tünetei 2
Egyéni szinten: érzelmi reakciók ingerlékenység, szorongás, alvási problémák, depresszió, hipochondria, elidegenedés, kiégés, családi kapcsolati problémák

17 Reakciók I. kognitív reakciók
nehézséget jelent a koncentrálás, az emlékezés, új dolgok megtanulása és a döntéshozatal viselkedési reakciók drog-, alkohol- és dohányhasználat, destruktív viselkedés)

18 Reakciók II. élettani reakciók, mozgásszervi problémák,
legyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívpanaszok, magas vérnyomás

19 A jog – a munkáltatók feladatai
A jog szerint a munkáltatóknak kötelessége az MKS kezelése, akárcsak minden más munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázaté Megfelelő cselekvéssel az MKS megelőzhető Ennek kulcsa a kockázatértékelés A munkáltatókat kötelezi a jog, hogy rendszeresen kockázatértékelést végezzenek a munkahelyen.

20 Kiégés- Burn-out szindróma I.
„Krónikus emocionális megterhelés, stresszhatások nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetenciaérzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”

21

22 A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. (H. J. Freuderberg)

23

24 1. Az idealizmus szakasza
Nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való élénk kapcsolattartás, a lelkes idealista segítők a személyiségüket tekintik a legfontosabb “munkaeszköznek”.

25 1. Az idealizmus szakasza
Első problémák is megjelennek: A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg. Irreális elvárások a beteggel/klienssel kapcsolatban. A túlazonosulás miatt a határok elmosódnak, a segítő saját szükségletei összekeverednek a kliensével.

26 2. A realizmus fázisa Szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődik a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik. Kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság.

27 3. A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa
Csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A kollégákkal való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés megerősítését szolgálják.

28

29 4. A frusztráció fázisa Szakmájukban visszahúzódnak,
A klienseket/betegeket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk (pl. betegből betegek, beteganyag lesz). A szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. Miért csinálni?

30 5. Az apátia fázisa Akollégákkal való interakció minimumra korlátozódik. A szakmai munka sematikusan történik. Az emberek felé a hangulat ellenséges. A segítő a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti.

31 Kérdések önmagunkhoz? Te miért választottad ezt a pályát?
Milyen motiváció tart ezen a pályán? Milyennek látnak a kollégák? Boldognak tartanak a család tagjaid? Hogy érzed magad? Téged ki hallgat meg? A kiégés fenti szakaszaiban hol tartasz?

32 K ö s z ö n öm a f i g y e l m e t ! Berényi András +36-30-436-4790