Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tolnai Hármas Összefogás NP Kft.
A „Tolnai Hármas” összefogása falvaink fenntartható fejlődéséért Budapest, 2009 Október 29. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok

Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – Összefoglaló a térségről
A(z) Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. területe 41 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 37,217 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 81%-a, 17 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – Általános áttekintés
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 37,217 Hőgyész 3,078 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 41 Nagymányok 2,512 fő Városok száma Döbrököz 2,136 fő Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 25 Kakasd 1,772 fő Települések száma, ahol... Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok ...nincs szélessávú internet 8 Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 20 ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 5 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 21 ...nincs helyközi autóbusz-megálló Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 28 ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló
A legtöbb forrás – 1,943,192 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 2 984,000 A turisztikai tevékenységek ösztönzése 2 824,000 Falumegújítás és -fejlesztés 2 1,943,192 A kulturális örökség megőrzése 2 261,658 Leader közösségi fejlesztés 8 222,632 Leader vállalkozás fejlesztés 8 496,000 Leader képzés 8 157,844 Leader rendezvény 4 308,000 Leader térségen belüli szakmai együttműködések Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések 1 12,000 Leader komplex projekt Leader tervek, tanulmányok Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4

Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A térség legfontosabb problémája a magas munkanélküliség, ennek okai: A vállalkozások alacsony pénzügyi- és szellemi tőkével rendelkeznek, hiányzik az uniós gondolkodásmód, a közös érdekérvényesítés, és az együttműködés, ami a fejlesztések és a versenyképesség gátja. Alacsony- és piacképtelen a lakosság képzettsége. Nehezen motiválhatók a térségben élő emberek, hiányzik belőlük az önbizalom, a kezdeményező készség és az identitás tudat is. A munkanélküliek és az elöregedő lakosság szociális ellátása komoly önkormányzati terhet jelent. A fiatal, szakképzett munkaerő a városokba vándorol. A legfontosabb lehetőséget a meglévő helyi természeti-, kulturális és gazdasági értékek hasznosítása és mikrotérségi szintű összekapcsolása jelenti. A vállalkozások kezdeményezőkészségének, hálózatosodásának és térségi marketingjének növelése, valamint a piacképes foglalkoztatási alternatívák bővítése és a turisztikai értékek fejlesztése (térségi szinten komplex programcsomagokká összefűzve) új munkahelyeket teremt. Ezzel és a kulturális értékek, szabadidős lehetőségek fejlesztésével, a szolgáltatások körének bővítésével, valamint a lakosság képzésével és motiválásával a vegetáló falvak helyett egy élhető térség jöhet létre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – A stratégia alapvető célja
Az összefogás alapja, a közös gondolkodás elindítása a települések, illetve a három szféra képviselői között. Erre építve partnerségen alapuló komplex, innovatív fejlesztések megvalósítását kívánjuk ösztönözni. A helyi vállalkozások elegendő tőke, és megfelelő vállalkozói ismeretek hiányában önállóan nem piacképesek; összefogásra, hálózatosodásra van szükség a verseny-, és érdekérvényesítő képességük javítása érdekében. A helyi adottságokat kihasználva, a piaci igényekhez igazodó, fenntartható projektekkel létrehozott munkahelyek helyben tarthatják a szakképzett munkaerőt, amely újabb vállalkozásokat vonz a térségbe, és tovább serkenti a gazdasági növekedést. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, oktatási és foglalkoztatási programok indításával, melyek hozzájárulnak az inaktív népesség arányának csökkentéséhez. Hangsúlyt fektetünk a sokszínű természeti- és hagyományos épített környezet megóvására a helyi emberek életkörülményeinek javításán keresztül, illetve az öko-, falusi- és egészségturizmus fellendítése érdekében komplex turisztikai program csomagokat alakítunk ki. Célunk az egészséges, élhető vidék megteremtése, amely képes felvenni a versenyt az urbánus térségekkel a hagyományos falusi életforma megőrzése mellett. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2
A Helyi Közösség területe természetföldrajzi szempontból 9 kistájra terjed ki. A térség domborzati, éghajlati, földrajzi viszonyai sokszínűek. A Völgységet a nedves kontinentális klíma sajátos módosulása jellemzi, a Dombóvári kistérség éghajlata átmenetet képez a kiegyensúlyozott Ny-Dunántúli és a szélsőségekre hajlamos Alföld között. A térségben az 1000 fő alatti községek vannak többségben, 4 település lakossága a 200 főt sem éri el, 2000 fő felett két település van, a legnagyobb Hőgyész Nagyközség 3078 fő lakossal. Az alapellátások gazdaságos megszervezése, a hozzáférés biztosítása a Bonyhádi és a Dombóvári kistérség településein a Többcélú Kistérségi Társulások keretében történik. A kistérségi központokban levő munkahelyek, egészségügyi szakellátás, kulturális és szabadidős tevékenységek elérése nem egyenlő esélyű. A vasút-, illetve főút mentén fekvő településeken lakók hozzáférési esélyei jóval kedvezőbbek, mint a tömegközlekedéssel nehezen elérhető települések esetében. A térség gazdasági szerkezete a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, fő gazdasági ágazat a feldolgozóipar. A közösség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából közepes szintűnek tekinthető. A régió fejlettségi átlagát el nem érő települések aránya a Tamási kistérség településeit tekintve duplája a Bonyhádi és a Dombóvári kistérségi értékeknek. A térségközpont városok és a települések izolációja elképzelhetetlen. A helyi közösség településein a közbiztonság növekedéséhez hozzájárul, hogy egyre több településen működik polgárőrség. Csökken a személy elleni-, ugyanakkor nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma (besurranó tolvajok). Komoly problémát jelent a lakosság rossz egészségügyi állapota, melyet a szűréseken történő alacsony részvétel, illetve a lakosság tájékozatlansága okoz. A hely szelleme: a térséget a bronz és vaskorból származó leletek mellett (lengyeli-kultúra) a római birodalom fontos hadi útjai mellett épült városok, erődök (Iovia, Alsóhetény) is ismertté tették. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2
A sajátos történelmi múlttal rendelkező térségben évszázadokon keresztül együtt élt több nemzetiség: magyar szerb, német és zsidó után a terület kultúrája még tovább színesedett, a betelepített népcsoportok: felvidéki és székely hozott hagyományaival, melyet számos néprajzi gyűjtemény őriz (Hőgyész, Kakasd, Lengyel, Mórágy). A műemlék templomok (Cikó, Grábóc, Gyulaj, Kurd, Závod) és a civil szervezetek rendezvényei (urasági erdőben tartott majális, lampionos Márton napi felvonulás, nemzetiségi találkozók, Kapos-menti fiatalok találkozója, fogathajtó versenyek) is színesítik a kultúrát. A hagyományok ápolását szolgálja a térségben tevékenykedő jelentős számú egyéni alkotó is (Beréti István, Beréti Istvánné, Teszler Ella, Gáspár István, Ambrus Sándor, Magyari Péter, Törő György, Szili Márta). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9

A térség környezeti állapota 1/2
A térség egyik legfontosabb értéke a táj sokfélesége és szépsége. A Bonyhádi helyi közösség 9 természetföldrajzi kistájra terjed ki, melyek közül a Dél-Külső Somogy, a Völgység és a Tolnai-Hegyhát a legjelentősebb. Emiatt igen változatos a térség arculata. Érdekesség hogy a Tolnai-hegyhátat legalább 700 völgy tagolja. A faji sokszínűség jellemzi a természet és az élővilág állapotát. A terület növényzetét a Dél-dunántúli flóravidék határozza meg. Magas a természetközeli élőhelyek száma, ami módot teremthet a természetvédelemhez kapcsolódó hasznosítási módok alkalmazására (öko-turisztika, extenzív gazdálkodás). Magas az összefüggő erdőtakarók aránya, híres a gyulaji Magyar Tölgyes (génbank) és a hőgyészi 300 éves platán és több védett növény is található a térségben. Állatfajokból főleg a nagyvad a jellemző (vadásztatás). Több Natura 2000 és egyéb védett terület is található a térségben. A térség nagy részén kitűnő a talaj termőképessége, amit intenzív növénytermesztéssel hasznosítanak, főleg a nagy gazdaságok, a meredekebb területeken pedig az erdő-, szőlő- és gyümölcsös a jellemző. Fokozódó probléma a szerves trágyázás csökkenő mértéke miatti termőképesség romlás. A dombos részeken erősen erodálódik a terület, a termőréteg fokozatosan lepusztul. A térséget számtalan kisebb- és néhány nagyobb (Kapos, Koppány, Völgység-patak) vízfolyás szabdalja fel. A kisebb vízgyűjtőkön elgátolással halastavakat alakítottak ki (halgazdálkodás, rekreáció). A terület gazdag termálvizekben, ezt azonban csak Hőgyészen és a városokban hasznosítják. Nagyobb ipari vagy mezőgazdasági vízhasználó nincs és az állattartó telepek korszerűsítésének köszönhetően komoly vízszennyezést okozó tevékenység sem folyik a térségben. A szennyvíz csatorna-hálózat több településen nem épült még ki, itt a szikkasztók szennyezik a talajvizet, ami megoldandó problémát jelent. A kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása a legtöbb településen megoldott. Sok a rekultiválatlan- és illegális hulladéklerakó, emellett csekély a megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakók száma. A szelektív hulladékgyűjtés csak a települések egy részén megoldott, de a lakosságra itt sem jellemző a szelektív gyűjtés. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10

A térség környezeti állapota 2/2
Bátaapátiban kerül majd elhelyezésre a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló, amely jelentősen befolyásolhatja a környezetbiztonságot. A terület a levegő minőség szempontjából kedvező helyzetben van, mivel nincs jelentősebb ipari termelés. Kis mértékű légszennyezés főleg a lakossági tevékenységből, tüzelésből származik, illetve az intenzív földművelésből (por). A megújuló természeti erőforrások közül az erdőkből kitermelt fa, mint biomassza kerül hasznosításra a feldolgozó- és az építőiparban, illetve fűtésre, valamint a szalma a papír gyártásban. Néhány vállalkozás brikettálással is foglalkozik. A térségben korábban szén, mészkő, agyag- és homok bányászat is folyt, melyeket főleg az építőipar használt fel. Nagymányokon a szén- és mészkő bányászat újraindítását tervezik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11

Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2
A Tamási kistérségből - amely komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség - 6 település tartozik a Bonyhádi helyi közösséghez (Dúzs, Hőgyész, Mucsi, Nagykónyi, Pári és Szakály). A vonatkozó rendelet alapján Bonyhádi kistérség 7, (Bátaapáti, Grábóc, Kisvejke, Mórágy, Mucsfa, Nagyvejke, Závod) a Dombóvári kistérség 12 települése (Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong) hátrányos helyzetű. A jó közlekedésnek köszönhetően a vállalkozások többsége Hőgyészen, Szakályban és Döbröközön koncentrálódik, a nehezebben megközelíthető (zsák-) településeken alacsony a vállalkozói aktivitás. A vállalkozások 95%-ánál a foglalkoztatotti létszám 1 és 9 fő közötti. A kihasználatlan természeti adottságok miatt a turizmus nem húzó ágazat. A kereskedelem, az építőipar, a könnyűipar, a pénzügyi-gazdasági szolgáltatás és a mezőgazdaság területén működik a legtöbb vállalkozás. A vállalkozások többsége tőkehiányos, így a fejlesztések hiányában nő a versenyhátrányuk és alacsony a munkaerő felvevő képességük is. A foglalkoztatottság elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség 9-18% közötti, ezen belül is a kis településeken súlyosabb probléma a munkahelyek hiánya. Ezeken a településeken az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő (szennyvíz csatorna, gáz), Hőgyész kivételével. A szelektív hulladékgyűjtés a Tamási kistérségben megoldatlan. Helyben csak az alapvető közszolgáltatások érhetők el. Az oktatás-szervezés megoldott, ugyanakkor a szociális ellátás nem megfelelő. Jól működő közművelődési intézmények, kulturális és hagyományőrző csoportok csak a nagyobb falvakat jellemzik. A kis településeken kevés a kulturális-, sportolási-, szórakozási lehetőség. A településkép több helyen sem megfelelő. A népesség minden településen csökkenő tendenciát mutat, a lakosság elöregedő. A fiatal, szakképzett munkaerő (főleg a diplomások) a munkahelyek hiánya, nem kielégítő volta, valamint a hiányos szolgáltatások és közösségi élet miatt elvándorol, nem alakul ki bennük a helyi identitás tudat. Magas a képzetlen munkaerő aránya (főként a roma lakosság körében), illetve azok száma, akik nem piacképes végzetséggel rendelkeznek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 12

Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2
A lakosság mobilitása alacsony, kevesen vállalják az ingázást, noha a tömegközlekedés megoldott. Általános fejlesztési célkitűzések a munkahelyteremtés, a lakosság életkörülményeinek javítása, valamint a népességmegtartó képesség javítása érdekében: - a vállalkozások beruházásainak támogatása, - a vállalkozói szolgáltatások bővítése, - a települések infrastrukturális ellátottságának javítása, - a természeti és az épített környezet fejlesztése, - a helyi adottságokra épülő turizmus fejlesztése, - alternatív mezőgazdasági termékek előállítása, - az agrártermelés versenyképességének és a termelés biztonságának növelése, - a gazdaság diverzifikációja, - a szociális biztonság megteremtése és az esélyegyenlőség biztosítása, - a versenyképes tudás megszerzésének támogatása, - a közösségi élet fejlesztése és a lakosság ösztönzése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 13

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Vállalkozások szektor szerinti megoszlása
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 14% Építőipar 22% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% Egyéb szolgáltatás 8% Egyéb tevékenység 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 20% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 30% 8% Építőipar 9% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 9% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% Egyéb szolgáltatás 2% Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 17% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.3%, ami 1.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.3% Változás 2003-hoz képest 1.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2
A Közösség településeinek nagy részén a munkahelyek számának csökkenése már a rendszerváltást megelőzően megkezdődött. A mezőgazdasági nagyüzemek átalakulásával tömegesen szűntek meg a korábban fő megélhetési forrásnak számító mezőgazdasági munkahelyek, ehhez adódott hozzá az önkormányzati munkahelyek számának fokozatos csökkenése is. A legnagyobb veszteséget és a leggyorsabb ütemben a Tamási kistérség települései szenvedték el, de jelentős munkahelyvesztés volt a Dombóvári kistérség településein is. A kisebb lélekszámú települések munkahelyvesztése ma sem zárult le. A legrosszabb helyzetben azon települések lakói vannak, ahol a foglalkoztatási centrumok (a kistérségi központok) elérése is nehézkes. A Közösség területén a Dombóvári kistérségben a legmagasabb a munkanélküliség, a relatív mutató 14,35%, ettől csak kevésbé marad el a Tamási kistérséghez tartozó 6 település relatív mutatója (13,84%), míg a Bonyhádi kistérség helyzete a legkedvezőbb (7,62%). Kiemelt probléma, hogy jelentős a tartósan munkanélküliek aránya. Munkaerő-piaci esélyeiket rontja az, hogy aluliskolázottak, egészségi állapotuk fokozatosan romlik, kopik a megszerzett tudásuk és az együttműködési hajlandóságuk. A települések többségében a területi-, képzettségi-, a munkaerő-piaci- és etnikai hátrányok ősszefonódnak. A munkanélküliség elől a menekülő út sok esetben az inaktivitásba vezetett. Az inaktív népesség aránya 51%, nyugdíjszerű ellátásban részesül kb. 32%, közülük öregségi nyugdíjat kap 14%. Az alkalmi munkalehetőségek elsősorban a férfiak átmeneti foglalkoztatását biztosítják. Egyre több önkormányzat él a közhasznú, közcélú, közmunka lehetőségével, de ez a foglalkoztatás is csak átmeneti időre biztosítja az érintetteknek a jövedelmet, hiszen a programok letelte után a résztvevők nagy százaléka ismét visszakerül a szociális ellátórendszerbe. A foglalkoztatottak végzettségét tekintve a Bonyhádi és a Tamási térségben a középfokú végzettségűek aránya a magasabb, míg a Dombóvári kistérségben a 8 általános iskolai-, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb, de általánosan jellemző, hogy a népesség alacsony képzettsége a legnagyobb kihívás. A foglalkoztatási szakmacsoportok vizsgálata azt mutatja, hogy a vezetők, szakmai vezetők reprezentálják a legnagyobb arányban magukat, mivel jelentős az egyszemélyes, vagy néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások száma. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 19

A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2
A második legnagyobb szakmacsoport a kiskereskedőké (egyszemélyes kis boltok vezetői). A középfokú szakképzettek csoportjában található a legtöbb különféle szakma és a legdiverzifikáltabb iskolai végzettség. A foglalkoztatottak méretcsoportjai szerint vizsgálódva e szakmacsoport a kisvállalkozásoknál áll alkalmazásban. Jelentős – a megyei átlaghoz hasonlóan - az ügyviteli területen dolgozók száma, őket a gazdasági szakemberek követik. A felsőfokú végzettségűek jogi, gazdasági és műszaki szakemberként dolgoznak. Hasonlóan a megye többi térségéhez elmondható, hogy a Közösség településeinek döntő többségében a legnagyobb munkáltatók az önkormányzatok. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 20

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település Kaposszekcső székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 978 fő Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 PET Hungária Kft. Kaposszekcső 1572 Hobbiállat-eledel gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 180 2 Interplus Kft. Kaposszekcső 2956 Máshova nem sorolt egyéb speciális gép gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 150 3 Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. Kaposszekcső 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 100 4 Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. Döbrököz 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 96 5 Stuco Kft. Nagymányok 1930 Lábbeligyártás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 90 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 Teveli Mezőgazdasági Zrt. Tevel 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 83 7 Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. Dalmand 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 83 8 Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. Gyulaj 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 81 9 Naki Mezőgazdasági Zrt. Nak 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 60 10 Remler-Csapó Kft. Kaposszekcső 1930 Lábbeligyártás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 55 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2
A rendszerváltás előtt a Közösségre az országos szinten kiemelkedő termőképességű földterületekre alapozott állami mezőgazdasági nagyüzemek és állattartó telepek, erdészetek és gyümölcsösök, valamint a feldolgozóipar volt a jellemző. Ezek a gazdaságok a foglalkoztatás mellett közszolgáltatásokat is biztosítottak a községek lakói számára (pl.: konyha, puszták ivóvíz ellátása, tömegközlekedés, stb.). A rendszerváltás után létrejött vállalkozások már nem tudták biztosítani a korábbi szolgáltatásokat és a foglalkoztatottság visszaesett, ami a települések fejlődésében nagy törést jelentett és ez a hanyatlás sok helyen még ma is tart. A foglalkoztatásban kiemelkedő szerepe van a közeli városoknak (Bonyhád, Dombóvár, Tamási, Kaposvár, Szekszárd), illetve a szervezett szállítást biztosító térségen kívüli vállalkozásoknak (Alsómocsolád – Pick-Délhús csoport húsüzeme, Pécs – Elcotec Magyarország Kft., Székesfehérvár- IBM), a lakosság jelentős hányada itt talál magának munkát, ugyanakkor a munkaerő felszívó képességük korlátozott. A vállalkozások sűrűsége alacsonyabb, mint az országos átlag. Ezt vizsgálva megállapítható, hogy a városok környékén, illetve a városoktól távolabbi települések esetében a főútvonalak mentén működik több vállalkozás, tehát a könnyű elérhetőség és az itt elérhető szolgáltatásokhoz történő gyors hozzáférés a fő szempont a vállalkozások indítása során. A nehezen megközelíthető kis településeken a legalacsonyabb a vállalkozói kedv, itt többnyire csak vegyes- és italbolt, valamint néhány, egyéb tevékenységet folytató egyéni vállalkozó működik. Ezeken a településeken a legnagyobb foglalkoztató többnyire az önkormányzat. A térség legnagyobb foglalkoztatói feldolgozóipari, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A piaci ingadozásokat hatékonyan tudják kezelni, stabil pénzügyi és szellemi tőkével rendelkeznek, rendszeres fejlesztéseket hajtanak végre. Ugyanakkor a közösség területén működő vállalkozások zöme egyéni vállalkozó, vagy maximum 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. Jellemző rájuk, hogy tőkehiányosak, nem rendelkeznek vállalkozási ismeretekkel, alacsony az együttműködési készségük, nincs marketingjük és nagy részüknek fejlesztési elképzelése sincs, emiatt gyenge a versenyképességük. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2
Azon vállalkozások, akik fejlesztenének, többnyire csak hitel, vagy támogatások igénybevételével tudják ezt megoldani. Külföldi tulajdonú, vagy vegyes vállalkozás csak néhány településen található, ezen a testvér-települési kapcsolatok fejlesztése segíthetne. Ipari park a térségben egyedül Kaposszekcsőn található (Dombóvári Ipari Park), ahol 30 vállalkozás 500 főt foglalkoztat, ami a térség összes foglalkoztatottjának 4,6%-a. A térségben vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezet csak néhány településen található (Kapos Innovációs Központ és inkubátorház, Corvin Plussz Kft.), emellett egészségipari klaszter és a cipőipari klaszter is működik, Kisvejkén és Attalában pedig gépkört hoztak létre. Segítségükkel és példamutatásukkal erősíthető a vállalkozások térségi együttműködése, hálózatosodása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 25

Non-profit szervezetek a térségben
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 23 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 19 Sporttal kapcsolatos tevékenység 25 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 38 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Oktatással kapcsolatos tevékenység 15 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 10 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 9 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 6 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2
A térség valamennyi településén működik civil szervezet, klub, vagy kulturális csoport. A szervezetek tevékenységi köre, aktivitása különböző. Szerepük fontos nemcsak a kultúra és a sport népszerűsítésében, hanem a nemzetiségi népcsoportok közti együttműködés tanulásában is. A legjelentősebb a kulturális és hagyományőrző tevékenységet folytató civil szervezetek száma. A térség múltjából adódóan a székely, német és roma hagyományokat ápoló tánccsoportok, dalkörök mellett a völgységi települések egy részén a bányász hagyományok ápolása is cél. Ezek a szervezetek települési szinten gyakran együttműködnek, emellett térségi rendezvényeket is tartanak (Bukovinai Székelyek rendezvényei, Adventi Gála). A sport és szabadidős tevékenységet folytató civil szervezetek szintén jelentős arányban képviseltetik magukat. Többségük már a rendszerváltás előtt is működött, többnyire szponzori támogatásokkal. Számuk sajnálatos módon csökken a térségben, mert a versenyszerű sport működtetését nem tudják a kis települések finanszírozni. A települések szépítéséért, közösséggé kovácsolásáért ugyancsak több civil szervezet tevékenykedik. Jelentőségük a falvak jövője szempontjából kiemelkedő, hiszen a helyi társadalom érdekérvényesítése rajtuk keresztül valósul meg. A roma kisebbség érdekvédelmét a térségben a 4 éve megalakult Roma Szervezetek Társulása, valamint a dombóvári székhellyel létesült Roma Közhasznú Alapítvány és a Aparhanti Független Roma Egyesület látja el, előbbi számos munkaerő-piaci modell projektnek volt gesztora. Több településen működik polgárőr szervezet a közbiztonság megőrzése érdekében. Ugyancsak fontos a szerepe a települések életében a tűzoltó egyesületeknek (Kurd, Nagymányok, Tevel). A szülők által létrehozott óvodai, iskolai alapítványok az eszközvásárlásban, rendezvények szervezésében betöltött szerepük mellett fontos közösségformáló erőt is képeznek. A térségben működő civil szervezetek tevékenységét segíti a közösségi terek megléte. Csaknem minden településen működik művelődési ház, faluház vagy közösségi ház, bár a programok szervezésére nem mindenhol van képzett, főállású alkalmazott, illetve helyenként hiányoznak, leromlottak a közösségi funkciójú épületek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 27

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2
A szervezetek többsége fős tagságot jegyez, vezetőik a tagság elöregedését tartják a legnagyobb gondnak. Gyakori az is, hogy egy település lakosai egyszerre több civil szervezetben tevékenykednek, mely arra utal, hogy a szervezetek tagjai nem egyenlő intenzitással vesznek részt a közösségi munkában. Az együttműködések kistérségi szintű kiterjesztésére példa a nyugdíjas szervezetek találkozói, az évek óta megrendezésre kerülő Regionális Fogathajtó Verseny Szakcson és a Bukovinai Székelyek-, valamint a kaposszekcsői fúvósok találkozója. Hagyományteremtő szándékkal egyre több civil szervezet rendez fesztiválokat: kuglóf-, alma-szőlő-, kajszis- és forgó fesztivál. Több civil szervezetnek van külföldi kapcsolata, így közvetíthetik a települések turisztikai kínálatát, tapasztalatokat gyűjthetnek az ifjúsági, esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 28

A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben
A térség összesített lakossága között 481 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 37,698 37,358 37,194 37,595 37,217 Éves változás -340 -164 401 -378 A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 481 fővel csökkent A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A lakosság kor szerinti összetétele a térségben
A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 0-2 év 3% 3% 3-5 év 3% 3% 6-14 év 10% 13% 15-59 év 63% 60% 59 év felett 22% 21% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele
A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 34% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 3% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 3% 10% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 1/2
A Bonyhádi helyi közösség területén a települések jelentős többsége 500 – 1000 fő lélekszámú, 200 fő alatti népessége mindössze három településnek van. A negatív demográfiai változások - hasonlóan a megyei folyamatokhoz - itt is érződnek. A települések 88%-ában a népesség csökkenése a jellemző, mindössze négy településen tapasztalható az utóbbi években kismértékű lakosságszám-emelkedés. E pozitív elmozdulás mögött munkahelyteremtés (ipari park), illetve lakásprogram, külföldiek, illetve romák betelepülése áll. A népesség csökkenése meghaladja a Tolna megyei ill. az országos átlagot (0,3%). A Közösség településeinek jelentős részében - a megyei tendenciákhoz hasonlóan - egyre kevesebb gyermek született, kivételt azok a települések képezik, ahol a roma lakosság aránya számottevő (Gyulaj, Kocsola, Nagykónyi). A halálozások száma a települések 92%-ában emelkedett, igaz a megyei átlagnál kisebb mértékben. A vándorlási különbözet a térség településeinek több mint kétharmadában negatív, melyből az következik, hogy a térség népességmegtartó ereje gyenge. A nő-férfi arány tekintetében megállapítható, hogy a nők többségben vannak a térségben. A Dombóvári kistérséghez tartozó településeken 51,66%, a Bonyhádi kistérségben az arány 50,47%, a 6 Tamási kistérséghez tartozó településen a lakosság 55,11% nő. A nő-férfi arányt életkori bontásban megvizsgálva az látszik, hogy a Bonyhádi kistérség településein a gyermekek között több a fiú, a Dombóvári kistérség településein az idős lakosság körében a nők aránya jóval magasabb. A térség lakosságának elöregedését jelzi a fiatalodási index. A közötti változás a térségben jelentős, az országos átlagot (7%) meghaladja (10,5%), egyedül a Bonyhádi kistérségben jobb ez az érték. E mutató következményeit kezelni tudó ellátórendszer a térségben kiépült. (a Bonyhádi és a Dombóvári kistérségben 3-3 idősek otthona is van, a Tamási kistérségben 200 fős módszertani otthon működik). A települések több mint felében magas a 70 év felettiek aránya. 100 fő aktív korúra 77 fő idős és 48 fő gyermek jut. Népsűrűség tekintetében a Bonyhádi és a Dombóvári kistérség között nincs jelentősebb különbség (78 ill. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 32

A térség demográfiai helyzete 2/2
68 fő/km2), a Tamási kistérséghez tartozó településeken a népsűrűség jóval alacsonyabb, (42 fő/ km2). A térség nemzeti kisebbségi struktúrája a második világháború után megváltozott. A Bonyhádi és a Tamási kistérségben a kitelepített német nemzetiségűek helyére Erdélyből telepítettek be székelyeket. A térség jelenleg sokszínű multikulturális értékekkel és hagyományokkal rendelkezik, melynek megfelelően több kisebbségi önkormányzat működik és ápolja a kisebbségi identitástudatot. A német kisebbség mellett élnek szerbek, horvátok, ukránok és zsidók is a térségben. Bonyhád térségében a német ajkú lakosság aránya jelentősebb (11%), míg Dombóvár környékén a roma lakosságé (4,8%). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33

A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége
Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság Szélessávú Internet 8 20% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Mindhárom mobilhálózat 12% 5 Helyközi autóbusz-megállóhely 0% Közművesített, közúton elérhető ipari park 40 98% Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Kikötő Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Ipari kamara Agrárkamara Egészségügyi ellátás Járóbeteg szakellátás Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség infrastrukturális adottságai 1/2
A Bonyhádi Helyi Közösség közlekedési helyzete vegyes képet mutat. A térség legnagyobb forgalmat lebonyolító közútja a 6. sz. elsőrendű főút, ami azonban csak Bonyhádot és Kakasdot érinti. Emellett forgalmas a térségen keresztül haladó 61. és 65. sz. másodrendű, valamint a 611. sz. út és a Dombóvár-Hőgyész közti út is. A Közösség területén 8 zsáktelepülés található. A térségen halad keresztül a Gyékényes-Dombóvár-Budapest, valamint a Pécs-Dombóvár-Budapest vasúti fővonal és a Dombóvár-Bátaszék közti vasútvonal, ezek azonban csak a települések harmadát érintik. A tömegközlekedés minden településen elérhető, bár a járatszám sokszor nem elegendő. Emellett a személygépjármű ellátottság az országos átlag alatt van. Ez a munkába-, illetve iskolába járást, valamint a csak városokban elérhető szolgáltatásokhoz való hozzáférést nehezíti. Több településen is működik falu- és tanya gondnoki szolgálat, ez további fejlesztést igényel. Az elmúlt években több útfelújítás is történt, azonban ezek elsősorban a forgalmasabb utakat érintették. Sok helyen igen rossz a kis forgalmú összekötő-, bekötő-, valamint a belterületi utak állapota, mely kihat a gazdasági fejlődésre is. A vállalkozások elsősorban a könnyen megközelíthető, illetve a városok környékén lévő településeket részesítik előnyben. Komoly gazdasági élénkülést a tervezett M9-es autópálya hozhat, ami NY-K irányban szeli majd keresztül a térséget. Kijelölt kerékpárút, valamint jelzett turistaút csak néhány településen található, vízi és légi közlekedés pedig nincs a térségben. A vonalas infrastruktúrát vizsgálva a Közösség áram-, ivóvíz-, valamint vezetékes és mobil telefon ellátottsága megfelelőnek mondható. A puszták, valamint külterületek nagy részén nincs vezetékes ivóvíz ellátás. A szennyvízcsatorna-hálózat csak a községek felén kiépített, a vezetékes gáz 7 településen hiányzik. A csatornázást és a vízellátást pályázati forrásokból tervezik megvalósítani, melyekre a tervek általában rendelkezésre állnak. A Bonyhádi Helyi Közösség településein problémát jelent a járdák, illetve a csapadékvíz elvezető árkok rossz állapota. Kábeltelevízióval minden település ellátott, ugyanakkor csak néhány helyen van kábelen közösségi televízió. A szélessávú internet nem érhető el mindenhol, sőt ahol ez kiépített, ott is kevés a szolgáltatást igénybe vevők száma (számítógép hiányában). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

A térség infrastrukturális adottságai 2/2
Kevés vállalkozó, illetve civil szervezet üzemeltet saját weboldalt. A humán szolgáltatások (oktatás-képzés, egészségügy, szociális szolgáltatások, művelődés) infrastruktúrája a nagyobb településeken helyben megtalálható, a kis településeken a többcélú kistérségi társulások keretében működnek. Ilyen például az oktatás-szervezés, az orvosi ügyelet, a gyermekjóléti-, közösségi- és támogató szolgálat (utóbbiak a Tamási kistérség településein nem érhetőek el). A kis településeken hiányos a szolgáltatások elérhetősége, a kulturális és szabadidős tevékenységeket segítő infrastruktúra állapota több településen is kívánni valót hagy maga után. Ez igaz a közterek, valamint az épített környezet állapotára is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus
A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.01 0.49 0.42 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 30% 22% 27% 62% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Települések főbb jellemzői 1/6
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Aparhant Község 1,155 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.47% 388,695 0.000 0.000 Attala Község 869 Közszféra 7.00% 346,002 0.000 0.000 Bátaapáti Község 444 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 8.03% 300,254 0.000 8.944 Bonyhádvarasd Község 488 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.56% 397,797 0.000 0.000 Cikó Község 1,008 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 7.94% 338,285 0.000 0.004 Csibrák Község 377 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 18.43% 177,143 0.997 0.000 Csikóstőttős Község 926 Szállítási, raktározási, postai és távközl... 9.66% 379,457 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dalmand Község 1,413 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11.36% 373,024 0.000 0.000 Döbrököz Község 2,136 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 11.73% 346,595 0.000 0.000 Dúzs Község 287 Építőipar 13.02% 288,635 0.000 0.307 Grábóc Község 190 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 18.05% 243,222 0.000 0.000 Györe Község 713 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.22% 347,755 0.000 0.000 Gyulaj Község 1,041 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 18.15% 214,369 0.743 0.039 Hőgyész Nagyközség 3,078 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 10.45% 415,271 5.286 0.030 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Izmény Község 525 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.09% 247,548 0.000 12.236 Jágónak Község 284 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 19.02% 234,592 0.000 0.000 Kakasd Község 1,772 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.95% 460,829 0.000 0.000 Kapospula Község 951 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 7.01% 499,171 0.000 0.000 Kaposszekcső Község 1,529 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 9.03% 472,492 0.000 0.000 Kisdorog Község 844 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 7.48% 389,036 0.000 0.000 Kismányok Község 375 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 7.23% 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kisvejke Község 454 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 15.19% 233,154 0.000 0.000 Kocsola Község 1,369 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 19.01% 230,053 0.000 0.082 Kurd Község 1,288 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10.09% 330,912 0.000 0.000 Lápafő Község 195 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 19.66% 207,199 0.000 0.000 Lengyel Község 630 Közszféra 11.10% 447,788 0.000 5.270 Mórágy Község 810 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 14.91% 375,423 0.000 0.047 Mőcsény Község 385 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 10.00% 338,544 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Mucsfa Község 409 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 15.63% 293,705 0.000 0.000 Mucsi Község 514 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 18.66% 193,229 0.000 0.000 Nagykónyi Község 1,236 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 14.76% 286,036 0.000 0.000 Nagymányok Nagyközség 2,512 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.85% 398,719 0.000 0.051 Nagyvejke Község 185 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 8.66% 257,153 0.000 0.000 Nak Község 643 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10.92% 356,101 0.000 0.000 Pári Község 678 7.80% 37,500 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szakály Község 1,459 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 9.23% 353,010 0.000 0.000 Szakcs Község 1,005 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 21.59% 233,663 0.000 0.000 Tevel Község 1,577 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.63% 393,674 0.055 0.079 Váralja Község 961 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 8.89% 237,724 0.943 0.048 Várong Község 179 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 22.61% 211,572 0.000 2.112 Závod Község 323 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.74% 275,701 0.000 2.663 {TelFoJell.6.Nev} {TelFoJell.6.M355} {TelFoJell.6.M354} {TelFoJell.6.Szektor} {TelFoJell.6.M115} {TelFoJell.6.M440} {TelFoJell.6.Magas} {TelFoJell.6.Alacsony} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

Települések egy mondatos jellemzése 1/21
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Aparhant „Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai nem megoldottak, hiányzik a hozzá szükséges anyagi forrás, infrastrukturális feltételek: az önkormányzati intézmények rossz állapota, a kül- és belvízi vízrendezés a település esztétikai képét rontják. A korábban prosperáló mezőgazdasági termelőszövetkezet - mint fő foglalkoztató - jelenlegi stagnálása munkanélküliséget von maga után.” „A legfontosabb kitörési pont a helyi kisállat-piac és a hozzá kapcsolódó kamionos pihenő bővítése, fejlesztése; ezen felül a lakosság tenni vágyása, lelkesedése és szorgalma, összefogása a település fejlődésének érdekében.” Attala „A településen a fő probléma az, hogy a hozzá tartozó Szentivánpuszta nagy távolságra van a település központtól, hiányoznak az alapszolgáltatások, nehezen valósul meg az integráció. Itt, valamint a községben is szükség volna több közösségépítő programra, ami mind a település részek közti, mind pedig a lakosság különböző korcsoportjai közti kohéziót erősítené.” „Attala fejlődésben meghatározó szerepet játszhat az egészség turizmus, ami a jól megközelíthető dombóvár-gunarasi gyógyvízre, a helyi ásványvíz üzemre - ami az Egészségipari Klaszter tagja - és a hagyományokra épülő lovas sportra, valamint a túrázásra alkalmas környezetre építhető. A turizmus révén megélénkülő közösségi élet a helyi lakosságra is motiváló erővel hathat.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 46

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Bátaapáti „A település környezeti és infrastrukturális adottságai miatt a korábban kimért építési telkek elkeltek, ezért ez mint legfonosabb probléma jelentkezik a falu életében, hisz az itt letelepedni vágyók jelentik a falu jövöjét.” „A település fekvése, a környezeti adottságok, és épített örökségek (Apponyi Kúria atb.)kitörési pontot jelenthetnek a turisztikai élet fellendítéséhez.” Bonyhádvarasd „A csökkenő lélekszám, amely az itt élők egészségi állapotának romlásából, az elöregedő lakosságból, és a fiatalok elvándorlásából eredeztethető.” „A térségi központ (város) közel van, így befogadja a tanulni-, dolgozni vágyókat, de a természeti környezetben gazdag, nyugodt kisközségi településkép ide vonzza a városból a pihenni vágyókat, ami kitörési pont lehet a falu lakosságmegtartó képességének növelése, és a turisztikai felvirágoztatás céljából.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 47

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Cikó „A falu öregedő lakossága, és a vállalkozók hiánya.” „A hagyományok megőrzése, a műemlékek és a természeti értékek fenntartása a turisták idecsalogatásával.” Csibrák „Hiányoznak a helyi munkalehetőségek, jórészt csak kényszervállalkozások működnek, hiányzik a tőke és a vállalkozói ismeretek.” „Munkahelyek létrehozása a helyi fafeldolgozó üzem újraindításával, valamint a gyulaji erdő természeti értékeinek és a Jeszenszky-Kastély épületének turisztikai hasznosításával.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 48

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Csikóstőttős „Csikóstőttős legfontosabb megoldandó problémája a szennyvíz csatorna-hálózat hiánya. A településen több családi ház is a Hábi-patak árterületén fekszik, ami az áradások során kimossa a szikkasztókat, ami komoly környezetszennyezést okoz, emellett a tervezett ipar-fejlesztés, valamint turizmus fejlesztés is igényli a csatornázottság meglétét.” „A település legfontosabb kitörési lehetősége a turizmus fejlesztésében rejlik. Erre a gyönyörű természeti környezet a fokozottan védett növény- és állatfajokkal, a német kulturális hagyományokat ápoló csoportok, valamint a meglévő pajta színház is jó alapot teremt.” Dalmand „Dalmand legfőbb problémáját a Dalmandi Állami Gazdaság privatizációja jelenti, melynek eredményeként sok munkahely megszűnt és a létrejövő kisebb utódszervezetek nem tudják a korábbi ellátási színvonalat nyújtani, ami a lakosság pesszimizmusához és demográfiai problémákhoz vezetett.” „A település legfőbb lehetőségét a funkció nélkül maradt középületek új funkcióval való megtöltése jelentheti. A fiatal településen belüli hatalmas zöld terek gyermek és ifjúsági otthonok, a volt, jó szakmai múlttal rendelkező Állami Gazdaság szakembergárdája felnőttoktatási centrum létesítésének feltételeit kínálja.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 49

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Döbrököz „A természeti adottságok miatt területileg megosztott településen hiányzik a fejlesztéseket egy irányba húzó közös gondolkodás.” „Az innovatív ötletekkel rendelkező vállalkozók és a hagyományokat jól ápoló aktív szervezetek, valamint az önkormányzat együttműködésének segítése közös fejlesztések megvalósításával.” Dúzs „Dúzs legfontosabb problémája a korábban munkalehetőséget biztosító Hőgyészi Állami Gazdaság és a csibráki fafeldolgozó üzem megszűnése. Mivel helyben alig van munkalehetőség, a szomszédos nagy foglalkoztatók megszűnésével sok ember munkanélküli lett, ami magával hozta a demográfiai problémákat is (előregedő népesség, fiatalok elvándorlása, népesség fogyása).” „A település gazdasági és társadalmi fejlődésére a legfontosabb lehetőséget a nemrég felújított főút jelenti, melynek révén javult a település megközelíthetősége, ami vállalkozókat vonzhat ide, illetve a vonzó természeti környezetre (erdők, mezők, tó) épülő ökoturizmus is fejlődésnek indulhat.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 50

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Grábóc „A településen nincs kiépítve a szennyvízhálózat, a vezetékes gázhálózat, és a belterületi utak is elavultak, ami okozója a fő problémának: az itt élő népesség fogyatkozása és az elöregedő lakosság.” „A természeti, és helyi, nagy jelentőséggel bíró épített környezet (pl.: szerb ortodox kolostor) értékeinek megőrzése, és turisztikai célú hasznosítása.” Györe „A külön-külön működő kis területen gazdálkodók összefogásának hiányában nem gazdaságos a működésük, nincs lehetőség a kapacitás növelésére, és ez által a foglalkoztatás bővítésére.” „Az erdei iskola működtetésével kapcsolatban merült fel lehetőségként az egyedülálló templom iskola épületének felújítása/felfejlesztése, hogy alkalmas legyen e funkció betöltésére.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 51

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Gyulaj „A kistérségi átlagot meghaladó munkanélküliség, amely a többszörös hátránnyal küzdő lakosság szocio-kulturális elmaradásából ered, melyet nehezít a közösségi közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézkes volta is.” „A hagyományos kézműipari ismeretek felelevenítése és hasznosítása piacképes termékek előállítása érdekében, amit a környezeti értékekre épülő turizmus is erősít.” Hőgyész „Hőgyészen a gazdasági szerkezet átalakulása jelenti a legnagyobb problémát. A sok embert foglalkoztató Állami Gazdaság és a könnyűipar megszűnt, jelenleg pedig nem állnak rendelkezésre ipar fejlesztésre alkalmas gazdasági területek, ahova új vállalkozókat lehetne letelepíteni.” „A legfontosabb lehetőséget a turizmus több ágának összehangolt fejlesztése (kastélyszálló, táboroztatás, speciális gasztronómiai-, az erdőkre épülő öko-, valamint a fesztivál turizmus), valamint iparterületek kialakítása jelenti, melyek révén új munkahelyek jöhetnek létre a településen.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 52

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Izmény „A településen szinte nincs vállalkozás, sok a munkanélküli. Zsáktelepülés helyzetéből adódóan és a rossz állapotú utak, a nem megfelelő infrastruktúra miatt munkahelyteremtő beruházásokra nem lehet számítani.” „A településen működő népszerű erdei iskola bővítése és fejlesztése mellett, lehetőséget jelent a kézműves mesterségekre alapozva bemutatótermek építése, a műhelyek fejlesztése, működésük támogatása és népszerűsítése, ezenkívül az állattenyésztéshez és húsfeldolgozáshoz kapcsolódó innovatív beruházások megvalósítása, és a térségközi kapcsolatok erősítése.” Jágónak „A település számára a legnagyobb problémát a megye széli elhelyezkedésből adódó hátrányos helyzet jelenti. Erre vezethető vissza a település szinte minden jellemző problémája (például a nehéz megközelíthetőség, infrastrukturális elmaradottság, elnéptelenedés, munkahelyek hiánya).” „A legfontosabb lehetőséget a fejlődésre az jelenti, hogy a település három megye találkozási pontja mellett fekszik. A hármashatárnál lévő találkozóhely fejlesztése révén kialakuló turizmus adhat lehetőséget a munkahely-teremtésre és a közösségi élet fejlesztésére.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 53

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kakasd „A turisztikai kínálat hiánya, amely magába foglalja a kiépítetlen infrastruktúrát, a turizmus, vendégházak hiányát, helyi termékek marketing hiányát, a közösségi épületek, faluközpont korszerűtlenségét, a helyi vállalkozások bővítésének hiányát.” „A hagyományőrzéssel fémjelzett közösségi rendezvények, a vadászatra, horgászatra, helyi vállalkozók és civil szervezetek összefogására épített turizmusfejlesztés.” Kapospula „Kapospula legfontosabb problémája, hogy a közigazgatásilag hozzá tartozó Alsóhetényen hiányzik a közösség formálásra és programokra alkalmas fedett tér, emiatt az itt élők hátrányban érzik magukat a település központtal szemben.” „A legfontosabb lehetőség a településhez tartozó Alsóhetényen kialakításra kerülő közösségi tér, ami többek között helyet adna a hagyományőrző csoportok (tánc,népviselet) tevékenységének fejlesztésére, ezáltal segítve a település részek közötti társadalmi kohézió erősödését.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 54

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 10/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kaposszekcső „Kaposszekcsőn komoly problémát jelent a volt szovjet laktanya épületeinek lakáscélú hasznosításával kialakult Liget lakótelep és a központi településrész között hiányzik az integráció, ami a viszonylag nagy távolság miatt abban nyílvánul meg, hogy a lakótelepen élők esélyei rosszabbak a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.” „Az alapinfrastruktúra bővítése jelenti a legfontosabb lehetőségét a fejlődés szempontjából. Ezzel, valamint az ehhez kapcsolódóan kialakításra kerülő lakótelkek és lakások segítségével fokozható a település népességmegtartó ereje.” Kisdorog „Az elöregedő lakosság, fogyó népesség, csökkenő gyereklétszám, a helyi iskola megszűnése, a foglalkoztatók helyi megjelenésének hiánya, és a rossz közlekedési viszonyok okozzák a legnagyobb problémát, ami a település lakosságmegtartó képességének folyamatos csökkenése.” „A tiszta levegővel és csendes környezettel, turisztikai szempontból előnyös természeti adottságokkal rendelkezve a falusi turizmus erősítése.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 55

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 11/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kismányok „Alacsony a helyi vállalkozások száma, kevés a foglalkoztató, ezért nagy a munkanélküliségi ráta. A település zsáktelepülés, problémát jelent a közlekedés, a nem megfelelő infrastruktúra, illetve a vállalkozások alacsony technológiai színvonala.” „A turizmus fellendítéséhez alapot jelent a hitélethez kapcsolódó gyermektáboroztatásra használt épület bővítése és felújítása, ehhez kapcsolódóan tanösvény kialakítása, a szabadidős turizmus feltételeinek megteremtéséhez pedig szabadidőpark létesítése. A fafeldolgozó iparág élénkítése érdekében az asztalos üzemek, faipari műhelyek korszerűsítése szükséges.” Kisvejke „Az átlagos települési munkanélküliségi mutatókat meghaladó munkanélküliség, amely a rossz közlekedési viszonyoknak és a településen élők átlag alatti szociális helyzetéből, nemzetiségi hovatartozásából adódik.” „A helyi vállalkozókra, szövetkezetekre építhető mezőgazdasági fejlesztések, termékfeldolgozások, és munkahelyek teremtése.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 56

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 12/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kocsola „A település legnagyobb problémáját az alapinfrastruktúra hiányosságai jelentik. Rossz minőségűek a belterületi utak és a járdák, nincs szennyvíz csatorna-hálózat és annak ellenére, hogy Kocsola főút mentén fekszik, mégsem telepednek le új vállalkozások, a képzett munkaerő elvándorol, nő a képzetlen, munkanélküli lakosság aránya.” „Kocsola legfontosabb lehetőségét a vonzó természeti környezetre és a meglévő turisztikai kiszolgáló létesítményekre alapozott turizmus jelenti, melyek a hagyományos mesterségek (vesszőfonás, fafaragás) újjáélesztése és piacképessé, valamint bemutathatóvá tétele is segíthet.” Kurd „Nagyszámú mikrovállalkozások piacorientált szemléletének hiányából adódó gazdasági stagnálás, mely hatással van az önkormányzat gazdálkodására is.” „A Hőgyész-dombóvári út melletti - szennyvíz csatornán kívül egyéb infrastruktúrális elemekkel ellátott - 8 hektáros terület ipari célúhasznosítása. Speciális geológiai, geográfiai adottságok turisztikai célú hasznosítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 57

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 13/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Lápafő „A település fő problémája, hogy a Kft.-vé alakult volt Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet és az alkalmazottakat nem foglalkoztató mezőgazdasági profilú magánvállalkozások nem teremtenek elegendő munkalehetőséget, ezért a népesség folyamatosan csökken, a lakosságon belül a fiatalok aránya alacsony. Ez utóbbi előrevetíti a további lakosságszám csökkenést is.” „A nyugodt, természeti szépségben gazdag környezet adta előnyök és a faluhoz kötődő Sobri Jóska legenda- a szomszéd települések hasonló elképzeléseivel együtt- a pihenő, rekreációs turizmus fejlesztését lehetőségként kínálja, építve a településen lévő szállást, vendéglátást biztosító vállalkozásra.” Lengyel „A kedvezőtlen demográfiai adatok alapján a település elöregszik, foglalkoztatók hiánya egyben a munkalehetőségek hiányát is jelenti, és a rossz közlekedési viszonyok miatt,munkahelyekre való ingázás sem biztosított.” „Olyan településmarketing kialakítása, amely magában foglalja a szomszédos településekkel való sokrétű együttműködés lehetőségeit, a civilek, vállalkozók, önkormányzatok összefogását segíti elő, és a település adta természeti és turisztikai adottságok maximális kihasználását és fejlesztését támogatja.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 58

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 14/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Mórágy „A településen élő szociálisan hátrányos helyzetűek száma igen magas, ezzel arányosan a munkanélküliek száma is, amiből következtethető, hogy a helyi munkahelyek száma igen kevés, és a nagyobb településekre való bejárási körülmények rosszak.” „A gyönyörű természeti környezet turisztikai vonzerőként szolgálhat.” Mőcsény „A településen élők iskolázottsága, öregedő lakosság, és a városoktól való távoli elhelyezkedés következménye a legnagyobb probléma: a nagyfokú munkanélküliség.” „A település fekvése (a zajos városoktól távoli, csendes vidék), helyi környezeti és turisztikai értékei a turizmus irányában mutatkozik meg.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 59

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 15/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Mucsfa „A helyi vállalkozások fő tevékenysége a gyümölcstermesztés, amelyet a hagyományos mezőgazdasági termékszerkezetben állítanak elő, ennek következtében a településen sokan szezonmunkából élnek meg és nem számíthatnak folyamatos jövedelemre. Az önkormányzatnak a kieső időszakban gondot jelent a település lakóinak foglalkoztatása.” „A település fekvéséből adódóan és a környezetre alapozva a turizmushoz kapcsolódva erdei iskola és tanösvények jelentős fejlesztése szükséges. A helyi vállalkozók lehetőséget látnak a gyümölcsfeldolgozás elindítására, esetlegesen mintagazdaságok létrehozásával.” Mucsi „Mucsi korábban virágzó település volt. A legnagyobb problémát a termelőszövetkezet felbomlása jelenti, megszűntek a munkahelyek, ami a település állapotának leromlását, a lakosság kicserélődését és demográfiai problémákat eredményezett.” „A település legfontosabb lehetőségét a gyönyörű természeti környezetre, az erdőkre és a tóra épülő ökoturizmus jelenti, ami munkahelyeket teremthet. A turizmus, összekapcsolva az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével újra fejlődésnek indíthatja Mucsit.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 60

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 16/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Nagykónyi „A legfontosabb problémát a kedvezőtlen gazdasági környezet jelenti. A tőkehiányos vállalkozások csak kevés munkahelyet teremtenek, alacsony az együttműködési hajlandóság, az önkormányzati feladatellátás és a szolgáltatások biztosítása nehezen finanszírozható, melyek együttesen komoly demográfiai problémákhoz és magas munkanélküliséghez vezettek.” „A legfontosabb fejlődési lehetőséget a vonzó lakó és pihenő tér megteremtésére gazdaságfejlesztő park, valamint turisztikai centrum kialakítása jelenti.” Nagymányok „A településen magas a kis- és mikrovállalkozások száma, ezek általában kényszervállalkozások, a legtöbb esetben önfoglalkoztatást jelentenek és nagy probléma a fennmaradás. A belterületi közutak, járdák meglehetősen rossz állapotúak, ezért ezek felújítása, rekonstrukciója szükséges.” „A település számára a legnagyobb lehetőség a helyi kő- és szénbánya megnyitása, illetve egy ipartelep létesítése a vállalkozók letelepítésére, amelyek engedélyeztetése/kialakítása folyamatban van, és egyaránt jelentősen hozzájárulnak a térség munkanélküliségi mutatóinak javításához.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 61

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 17/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Nagyvejke „A népesség arányának eltolódása az idősebb korosztály felé ellátási gondokat okoz az önkormányzatnak. A magas munkanélküliség mellett problémát jelentenek a rossz közlekedési feltételek. A falu zsáktelepülési helyzetéből fakadóan társadalmi problémákkal küszködik (összefogás hiánya).” „A település számára nagy jelentőséggel bírna a zsákfalu jelleg megszüntetése a Tevelre vezető út kiépítésével, valamint a helyi kézműves-mesterek műhelyeinek fejlesztése és tevékenységük népszerűsítése marketing eszközökkel.” Nak „A település legnagyobb problémája az, hogy a képzett fiatalok nem jönnek vissza, illetve elvándorolnak a környező városokba, mely visszavezethető arra, hogy helyben hiányoznak a munkalehetőségek és a szabadidő hasznos eltöltését, közösségi programok szervezését biztosító létesítmények.” „Fontos lehetőségként a turisztikai környezeti adottságokra (bakancsos-, lovas-, horgász turizmushoz terep) épülő falusi turizmus, illetve a kiváló adottságú földeken jó eredményeket felmutató vállalkozásokra épülő mintagazdaságok fejlesztése merül fel.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 62

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 18/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Pári „Pári legfontosabb problémáját az jelenti, hogy 2006-ban lett önálló település, így nem épült még ki az önkormányzati feladatellátáshoz és a közszolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra, illetve annak állapota a faluközponttal együtt leromlott.” „A zsáktelepülés legfontosabb lehetőségét a letelepedő vállalakozások vonzására alkalmas közművesített iparterületek kialakítása, illetve a turizmus fejlesztése jelenti (lovaglásra és vadászatra alkalmas erdők vannak, kerékpárút vezet Tamásiba, a fürdő-, és a sváb hagyományokra épülő turizmus is fejleszthető).” Szakály „Szakályon a legfontosabb problémát a Hőgyészi Állami Gazdaság megszűnése jelenti, ami sok munkahely megszűnését és a demográfiai problémákat eredményezett (elvándorlás, elöregedés, népességfogyás). Emellett komoly gondot jelent a tőzeg folyamatos izzása, mert a füst rendszeresen elárasztja a települést, ami a lakosság életminőségét rontja.” „A jó közlekedési viszonyok alkalmassá teszik Szakályt a vállalkozások letelepedésére, melyet a turizmus fejlesztése és a település marketingje is segítene.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 63

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 19/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Szakcs „Szakcs régen fejlett mezőváros volt. A legnagyobb problémája az, hogy a közlekedés-fejlesztés (út, vasút) elkerülte, így mára stagnáló gazdaságú és romló demográfiai és foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező település lett.” „Kitörési pont lehet az energetikailag önellátó falumodell megteremtése, amire az alapot a lakosság meglévő megtakarítása és a műveletlen földterületek hasznosítása adja. Ez, valamint az erre alapozott bemutatókra érkező vendégek jelentős gazdasági javulást eredményeznének.” Tevel „Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges infrastrukturális feltételek, fejlesztések hiánya, amely jelenti a kül- és belterületi vízrendezést, köztemető infrastruktúrájának fejlesztését, az önkormányzati intézmények korszerűsítését.” „A település lakosságmegtartó erejének növelése, hogy az intézmények és a település fennmaradását biztosítani tudjuk, a helyi vállalkozások bővítésével (pl: a kiváló minőségű artézi vízre épülő ásványvízüzem létesítése) munkalehetőséget is teremtsünk az itt élők számára.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 64

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 20/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Váralja „Váralja egyik legfőbb vonzerejének számító - ugyanakkor a falut is védő - Parkerdei tórendszer állapota jelentősen leromlott, a fenntarthatóság nem biztosított. A település elöregedő, magas a munkanélküliség, melynek egyik oka az alulképzettség.” „A sok éves múltra visszatekintő turizmus fellendítése, turisztikai beruházások segítségével, a földrajzi és kulturális adottságokat kihasználva, építve a hagyományos, népszerű fesztiválokra pl.: Kuglóf-fesztivál. A település építhet a parkerdő érintetlen természeti vonzerejére.” Várong „Tolna megye harmadik legkisebb népességű településén a legfőbb problémát a „zsáktelepülés” jellegből adódó társadalmi gondok okozzák. Az alig 200 főt számláló településen a lakosság harmada nyugdíjas, évek óta növekvő tendenciát mutat a munkanélküliség.” „A legfontosabb lehetőség a település számára az, hogy kihasználva a két ismert fürdő (Dombóvár-Gunaras, Igal) közelségét, a falu körüli erdők kínálta sport és szabadidő eltöltési lehetőségeket és a panziót, illetve a funkció nélkül maradt iskolaépület lakásokká alakítása letelepedő fiatalokat vonz a faluba (elszármazottak, Hollandok).” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 65

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 21/21 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Závod „A település legfontosabb problémája az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges infrastrukturális feltételek, fejlesztések hiánya, melyet a forráshiány okoz.” „Závod legfontosabb lehetősége a turisztikai kínálat erősítése, ami a helyi építészeti- és kulturális értékek megőrzésével érhető el, ami magában foglalja a Tájház épületének eredeti állapotába történő visszaállítását, falunapi rendezvény lebonyolítását és hagyományos disznóvágás szervezését is.” {TelepulesJell.1.Nev} „{TelepulesJell.1.Ny248}” „{TelepulesJell.1.Ny249}” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 66

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1
A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 20 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás „A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése” 2 db 30,413,824 „Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a munkahelyteremtés ösztönzése” 4 db 7,668,000 „A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése” 3 db 5,504,000 „Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával” 5 db 709,844 „A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése” 4 db 633,658 „A térségi együttműködés ösztönzése” 2 db 100,000 „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” {FejlPrioritasok.6.Sz331} db {FejlPrioritasok.6.Sz332} „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” {FejlPrioritasok.7.Sz331} db {FejlPrioritasok.7.Sz332} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 68 68

A legtöbb forrás – 824,000 EUR – a(z) Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 Fő fejlesztési prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Településkép javítás a közterületek és középületek felújításával, újszerű megoldások alkalmazásával és a lakosság bevonásával 5,233,824 Az életminőség javítása, a szociális biztonság növelése, helyben nyújtandó alapszolgáltatások kiépítése és fejlesztése 25,180,000 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 69

A legtöbb forrás – 824,000 EUR – a(z) Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a munkahelyteremtés ösztönzése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása 824,000 Innovatív fejlesztések megvalósításának ösztönzése 40,000 Az I. és II. tengely keretében nem támogatható erdő- és mezőgazdasági fejlesztések, valamint az élelmiszer feldolgozás támogatása 4,220,000 Vállalkozások létrehozásának támogatása, illetve a működési feltételek javítása, korszerűsítése 2,584,000 {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 70

A legtöbb forrás – 824,000 EUR – a(z) Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 Fő fejlesztési prioritás: A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A megújuló energiaforrások előállításának és hasznosításának támogatása 4,120,000 A közösség egészségi állapotának javítása szűrő- és egészségvédő programok szervezésével és az egészségtudatosság népszerűsítésével 12,000 Környezetkímélő termelési módszerek elterjedésének ösztönzése és a környezettudatosság erősítése, ezzel összefüggésben kistérségi tanulmányok készítése 1,372,000 {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 71

A legtöbb forrás – 824,000 EUR – a(z) Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 Fő fejlesztési prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A foglalkoztathatóság esélyeit növelő szolgáltatások és alternatív képzési módok támogatása 8,000 A társadalmi- és kulturális felzárkóztatás támogatása 537,844 A szociális gazdálkodás támogatása 40,000 A roma kultúra és hagyományok bemutatása, roma programok támogatása 20,000 Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása új munkahelyek teremtése és a meglévők megtartása mellett, a helyi igényekre épülő piacképes termékek előállításával, szolgáltatások nyújtásával 104,000 {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 72

A legtöbb forrás – 824,000 EUR – a(z) Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 Fő fejlesztési prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Ifjúsági programok megvalósításának támogatása 60,000 Helyi kulturális és építészeti értékek megőrzését és bemutathatóvá tételét segítő beruházások támogatása (minta porták) 313,658 Közösség építő rendezvények, képzések megvalósítása és népszerűsítése 260,000 A közösség építés külső helyszíneinek és kiszolgáló egységeinek kialakítása és a tárgyi feltételeinek biztosítása {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 73

A legtöbb forrás – 824,000 EUR – a(z) Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 Fő fejlesztési prioritás: A térségi együttműködés ösztönzése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A közbiztonsági szolgáltatások mikrotérségi szintű megszervezése és hatékonyságának javítása 60,000 A civil-, vállalkozói- és közszféra kapcsolatának és együttműködésének javítása a térségen belül, valamint hazai és nemzetközi szinten 40,000 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 74

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat Komplex stratégia megoldási javaslatai

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta-tottság 10 legna-gyobb vállalk. 10 legfonto-sabb javaslat Szektor Javaslatok Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% 24% 60% 14% 25% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 36% 40% 5% 0% 14% 9% 0% 0% 0% Építőipar Kereskedelem, javítás 22% 11% 0% 0% 0% 5% 2% 0% 0% 0% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% 10% 0% 0% 0% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 1% 0% 0% 0% Pénzügyi közvetítés 15% 3% 0% 0% 0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8% 2% 0% 0% 0% Egyéb szolgáltatás 0% 0% 0% 81% 75% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 1 „A piaci réseket kihasználó életképes nem mezőgazdasági vállalkozások indítása, a működő, gyenge vállalkozások megerősödéséhez felújítások, bővítések elvégzése valamint eszközök, gépek, berendezések beszerzése szükséges. Megoldást jelent a piackutatás, a marketing tevékenység és az együttműködés ösztönzése, valamint vállalkozói tanácsadás biztosítása.” „A jelenleg működő cégek megerősödnek, új vállalkozások jönnek létre, ennek hatására számuk 3-4%-kal nő a térségben. A vállalkozások hatékonyabb, korszerűbb, környezetkímélő technológiákhoz, eszközökhöz jutnak hozzá, ezek használatával hosszútávon képesek fennmaradni a piacon és hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz is. A térség foglalkoztatási kapacitása bővül, ezáltal munkához jutnak a hátrányos helyzetű rétegekből származók is.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 77

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 2 „A térségben elsődleges cél a már működő szálláshelyek fejlesztése mind kapacitás mind szolgáltatásfejlesztés tekintetében. A már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése (pl.: lovas-, sport-, vadászati-, erdei-, horgász-, borturisztikai szolgáltatások). A szálláshelyek berendezési tárgyainak beszerzésének támogatása (pl.: ágy, szekrény, asztal, szék, műszaki cikkek). Az ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastrukturális beruházások.” „A szálláshelyek felújításának és komfort növelő beruházásainak köszönhetően 10%-al nő az eltöltött vendégéjszakák száma. Az akcióterületen megnövekszik a hazai és a külföldi vendégforgalom. A beruházásoknak köszönhetően mind az építőiparban, mind a vendéglátóiparban munkaerőigény jelentkezik. Természeti értékeink megismertetésével erősödik a környezet- és egészségtudatosság. A speciális szolgáltatások révén pl. a sérült gyerekek is részesülhetnek olyan programokban, mint egészséges társaik (pl.: lovas terápia, állatsimogatás).” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 78

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 3 „A piaci réseket kihasználó életképes nem mezőgazdasági vállalkozások indítása, a működő, gyenge vállalkozások megerősödéséhez felújítások, bővítések elvégzése valamint eszközök, gépek, berendezések beszerzése szükséges. Megoldást jelent a piackutatás, a marketing tevékenység és az együttműködés ösztönzése, valamint vállalkozói tanácsadás biztosítása.” „A jelenleg működő cégek megerősödnek, új vállalkozások jönnek létre, ennek hatására számuk 2-3 %-kal nő a térségben. A vállalkozások hatékonyabb, korszerűbb, környezetkímélő technológiákhoz, eszközökhöz jutnak hozzá, ezek használatával hosszútávon képesek fennmaradni a piacon és hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz is. A térség foglalkoztatási kapacitása bővül, ezáltal munkához jutnak a hátrányos helyzetű rétegekből származók is.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 79

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 4 „A térségben elsődleges cél a már működő szálláshelyek fejlesztése mind kapacitás mind szolgáltatásfejlesztés tekintetében. A már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése (pl.: lovas-, sport-, vadászati-, erdei-, horgász-, borturisztikai szolgáltatások). A szálláshelyek berendezési tárgyainak beszerzésének támogatása (pl.: ágy, szekrény, asztal, szék, műszaki cikkek). Az ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastrukturális beruházások.” „A szálláshelyek felújításának és komfort növelő beruházásainak köszönhetően 5%-al nő az eltöltött vendégéjszakák száma. Az akcióterületen megnövekszik a hazai és a külföldi vendégforgalom. A beruházásoknak köszönhetően mind az építőiparban, mind a vendéglátóiparban munkaerőigény jelentkezik. Természeti értékeink megismertetésével erősödik a környezet- és egészségtudatosság. A speciális szolgáltatások révén pl. a sérült gyerekek is részesülhetnek olyan programokban, mint egészséges társaik (pl.: lovas terápia, állatsimogatás).” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 80

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 5 „Elsősorban a Völgység területén szükséges a tárolási lehetőségek (hűtőház) biztosítása a mezőgazdasági vállalkozások részére. A térség teljes területén feldolgozó üzemek bővítését, környezetkímélő eszközök beszerzését, új vállalkozások létrehozását és az őstermelői tevékenységet kell támogatni (pl: gyümölcslé üzem, aszaló üzem, gyümölcsválogató gép, cefre előkészítő és tároló, gépek/gépsorok, targoncák, méhészeti eszközök, fűszernövény feldolgozó üzem stb.). Elengedhetetlen az új termékek piacra jutásának elősegítése marketing eszközökkel, közös termékek (pl: vegyes gyümölcs lekvár) előállítása a helyi szereplők együttműködése révén. Fűszer- és gyógynövény- és szarvasgomba termesztés valamint kisállat tenyésztés ösztönzése.” „A hűtőházak kapacitás bővítésével nő a feldolgozási folyamatokra rendelkezésre álló idő, csökken a szezonalitás, a vállalkozások folyamatos munkalehetőséget biztosítanak elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknek valamint a hátrányos helyzetűeknek (nők romák stb). A korszerű technológiáknak köszönhetően a termékek minősége jelentősen javul és a környezetszennyezés csökken. A stagnáló háztáji állattartás fejlődésnek indul. A foglalkoztatottság ebben az ágazatban 0,5%-kal nő. Mérséklődik a települések hátrányos helyzete.” „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 81

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 6 „A térség vállalkozói jelenleg nem terveznek szervezet fejlesztést/bővítést, ezért támogatni szükséges azon vállalkozások fejlesztéseit, amelyek tevékenységük kapcsán foglalkoztatni tudják a hátrányos helyzetű csoportjait, hogy azok visszaszokjanak a munka világába és csökkenjen a hátrányos helyzetű munkavállaló , szociális-, egészségi-, kulturális hátránya. Kizárólag azon fejlesztések támogathatóak, amelyek piacképes termék előállítására/szolgáltatás nyújtására irányulnak és belőle a vállalkozás bevételre tesz szert.” „Nő a településeken a kereslet, stabilabb lesz a kis boltok bevétele. A vállalkozások fejlesztéseinek eredményeképpen 3%-al nő a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, növekszik az önfoglalkoztatás. Az önkormányzatok szociális kiadásai csökkenek, ezáltal forrás szabadul fel a települések üzemeltetésére, nő a települések tisztasága, egészségesebb lesz a lakókörnyezet. A foglalkoztatásba bevontak között az 50 év felettiek, és a megváltozott munkaképességűek előnybe részesítésével a társadalmi kohézió erősödik.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 82

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 7 „A fenntartható fejlődés érdekében a megújuló energiaforrások előállításának és hasznosításának támogatása a hátrányos helyzetű településeken. A vállalkozások, az önkormányzatok és a lakosság megújuló energia hasznosítását célzó kis léptékű beruházásainak támogatása.” „A megoldási javaslat megvalósulása esetén korszerűbbé és hatékonyabbá válik a megújuló energiaforrások előállítása, erre alapozva új vállalkozások is létrejöhetnek (munkahely-teremtés). Növekszik a helyi felvevő piac, azaz az alternatív energia előállítási módot alkalmazó családi házak, vállalkozások és önkormányzatok száma (2-3) a projektek indítását követő 3 éven belül.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 83

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 8 „Elsősorban a Völgység területén szükséges a tárolási lehetőségek (hűtőház) biztosítása a mezőgazdasági vállalkozások részére. A térség teljes területén feldolgozó üzemek bővítését, környezetkímélő eszközök beszerzését, új vállalkozások létrehozását és az őstermelői tevékenységet kell támogatni (pl: gyümölcslé üzem, aszaló üzem, gyümölcsválogató gép, cefre előkészítő és tároló, gépek/gépsorok, targoncák, méhészeti eszközök, fűszernövény feldolgozó üzem stb.). Elengedhetetlen az új termékek piacra jutásának elősegítése marketing eszközökkel, közös termékek (pl: vegyes gyümölcs lekvár) előállítása a helyi szereplők együttműködése révén. Fűszer- és gyógynövény- és szarvasgomba termesztés valamint kisállat tenyésztés ösztönzése.” „A hűtőházak kapacitásának bővítésével nő a feldolgozási folyamatokra rendelkezésre álló idő. Ezáltal az ágazatban csökken a szezonalitás, így a vállalkozások folyamatos munkalehetőséget biztosítanak elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknek, valamint a hátrányos helyzetűeknek (nők, romák stb.). A korszerű technológiáknak köszönhetően a termékek minősége jelentősen javul és a környezet szennyezettsége csökken. A stagnáló háztáji állattartás fejlődésnek indul. A foglalkoztatottság ebben az ágazatban várhatóan 0,5%-kal nő.” „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 84

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 9 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 85

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 10 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 86

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 1 „A közterületek tervszerű, egységes településképet tükröző fejlesztése: esztétikus, a falusi vendéglátáshoz alapvetően szükséges rendezett falukép megteremtése, pihenésre lehetőséget adó közösségi terek, játszóterek kialakítása és fejlesztése, a védelem alatt nem álló köz- és magánépületek külső felújítása (pl.: homlokzat, tetőszerkezet felújítása, nyílászárók cseréje). A települési zöldfelületi rendszer fejlesztésében szerepet kapnak a közhasznú-, közcélú- és közmunkások is, akik elsősorban hátrányos helyzetű csoportok tagjai: tartós munkanélküliek, szociálisan hátrányos családból származók. Lehetőség szerint falusi elárusító helyek biztosítása a helyi termelőknek, helyi piaci kultúra újjáélesztése.” „A program védi és megőrzi a természeti és az épített értékeket. A települések zöldfelületének 20 %-a megújul, a közterek, játszóterek esztétikai és használati értéke nő. Az itt élők életkörülményei javulnak, a falvak népességmegtartó ereje nő. A kulturált, környezetbarát, vendégváró települési arculat a turisztikai vonzerőt is növeli. Az idegenforgalom – multiplikátor hatása miatt - gazdasági növekedést eredményez. A munkafolyamatokban részt vevők 50%-a hátrányos helyzetű csoport tagja. Fellendül a helyi kereskedelem a helyi piacoknak köszönhetően.” „Egyéb infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 88

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 2 „A település megjelenésében szereppel bíró védettség alatt nem álló épületek, középületek, építmények külső felújítása (pl.: homlokzat, tetőszerkezet, nyílászárók korszerűsítése). A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (pl.: közterületek rendezése, parkosítás, zöldfelületek megújítása, utcabútorok kihelyezése, játszóterek létesítése felújítása). Lehetőség szerint falusi elárusító helyek biztosítása a helyi termelőknek, helyi piaci kultúra újjáélesztése.” „Településeink tiszta, rendezett, a hagyományos építészeti értékeket megőrző falvakká válnak. A felújított falusi lakóházak mellett a lakosság aktív bevonásával a középületek, közterületek, játszóterek is megújulnak (a települések zöldterületeinek 40%-a), egységes falukép alakul ki. A helyi lakosok többet és szívesebben használják a köztereket, javul az életminőségük is. A turisták több időt töltenek egy rendezett településen és többször térnek vissza, ajánlják ismerőseiknek. A kivitelező vállalkozások a megbízások révén új munkahelyeket teremthetnek. Fellendül a helyi kereskedelem a helyi piacoknak köszönhetően.” „Egyéb infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 89

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 3 „A fellelhető dokumentumok, képek alapján a meglévő helyi védettséget élvező épületek hagyományos stílusban történő felújítása, energetikailag hatékonyabb működtetése. Interaktív kézműves-porták kialakítása eszközbeszerzés nélkül, annak érdekében hogy a különböző nemzetiségi kultúrák hagyományos mesterségeinek bemutatására alkalmasak legyenek.” „Falvainkban növekszik a hagyományos településképet mutató utcák, épületek száma, valamint megoldódik az ezekhez szervesen kapcsolódó zöld területek rehabilitációja. A kézműves-porták kialakításával nő a turisztikai látnivaló és megvalósul az „aktív hagyományőrzés” és fellendül a kulturális turizmus.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 90

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 4 „A rendezvények népszerűsítése különböző marketing eszközökkel (pl.: kiadványok, szórólapok, plakátok terjesztésével, egyéb médiában való megjelenéssel, valamint naptárak, tollak pólók, különböző kultúrájú, helyi készítésű ajándéktárgyak árusításával). Területileg összehangolt és adott témára koncentrált nagyobb volumenű közösségi programok megvalósítása a helyi szereplők aktív közreműködésével. Településeinken a meglévő lehetőségeket kihasználva (sportpálya, önkormányzati külterület) területrendezéssel, kiszolgáló egységek létesítésével szabadtéri közösségi tér kialakítása. A falvakban a programok nagyságának és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő helyszínek kialakítása (sportpálya, pajtaszínház, várkert…) támogatható. A rendezvények színvonalának növelése céljából eszközbeszerzés (hang- és fénytechnika, rendezvénysátor, sörpad garnitúrák, egyéb kellékek).” „A három szféra képessé válik településen belüli és falvak közötti együttműködésre, rendezvények szervezésére, népszerűsítésére. Nagyobb érdeklődésre számot tartó, nagyobb turisztikai vonzerővel bíró programok valósulnak meg. A vendégéjszakák száma növekszik, a turisztikai kiadványok palettája kiszélesedik, minősége javul, a helyiek hosszú távon kiegészítő jövedelemhez jutnak. A 41 falu helyi rendezvényei mellett mikrotérségi fesztiválok megrendezésére kerül sor. A helyi termékek iránti kereslet megközelítőleg 5-8%-al nő. A rendezvények kultúrált körülmények között kerülnek megrendezésre, melyre szívesen ellátogatnak.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 91

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 5 „A fellelhető dokumentumok, képek alapján a meglévő helyi védettséget élvező épületek hagyományos stílusban történő felújítása, energetikailag hatékonyabb működtetése. Interaktív kézműves-porták kialakítása eszközbeszerzés nélkül, annak érdekében hogy a különböző nemzetiségi kultúrák hagyományos mesterségeinek bemutatására alkalmasak legyenek.” „Falvainkban növekszik a hagyományos településképet mutató utcák, épületek száma, valamint megoldódik az ezekhez szervesen kapcsolódó zöld területek rehabilitációja. A kézműves-porták kialakításával nő a turisztikai látnivaló és megvalósul az „aktív hagyományőrzés” és fellendül a kulturális turizmus.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 92

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 6 „A közterületek tervszerű, egységes településképet tükröző fejlesztése a helyi közösségi potenciál kihasználásával, a partnerségi együttműködés révén. A faluképbe illő hagyományos elemeket tartalmazó házakból pihenésre, aktív kikapcsolódásra lehetőséget adó közösségi terek kialakítása és fejlesztése, a magán épületek külső felújítása (pl.: homlokzat, tetőszerkezet felújítása, nyílászárók cseréje) újszerű megoldások alkalmazásával (pl.: építő- és burkolóanyagok újrahasznosítása, lakossági gyalogút-program bevezetése, sövénykerítés telepítése, közszolgáltatásokhoz vezető utak újszerű megoldásokkal történő részleges felújítása, stb.).” „A program védi és megőrzi a természeti és az épített értékeket. A települések köztereinek esztétikai és használati értéke nő, rendezett falukép alakul ki. Az itt élők életkörülményei javulnak, fejlődik a közösségi szellem és az identitás tudat, a faluhoz való kötődés, ezáltal a falvak népességmegtartó ereje nő. Javul a közszolgáltatások elérhetősége. A kulturált, környezetbarát, vendégváró települési arculat kialakítása a turisztikai vonzerőt növeli, ami gazdasági növekedést és foglalkoztatás bővülést eredményez.” „Egyéb infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 93

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 7 „Javítani kell a meglévő polgárőr- és tűzoltó szervezetek működési feltételeit, a polgárőrség, rendőrség munkáját segítő technikai eszközök (pl.: térfigyelő rendszer kiépítése) beszerzését. Roma szervezetek javaslatára ösztönözni kell új szervezetek létrejöttét is (kisebbség bevonásának lehetősége). Támogatni szükséges a mikrotérségi hálózatok létrehozását, valamint a szervezetek tevékenységének népszerűsítését a fenntarthatóságuk biztosítása érdekében.” „A fejlesztések eredményeként 2013-ra 5%-al csökken a bűncselekmények és a vagyoni károk mértéke, ezáltal javul a lakosság életminősége és vagyoni helyzete. A tárgyi feltételek biztosításával javul a szervezetek hatékonysága egy hosszú távú, magas színvonalú szolgáltatás nyújtásával ra megindulhat a romák és a nem romák közt egy párbeszéd.” „Közbiztonsági szolgálat” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 94

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 8 „Tematikus programok (pl.: kézműves foglalkozások, zenés-, táncos rendezvények, tematikus táborok, drogprevenciós- és sport programok, valamint természetjárás) promótálása, szervezése, megvalósítása és láncba fűzése a közösség területén összehangolva, a települési önkormányzatok civil szervezetek és vállalkozások bevonásával.A térség fejlődése érdekében előnyt élveznek azon fejlesztési elképzelések, amelyek a helyi foglalkozatást támogatják azáltal, hogy a térség művészeit/szakembereit hívják meg előadóként.” „A rendezvények megvalósításával a felnövekvő generációban erősödik a térséghez való kötődés, az egymás iránti tolerancia, a térség szereplői közti együttműködés. Az idelátogató fiatalok megismerhetik a környékünk szépségét és vendégszeretetét. Településeink egyre nagyobb látogatottsága hozzájárul a turizmus fejlődéséhez (meglévő táborhelyek minimum 20%-os kihasználtság növelése), ezáltal a gazdaság növekedéséhez, foglalkoztatás bővítéséhez állandó és időszakos formában. A tábor résztvevői később a foglalkozások és a tábor vezetői lehetnek.” „Oktatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 95

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 9 „Támogatni kell a civil, önkormányzati, egyházi vagy magánszemélyek azon kezdeményezését mely az iskolai lemorzsolódások csökkenését (pl. tanodák, mentorrendszer, családi napközik, szülő támogató csoportok) vagy a devianciák felé fordulást előzi meg, illetve kezelni próbálja (pl.: sport programok, művészeti foglalkozások).Kiemelten segítséget kell adni a zsák és mikro-településeken indítandó azon programok tárgyi és működési feltételeinek biztosításához, melyek a célcsoport (gyermekek) spontán szocializációját segítik és erősítik a közösségbe való beilleszkedést.” „Változnak a kistelepüléseken élő, kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok életvezetési szokásai. Új típusú kapcsolatok alakulnak ki, nő a célcsoport igényszintje. Integrációjuk folytán várhatóan 5-8%-al csökken az elvándorlás. Alkalmazkodó képességük erősödésével javul a faluközösséggel a kapcsolatuk, a közösség befogadóbbá válik irányukba. Megszerzett tudásuk, képességeik környezetük kímélőbb használatára, jövedelmük növelésére is alkalmassá teszi őket.” „Oktatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 96

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 10 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 97

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 1/49 Kód: DD-75-SzF-B-06 Sorszám: 4960 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Az életminőség javítása, a szociális biztonság növelése, helyben nyújtandó alapszolgáltatá... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A térségben a 3-18 éves korúak aránya a lakosság 18%-a. A közoktatási intézmények gazdaságosabb, hatékonyabb működtetése érdekében 9 iskolafenntartó társulás működik. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó egyéb tevékenységeket ellátó intézmények megyei, kistérségi szervezésben működnek. Probléma/ lehetőség A képességek és kulcskompetenciák fejlesztését biztosító, az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges korszerű tananyag, eszközök hiányoznak a térség iskoláinak 80%-ában. Az intézmények korszerűsítése, felújítása forrás hiányában évek óta elmaradt. Megoldási javaslat Az eredményesség, minőségi oktatás, a hatékonyabb működtetés érdekében mikrotérségi, térségi integrált többcélú intézmények létrehozása (pl.: közös igazgatású intézmény, melyben az óvoda, általános iskola mellett gyermekjóléti intézmény, pedagógiai szakszolgálat esetleg középiskola, sportlétesítmény is van, vagy ÁMK létrehozása).Támogatandóak a hálózati tanulást megalapozó beruházások, eszközök vásárlása, fejlesztési célú szolgáltatások igénybevétele, jól működő Uniós közoktatási rendszerek jó gyakorlatának és fejlesztési programjainak adaptációja, önálló innováció a koordinatív hálózat kiépítésére. Várható eredmény A térségben a minőségi oktatás feltételei növekednek. 3 integrált többcélú intézmény jön létre, amely a térségben élő tanulók 30%-át érinti. A pedagógiai kultúra megújul, a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő szolgáltatások optimális területi lefedettsége megvalósul. A hátrányokkal küzdő tanulók esélyei nőnek a munkaerő-piacon. Az oktatási nevelési intézmények beruházásainál a környezetbarát építési technológiákat alkalmazzák, a nevelési programokban a környezeti nevelés kiemelt hangsúlyt kap. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás DDOP - 3. prioritás - Humán közszolgáltatások fejlesztése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 99

Megoldási javaslatok 1/49 Kód: DD-75-SzF-B-06 Sorszám: 4960
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 1/49 Kód: DD-75-SzF-B-06 Sorszám: 4960 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 90% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 3 db Természetes személyek 0% 100

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 2/49 Kód: DD-75-SzF-B-04 Sorszám: 5319 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Az életminőség javítása, a szociális biztonság növelése, helyben nyújtandó alapszolgáltatá... Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság Helyzet/ adottság A térségben 23 településen kiépítetlen a szennyvízcsatorna hálózat. Ezek közül 19 település szennyvízkezelési szempontból hátrányos helyzetben van, mert nem szerepel a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 30/2006 (II.8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben meghatározott agglomerációs településlistákon, központoktól távol elhelyezkedő települések, illetve tagolt domborzatúak. Probléma/ lehetőség Az egyedi szikkasztók nagymértékben szennyezik a környezetet, rontják a lakosság életminőségét. A felzárkózás és esélyegyenlőség biztosítása, a turizmus megjelenése és a vállalkozói tőke letelepítése, valamint a versenyképesség javítása szempontjából alapvető fontosságú feladat az aprófalvas térségek, kistelepülések (2000 lakosegyenérték alatti agglomerációk és települések) szennyvízkezelésének fejlesztése. Megoldási javaslat A 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációkban és településeken a gazdaságosan kiépíthető és fenntartható csatornahálózat, egyedi szennyvíztisztító berendezések, valamint alternatív - a természeti, társadalmi adottságoknak megfelelő – szennyvízkezelési megoldások bevezetése, a folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelésének támogatása. Várható eredmény A támogatott projektek eredményeként 19 településen létesül az EU-s kritériumoknak megfelelő szennyvíz csatorna-hálózat. Az itt élő lakosság komfortérzete, egészségi állapota és életminősége is javul. Az új közüzemi szolgáltatás felértékeli a családi házak és a települések értékét is, ezáltal 5%-al csökken a népesség fogyás mértéke az érintett településeken 2013-ra. A fejlesztés új vállalkozásokat és turistákat vonz, így 100 új munkahely jön létre. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 101

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 2/49 Kód: DD-75-SzF-B-04 Sorszám: 5319 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Jágónak, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mucsfa, Mucsi, Nagyvejke, Nak, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 80% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 40000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 19 db Természetes személyek 0% 102

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 3/49 Kód: DD-75-SzF-B-05 Sorszám: 5321 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Az életminőség javítása, a szociális biztonság növelése, helyben nyújtandó alapszolgáltatá... Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság Helyzet/ adottság A közösség 41 települése közül 23 településen nincs kiépített szennyvízcsatorna rendszer. Ezek közül Attala, Döbrököz, Nagykónyi és Pári község szennyvíz-tisztítási szempontból agglomerációhoz tartozik. Probléma/ lehetőség Az egyedi szikkasztók sok esetben nem felelnek meg a környezet- és vízvédelmi előírásoknak, emiatt nagymértékben szennyezik a felszíni és a felszín alatti vizeket. Gyakran a szervezett szippantás helyett házilag, merülő szivattyúval oldják meg az ürítést. A szikkasztók tartalma a felszínre jutva erősen szennyezi a termőtalajt, emellett a kellemetlen szag rontja a lakosság életminőségét és komfort érzetét is. Megoldási javaslat A 2000 lakos egyenérték feletti agglomerációk esetében támogatni kell az új közműves szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerek kiépítését, a meglévő szennyvízcsatorna rendszerek indokolt mértékű bővítését, illetve a szennyvíztisztító telepek korszerűsítését, legalább biológiai fokozatú tisztítás kiépítését, a szennyvíziszap-kezelés, hasznosítás fejlesztését, a közcsatornával gazdaságosan el nem látható területeken az egyedi szennyvízkezelés fejlesztését és a folyékony hulladék fogadó műtárgyak szennyvíztisztító telepi kiépítését. Várható eredmény A projektek megvalósulása esetén 4 településen válik újonnan elérhetővé a szennyvíz csatornahálózat. A környezetszennyező forrás megszűnésével az itt élő lakosság komfortérzete, egészségi állapota és életminősége is javul. Az új közüzemi szolgáltatás felértékeli a családi házak és a települések értékét is, ezáltal 5%-al csökken a népesség fogyás mértéke az érintett településeken 2013-ra. A fejlesztés új vállalkozásokat és turistákat vonz, így 20 új munkahely jön létre. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 103

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 3/49 Kód: DD-75-SzF-B-05 Sorszám: 5321 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Attala, Döbrököz, Nagykónyi, Pári Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 80% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 2 db Természetes személyek 0% 104

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 4/49 Kód: DD-75-SzF-A-09 Sorszám: 4958 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Az életminőség javítása, a szociális biztonság növelése, helyben nyújtandó alapszolgáltatá... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság Falvaink többségében megüresedett, funkció nélküli, vagy csak részben kihasznált rossz állapotban lévő, általában önkormányzati tulajdonú ingatlanok (művelődési házak, könyvtárak, iskola épületek, faluházak, stb.) találhatóak. A bennük lévő eszközállomány és infrastruktúra hiányos. Több alapszolgáltatás hiányzik a településeken, részben az összevonások, társulások hatására, részben a költséghatékonyság okán nem tartanak fenn minden funkcióhoz egy-egy épületet. Probléma/ lehetőség A funkció nélküli, illetve a működő közösségi célú épületek állapota folyamatosan romlik. A települések lakossága nem jut helyben a szükséges szolgáltatásokhoz, illetve a működő szolgáltatási idő és minőség nem igazodik a lakók igényeihez. Ezért a falusiak a városokba ingáznak, a fiatalok többsége oda is költözik, a falvak elöregednek, elnéptelenednek. Megoldási javaslat A pusztulófélben lévő közösségi infrastruktúra megújítása (külső-belső felújítás, illetve építés), tárgyi feltételek biztosítása (eszközbeszerzés). Széles spektrumú közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása (posta, gyógyszertár, könyvtár, gyermekmegőrző, ifjúsági klub, internet végpont, stb.). Foglalkoztató, kézműves programok szervezése (kézműves programok szervezésével kapcsolatos kommunkiációs költségek, és a tevékenységgel kapcsolatos anyagköltségek támogatása). Várható eredmény A létrejövő közösségi szolgáltató terek célszerűen integrálják és fókuszálják a szakterületek (szociális, foglalkoztatási, vállalkozásfejlesztési, gyermek és ifjúsági, oktatási, képzési közművelődési stb.) szakmai és anyagi erőforrásait. A korábban kihasználatlan épületek állapota – a funkcióval való megtöltése által - javul, mely hozzájárul a rendezett településkép kialakulásához. A faluba telepített szolgáltatások hatására és a létrehozott új munkahelyeknek köszönhetően 5-6%-al csökken az elvándorlás. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 105

Megoldási javaslatok 4/49 Kód: DD-75-SzF-A-09 Sorszám: 4958
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 4/49 Kód: DD-75-SzF-A-09 Sorszám: 4958 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 15 db Természetes személyek 0% 106

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 5/49 Kód: DD-75-SzF-A-08 Sorszám: 4959 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Az életminőség javítása, a szociális biztonság növelése, helyben nyújtandó alapszolgáltatá... Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás Helyzet/ adottság A térség 41 településéből 6 településen a lakosság száma nem éri el a 300, 9 településen a 600 főt. Ezekben a falvakban magas a munkanélküliség, a lakosság elöregedése, rossz egészségi állapota ellátási igényként jelentkezik. Probléma/ lehetőség A térség központokban megszervezett szociális szolgáltatásokhoz (IK, Családsegítés,-Közösségi ellátások) való hozzáférést nehezíti, hogy e települések a térségcentrumoktól távol esnek.(4 közülük zsáktelepülés). A tömegközlekedés ritka, a saját gépkocsi állomány alacsony, a lakossági szolgáltatásokhoz a hozzáférés korlátozott. Megoldási javaslat A házi segítségnyújtás által le nem fedett időben (munkaidő után, hétvégén) az idős, ápolásra szorulók ellátásához, illetve ezek mellett "személyi segítők" részére eszközbeszerzés (közlekedést segítő robogó, kerékpár), működési feltételek biztosítása (takarító egység, mobil telefon, kisebb egészségügyi eszközök) Várható eredmény A kistelepüléseken javul az idős, beteg emberek biztonság érzete, mobilitása. Az új szolgáltatás indításával a térségben 8-10 új munkahely teremtődik, nő a képzettebb lakosok száma, fokozódik a társadalmi aktivitás. A környezet barát eszközök (busz) beszerzésével nő a biztonságos közlekedési eszközök száma. Az óvodások, iskolások kényelmesebben jutnak el a mikrotérségi, térségi intézményekre, programokra( szinház, vetélkedők). A feladatellátásával új valós partnerség jön létre az önkormányzat, non profit szervezetek, vállalkozók között. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 107

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 5/49 Kód: DD-75-SzF-A-08 Sorszám: 4959 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 40000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 20000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 0% 108

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 6/49 Kód: DD-75-SzF-1-03 Sorszám: 4934 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Az életminőség javítása, a szociális biztonság növelése, helyben nyújtandó alapszolgáltatá... Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás Helyzet/ adottság A térség lakosságának életminősége folyamatosan romlik. A lakossági szolgáltatások egyre kevésbé megtalálhatók a kistelepüléseken. Az önkormányzatok a törvényben előírt alapfeladataikon túl, financiális nehézségeik miatt plusz feladatokat nem vállalnak. Probléma/ lehetőség A falvakban élő idős emberek és a szociálisan hátrányos helyzetű családok ellátása a települések többségén nem kielégítő, vagy teljesen megoldatlan. Mivel az alapszolgáltatások többnyire térségi szinten szervezettek, a hiányzó szolgáltatásokért a térségközpontba ingázik a lakosság. Mindez hozzájárul a kistelepülések jellemző problémáinak továbbmélyüléséhez (elvándorlás, elszegényedő népesség). Megoldási javaslat Olyan szolgáltató hálózat működtetése önkéntesek bevonásával, mely a térségben megszervezet ellátó központok munkáját kiegészítve lehetővé teszi, hogy a falvakban egyedül élő, ápolásra nem szoruló idősek, minél tovább saját lakáskörnyezetükben maradhassanak. A településeken, településcsoportokban létrejövő szociális pontok „háztartássegítő” tevékenysége (pl.: kertek gyomtalanítása, hozzátartozók sírjának gondozása, idősek háza előtt és udvarán téli síkosság mentesítés, téli tüzelő bekészítése, kisebb javítási munkák elvégzése pl.: zárcsere), gyors elérhetősége révén növeli az idősek biztonságérzetét. Várható eredmény A településen maradó idős, beteg vagy hátrányos helyzetű lakosság ellátása megoldódik, szociális biztonságérzete nő, életminősége érezhetően javul. A hálózati rendszerek működtetése helyben munkalehetőséget biztosít 6-8 fő számára. Az emberek szociális érzékenysége nő, jobban figyelnek egymásra. Támogat-ható tevékeny-ségek A szolgálat működéséhez kis értékű eszközök gépek beszerzése (többfunkciós kertigép (kapa+fűnyíró), szerszámos láda, kerti eszközök, A segítők közlekedését gyorsító eszköz beszerzése (bicikli vagy moped), Kommunikációs eszközök, Védő és munkaruha beszerzése, Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 109

Megoldási javaslatok 6/49 Kód: DD-75-SzF-1-03 Sorszám: 4934
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 6/49 Kód: DD-75-SzF-1-03 Sorszám: 4934 Jogcímcs. LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 20000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 20000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db Természetes személyek 0% 110

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 7/49 Kód: DD-75-SzF-B-09 Sorszám: 5318 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Településkép javítás a közterületek és középületek felújításával, újszerű megoldások alkal... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A térségi hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülésével a meglevő kisebb települési szilárdhulladék lerakók felhagyásra kerültek/kerülnek. A térségben több, mint 10 településen található ilyen felhagyott települési szilárdhulladék-lerakó. A környezeti kockázatok minimalizálása érdekében fontos feladat ezen lerakók rekultivációjának megoldása. Probléma/ lehetőség A felhagyott, műszaki előírásoknak nem megfelelő, rekultiválatlan települési szilárdhulladék-lerakók komoly veszélyt jelentenek a felszíni és a felszín alatti vizekre, illetve a lakosságra is, emellett jelentősen rontják a településképet és az életminőséget is. A rekultiváció költségét az önkormányzatok képtelenek önerőből finanszírozni. Megoldási javaslat A felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében támogatni kell a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő, felhagyott települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációját. Várható eredmény A projektek megvalósulásával kb. 10 db hulladéklerakó kerül rekultiválásra, ezáltal megszűnik a jelentős környezet- és víz szennyezés veszélye. Csökken az ökológiai lábnyom, emellett javul az érintett településeken a településkép és a lakosság életminősége is. Ez kedvezően hat az elvándorlásra, letelepedésre és az ide érkező turisták számára is. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 111

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 7/49 Kód: DD-75-SzF-B-09 Sorszám: 5318 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 70% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 0% 112

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 8/49 Kód: DD-75-SzF-A-11 Sorszám: 4938 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Településkép javítás a közterületek és középületek felújításával, újszerű megoldások alkal... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A térségben 25 hátrányos helyzetű település található, melyekre különösen jellemző, hogy a zöldfelületek esztétikai és használati értéke alacsony, a köz- és magánépületek, kültéri építmények, utcabútorok, játszóterek többsége felújításra szorul. Ezen települések népesség megtartó képessége és vonzereje alacsony. Magas a képzetlen munkaerő aránya, illetve a nem piacképes végzettséggel rendelkezők száma. Probléma/ lehetőség A települések parkjainak száma és kiterjedése a lakónépesség arányához képest nem megfelelő. Az önkormányzatok forrás hiányában nem tudják a kezelésükben lévő zöldfelületeket megfelelően gondozni, a középületeket felújítani. A helyben maradás és a helyi identitás kialakulásának fontos motiváló tényezője a település fizikai állapota, összképe, a turizmus fogadásához is nélkülözhetetlen a kellemes települési környezet. Nincs lehetőség a helyi termékek helyben történő árusítására. Megoldási javaslat A közterületek tervszerű, egységes településképet tükröző fejlesztése: esztétikus, a falusi vendéglátáshoz alapvetően szükséges rendezett falukép megteremtése, pihenésre lehetőséget adó közösségi terek, játszóterek kialakítása és fejlesztése, a védelem alatt nem álló köz- és magánépületek külső felújítása (pl.: homlokzat, tetőszerkezet felújítása, nyílászárók cseréje). A települési zöldfelületi rendszer fejlesztésében szerepet kapnak a közhasznú-, közcélú- és közmunkások is, akik elsősorban hátrányos helyzetű csoportok tagjai: tartós munkanélküliek, szociálisan hátrányos családból származók. Lehetőség szerint falusi elárusító helyek biztosítása a helyi termelőknek, helyi piaci kultúra újjáélesztése. Várható eredmény A program védi és megőrzi a természeti és az épített értékeket. A települések zöldfelületének 20 %-a megújul, a közterek, játszóterek esztétikai és használati értéke nő. Az itt élők életkörülményei javulnak, a falvak népességmegtartó ereje nő. A kulturált, környezetbarát, vendégváró települési arculat a turisztikai vonzerőt is növeli. Az idegenforgalom – multiplikátor hatása miatt - gazdasági növekedést eredményez. A munkafolyamatokban részt vevők 50%-a hátrányos helyzetű csoport tagja. Fellendül a helyi kereskedelem a helyi piacoknak köszönhetően. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 113

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 8/49 Kód: DD-75-SzF-A-11 Sorszám: 4938 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Attala, Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 55 db Természetes személyek 70% 114

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 9/49 Kód: DD-75-SzF-A-10 Sorszám: 4936 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Településkép javítás a közterületek és középületek felújításával, újszerű megoldások alkal... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság Falvaink közterületeinek és középületeinek állapota nem kielégítő (pl.: utcabútorok, növényzet, homlokzat, tető, nyílászárók). Az önkormányzatok anyagi nehézségeik miatt önerőből nem képesek felújítani faluközpontokat az egyéb jelentős épületeket, rendezni a köztereket, játszótereket. Az emberek egy részének a lakókörnyezetükkel szemben támasztott igénye egyre alacsonyabb, a „tiszta udvar rendes ház” szemlélet kihalóban. Probléma/ lehetőség A falvak vonzerejét képező tisztaság és rendezettség, a látképet meghatározó szép, központi épületek és területek helyett több esetben tapasztalható a riasztóan lepusztult környezet. Ennek hatására csökken a turisztikai vonzerő romlik a lakosság közérzete, a faluhoz való kötödés fellazul, emiatt nő az elvándorlás, a település elöregszik. Nincs lehetőség a helyi termékek helyben történő árusítására. Megoldási javaslat A település megjelenésében szereppel bíró védettség alatt nem álló épületek, középületek, építmények külső felújítása (pl.: homlokzat, tetőszerkezet, nyílászárók korszerűsítése). A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (pl.: közterületek rendezése, parkosítás, zöldfelületek megújítása, utcabútorok kihelyezése, játszóterek létesítése felújítása). Lehetőség szerint falusi elárusító helyek biztosítása a helyi termelőknek, helyi piaci kultúra újjáélesztése. Várható eredmény Településeink tiszta, rendezett, a hagyományos építészeti értékeket megőrző falvakká válnak. A felújított falusi lakóházak mellett a lakosság aktív bevonásával a középületek, közterületek, játszóterek is megújulnak (a települések zöldterületeinek 40%-a), egységes falukép alakul ki. A helyi lakosok többet és szívesebben használják a köztereket, javul az életminőségük is. A turisták több időt töltenek egy rendezett településen és többször térnek vissza, ajánlják ismerőseiknek. A kivitelező vállalkozások a megbízások révén új munkahelyeket teremthetnek. Fellendül a helyi kereskedelem a helyi piacoknak köszönhetően. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 115

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 9/49 Kód: DD-75-SzF-A-10 Sorszám: 4936 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 40 db Természetes személyek 70% 116

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 10/49 Kód: DD-75-SzF-1-05 Sorszám: 4939 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Településkép javítás a közterületek és középületek felújításával, újszerű megoldások alkal... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A térség 25 hátrányos helyzetű településének többségén komoly problémát jelent, hogy a közterületek és a magánházak nagy része leromlott állapotban van. A lakosság lakókörnyezetével szemben támasztott igénye egyre alacsonyabb, a „tiszta udvar rendes ház” szemlélet kihalóban van. Ezen települések népesség megtartó képessége és vonzereje alacsony. Probléma/ lehetőség Az önkormányzatok forrás hiányában nem tudják a kezelésükben lévő zöldfelületeket megfelelően gondozni, a közterületeket, járdákat, utakat felújítani. A helyben maradás és a helyi identitás kialakulásának fontos motiváló tényezője a település fizikai állapota, összképe, a turizmus fogadásához is nélkülözhetetlen a kellemes települési környezet. Megoldási javaslat A közterületek tervszerű, egységes településképet tükröző fejlesztése a helyi közösségi potenciál kihasználásával, a partnerségi együttműködés révén. A faluképbe illő hagyományos elemeket tartalmazó házakból pihenésre, aktív kikapcsolódásra lehetőséget adó közösségi terek kialakítása és fejlesztése, a magán épületek külső felújítása (pl.: homlokzat, tetőszerkezet felújítása, nyílászárók cseréje) újszerű megoldások alkalmazásával (pl.: építő- és burkolóanyagok újrahasznosítása, lakossági gyalogút-program bevezetése, sövénykerítés telepítése, közszolgáltatásokhoz vezető utak újszerű megoldásokkal történő részleges felújítása, stb.). Várható eredmény A program védi és megőrzi a természeti és az épített értékeket. A települések köztereinek esztétikai és használati értéke nő, rendezett falukép alakul ki. Az itt élők életkörülményei javulnak, fejlődik a közösségi szellem és az identitás tudat, a faluhoz való kötődés, ezáltal a falvak népességmegtartó ereje nő. Javul a közszolgáltatások elérhetősége. A kulturált, környezetbarát, vendégváró települési arculat kialakítása a turisztikai vonzerőt növeli, ami gazdasági növekedést és foglalkoztatás bővülést eredményez. Támogat-ható tevékeny-ségek hagyományos elemeket tartalmazó homlokzatok, tetőszervezetek, nyílászárók cseréje,, népi és hagyományos építőelemek létrehozásához alapanyagok és kisértékű eszközök biztosítása, , közszolgáltatásokhoz vezető utak újszerű megoldásokkal történő felújítása, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 117

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 10/49 Kód: DD-75-SzF-1-05 Sorszám: 4939 Jogcímcs. LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 80000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 68000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 6000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 400 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 40 db Természetes személyek 100% 118

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 11/49 Kód: DD-75-SzF-1-06 Sorszám: 7010 Prioritás: A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Településkép javítás a közterületek és középületek felújításával, újszerű megoldások alkal... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A térség minden településének komoly problémát jelent, hogy a közterületek és a magánházak nagy része leromlott állapotban van. A lakosság lakókörnyezetével szemben támasztott igénye egyre alacsonyabb, a „tiszta udvar rendes ház” szemlélet kihalóban van. Ezen települések népesség megtartó képessége és vonzereje alacsony. Probléma/ lehetőség Az önkormányzatok forrás hiányában nem tudják a kezelésükben lévő zöldfelületeket megfelelően gondozni, a közterületeket, járdákat, utakat felújítani. A helyben maradás és a helyi identitás kialakulásának fontos motiváló tényezője a település fizikai állapota, összképe, a turizmus fogadásához is nélkülözhetetlen a kellemes települési környezet. Megoldási javaslat A közterületek tervszerű, egységes településképet tükröző fejlesztése a helyi közösségi potenciál kihasználásával, a partnerségi együttműködés révén. A faluképbe illő hagyományos elemeket tartalmazó házakból pihenésre, aktív kikapcsolódásra lehetőséget adó közösségi terek kialakítása és fejlesztése, a magán épületek külső felújítása (pl.: homlokzat, tetőszerkezet felújítása, nyílászárók cseréje) újszerű megoldások alkalmazásával (pl.: építő- és burkolóanyagok újrahasznosítása, lakossági gyalogút-program bevezetése, sövénykerítés telepítése, közszolgáltatásokhoz vezető utak újszerű megoldásokkal történő részleges felújítása, stb.). Várható eredmény A program védi és megőrzi a természeti és az épített értékeket. A települések köztereinek esztétikai és használati értéke nő, rendezett falukép alakul ki. Az itt élők életkörülményei javulnak, fejlődik a közösségi szellem és az identitás tudat, a faluhoz való kötődés, ezáltal a falvak népességmegtartó ereje nő. Javul a közszolgáltatások elérhetősége. A kulturált, környezetbarát, vendégváró települési arculat kialakítása a turisztikai vonzerőt növeli, ami gazdasági növekedést és foglalkoztatás bővülést eredményez. Támogat-ható tevékeny-ségek hagyományos elemeket tartalmazó homlokzatok, tetőszervezetek, nyílászárók cseréje,, népi és hagyományos építőelemek létrehozásához alapanyagok és kisértékű eszközök biztosítása, közszolgáltatásokhoz vezető utak újszerű megoldásokkal történő felújítása, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 119

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 12/49 Kód: DD-75-GF-A-01 Sorszám: 4956 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Az I. és II. tengely keretében nem támogatható erdő- és mezőgazdasági fejlesztések, valami... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Helyzet/ adottság A közösség teljes területén jók az adottságok a mezőgazdasági tevékenység számára, a földterületek jelentős része vállalkozások kezében van. Az aktív vállalkozások 12%-a - köztük a legnagyobb foglalkoztatók is - növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Probléma/ lehetőség A mezőgazdasági vállalkozások infrastruktúrája, ingatlan-, gép- és eszköz állománya sok esetben elmaradott. A technológiai korszerűsítést és a fejlesztést az alacsony jövedelmezőség miatt önerőből képtelenek finanszírozni a termelők. A fejlesztések elmaradása a termelés és a versenyképesség csökkenéséhez vezethet, ami veszélyezteti a vidéki lakosság megélhetésében fontos szerepet játszó munkahelyeket is. Megoldási javaslat A versenyképesség javítása és a termelés korszerűsítése érdekében támogatni kell a növénytermesztésben, kertészetben és az állattenyésztésben az építési beruházásokat. Támogatni szükséges a technológiai korszerűsítést és a gépek beszerzését is. Várható eredmény A fejlesztések és a technológiai korszerűsítés eredményeként 1%-al javul a mezőgazdasági termelés hatékonysága, 2%-al csökken az üzemek energiafelhasználása, környezetkímélőbb lesz a termelés, valamint javul az előállított termékek minősége is. A beruházások eredményeként javul a termelők versenyképessége és 50 új munkahely jön létre a térségben. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 121

Megoldási javaslatok 12/49 Kód: DD-75-GF-A-01 Sorszám: 4956
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 12/49 Kód: DD-75-GF-A-01 Sorszám: 4956 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 50% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 80 db Természetes személyek 0% 122

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 13/49 Kód: DD-75-GF-2-02 Sorszám: 4893 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Az I. és II. tengely keretében nem támogatható erdő- és mezőgazdasági fejlesztések, valami... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Helyzet/ adottság A közösség falvaira jellemző problémák halmozottan jelentkeznek a hátrányos helyzetű településeken. A térségben az aktív vállalkozások 12%-a, köztük a legnagyobb foglalkoztatók feldolgozóipari, vagy mezőgazdasági tevékenységet, illetve állattenyésztést folytatnak. A Völgységben a mezőgazdasági területek jelentős részén folyik alma, barack, szőlő stb. termesztés. Hőgyész környékén adottak a lehetőségek a szarvasgomba termesztésre (meszes, humuszos, laza szerkezetű talaj; tölgyfa). Probléma/ lehetőség A legnagyobb problémát a gyümölcs tárolása okozza, mivel a térség csak egy alacsony befogadó képességű hűtőházzal rendelkezik, ezért nehézkes a feldolgozás és az értékesítés. A mezőgazdasági vállalkozások nem rendelkeznek elegendő tőkével, a termelő tevékenységekhez szükséges eszközök elavultak. A kereslet termelésnövelést igényel, de ez nem megoldható, amíg a feltételek nem biztosítottak. Megoldási javaslat Elsősorban a Völgység területén szükséges a tárolási lehetőségek (hűtőház) biztosítása a mezőgazdasági vállalkozások részére. A térség teljes területén feldolgozó üzemek bővítését, környezetkímélő eszközök beszerzését, új vállalkozások létrehozását és az őstermelői tevékenységet kell támogatni (pl: gyümölcslé üzem, aszaló üzem, gyümölcsválogató gép, cefre előkészítő és tároló, gépek/gépsorok, targoncák, méhészeti eszközök, fűszernövény feldolgozó üzem stb.). Elengedhetetlen az új termékek piacra jutásának elősegítése marketing eszközökkel, közös termékek (pl: vegyes gyümölcs lekvár) előállítása a helyi szereplők együttműködése révén. Fűszer- és gyógynövény- és szarvasgomba termesztés valamint kisállat tenyésztés ösztönzése. Várható eredmény A hűtőházak kapacitás bővítésével nő a feldolgozási folyamatokra rendelkezésre álló idő, csökken a szezonalitás, a vállalkozások folyamatos munkalehetőséget biztosítanak elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknek valamint a hátrányos helyzetűeknek (nők romák stb). A korszerű technológiáknak köszönhetően a termékek minősége jelentősen javul és a környezetszennyezés csökken. A stagnáló háztáji állattartás fejlődésnek indul. A foglalkoztatottság ebben az ágazatban 0,5%-kal nő. Mérséklődik a települések hátrányos helyzete. Támogat-ható tevékeny-ségek Az I. és II. tengely keretében nem támogatható mezőgazdasági beruházások, fejlesztések, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (15%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 123

Megoldási javaslatok 13/49 Kód: DD-75-GF-2-02 Sorszám: 4893
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 13/49 Kód: DD-75-GF-2-02 Sorszám: 4893 Jogcímcs. LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 75% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 15 db Természetes személyek 60% 124

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 14/49 Kód: DD-75-GF-2-01 Sorszám: 4892 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Az I. és II. tengely keretében nem támogatható erdő- és mezőgazdasági fejlesztések, valami... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Helyzet/ adottság A térségben az aktív vállalkozások 12%-a, köztük a legnagyobb foglalkoztatók feldolgozóipari, vagy mezőgazdasági tevékenységet, illetve állattenyésztést folytatnak. A Völgységben a mezőgazdasági területek jelentős részén folyik alma, barack, szőlő stb. termesztés. Hőgyész környékén adottak a lehetőségek a szarvasgomba termesztésre (meszes, humuszos, laza szerkezetű talaj; tölgyfa). Probléma/ lehetőség A legnagyobb problémát a gyümölcs tárolása okozza, mivel a térség csak egy alacsony befogadó képességű hűtőházzal rendelkezik, ezért nehézkes a feldolgozás és az értékesítés. A mezőgazdasági vállalkozások nem rendelkeznek elegendő tőkével, a termelő tevékenységekhez szükséges eszközök elavultak. A kereslet termelésnövelést igényel, de ez nem megoldható, amíg a feltételek nem biztosítottak. Megoldási javaslat Elsősorban a Völgység területén szükséges a tárolási lehetőségek (hűtőház) biztosítása a mezőgazdasági vállalkozások részére. A térség teljes területén feldolgozó üzemek bővítését, környezetkímélő eszközök beszerzését, új vállalkozások létrehozását és az őstermelői tevékenységet kell támogatni (pl: gyümölcslé üzem, aszaló üzem, gyümölcsválogató gép, cefre előkészítő és tároló, gépek/gépsorok, targoncák, méhészeti eszközök, fűszernövény feldolgozó üzem stb.). Elengedhetetlen az új termékek piacra jutásának elősegítése marketing eszközökkel, közös termékek (pl: vegyes gyümölcs lekvár) előállítása a helyi szereplők együttműködése révén. Fűszer- és gyógynövény- és szarvasgomba termesztés valamint kisállat tenyésztés ösztönzése. Várható eredmény A hűtőházak kapacitásának bővítésével nő a feldolgozási folyamatokra rendelkezésre álló idő. Ezáltal az ágazatban csökken a szezonalitás, így a vállalkozások folyamatos munkalehetőséget biztosítanak elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknek, valamint a hátrányos helyzetűeknek (nők, romák stb.). A korszerű technológiáknak köszönhetően a termékek minősége jelentősen javul és a környezet szennyezettsége csökken. A stagnáló háztáji állattartás fejlődésnek indul. A foglalkoztatottság ebben az ágazatban várhatóan 0,5%-kal nő. Támogat-ható tevékeny-ségek Az I. és II. tengely keretében nem támogatható mezőgazdasági beruházások, fejlesztések, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (15%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 125

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 14/49 Kód: DD-75-GF-2-01 Sorszám: 4892 Jogcímcs. LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 80000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 80000 EUR Non-profit szervezetek 70% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 40000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 50% 126

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 15/49 Kód: DD-75-GF-B-02 Sorszám: 5320 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Vállalkozások létrehozásának támogatása, illetve a működési feltételek javítása, korszerűs... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A térségben 54 kisvállalkozás és 12 középvállalkozás működik, zömében a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban, de van köztük építőiparral, szállátással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás is. A mikro vállalkozásokhoz képest alacsony az arányuk, ugyanakkor a munkahely-teremtésben jelentős a szerepük. Jellemzően stabilabb a működésük, mint a mikro vállalkozásoké. Probléma/ lehetőség A térségben a mikro vállalkozások vannak túlsúlyban, akik önerejükből képtelenek megerősödni és bővíteni a tevékenységüket, valamint az általuk foglalkoztatottak létszámát. A kis-és középvállalkozások kedvezőbb helyzetben vannak, de rájuk is jellemző, hogy komoly fejlesztéseket, beruházásokat csak támogatások, vagy hitel segítségével tudnak megvalósítani. Megoldási javaslat Támogatni szükséges a működő kis- és középvállalkozások munkahelyteremtést, illetve –megőrzést segítő komplex beruházásait, ingatlan- és technológia fejlesztéseit, eszközbeszerzéseit. Emellett az újonnan letelepedni szándékozó kis- és középvállalkozások munkahely-teremtő beruházásait is ösztönözni kell, valamint a működő mikro vállalkozások megerősödését és kis-vagy középvállalkozássá válását. Várható eredmény A projektek megvalósulásával a kis- és középvállalkozások várhatóan 10%-a tud korszerűsítést, vagy bővítést megvalósítani, a mikro vállalkozások 5%-a tudja bővíteni a tevékenységét és kis vállalkozássá válni, illetve 5 ilyen vállalkozás telepszik le a térségben, melynek eredményeként 0,5%-al bővül a foglalkoztatás. Ez lehetőséget teremt a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővülésére is. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 127

Megoldási javaslatok 15/49 Kód: DD-75-GF-B-02 Sorszám: 5320
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 15/49 Kód: DD-75-GF-B-02 Sorszám: 5320 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 30% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 20000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 20 db Természetes személyek 0% 128

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 16/49 Kód: DD-75-GF-A-05 Sorszám: 4914 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Vállalkozások létrehozásának támogatása, illetve a működési feltételek javítása, korszerűs... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A 25 hátrányos helyzetű településen 672 db vállalkozás működik. Ezek közül az 1 és 9 fő között foglalkoztatók száma 638 db. Az 1000 lakosra jutó nyilvántartott vállalkozások aránya a régiós átlaghoz viszonyítva több mint 15%-kal elmarad. A 400 fő alatti kistelepüléseken szinte csak élelmiszer bolt, illetve italbolt működik. A vállalkozások többsége a főúton elérhető Hőgyészre, Nagykónyira és Szakályra koncentrálódik, a nehezebben megközelíthető településeken alacsony a vállalkozói aktivitás. Probléma/ lehetőség Az egyéni vállalkozók / mikrovállalkozások nehezen igazodnak a piaci körülményekhez, a működési feltételeik nem kielégítőek, tőkehiányosak, likviditási problémával küzdenek, nem rendelkeznek kellő vállalkozási ismeretekkel, alacsony az együttműködési készségük, a fennmaradásért küzdenek. Nincs lehetőségük fejlesztések megvalósítására, egyre inkább versenyképtelenekké válnak és kilátástalan helyzetbe kerülnek. Megoldási javaslat A piaci réseket kihasználó életképes nem mezőgazdasági vállalkozások indítása, a működő, gyenge vállalkozások megerősödéséhez felújítások, bővítések elvégzése valamint eszközök, gépek, berendezések beszerzése szükséges. Megoldást jelent a piackutatás, a marketing tevékenység és az együttműködés ösztönzése, valamint vállalkozói tanácsadás biztosítása. Várható eredmény A jelenleg működő cégek megerősödnek, új vállalkozások jönnek létre, ennek hatására számuk 3-4%-kal nő a térségben. A vállalkozások hatékonyabb, korszerűbb, környezetkímélő technológiákhoz, eszközökhöz jutnak hozzá, ezek használatával hosszútávon képesek fennmaradni a piacon és hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz is. A térség foglalkoztatási kapacitása bővül, ezáltal munkához jutnak a hátrányos helyzetű rétegekből származók is. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 129

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 16/49 Kód: DD-75-GF-A-05 Sorszám: 4914 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 65% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 50000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 30 db Természetes személyek 65% 130

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 17/49 Kód: DD-75-GF-A-04 Sorszám: 4912 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Vállalkozások létrehozásának támogatása, illetve a működési feltételek javítása, korszerűs... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A közösség területén 1442 db vállalkozás működik. Ezek 22%-a a kereskedelmi szektorban tevékenykedik. Az 1000 lakosra jutó nyilvántartott vállalkozások aránya a régiós átlaghoz viszonyítva 15%-kal elmarad. A 400 fő alatti kistelepüléseken szinte csak élelmiszer bolt, illetve italbolt működik. Probléma/ lehetőség Az egyéni vállalkozók / mikrovállalkozások nehezen igazodnak a piaci körülményekhez, a működési feltételeik nem kielégítőek, tőkehiányosak, likviditási problémával küzdenek, nem rendelkeznek kellő vállalkozási ismeretekkel, alacsony az együttműködési készségük, a fennmaradásért küzdenek. Nincs lehetőségük fejlesztések megvalósítására, egyre inkább versenyképtelenekké válnak és kilátástalan helyzetbe kerülnek. Megoldási javaslat A piaci réseket kihasználó életképes nem mezőgazdasági vállalkozások indítása, a működő, gyenge vállalkozások megerősödéséhez felújítások, bővítések elvégzése valamint eszközök, gépek, berendezések beszerzése szükséges. Megoldást jelent a piackutatás, a marketing tevékenység és az együttműködés ösztönzése, valamint vállalkozói tanácsadás biztosítása. Várható eredmény A jelenleg működő cégek megerősödnek, új vállalkozások jönnek létre, ennek hatására számuk 2-3 %-kal nő a térségben. A vállalkozások hatékonyabb, korszerűbb, környezetkímélő technológiákhoz, eszközökhöz jutnak hozzá, ezek használatával hosszútávon képesek fennmaradni a piacon és hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz is. A térség foglalkoztatási kapacitása bővül, ezáltal munkához jutnak a hátrányos helyzetű rétegekből származók is. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 131

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 17/49 Kód: DD-75-GF-A-04 Sorszám: 4912 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 50000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 35 db Természetes személyek 60% 132

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 18/49 Kód: DD-75-GF-A-03 Sorszám: 4911 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A közösség falvaira jellemző problémák halmozottan jelentkeznek a hátrányos helyzetű településeken. Az érintett 25 község domborzati, földrajzi viszonyai változatosak, kultúrájuk, és hagyományaik sokszínűek. Évente megrendezésre kerül legalább egy helyi jelentőségű közösségi program (farsang, gyermeknap, búcsú, szüreti- és gasztronómiai fesztivál), de a hátrányos helyzetű településeken ezek a rendezvények a közösség többi településéhez képest még gyengébb turisztikai vonzerőt képeznek. Probléma/ lehetőség Az érintett települések rendelkeznek országos jelentőségű turisztikai vonzerővel (pl: Gyulaji Erdő, Apponyi Kastélyszálló), de megfelelő marketing hiányában a látogatottsági szint alacsonyabb az elvártnál. Néhány kivételtől eltekintve a szálláshelyek, szolgáltatások és programok teljes hiányával szembesülnek az ide látogatók. Megoldási javaslat A térségben elsődleges cél a már működő szálláshelyek fejlesztése mind kapacitás mind szolgáltatásfejlesztés tekintetében. A már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése (pl.: lovas-, sport-, vadászati-, erdei-, horgász-, borturisztikai szolgáltatások). A szálláshelyek berendezési tárgyainak beszerzésének támogatása (pl.: ágy, szekrény, asztal, szék, műszaki cikkek). Az ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastrukturális beruházások. Várható eredmény A szálláshelyek felújításának és komfort növelő beruházásainak köszönhetően 10%-al nő az eltöltött vendégéjszakák száma. Az akcióterületen megnövekszik a hazai és a külföldi vendégforgalom. A beruházásoknak köszönhetően mind az építőiparban, mind a vendéglátóiparban munkaerőigény jelentkezik. Természeti értékeink megismertetésével erősödik a környezet- és egészségtudatosság. A speciális szolgáltatások révén pl. a sérült gyerekek is részesülhetnek olyan programokban, mint egészséges társaik (pl.: lovas terápia, állatsimogatás). Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 133

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 18/49 Kód: DD-75-GF-A-03 Sorszám: 4911 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 65% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 65% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR Önkormányzatok 65% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 40 db Természetes személyek 65% 134

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 19/49 Kód: DD-75-GF-A-02 Sorszám: 4908 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Jövedelem termelő helyi turisztikai fejlesztések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A sajátos történelmi múlttal rendelkező térség domborzati, éghajlati, földrajzi viszonyai változatosak, kultúrája, és hagyományai sokszínűek. Minden községben évente megrendezésre kerül legalább egy helyi jelentőségű közösségi program (farsang, gyermeknap, búcsú, szüreti- és gasztronómiai fesztivál). Az ide látogató vendégek igénybe vehetik a közösség területén található vendégházakat, ifjúsági szállásokat, panziókat, hoteleket és azok szolgáltatásait (étkezés, programok, pl.: lovaglás, fürdőzés, sporttevékenységek). Probléma/ lehetőség A térség rendelkezik országos jelentőségű turisztikai vonzerővel (pl: Gyulaji Erdő, Apponyi Kastélyszálló), de megfelelő marketing hiányában a látogatottsági szint alacsonyabb az elvártnál. A szálláshelyek többsége nem biztosít igényekhez igazodó szolgáltatásokat és az együttműködés hiányából adódóan nincs olyan komplex programcsomag, ami több napra szóló kikapcsolódást biztosítana az ide látogatóknak. Megoldási javaslat A térségben elsődleges cél a már működő szálláshelyek fejlesztése mind kapacitás mind szolgáltatásfejlesztés tekintetében. A már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése (pl.: lovas-, sport-, vadászati-, erdei-, horgász-, borturisztikai szolgáltatások). A szálláshelyek berendezési tárgyainak beszerzésének támogatása (pl.: ágy, szekrény, asztal, szék, műszaki cikkek). Az ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastrukturális beruházások. Várható eredmény A szálláshelyek felújításának és komfort növelő beruházásainak köszönhetően 5%-al nő az eltöltött vendégéjszakák száma. Az akcióterületen megnövekszik a hazai és a külföldi vendégforgalom. A beruházásoknak köszönhetően mind az építőiparban, mind a vendéglátóiparban munkaerőigény jelentkezik. Természeti értékeink megismertetésével erősödik a környezet- és egészségtudatosság. A speciális szolgáltatások révén pl. a sérült gyerekek is részesülhetnek olyan programokban, mint egészséges társaik (pl.: lovas terápia, állatsimogatás). Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 135

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 19/49 Kód: DD-75-GF-A-02 Sorszám: 4908 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 30 db Természetes személyek 60% 136

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 20/49 Kód: DD-75-GF-3-02 Sorszám: 4916 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Innovatív fejlesztések megvalósításának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A közösség területén 1442 db vállalkozás működik, ezek zöme kényszervállalkozó. Ezek 22%-a a kereskedelmi szektorban tevékenykedik. Az 1000 lakosra jutó nyilvántartott vállalkozások aránya a régiós átlaghoz viszonyítva 15%-al elmarad. A 400 fő alatti kistelepüléseken szinte csak élelmiszer bolt, illetve italbolt működik. Probléma/ lehetőség A vállalkozások zöme (1375 db) mikrovállalkozás, főleg egyéni vállalkozó. Jellemzően tőkehiányosak, nem rendelkeznek kellő vállalkozási ismeretekkel, valamint alacsony az együttműködési készségük, a fennmaradásért küzdenek. Emiatt nincs lehetőségük újító jellegű fejlesztések megvalósítására, egyre inkább versenyképtelenekké válnak és kilátástalan helyzetükből adódóan többségük nem gondolkodik fejlesztésekben. Megoldási javaslat Belföldi és külföldi tanulmányutak megszervezése, újszerű technológiával, eljárással dolgozó vállalatokkal/vállalkozásokkal való kapcsolatfelvétel ösztönzése. A tapasztalatcsere és az együttműködés megvalósítása érdekében szakmai konferenciák megtartása térségi szinten. A termék- és szolgáltatásfejlesztés (pl.: megvalósíthatósági tanulmány, piackutatás, stb.) támogatása. Képzések, tanfolyamok indítása vállalkozók számára annak érdekében, hogy kialakuljon bennük a piacorientált gondolkodás és az innovációskészség. A tanulmányutak, konferenciák, képzések során megismert újszerű munkamódszerek átvétele (franchise, know-how, licence) és az ehhez szükséges eszközök beszerzése. Várható eredmény Az innovatív, korábban még nem, vagy csak más területen alkalmazott, környezetkímélő módszereknek és eszközöknek köszönhetően a vállalkozások megerősödnek, termelésük 8-10%-kal megnövekszik. A térség foglalkoztatási kapacitása bővül, ezáltal munkához jutnak a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből származók is. Nő a cégek bevétele és jövedelemtermelő képessége, így hitelképesebb, tőkeerősebb vállalkozásokká válnak, és tovább fejleszthetik tevékenységüket, új projekteket generálhatnak, illetve új termékek, szolgáltatások jöhetnek létre. Támogat-ható tevékeny-ségek energetikai, kereskedelmi, feldolgozói, szolgáltatói, környezetvédelmi előre meghatározott tematika mentén megszervezett tanulmányutak, konferenciák, , Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 137

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 20/49 Kód: DD-75-GF-3-02 Sorszám: 4916 Jogcímcs. LEADER - Képzés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 28000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 20000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 4000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 0% 138

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 21/49 Kód: DD-75-GF-3-03 Sorszám: 4917 Prioritás: Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a m... Intézkedés: Innovatív fejlesztések megvalósításának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A 25 hátrányos helyzetű településen 672 db vállalkozás működik. Ezek közül az 1 és 9 fő között foglalkoztatók száma 638 db. Az 1000 lakosra jutó nyilvántartott vállalkozások aránya a régiós átlaghoz viszonyítva több mint 15%-kal elmarad. A 400 fő alatti kistelepüléseken többnyire csak élelmiszer bolt, illetve italbolt működik. A telepölések zöme nehezen megközelíthető, a vállalkozói aktivitás alacsony. Probléma/ lehetőség Az egyéni vállalkozók / mikrovállalkozások nehezen igazodnak a piaci körülményekhez, a működési feltételeik nem kielégítőek, tőkehiányosak, likviditási problémával küzdenek, nem rendelkeznek kellő vállalkozási ismeretekkel, alacsony az együttműködési készségük. Emiatt nincs lehetőségük újító jellegű fejlesztések megvalósítására. Megoldási javaslat Belföldi és külföldi tanulmányutak megszervezése, újszerű technológiával, eljárással dolgozó vállalatokkal/vállalkozásokkal való kapcsolatfelvétel ösztönzése. A tapasztalatcsere és az együttműködés megvalósítása érdekében szakmai konferenciák megtartása térségi szinten. A termék- és szolgáltatásfejlesztés (pl.: megvalósíthatósági tanulmány, piackutatás, stb.) támogatása. Képzések, tanfolyamok indítása vállalkozók számára annak érdekében, hogy kialakuljon bennük a piacorientált gondolkodás és az innovációskészség. A tanulmányutak, konferenciák, képzések során megismert újszerű munkamódszerek átvétele (franchise, know-how, licence) és az ehhez szükséges eszközök beszerzése. Várható eredmény Az innovatív, korábban még nem, vagy csak más területen alkalmazott, környezetkímélő módszereknek és eszközöknek köszönhetően a vállalkozások megerősödnek, termelésük 8-10%-kal megnövekszik. A térség foglalkoztatási kapacitása bővül, ezáltal munkához jutnak a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből származók is. Nő a cégek bevétele és jövedelemtermelő képessége, így hitelképesebb, tőkeerősebb vállalkozásokká válnak, és tovább fejleszthetik tevékenységüket, új projekteket generálnak, illetve új termékek, szolgáltatások kerülnek piacra. Támogat-ható tevékeny-ségek energetikai, kereskedelmi, feldolgozói, szolgáltatói, környezetvédelmi előre meghatározott tematika mentén megszervezett tanulmányutak, konferenciák, fórumok dologi kiadásai, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 139

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 21/49 Kód: DD-75-GF-3-03 Sorszám: 4917 Jogcímcs. LEADER - Képzés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 24800 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 20000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 4000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 0% 140

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 22/49 Kód: DD-75-GF-B-01 Sorszám: 5323 Prioritás: A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése Intézkedés: A megújuló energiaforrások előállításának és hasznosításának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Helyzet/ adottság A térség településeinek 83%-án kiépített a vezetékes földgáz hálózat. A kényelem érdekében egyre többen cserélik le a vegyes-, illetve fatüzelésű kazánokat gáztüzelésű berendezésekre. Távfűtés, illetve egyéb közösségi célú energia-termelés egyik településen sem működik. A földrajzi- és termőtáji viszonyoknak köszönhetően a térség minden településén jók az adottságok a megújuló energiaforrások, elsősorban a biomassza-, a nap-, illetve szélenergia előállítására és hasznosítására. Probléma/ lehetőség A növekvő energia- és gáz árak egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek a lakosság, a vállalkozások és a közszféra számára. Az adottságokra épülő települési, mikro térségi erő-, vagy fűtőművek létesítésével és a távfűtés hálózatának kiépítésével jelentősen csökkenne a fűtésre fordított kiadás. Megoldási javaslat Települési- vagy mikro térségi fűtő-, illetve erőművek és ellátó rendszerek létesítése megújuló energiaforrások (biomassza, nap- és szélenergia, valamint geotermikus energia) hasznosításával, a termelt hő- és villamos energia értékesítése a vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok számára. Emellett támogatni kell a felhasználás népszerűsítését célzó marketinget is. Várható eredmény A projektek megvalósulásával fenntartható, környezetbarát és kedvező árú energia-termelés valósul meg. A fogyasztók 5%-a juthat kedvezőbb árú hőenergiához, növekszik a letelepedő vállalkozások száma, ezáltal várhatóan 1%-al nő a foglalkoztatottság 2013-ra. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 141

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 23/49 Kód: DD-75-GF-2-04 Sorszám: 4884 Prioritás: A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése Intézkedés: A megújuló energiaforrások előállításának és hasznosításának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A földrajzi- és termőtáji viszonyoknak köszönhetően a térség 25 hátrányos helyzetű településén jók az adottságok a megújuló energiaforrások, elsősorban a biomassza-, a nap-, illetve a szélenergia előállítására és hasznosítására (vállalkozások, önkormányzat, lakosság számára is szabadon elérhetők). Néhány vállalkozás brikettálással is foglalkozik. Probléma/ lehetőség A növekvő energiaárak egyre nagyobb terhet jelentenek a lakosság és a vállalkozások, valamint az önkormányzatok számára is, ennek ellenére a megújuló energiaforrások előállításával (fa pellet és –brikett) és értékesítésével, illetve hasznosításával csak néhány vállalkozás foglalkozik a térségben, az önkormányzatok és a lakosság nem él ezzel a költségcsökkentési lehetőséggel. Megoldási javaslat A fenntartható fejlődés érdekében a megújuló energiaforrások előállításának és hasznosításának támogatása a hátrányos helyzetű településeken. A vállalkozások, az önkormányzatok és a lakosság megújuló energia hasznosítását célzó kis léptékű beruházásainak támogatása. Várható eredmény A megoldási javaslat megvalósulása esetén korszerűbbé és hatékonyabbá válik a megújuló energiaforrások előállítása, erre alapozva új vállalkozások is létrejöhetnek (munkahely-teremtés). Növekszik a helyi felvevő piac, azaz az alternatív energia előállítási módot alkalmazó családi házak, vállalkozások és önkormányzatok száma (2-3) a projektek indítását követő 3 éven belül. Támogat-ható tevékeny-ségek Megújuló energián alapuló eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység (15%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 143

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 23/49 Kód: DD-75-GF-2-04 Sorszám: 4884 Jogcímcs. LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 75% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 4000 EUR Önkormányzatok 75% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 30 db Természetes személyek 60% 144

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 24/49 Kód: DD-75-GF-2-03 Sorszám: 4883 Prioritás: A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése Intézkedés: A megújuló energiaforrások előállításának és hasznosításának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A földrajzi- és termőtáji viszonyoknak köszönhetően a térség minden településén jók az adottságok a megújuló energiaforrások, elsősorban a biomassza-, a nap-, illetve a szélenergia előállítására és hasznosítására (vállalkozások, önkormányzat, lakosság számára is szabadon elérhetők). Néhány vállalkozás brikettálással is foglalkozik. Probléma/ lehetőség A növekvő energiaárak egyre nagyobb terhet jelentenek a lakosság és a vállalkozások, valamint az önkormányzatok számára is, ennek ellenére a megújuló energiaforrások előállításával (fa pellet és –brikett) és értékesítésével, illetve hasznosításával csak néhány vállalkozás foglalkozik a térségben, az önkormányzatok és a lakosság nem él ezzel a költségcsökkentési lehetőséggel. Megoldási javaslat A fenntartható fejlődés érdekében a megújuló energiaforrások előállításának és hasznosításának támogatása a hátrányos helyzetű településeken. A vállalkozások, az önkormányzatok és a lakosság megújuló energia hasznosítását célzó kis léptékű beruházásainak támogatása. Várható eredmény A megoldási javaslat megvalósulása esetén korszerűbbé és hatékonyabbá válik a megújuló energiaforrások előállítása, erre alapozva 2 új vállalkozás jön létre (munkahely-teremtés). Növekszik a helyi felvevő piac, azaz az alternatív energia előállítási módot alkalmazó családi házak, vállalkozások és önkormányzatok száma (4-5) a projektek indítását követő 3 éven belül. Támogat-ható tevékeny-ségek Megújuló energián alapuló eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység (15%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 145

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 25/49 Kód: DD-75-GF-B-03 Sorszám: 5324 Prioritás: A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése Intézkedés: Környezetkímélő termelési módszerek elterjedésének ösztönzése és a környezettudatosság erő... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság Az energiahordozók folyamatos drágulása következtében a térség minden önkormányzata számára egyre fokozódó anyagi terhet jelent a középületek és közintézmények fűtésének és világításának megoldása, valamint a közvilágítás költségeinek finanszírozása. A költségek csökkentése és a környezet védelme érdekében is fontos lenne az energiatakarékosság növelése. Probléma/ lehetőség Az önkormányzati tulajdonú középületek és közintézmények döntő része több évtizede épült. Az alkalmazott fűtési rendszerek hatásfoka és hatékonysága alacsony, a falak hőszigetelése megoldatlan, a nyílászárók elavultak és a belső világítás is korszerűtlen. A közvilágításnál alkalmazott világítótestek, izzók elavultak, hatásfokuk alacsony, működtetésük igen költséges. Megoldási javaslat Támogatni szükséges a középületek és közintézmények energia tudatos és energiatakarékos korszerűsítését, felújítását, átalakítását (fűtés-korszerűsítés, falak hőszigetelése, nyílászárók cseréje, korszerű belső világítási rendszerek megvalósítása), valamint a közvilágítás energetikai korszerűsítését. Várható eredmény Az energetikai korszerűsítéseknek köszönhetően várhatóan 10%-al csökken az önkormányzatok éves energia kiadása 2013-ra, ami lehetővé teszi, hogy a megtakarított forrásokat egyéb fejlesztésekhez tudják felhasználni. A korszerűsítéssel csökken a környezetszennyezés (elsősorban a fűtés során keletkező füst) mértéke. Az energiatakarékos építészeti, fűtési és világítási megoldások szemléletformáló hatásúak és mintaként szolgálnak a lakosság számára is, így a családi házak energetikai korszerűsítése is lendületet kaphat. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 147

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 26/49 Kód: DD-75-SzF-B-07 Sorszám: 5322 Prioritás: A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése Intézkedés: Környezetkímélő termelési módszerek elterjedésének ösztönzése és a környezettudatosság erő... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A térségben minden településen található valamilyen szempontból védett természeti érték, vagy olyan látnivaló, ami mind a lakosság, mind pedig a turisták számára bemutatható, illetve kikapcsolódási lehetőséget jelent. A térségben pl. Lengyelen és Izményben működik a környezeti nevelést célzó, minősített erdei iskola. Igény van az erdei iskolák fejlesztésére és újak létrehozására. Probléma/ lehetőség A működő erdei iskolák a távolság miatt nem egyformán elérhetők minden fiatal számára, holott a környezettudatosság kialakításának elősegítése, az élményszerű, közvetlen természet megismerés leghatékonyabban az erdei iskolák segítségével valósulhat meg. A térségben több településen (pl.: Várong) is adottak a feltételek erdei iskola létesítésére. Megoldási javaslat Az erdei iskolák infrastrukturális fejlesztésével, ökotudatos átalakításával, eszközbeszerzéssel és a kapcsolódó képzés, valamint tananyagfejlesztés támogatásával az erdei iskola szolgáltatás színvonalának növelése. Ennek keretében a meglévő erdei iskolák fejlesztése, illetve új erdei iskolák létrehozása (elsősorban leromlott, nem hasznosított épületek átalakításával) és minősítése támogatandó. Várható eredmény A projektek megvalósulásával 2 új erdei iskola jön létre a térségben 2013-ig és 2 erdei iskola kerül fejlesztésre a térségben. Ennek eredményeként az eddigieknél korszerűbb feltételek mellett és hatékonyabban lehet megvalósítani a fiatalok környezettudatosságra és természetvédelemre való nevelését az esélyegyenlőség biztosítása mellett. Az itt szervezett programokon évente 500 gyermek tud részt venni. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 149

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 26/49 Kód: DD-75-SzF-B-07 Sorszám: 5322 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 40000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 3 db Természetes személyek 0% 150

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 27/49 Kód: DD-75-GF-3-01 Sorszám: 4888 Prioritás: A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése Intézkedés: Környezetkímélő termelési módszerek elterjedésének ösztönzése és a környezettudatosság erő... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A térség teljes területén jók az adottságok a mezőgazdaság és az erdészet számára is, emellett az egyik legfontosabb érték a táj sokszínűsége és az élővilág változatossága. Ezen környezeti értékek látogatás és felhasználása az ismertség és a szervezett programok hiányában többnyire esetleges. Viszont az életminőségét alapvetően meghatározza a lakosságnak és a turistáknak az egészséges környezet. Emiatt kiemelkedő jelentőségű a környezet- és a természet védelme, a környezettudatosság növelése az itt élők és az itt működő, a környezetre ható vállalkozások körében. Probléma/ lehetőség A gazdálkodás túlnyomórészt intenzív, profitorientált formában zajlik, így a környezet- és élőhely védelem háttérbe szorult, a hagyományos, környezetkímélő termelés feledésbe merült (pl.: műtrágyázás, indokolatlan vegyszerezés, tarvágás az erdőkben). A szelektív hulladékgyűjtés többnyire megoldott, de a lakosságra nem jellemző a szelektív gyűjtés. Emellett gyakori az illegális hulladék lerakás, a köztéri szemetelés. A környezeti értékek nincsenek egységesen felmérve, összegyűjtve, emiatt nem is ismert a térség és a települések számára. Ez kiaknázatlan lehetőséget jelent a turizmus és a forrás bevonás szempontjából is. Emellett az itt élők számára is kirándulási-kikapcsolódási célponttá válnak a környezeti- és természeti értékek, megismerésükkel bővül az emberek ismeretanyaga. Megoldási javaslat Környezetkímélő termelési módszerek elterjedésének ösztönzése az érintett vállalkozások/lakosság körében.Fejlesztések, bemutató gazdaságok, programok, kiadványok, marketing megvalósítása.A környezet védelmét elősegítő és a környezettudatos termelés szemléletét népszerűsítő mikrotérségi/térségi bemutató- és oktató helyszínek, létesítmények (ökoterem)kialakításának ösztönzése, mely alkalmas tematikus fórumok, bemutatók tartására.Támogatni kell a térség környezeti- és természeti értékeinek egységes feltárását, összegyűjtését és dokumentálását (pl.: egyetemisták bevonásával), tanulmányok, kiadványok, könyvek készítését és azok népszerűsítését a szakma, a lakosság és a turisták körében. Várható eredmény Várhatóan 1%-al nő a környezetkímélő termelést folytató vállalkozások száma. Csökkennek a költségeik és növekedhetnek a bevételeik (pl.: biogazdálkodás), ami segíti a foglalkoztatást (elsősorban szezonális- és hátrányokkal küzdők foglalkoztatása). Növekszik a szelektíven gyűjtött és így újrahasznosítható hulladék mennyisége. Ezek együttesen hozzájárulnak a térség környezetileg fenntartható fejlődéséhez, a környezet állapotának javulásához, ezáltal javul az életminőség és nő a térségbe látogatók száma is.A környezeti értékek feltárásával lehetővé válik a forrás bevonás 10%-os növelése, mivel az ezt igénylő, erre épülő fejlesztési programok is megvalósulnak. A kiadványok és könyvek terjesztésével növekszik a térség ismertsége, ezáltal 2%-al növekszik a turisták száma, illetve jövedelemszerzési lehetőséget is jelent. Támogat-ható tevékeny-ségek programokhoz szorosan kapcsolódó kisléptékú tárgyi eszközök beszerzése, kiadványok, marketing támogatása, térségi oktató és bemutató helységek kialakítása, tanulmányok, kiadványok, könyvek készítését és azok népszerűsítését a szakma, a lakosság és a turisták körében, Építés, felújítás (10%), Kapcsolattartás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 151

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 27/49 Kód: DD-75-GF-3-01 Sorszám: 4888 Jogcímcs. LEADER - Képzés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak ökoterem: A fejlesztésnek helyt adó épület azon része, ahol megrendezésre kerülnek a téma előadásai, illetve folyamatosan helyet biztosít a fejlesztés által megvalósult projektek anyagainak kiállítására. Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 26000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 12000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 4000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db Természetes személyek 0% 152

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 28/49 Kód: DD-75-SzF-1-04 Sorszám: 4891 Prioritás: A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése Intézkedés: A közösség egészségi állapotának javítása szűrő- és egészségvédő programok szervezésével é... Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás Helyzet/ adottság A lakosság egészségi állapota a térségben fokozatosan romlik, erre utal a magas inaktív réteg és a közgyógyellátottak, mozgáskorlátozottak támogatásában részesülők száma is. A térségben az egészségügyi alapellátási rendszer kiépített, de infrastrukturális ellátottsága és a szolgáltatások hatékonysága nem mindenütt kielégítő, kevés az egészségmegőrző program. Probléma/ lehetőség Rossz a lakosság egészségügyi állapota, melyet a szűréseken történő alacsony részvétel, illetve a tájékozatlanság okoz. Az egészség védelmével, egészségtudatos magatartás kialakításával foglalkozó civil szervezetek nincsenek a településeken. A térségcentrumokban működő, az egészségkárosodottak érdekvédelmével foglalkozó szervezeteknek vannak tagjai a falvakban, de a részvételt a távolság, a rossz közlekedés nehezíti. Megoldási javaslat A faluházak, közösségi házak programjainak keretén belül a helyi egészségügyi dolgozókra építve támogatni kell a rendszeres szűrőprogramok szervezését, az intézményi egészségnevelő programokat, „az egészség érték” szemléletet formáló rendezvényeket, kiadványok terjesztését. Civil szervezetek, önkormányzatok, intézmények összefogásával aktív parkok, szabadidő-eltöltési területek hasznosítása egészségmegőrző programokkal. Falvak körüli túra utak kialakításának támogatása. Várható eredmény Fejlődik a lakosság egészségkultúrája, javul a népesség egészségi állapota, 3-4%-al csökkennek a szociális kiadások. A lakosság fizikálisan és mentálisan is egészségesebbé válik, nő a munkavégző képessége. Nő a térségben a környezethez alkalmazkodó, kreatív munkaerő, és a térség vonzása is. A településeken új szabadidő-eltöltési szokások honosodnak meg, új közösségek alakulnak ki, akik programjaikat új értékek mentén szervezik (természetszeretet, mozgás, tiszta vonzó környezet). Támogat-ható tevékeny-ségek digitális csukló vérnyomásmérő, vércukorszint mérő, testtömegmérő, falvak körüli túraútvonalak kialakítása , Eszközbeszerzés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 153

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 29/49 Kód: DD-75-SzF-B-08 Sorszám: 5325 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: A társadalmi- és kulturális felzárkóztatás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A 6 leghátrányosabb és a 19 hátrányos helyzetű településen a szegénységi küszöb alatt élő gyermekek felzárkóztatása, a hátrányok leküzdése érdekében indultak Uniós támogatással projektek (Kocsola, Nagykónyi). A térség iskoláinak 85%-a iskolafenntartó társulásban működik, a működtetés költségei mellett fejlesztések finanszírozásához csekély a lehetőségük. Probléma/ lehetőség Az iskolarendszerű oktatás informatikai infrastrukturája kívánnivalót hagy maga után a térség intézményeinek többségében. A közismereti tárgyakba beépülő info-kommunikációs technológia hiányában az „Intelligens iskola” program nem valósulhat meg. Megoldási javaslat A kompetencia alapú oktatás elterjedését lehetővé tevő infrastruktúra, eszközcsomagok beszerzésének támogatása a térség iskoláiban a területi különbségek csökkentése érdekében (pl.: iskolai munkaállomások, tantermi szavazócsomag, kiegészítő SNI IKT csomag).Támogatni kell a térség iskoláiban a sajátos igényű tanulók integrált nevelését lehetővé tevő beruházásokat is. Várható eredmény A szaktárgyi oktatás minőségének fejlesztése révén nő a térség iskoláiban a továbbtanulási esélye, csökken a lemorzsolódás, nő az iskolák tanulómegtartó képessége, tanári munkahelyek maradnak meg. Az eszközök erősítik a csoportmunka módszereit. Az elektronikus mérés-értékelés azonnali visszacsatolás lehetőségét teremti meg, ezáltal a célcsoport önismerete, önértékelési kézsége fejlődik. Az új munkamódszer alkalmazásával a tanárok is képzettebbek lesznek. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás TIOP - 1. prioritás - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 155

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 29/49 Kód: DD-75-SzF-B-08 Sorszám: 5325 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 12000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 8 db Természetes személyek 0% 156

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 30/49 Kód: DD-75-SzF-3-05 Sorszám: 4898 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: A társadalmi- és kulturális felzárkóztatás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A térség 41 településéből 8 zsáktelepülés, 23 településen a lakosok száma nem éri el az 1000 főt. Az utolsó népszámláláskor a térség lakóinak közel 5%-a vallotta magát a cigány kisebbséghez tartozónak, akik jórészt telepszerűen elkülönülő közösségekben élnek (Gyulaj, Kocsola, Nagykónyi, Váralja). Tradícióik meghatározó erejűek a munkavégzés és a közösségi élet vonatkozásában. A térség lakosai - különösen a tartós munkanélküliek, a fogyatékossággal élők - nehezen motiválhatók, a civil szervezetek, önkormányzatok nyújtotta programokból kimaradnak Probléma/ lehetőség A térségben a szociális, egészségi, kulturális hátrányuk miatt fokozatosan leszakadó rétegek jelentős terhet jelentenek a forráshiányos önkormányzatok számára. Számuk a segélyezések adatai alapján az utóbbi időben megnőtt (25%). A marginalizálódás veszélye, a különbségek növekedése a munkaerő-piaci esélyeik csökkenését, az életminőségük romlását erősíti és elmélyíti a társadalmi különbségeket. Megoldási javaslat Támogatni kell a civil, önkormányzati, egyházi vagy magánszemélyek azon kezdeményezését mely az iskolai lemorzsolódások csökkenését (pl. tanodák, mentorrendszer, családi napközik, szülő támogató csoportok) vagy a devianciák felé fordulást előzi meg, illetve kezelni próbálja (pl.: sport programok, művészeti foglalkozások).Kiemelten segítséget kell adni a zsák és mikro-településeken indítandó azon programok tárgyi és működési feltételeinek biztosításához, melyek a célcsoport (gyermekek) spontán szocializációját segítik és erősítik a közösségbe való beilleszkedést. Várható eredmény Változnak a kistelepüléseken élő, kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok életvezetési szokásai. Új típusú kapcsolatok alakulnak ki, nő a célcsoport igényszintje. Integrációjuk folytán várhatóan 5-8%-al csökken az elvándorlás. Alkalmazkodó képességük erősödésével javul a faluközösséggel a kapcsolatuk, a közösség befogadóbbá válik irányukba. Megszerzett tudásuk, képességeik környezetük kímélőbb használatára, jövedelmük növelésére is alkalmassá teszi őket. Támogat-ható tevékeny-ségek A képzési tevékenységhez kötődő kisértékű eszköz beszerzés (25%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 157

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 30/49 Kód: DD-75-SzF-3-05 Sorszám: 4898 Jogcímcs. LEADER - Képzés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 26000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 20000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 3 db Természetes személyek 0% 158

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 31/49 Kód: DD-75-SzF-3-06 Sorszám: 4899 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: A társadalmi- és kulturális felzárkóztatás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A térség 25 hátrányos helyzetű településén fokozott problémát jelent a munkanélküliség és az alulképzettek magas száma. Az utolsó népszámláláskor a térség lakóinak közel 5%-a vallotta magát a cigány kisebbséghez tartozónak, akik jórészt telepszerűen elkülönülő közösségekben élnek (Gyulaj, Kocsola, Nagykónyi). A térség lakosai - különösen a tartós munkanélküliek, a fogyatékossággal élők - nehezen motiválhatók, a civil szervezetek, önkormányzatok nyújtotta programokból kimaradnak. Probléma/ lehetőség A hátrányos helyzetű településeken a szociális, egészségi, kulturális hátrányuk miatt fokozatosan leszakadó rétegek jelentős terhet jelentenek a forráshiányos önkormányzatok számára. Számuk a segélyezések adatai alapján az utóbbi időben megnőtt (25%). A marginalizálódás veszélye, a különbségek növekedése a munkaerő-piaci esélyeik csökkenését, az életminőségük romlását erősíti és elmélyíti a társadalmi különbségeket. Megoldási javaslat Támogatni kell a civil, önkormányzati, egyházi szereplők azon kezdeményezését mely az iskolai lemorzsolódások csökkenését (pl. mentorrendszer, családi napközik, szülő támogató csoportok, korrepetálás) vagy a devianciák felé fordulást előzi meg, illetve kezelni próbálja (pl.: sport programok, művészeti foglalkozások). Kiemelten segítséget kell adni a zsák és mikro-településeken indítandó azon programok tárgyi és működési feltételeinek biztosításához, melyek a célcsoport (gyermekek) spontán szocializációját segítik és erősítik a közösségbe való beilleszkedést. Várható eredmény Változnak a kistelepüléseken élő, kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok életvezetési szokásai. Új típusú kapcsolatok alakulnak ki, nő a célcsoport igényszintje. Integrációjuk folytán várhatóan 2-3%-al csökken az elvándorlás. Alkalmazkodó képességük erősödésével javul a faluközösséggel a kapcsolatuk, a közösség befogadóbbá válik irányukba. Megszerzett tudásuk, képességeik környezetük kímélőbb használatára, jövedelmük növelésére is alkalmassá teszi őket. Támogat-ható tevékeny-ségek A képzési tevékenységhez kötődő kisértékű eszközök beszerzése (25%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 159

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 31/49 Kód: DD-75-SzF-3-06 Sorszám: 4899 Jogcímcs. LEADER - Képzés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 20000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 17844 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db Természetes személyek 0% 160

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 32/49 Kód: DD-75-GF-2-05 Sorszám: 4902 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása új munkahelyek teremtése és a meglévők ... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A térségben 6 település tartozik a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szempontból leghátrányosabb, 19 pedig a hátrányos helyzetű települések közé. A társadalmi, szociális gondok és a területi problémák együtt jelentkeznek. A vállalkozások tőkeszegények, legfeljebb 1-3 főt foglalkoztatnak, az őstermelők és a kényszervállalkozások száma is magas. Probléma/ lehetőség A munkaerő-piacról kiszorultak szociális, egészségi problémákkal küzdenek, nem mobilisak. Képzettségük nincs, vagy nem piacképes. A településeken működő vállalkozások nem tudják foglalkoztatni a hátrányokkal küzdő réteget, róluk való gondoskodás az önkormányzatoknak jelentős terhet jelent. Megoldási javaslat A térség vállalkozói jelenleg nem terveznek szervezet fejlesztést/bővítést, ezért támogatni szükséges azon vállalkozások fejlesztéseit, amelyek tevékenységük kapcsán foglalkoztatni tudják a hátrányos helyzetű csoportjait, hogy azok visszaszokjanak a munka világába és csökkenjen a hátrányos helyzetű munkavállaló , szociális-, egészségi-, kulturális hátránya. Kizárólag azon fejlesztések támogathatóak, amelyek piacképes termék előállítására/szolgáltatás nyújtására irányulnak és belőle a vállalkozás bevételre tesz szert. Várható eredmény Nő a településeken a kereslet, stabilabb lesz a kis boltok bevétele. A vállalkozások fejlesztéseinek eredményeképpen 3%-al nő a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, növekszik az önfoglalkoztatás. Az önkormányzatok szociális kiadásai csökkenek, ezáltal forrás szabadul fel a települések üzemeltetésére, nő a települések tisztasága, egészségesebb lesz a lakókörnyezet. A foglalkoztatásba bevontak között az 50 év felettiek, és a megváltozott munkaképességűek előnybe részesítésével a társadalmi kohézió erősödik. Támogat-ható tevékeny-ségek Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 161

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 32/49 Kód: DD-75-GF-2-05 Sorszám: 4902 Jogcímcs. LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak hátrányos helyzetű csoport: 25 év alatti pályakezdő fiatal, fogyatékkal élő, 40 évnél idősebb, 2 vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló, 10 éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállaló Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 80000 EUR Non-profit szervezetek 75% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 75% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 0% 162

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 33/49 Kód: DD-75-GF-2-07 Sorszám: 6817 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása új munkahelyek teremtése és a meglévők ... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A térség 41 településén 1442 darab vállalkozás működik, amelyek zöme tőkeszegény mikrovállalkozás, amikben legfeljebb 1-3 főt foglalkoztatnak. A társadalmi, szociális gondok és a területi problémák együtt jelentkeznek. Az őstermelők és a kényszervállalkozások száma is magas. A térségben a munkanélküliség (11,93 %) meghaladja az országos és a régiós átlagot. Jelentős az aluliskolázottak vagy nem piacképes szakmával rendelkezők száma, hátrányban vannak az egészségkárosodottak (a lakónépesség 18%-a), a GYES-ről, GYED-ről visszatérőek, az 50 év felettiek. Csekély az általuk betölthető álláshelyek száma. Probléma/ lehetőség A munkaerő-piacról kiszorultak szociális, egészségi problémákkal küzdenek, nem mobilisak. Képzettségük nincs, vagy nem piacképes. A településeken működő vállalkozások nem tudják foglalkoztatni a hátrányokkal küzdő réteget, róluk való gondoskodás az önkormányzatoknak jelentős terhet jelent. Megoldási javaslat A térség vállalkozói jelenleg nem terveznek szervezet fejlesztést/bővítést, ezért támogatni szükséges azon vállalkozások fejlesztéseit, amelyek tevékenységük kapcsán foglalkoztatni tudják a hátrányos helyzetű csoportokat, hogy azok visszaszokjanak a munka világába és csökkenjen a hátrányos helyzetű munkavállalók, szociális-, egészségi-, kulturális hátránya. Kizárólag azon fejlesztések támogathatóak, amelyek piacképes termék előállítására/szolgáltatás nyújtására irányulnak és belőle a vállalkozás bevételre tesz szert. Várható eredmény Nő a településeken a kereslet, stabilabb lesz a kis boltok bevétele. A vállalkozások fejlesztéseinek eredményeképpen 3%-al nő a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, növekszik az önfoglalkoztatás. Az önkormányzatok szociális kiadásai csökkenek, ezáltal forrás szabadul fel a települések üzemeltetésére, nő a települések tisztasága, egészségesebb lesz a lakókörnyezet. A foglalkoztatásba bevontak között az 50 év felettiek, és a megváltozott munkaképességűek előnybe részesítésével a társadalmi kohézió erősödik. Támogat-ható tevékeny-ségek Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 163

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 33/49 Kód: DD-75-GF-2-07 Sorszám: 6817 Jogcímcs. LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak hátrányos helyzetű csoport: 25 év alatti pályakezdő fiatal, fogyatékkal élő, 40 évnél idősebb, 2 vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló, 10 éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállaló Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 40000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 24000 EUR Non-profit szervezetek 70% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 70% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 6 db Természetes személyek 0% 164

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 34/49 Kód: DD-75-GF-1-01 Sorszám: 4903 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: A szociális gazdálkodás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A mezőgazdasági nagyüzemek átalakulásával a térség településeinek jelentős részében megszűntek a fő megélhetési forrásnak számító munkahelyek. A térségcentrumoktól, főbb közlekedési utaktól távol eső településeken lakók elszegényedése fenyegető veszély lett. A térség valamennyi településén van önkormányzati tulajdonú, többnyire hasznosítatlan földterület. A kistelepülések (Dúzs, Grábóc. Lápafő, Jágónak, Várong, Nagyvejke) lakói az alapvető, a piac számára nem kifizetődő szolgáltatásokhoz nem vagy csak a térségcentrumban jutnak hozzá. Probléma/ lehetőség A kihasználatlan területek gyomtalanítása, a funkció nélkül maradt középületek állagának megóvása megterhelő az önkormányzatok számára. Lehetőségként mutatkozik, hogy a kis települések lakói rendelkeznek a földművelés, állattartás önfenntartásra történő termelésének ismereteivel és a lakosok között vannak a kis mesterségek művelői (pl. cipész, olló-késélező, esernyő- és táskajavító). Megoldási javaslat Új, aktív szociálpolitikai eszközként a családi szükségletek kielégítését szolgáló, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek támogatása (önellátást szolgáló baromfitartás, konyhakerti növények termesztéséhez feltételrendszer biztosítása (palánta-nevelés), kihasználatlan földterületeken kézműves alapanyag (pl.: nád, gyékény, fűz), gyógynövény, energiafű előállítása. Várható eredmény A térségben hiányzó szolgáltatások újra indításával 2%-kal nő a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, a lakosság olcsóbb termékekhez, szolgáltatásokhoz jut, új közösségek alakulnak ki (együttdolgozó mesterek), akik a közösség formálásában is szerepet játszanak. A megszerzett tudás kamatoztatásával nő a családok önellátása, csökken az önkormányzatok segélyre fordított kiadása. A munkába vont földterületekkel nő a térség zöldfelülete, a települések környezete rendezettebbé válik, a lakosság életkörülményei javulnak. Támogat-ható tevékeny-ségek önellátást biztosító kisállat (csibe, kiskacsa), vetőmag, konyhakert művelési eszközök, palánta vásárlása, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 165

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 34/49 Kód: DD-75-GF-1-01 Sorszám: 4903 Jogcímcs. LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Szociális gazdálkodás: Olyan az állam, önkormányzat illetve civil szféra egyszeri ráfordításával létrejövő gazdálkodó egységben végzett tevékenység, amely állandó munkahelyet nem teremt, de rendszeres munkavégzést biztosít a támogatott munkaerőnek a mezőgazdasági munkák által. Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 20000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 20000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 6000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db Természetes személyek 0% 166

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 35/49 Kód: DD-75-GF-1-02 Sorszám: 7017 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: A szociális gazdálkodás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A mezőgazdasági nagyüzemek átalakulásával a hátrányos helyzetű településeinek jelentős részében megszűntek a fő megélhetési forrásnak számító munkahelyek. A térségcentrumoktól, főbb közlekedési utaktól távol eső településeken lakók elszegényedése fenyegető veszély lett. A térség valamennyi településén van önkormányzati tulajdonú, többnyire hasznosítatlan földterület. A kistelepülések lakói az alapvető, a piac számára nem kifizetődő szolgáltatásokhoz nem vagy csak a térségcentrumban jutnak hozzá. Probléma/ lehetőség A kihasználatlan területek gyomtalanítása, a funkció nélkül maradt középületek állagának megóvása megterhelő az önkormányzatok számára. Lehetőségként mutatkozik, hogy a kis települések lakói rendelkeznek a földművelés, állattartás önfenntartásra történő termelésének ismereteivel és a lakosok között vannak a kis mesterségek művelői (pl. cipész, olló-késélező, esernyő- és táskajavító). Megoldási javaslat Új, aktív szociálpolitikai eszközként a családi szükségletek kielégítését szolgáló, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek támogatása (önellátást szolgáló baromfitartás, konyhakerti növények termesztéséhez feltételrendszer biztosítása (palánta-nevelés), kihasználatlan földterületeken kézműves alapanyag (pl.: nád, gyékény, fűz), gyógynövény, energiafű előállítása. Várható eredmény A térségben hiányzó szolgáltatások újra indításával 2%-kal nő a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, a lakosság olcsóbb termékekhez, szolgáltatásokhoz jut, új közösségek alakulnak ki (együttdolgozó mesterek), akik a közösség formálásában is szerepet játszanak. A megszerzett tudás kamatoztatásával nő a családok önellátása, csökken az önkormányzatok segélyre fordított kiadása. A munkába vont földterületekkel nő a térség zöldfelülete, a települések környezete rendezettebbé válik, a lakosság életkörülményei javulnak. Támogat-ható tevékeny-ségek önellátást biztosító kisállat (csibe, kiskacsa), vetőmag, konyhakert művelési eszközök, palánta vásárlása, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 167

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 35/49 Kód: DD-75-GF-1-02 Sorszám: 7017 Jogcímcs. LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Szociális gazdálkodás: Olyan az állam, önkormányzat illetve civil szféra egyszeri ráfordításával létrejövő gazdálkodó egységben végzett tevékenység, amely állandó munkahelyet nem teremt, de rendszeres munkavégzést biztosít a támogatott munkaerőnek a mezőgazdasági munkák által. Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 20000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 20000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 6000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db Természetes személyek 0% 168

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 36/49 Kód: DD-75-SzF-4-02 Sorszám: 4900 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: A roma kultúra és hagyományok bemutatása, roma programok támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A romák között megtalálhatóak a cigány anyanyelvű oláh- és a nyelvileg asszimilálódott magyar cigányok is. Az előbbiek kulturális gyakorlata jóval több önálló és környezetétől független elemet tartalmaz, míg az utóbbiak a társadalmi integrációban a kulturális azonosulás szimbolikus jegyeit használják. Több településen (pl.: Gyulaj, Döbrököz, Kocsola, Aparhant, Kisvejke) kisebbségi önkormányzatok és roma civil szervezetek hatására a roma kultúra újrafelfedezése mellett elkezdődött a települések kultúrájába integrálódó művészet teremtése is. Probléma/ lehetőség A kulturális és politikai egységesülést a településeken belül hátráltatja a cigánycsoportok közötti önmeghatározás különbözősége, a vezető szerepért való küzdelem. Jelentős hátrány, hogy a roma értelmiség csak most van születőben. Jóval kevesebben nevezik magukat cigánynak, mint akiket a társadalom annak definiál. A cigánycsoportok általában lokális egységként működnek, így nem beszélhetünk egységes kultúráról. Megoldási javaslat A mikrotérségi több napos rendezvények keretében a roma és a többségi társadalom közös programjai mellett támogatni kell a roma kultúrát, kézművességet bemutató rendezvényeket is. A településeken, mikrotérségi központokban létrejövő közösségi terekben biztosítani kell a roma lakosság hozzáférését az info-kommunikációs eszközökhöz, honlapokon lehetőséget kell adni a roma lakosok tevékenységeinek bemutatására. Támogatni kell az „ismerjük meg egymást” programokat. Várható eredmény A roma kisebbség társadalmi kohéziója erősödik a közös programokkal. A társadalmi esélyegyenlőség, a méltányosság fokozódik a közösségekben. Az információs társadalom eszközrendszerét használó roma lakosok száma 40%-kal nő. A fiatal roma generáció életébe beépülnek az új ismeretek (társadalom-és környezetismeret), a kommunikációs hálók gyökeresen átalakulnak. A roma lakosok információ szintje nő, érdekérvényesítő képességük javul, ezáltal munkaerő-piaciesélyeik fokozódnak. Támogat-ható tevékeny-ségek a rendezvény keretein belül a roma csoportok fellépéséhez szükséges eszközök, rendezvényre utazás költségei, ismertető anyagok, molinók, zászlók, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 169

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 36/49 Kód: DD-75-SzF-4-02 Sorszám: 4900 Jogcímcs. LEADER - Rendezvény Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 20000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 20000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 4000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 0% 170

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 37/49 Kód: DD-75-SzF-3-04 Sorszám: 4896 Prioritás: Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával Intézkedés: A foglalkoztathatóság esélyeit növelő szolgáltatások és alternatív képzési módok támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A térségben a munkanélküliség (11,93%) meghaladja az országos és a régiós átlagot. Különösen magas Gyulaj, Szakcs, Kocsola, Nagykónyi, Pári, Cikó településeken, ahol jelentős a roma lakosok aránya. Jelentős az aluliskolázottak, vagy nem piacképes szakmával rendelkezők száma. Hátrányban vannak az egészségkárosodottak (a lakónépesség 18 %-a), a GYES-ről, GYED-ről visszatérők, az 50 év feletti nők és férfiak. A hátrányokkal küzdők foglalkoztatási esélyeit növelő programok száma a térségben csekély. (Kisvejkei-foglalkoztató, „Reménység” Otthon). Probléma/ lehetőség A munkahelyvesztések száma ma sem zárult le a térségben. Munkaerő-piaci és etnikai hátrányok leküzdését szolgáló komplex szolgáltatásokat a térségi centrumokban szerveznek. Az ezeken való részvétel a távolság, illetve családi gondok miatt a falvak lakói számára nehezen elérhetőek. Az önkormányzatok által szervezett programokban a felzárkóztatás esélyeit növelő, személyre-szóló szolgáltatásokra nincs anyagi lehetőség. Megoldási javaslat Támogatni kell mikrotérségi szinten a személyre szóló szolgáltatásokat (pl.: jogi, egészségügyi tanácsadás, önismereti, motivációs, kommunikációs tréningek, önsegítő csoportok) és azon képzéseket (minimum 10 fős csoportokban), melyek a falvak számára értékteremtő, tájba illő foglalkoztatást alapoznak meg (pl.: közterületi díszek készítése), és azokat, melyre a munkaerő-piaci előjelzés alapján kereslet jelenik meg a térségben ill. megközelíthető közelségben pl. kisgépkezelő tanfolyam II.. A képzések célja a munka világába történő visszaterelés. Várható eredmény Nő a térségben a foglalkoztatási esélye a programokba bevont hátrányokkal küzdő rétegnek, ez várhatóan az érintettek 10%-át teszi ki. Új ismeretek birtokában nő a célcsoport önértékelése, alkalmazkodó képessége, csökken a mentális problémák miatti betegségek száma, csökkennek az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadások. A célcsoport a képzések során környezettudatos magatartást is tanul, melyet családja, ismerősei körében is terjeszt. Támogat-ható tevékeny-ségek képző költsége, tanagyag elkészítés költsége, oktatáshoz terembérlet, oktató alapanyagköltsége, a képzésben résztvevők munkavédelmi eszközei és utazási költségeinek támogatása, a trénerek és tanácsadók díja, A képzési tevékenységhez kötődő kisértékű tárgyi eszköz beszerzése (25%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 171

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 38/49 Kód: DD-75-SzF-A-07 Sorszám: 4931 Prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Intézkedés: Helyi kulturális és építészeti értékek megőrzését és bemutathatóvá tételét segítő beruházá... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A Bonyhádi Helyi Közösség területén a múlt századból fennmaradt, a népcsoportok sajátosságait magán viselő épültek lakóházak, kúriák találhatóak (hagyományos magyar, sváb, székely utcarészletek). A közösség területén többféle népcsoport él, melyek sokszínű hagyománnyal, kultúrával rendelkeznek, régi mesterségeket űznek (Bonyhádvarasd- asztalos, Döbrököz-Kaposszekcső- fazekas, Závod- kézi szőttes, Kocsola- fafaragó, Gyulaj - kosárfonás). Probléma/ lehetőség Az említett épületek zöme a Bonyhádi Helyi Közösség 6 leghátrányosabb helyzetű településén igen leromlott állapotban van, a meglévő építészeti elemekhez igazodó külső-belső felújításuk szükséges. A hagyományos mesterségeket nem megfelelő körülmények között űzik, a munkafolyamat bemutatására nincs mód, a tevékenységekhez szükséges hagyományos eszközök beszerzése nem biztosított. Megoldási javaslat A fellelhető dokumentumok, képek alapján a meglévő helyi védettséget élvező épületek hagyományos stílusban történő felújítása, energetikailag hatékonyabb működtetése. Interaktív kézműves-porták kialakítása eszközbeszerzés nélkül, annak érdekében hogy a különböző nemzetiségi kultúrák hagyományos mesterségeinek bemutatására alkalmasak legyenek. Várható eredmény Falvainkban növekszik a hagyományos településképet mutató utcák, épületek száma, valamint megoldódik az ezekhez szervesen kapcsolódó zöld területek rehabilitációja. A kézműves-porták kialakításával nő a turisztikai látnivaló és megvalósul az „aktív hagyományőrzés” és fellendül a kulturális turizmus. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 173

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 38/49 Kód: DD-75-SzF-A-07 Sorszám: 4931 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 20 db Természetes személyek 70% 174

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 39/49 Kód: DD-75-SzF-A-06 Sorszám: 4930 Prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Intézkedés: Helyi kulturális és építészeti értékek megőrzését és bemutathatóvá tételét segítő beruházá... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A 41 település területén a múlt századból fennmaradt, a népcsoportok sajátosságait magán viselő épültek lakóházak, kúriák találhatóak (hagyományos magyar, sváb, székely utcarészletek). A közösség területén többféle népcsoport él, melyek sokszínű hagyománnyal, kultúrával rendelkeznek, régi mesterségeket űznek (Bonyhádvarasd- asztalos, Döbrököz-Kaposszekcső- fazekas, Závod- kézi szőttes, Kocsola- fafaragó, Gyulaj - kosárfonás). Probléma/ lehetőség Az említett épületek zöme leromlott állapotban van, a meglévő építészeti elemekhez igazodó külső-belső felújításuk szükséges. A hagyományos mesterségeket nem megfelelő körülmények között űzik, a munkafolyamat bemutatására nincs mód, a tevékenységekhez szükséges hagyományos eszközök beszerzése nem biztosított. Megoldási javaslat A fellelhető dokumentumok, képek alapján a meglévő helyi védettséget élvező épületek hagyományos stílusban történő felújítása, energetikailag hatékonyabb működtetése. Interaktív kézműves-porták kialakítása eszközbeszerzés nélkül, annak érdekében hogy a különböző nemzetiségi kultúrák hagyományos mesterségeinek bemutatására alkalmasak legyenek. Várható eredmény Falvainkban növekszik a hagyományos településképet mutató utcák, épületek száma, valamint megoldódik az ezekhez szervesen kapcsolódó zöld területek rehabilitációja. A kézműves-porták kialakításával nő a turisztikai látnivaló és megvalósul az „aktív hagyományőrzés” és fellendül a kulturális turizmus. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 175

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 39/49 Kód: DD-75-SzF-A-06 Sorszám: 4930 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Aparhant, Attala, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Györe, Gyulaj, Hőgyész, Izmény, Jágónak, Kakasd, Kapospula, Kaposszekcső, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagymányok, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Tevel, Váralja, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 80000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 80000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 70% 176

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 40/49 Kód: DD-75-GF-2-06 Sorszám: 4933 Prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Intézkedés: Helyi kulturális és építészeti értékek megőrzését és bemutathatóvá tételét segítő beruházá... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A Bonyhádi Helyi Közösség területén a múlt századból fennmaradt, a népcsoportok sajátosságait magán viselő épültek lakóházak, kúriák találhatóak (hagyományos magyar, sváb, székely utcarészletek). A közösség területén többféle népcsoport él, melyek sokszínű hagyománnyal, kultúrával rendelkeznek, régi mesterségeket űznek (Bonyhádvarasd- asztalos, Döbrököz-Kaposszekcső- fazekas, Závod- kézi szőttes, Kocsola- fafaragó, Gyulaj - kosárfonás). Probléma/ lehetőség Az említett épületek zöme a Bonyhádi Helyi Közösség 6 leghátrányosabb helyzetű településén igen leromlott állapotban van, a meglévő építészeti elemekhez igazodó külső-belső felújításuk szükséges. A hagyományos mesterségeket nem megfelelő körülmények között űzik, a munkafolyamat bemutatására nincs mód, a tevékenységekhez szükséges hagyományos eszközök beszerzése nem biztosított. Megoldási javaslat A fellelhető dokumentumok, képek alapján a meglévő épületek hagyományos stílusban történő felújítása, energetikailag hatékonyabb működtetése. Civil szervezetek és vállalkozók bevonásával kézműves-porták kialakítása, abból a célból, hogy a különböző nemzetiségi kultúrák hagyományos mesterségei bemutathatóak és megtanulhatóak legyenek egyúttal a tevékenység jövedelemtermelő legyen az azt művelő szervezet számára. Régi eszközkészítők felkutatása, bemutató eszközök vásárlása. Várható eredmény Falvainkban növekszik a hagyományos településképet mutató utcák, épületek száma. A kézműves-porták kialakításával nő a turisztikai látnivaló és megvalósul az „aktív hagyományőrzés”. Az eszközbeszerzések révén bővül és megújul a kézműves mesterek felszerelése, a foglalkoztatás palettája és termékskálája szélesedik. Kiegészítő jövedelem realizálható a vállalkozások számára. Támogat-ható tevékeny-ségek portakialakítás (bemutatásra alkalmas helység kialakítása), bemutatóeszköz vásárlás, bemutató tevékenységhez szükséges anyagköltség, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 177

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 40/49 Kód: DD-75-GF-2-06 Sorszám: 4933 Jogcímcs. LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 60000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 40000 EUR Non-profit szervezetek 75% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 10000 EUR Önkormányzatok 75% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 5 db Természetes személyek 60% 178

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 41/49 Kód: DD-75-GF-2-08 Sorszám: 6825 Prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Intézkedés: Helyi kulturális és építészeti értékek megőrzését és bemutathatóvá tételét segítő beruházá... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A Bonyhádi Helyi Közösség területén a múlt századból fennmaradt, a népcsoportok sajátosságait magán viselő épültek lakóházak, kúriák találhatóak (hagyományos magyar, sváb, székely utcarészletek). A közösség területén többféle népcsoport él, melyek sokszínű hagyománnyal, kultúrával rendelkeznek, régi mesterségeket űznek (Bonyhádvarasd- asztalos, Döbrököz-Kaposszekcső- fazekas, Závod- kézi szőttes, Kocsola- fafaragó, Gyulaj - kosárfonás). Probléma/ lehetőség Az említett épületek zöme a Bonyhádi Helyi Közösség településein igen leromlott állapotban vannak, a meglévő építészeti elemekhez igazodó külső-belső felújításuk szükséges. A hagyományos mesterségeket nem megfelelő körülmények között űzik, a munkafolyamat bemutatására nincs mód, a tevékenységekhez szükséges hagyományos eszközök beszerzése nem biztosított. Megoldási javaslat A fellelhető dokumentumok, képek alapján a meglévő épületek hagyományos stílusban történő felújítása, energetikailag hatékonyabb működtetése. Civil szervezetek és vállalkozások bevonásával kézműves-porták kialakítása, azzal a céllal, hogy a különböző nemzetiségi kultúrák hagyományos mesterségei bemutathatóak és megtanulhatóak legyenek egyúttal a tevékenység jövedelemtermelő legyen az azt végző szervezet számára. Régi eszközkészítők felkutatása, bemutató eszközök vásárlása. Várható eredmény Falvainkban növekszik a hagyományos településképet mutató utcák, épületek száma. A kézműves-porták kialakításával nő a turisztikai látnivaló és megvalósul az „aktív hagyományőrzés”. Az eszközbeszerzések révén bővül és megújul a kézműves mesterek felszerelése, a foglalkoztatás palettája és termékskálája szélesedik. Kiegészítő jövedelem realizálódik a vállalkozások számára. Támogat-ható tevékeny-ségek portakialakítás (bemutatásra alkalmas helység kialakítása), bemutatóeszköz vásárlás, bemutató tevékenységhez szükséges anyagköltség, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 179

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 42/49 Kód: DD-75-SzF-4-04 Sorszám: 4926 Prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Intézkedés: Közösség építő rendezvények, képzések megvalósítása és népszerűsítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A 25 hátrányos helyzetű településen jelentkeznek a kistelepülésekre jellemző problémák, emiatt nem marad elegendő forrás közösségépítő rendezvények szervezésére, bár a községek többségében évente megrendezésre kerül egy-egy helyi jelentőségű közösségi program (farsang, gyermeknap, búcsú, szüreti- és gasztronómiai fesztivál). Ezek közül nagyobb volumenű hagyományőrző, illetve hagyomány teremtő a Regionális Fogathajtó Verseny Szakcson, a Závodi Forgó Fesztivál, a Kisvejkei Kajszis Fesztivál.A településeken kevés és rossz minőségű rendezvénytér (sportlétesítmény, iskolaudvar) van. Probléma/ lehetőség Nincs megfelelő marketing tevékenység és helyi összefogás. A rendezvények forráshiányosak, egymástól elszigetelten zajlanak, önmagukban túl kicsik, így nem képeznek jelentős vonzerőt. A szervezetek nem képesek nagyobb egységben gondolkozni (több település összefogásával). Nem rendelkeznek olyan humánerőforrás kapacitással, amely a térségben forrásokat generálna. A rendezvényterek infrastrukturálisan elmaradottak,hiányoznak a kiszolgáló egységek, így a programok színvonala alacsony. Megoldási javaslat A rendezvények népszerűsítése különböző marketing eszközökkel (pl.: kiadványok, szórólapok, plakátok terjesztésével, egyéb médiában való megjelenéssel, valamint naptárak, tollak pólók, különböző kultúrájú, helyi készítésű ajándéktárgyak árusításával). Területileg összehangolt és adott témára koncentrált nagyobb volumenű közösségi programok megvalósítása a helyi szereplők aktív közreműködésével. Településeinken a meglévő lehetőségeket kihasználva (sportpálya, önkormányzati külterület) területrendezéssel, kiszolgáló egységek létesítésével szabadtéri közösségi tér kialakítása. A falvakban a programok nagyságának és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő helyszínek kialakítása (sportpálya, pajtaszínház, várkert…) támogatható. A rendezvények színvonalának növelése céljából eszközbeszerzés (hang- és fénytechnika, rendezvénysátor, sörpad garnitúrák, egyéb kellékek). Várható eredmény A három szféra képessé válik településen belüli és falvak közötti együttműködésre, rendezvények szervezésére, népszerűsítésére. Nagyobb érdeklődésre számot tartó, nagyobb turisztikai vonzerővel bíró programok valósulnak meg. A vendégéjszakák száma növekszik, a turisztikai kiadványok palettája kiszélesedik, minősége javul, a helyiek hosszú távon kiegészítő jövedelemhez jutnak. A 41 falu helyi rendezvényei mellett mikrotérségi fesztiválok megrendezésére kerül sor. A helyi termékek iránti kereslet megközelítőleg 5-8%-al nő. A rendezvények kultúrált körülmények között kerülnek megrendezésre, melyre szívesen ellátogatnak. Támogat-ható tevékeny-ségek környezetvédelmi előírásoknak megfelelő területrendezéssel kapcsolatos feladatok, kiszolgáló egységek létesítése, eszközbeszerzés (sátor, hang fénytechnika, sörpad stb.), kiadványok, szórólapok, plakátok terjesztésével, egyéb médiában való megjelenéssel, naptárak, tollak pólók, különböző kultúrájú, helyi készítésű ajándéktárgyak, A rendezvény helyszínéhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés (20%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 181

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 42/49 Kód: DD-75-SzF-4-04 Sorszám: 4926 Jogcímcs. LEADER - Rendezvény Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 6000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 20 db Természetes személyek 60% 182

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 43/49 Kód: DD-75-SzF-4-03 Sorszám: 4924 Prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Intézkedés: Közösség építő rendezvények, képzések megvalósítása és népszerűsítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság Minden községben évente megrendezésre kerül legalább egy helyi jelentőségű közösségi program (farsang, gyermeknap, búcsú, szüreti- és gasztronómiai fesztivál). Ezek közül nagyobb volumenű hagyományőrző, illetve hagyomány teremtő a Regionális Fogathajtó Verseny Szakcson, a Závodi Forgó Fesztivál, a Kisvejkei Kajszis Fesztivál és a Bukovinai Székelyek-, valamint a Kaposszekcsői Fúvósok Találkozója.A településeken kevés és rossz minőségű rendezvénytér (sportlétesítmény, iskolaudvar)áll rendelkezésre a közösségi programok megvalósítására szegényes az eszközkészlet, kevés az anyagi forrás. Probléma/ lehetőség Nincs megfelelő marketing tevékenység és helyi összefogás. A rendezvények forráshiányosak, egymástól elszigetelten zajlanak, önmagukban túl kicsik, így nem képeznek jelentős vonzerőt. A szervezetek nem képesek nagyobb egységben gondolkozni (több település összefogásával). Nem rendelkeznek olyan humánerőforrás kapacitással, amely a térségben forrásokat generálna. A rendezvényterek infrastrukturálisan elmaradottak,hiányoznak a kiszolgáló egységek, így a programok színvonala alacsony. Megoldási javaslat A rendezvények népszerűsítése különböző marketing eszközökkel (pl.: kiadványok, szórólapok, plakátok terjesztésével, egyéb médiában való megjelenéssel, valamint naptárak, tollak pólók, különböző kultúrájú, helyi készítésű ajándéktárgyak árusításával). Területileg összehangolt és adott témára koncentrált nagyobb volumenű közösségi programok megvalósítása a helyi szereplők aktív közreműködésével. Településeinken a meglévő lehetőségeket kihasználva (sportpálya, önkormányzati külterület) területrendezéssel, kiszolgáló egységek létesítésével szabadtéri közösségi tér kialakítása. A falvakban a programok nagyságának és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő helyszínek kialakítása (sportpálya, pajtaszínház, várkert…) támogatható. A rendezvények színvonalának növelése céljából eszközbeszerzés (hang- és fénytechnika, rendezvénysátor, sörpad garnitúrák, egyéb kellékek). Várható eredmény A három szféra képessé válik településen belüli és falvak közötti együttműködésre, rendezvények szervezésére, népszerűsítésére. Nagyobb érdeklődésre számot tartó, nagyobb turisztikai vonzerővel bíró programok valósulnak meg. A vendégéjszakák száma növekszik, a turisztikai kiadványok palettája kiszélesedik, minősége javul, a helyiek hosszú távon kiegészítő jövedelemhez jutnak. A 41 falu helyi rendezvényei mellett mikrotérségi fesztiválok megrendezésére kerül sor. A helyi termékek iránti kereslet megközelítőleg 5-8%-al nő. A rendezvények kultúrált körülmények között kerülnek megrendezésre, melyre szívesen ellátogatnak. Támogat-ható tevékeny-ségek környezetvédelmi előírásoknak megfelelő területrendezéssel kapcsolatos feladatok, kiszolgáló egységek létesítése, eszközbeszerzés (sátor, hang fénytechnika, sörpad stb.), kiadványok, szórólapok, plakátok terjesztésével, egyéb médiában való megjelenéssel, , naptárak, tollak pólók, különböző kultúrájú, helyi készítésű ajándéktárgyak, A rendezvény helyszínéhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések (20%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 183

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 44/49 Kód: DD-75-SzF-3-08 Sorszám: 4923 Prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Intézkedés: Ifjúsági programok megvalósításának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A közösség területén élő népesség 21%-a fiatalkorú (0-17 év), akiknek a hátrányos helyzetű településeken alig van lehetőségük arra, hogy kisebb-nagyobb csoportokban szervezett programok mellett (pl.: táborokban, szakkörökben) eltöltsék a szabadidejüket. Probléma/ lehetőség Helyben kevés az ifjúságot megmozgató program/rendezvény/tábor (jórészt forráshiány miatt), így a fiatalok inkább a városokban keresik a szórakozást, nem alakul ki bennük a helyi identitástudat, a település, a térség és a természet iránti szeretet, hiányzik az összetartozás érzése, az együttműködésre való hajlandóság. Megoldási javaslat Tematikus programok (pl.: kézműves foglalkozások, zenés-, táncos rendezvények, tematikus táborok, drogprevenciós- és sport programok, valamint természetjárás) promótálása, szervezése, megvalósítása és láncba fűzése a közösség területén összehangolva, a települési önkormányzatok civil szervezetek és vállalkozások bevonásával.A térség fejlődése érdekében előnyt élveznek azon fejlesztési elképzelések, amelyek a helyi foglalkozatást támogatják azáltal, hogy a térség művészeit/szakembereit hívják meg előadóként. Várható eredmény A rendezvények megvalósításával a felnövekvő generációban erősödik a térséghez való kötődés, az egymás iránti tolerancia, a térség szereplői közti együttműködés. Az idelátogató fiatalok megismerhetik a környékünk szépségét és vendégszeretetét. Településeink egyre nagyobb látogatottsága hozzájárul a turizmus fejlődéséhez (meglévő táborhelyek minimum 20%-os kihasználtság növelése), ezáltal a gazdaság növekedéséhez, foglalkoztatás bővítéséhez állandó és időszakos formában. A tábor résztvevői később a foglalkozások és a tábor vezetői lehetnek. Támogat-ható tevékeny-ségek A foglalkozáshoz szükséges kis értékű tárgyi eszközök és anyagok, a tematikus programokhoz kapcsolódó utazási költség, belépőjegyek, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység (15%), Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 185

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 44/49 Kód: DD-75-SzF-3-08 Sorszám: 4923 Jogcímcs. LEADER - Képzés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 40000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 40000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1200 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 8 db Természetes személyek 0% 186

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 45/49 Kód: DD-75-SzF-3-07 Sorszám: 4922 Prioritás: A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése Intézkedés: Ifjúsági programok megvalósításának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A közösség területén élő népesség 21%-a fiatalkorú (0-17 év), akiknek a települések 80%-án van lehetőségük arra, hogy kisebb-nagyobb csoportokban szervezett programok mellett (pl.: táborokban, szakkörökben) eltöltsék a szabadidejüket. Probléma/ lehetőség Kevés az ifjúságot megmozgató program/rendezvény/tábor (jórészt forráshiány miatt), így nem alakul ki bennük a helyi identitástudat, a település, a térség és a természet iránti szeretet, hiányzik az összetartozás érzése, az együttműködésre való hajlandóság. Megoldási javaslat Tematikus programok (pl.: kézműves foglalkozások, zenés-, táncos rendezvények, tematikus táborok, drogprevenciós- és sport programok, valamint természetjárás) promótálása, szervezése, megvalósítása és láncba fűzése a közösség területén összehangolva, a települési önkormányzatok civil szervezetek és vállalkozások bevonásával. A térség fejlődése érdekében előnyt élveznek azon fejlesztési elképzelések, amelyek a helyi foglalkozatást támogatják azáltal, hogy a térség művészeit/szakembereit hívják meg előadóként. Várható eredmény A rendezvények megvalósításával a felnövekvő generációban erősödik a térséghez való kötődés, az egymás iránti tolerancia, a térség szereplői közti együttműködés. Az idelátogató fiatalok megismerhetik a környékünk szépségét és vendégszeretetét. Településeink egyre nagyobb látogatottsága hozzájárul a turizmus fejlődéséhez (meglévő táborhelyek minimum 20%-os kihasználtság növelése), ezáltal a gazdaság növekedéséhez, foglalkoztatás bővítéséhez állandó és időszakos formában. A tábor résztvevői később a foglalkozások és a tábor vezetői lehetnek. Támogat-ható tevékeny-ségek A foglalkozáshoz szükséges kis értékű tárgyi eszközök és anyagok, a tematikus programokhoz kapcsolódó utazási költség, belépőjegyek, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység (15%), Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 187

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 46/49 Kód: DD-75-SzF-1-08 Sorszám: 4873 Prioritás: A térségi együttműködés ösztönzése Intézkedés: A közbiztonsági szolgáltatások mikrotérségi szintű megszervezése és hatékonyságának javítása Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat Helyzet/ adottság A térség 25 településén az elöregedés, a lakosság fokozatos elszegényedése jellemző. A térség 25 hátrányos helyzetű települése közül 11-ben működik polgárőrség és 2 településen önkéntes tűzoltóság. Probléma/ lehetőség A fokozódó szegénység miatt sűrűsödnek a megélhetési lopások, a fiatalok program hiányában „csellengenek”, a lakosság biztonságérzetének szavatolása a települések 1-1 körzeti megbízottjára nagy terhet ró. Megoldási javaslat Javítani kell a meglévő polgárőr- és tűzoltó szervezetek működési feltételeit, a polgárőrség, rendőrség munkáját segítő technikai eszközök (pl.: térfigyelő rendszer kiépítése) beszerzését. Roma szervezetek javaslatára ösztönözni kell új szervezetek létrejöttét is (kisebbség bevonásának lehetősége). Támogatni szükséges a mikrotérségi hálózatok létrehozását, valamint a szervezetek tevékenységének népszerűsítését a fenntarthatóságuk biztosítása érdekében. Várható eredmény A fejlesztések eredményeként 2013-ra 5%-al csökken a bűncselekmények és a vagyoni károk mértéke, ezáltal javul a lakosság életminősége és vagyoni helyzete. A tárgyi feltételek biztosításával javul a szervezetek hatékonysága egy hosszú távú, magas színvonalú szolgáltatás nyújtásával ra megindulhat a romák és a nem romák közt egy párbeszéd. Támogat-ható tevékeny-ségek tárgyi eszközök, kommunikációs eszközök vásárlása, biztonságtechnikai eszközök vásárlása,, működési feltételek biztosításának támogatása, , népszerűsítés, kommunikációs tevékenységek, Kiadvány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 189

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 46/49 Kód: DD-75-SzF-1-08 Sorszám: 4873 Jogcímcs. LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Bátaapáti, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dúzs, Grábóc, Gyulaj, Hőgyész, Jágónak, Kisvejke, Kocsola, Kurd, Lápafő, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagykónyi, Nagyvejke, Nak, Pári, Szakály, Szakcs, Várong, Závod Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 40000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 40000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 10000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 13 db Természetes személyek 0% 190

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 47/49 Kód: DD-75-SzF-1-07 Sorszám: 4871 Prioritás: A térségi együttműködés ösztönzése Intézkedés: A közbiztonsági szolgáltatások mikrotérségi szintű megszervezése és hatékonyságának javítása Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat Helyzet/ adottság A térségben 22 településen működik polgárőrség és 6 településen önkéntes tűzoltóság, melyek a közbiztonság javításában és a köz-, valamint magánvagyon megőrzésében jelentős szerepet játszanak. Probléma/ lehetőség A térségben az utóbbi években megnőtt a besurranó tolvajok okozta bűncselekmények száma, ami csökkentette a lakosság biztonságérzetét. Ezt fokozza az is, hogy hivatásos tűzoltóság csak a térségközpontokban működik, ahonnan sok település csak nehezen érhető el. A szervezetek szakmai támogatottsága megyei szervezetek révén biztosított, a működési feltételeik azonban kívánnivalót hagy maga után. Megoldási javaslat Javítani kell a meglévő polgárőr- és tűzoltó szervezetek működési feltételeit, a polgárőrség, rendőrség munkáját segítő technikai eszközök (pl.: térfigyelő rendszer kiépítése) beszerzését. Roma szervezetek javaslatára ösztönözni kell új szervezetek létrejöttét is (kisebbség bevonásának lehetősége). Támogatni szükséges a mikrotérségi hálózatok létrehozását, valamint a szervezetek tevékenységének népszerűsítését a fenntarthatóságuk biztosítása érdekében. Várható eredmény A fejlesztések eredményeként 2013-ra 5%-al csökken a bűncselekmények és a vagyoni károk mértéke, ezáltal javul a lakosság életminősége és vagyoni helyzete. A tárgyi feltételek biztosításával javul a szervezetek hatékonysága egy hosszú távú, magas színvonalú szolgáltatás nyújtásával ra megindulhat a romák és a nem romák közt egy párbeszéd. Támogat-ható tevékeny-ségek tárgyi eszközök, kommunikációs eszközök vásárlása, biztonságtechnikai eszközök vásárlása,, működési feltételek biztosításának támogatása, , népszerűsítés, kommunikációs tevékenységek, Kiadvány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 191

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 48/49 Kód: DD-75-SzF-4-01 Sorszám: 4874 Prioritás: A térségi együttműködés ösztönzése Intézkedés: A civil-, vállalkozói- és közszféra kapcsolatának és együttműködésének javítása a térségen... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A testvér-települési és térségi kapcsolatok, valamint az előző LEADER program hatására a települések negyede (Hőgyész, Kisvejke, Lengyel, Döbrököz) rendez helyi értékekre és termékekre épülő fesztivált, melyen mindhárom szféra szereplőit aktivizálják. Probléma/ lehetőség A helyi rendezvények elszigeteltek, jórészt önkormányzatiak, a vállalkozói szféra főleg támogatóként jelenik meg. Az egyéni alkotók munkái és a helyi termékek korlátozottan jutnak szerephez. Megoldási javaslat Mikrotérségi és térségi szintű, több napos rendezvények megvalósítása a három szféra valós partnerségével, ahol a helyi értékek és termékek bemutatásán kívül az ezekkel kapcsolatos ismeret átadás is teret kap. Támogatandó a hasonló hazai rendezvényeken történő részvétel, a tudástranszfer is. A fejlesztési elképzelések közül kiemelkedő szerepet játszik a a vertikális és/vagy horizontális szemlélet mentén megrendezésre kerülő esemény. Várható eredmény A fesztiválturizmus és a helyi termékek népszerűsítése hozzájárul a jövedelmek növekedéséhez, a települések ismertebbé válásához. Új piacok nyílnak, ezáltal a vállalkozók helyzete stabilabbá válik. A közös programok erősítik az identitást, a hagyományok és értékek megismerésével nő a társadalmi tolerancia. Támogat-ható tevékeny-ségek konferencia-, sátor-, terem bérlet, reklám-, kommunikációs költségek, fellépő díjazása és utazási költség, A rendezvény helyszínéhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések (15%), Marketing tevékenység (15%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 193

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 49/49 Kód: DD-75-SzF-6-01 Sorszám: 4877 Prioritás: A térségi együttműködés ösztönzése Intézkedés: A civil-, vállalkozói- és közszféra kapcsolatának és együttműködésének javítása a térségen... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A testvér-települési és térségi kapcsolatok, valamint az előző LEADER program hatására a települések negyede rendez helyi értékekre és termékekre épülő fesztivált, melyen mindhárom szféra szereplőit aktivizálják. Nemzetközi partnerünk a németországi Leader Hohenlohe – Tauber térség. Az együttműködés célja a gyakorlatias és projektekre építkező tapasztalatcsere, a kölcsönös egymástól való tanulás. Az akciócsoport gesztorszervezete a tavalyi évben már személyes látogatást is tett a németországi partnernél. Probléma/ lehetőség A helyi rendezvények elszigeteltek, jórészt önkormányzatiak, a vállalkozói szféra főleg támogatóként jelenik meg. Az egyéni alkotók munkái és a helyi termékek korlátozottan jutnak szerephez. A nemzetközi kapcsolatok terén eddig még csak a tapasztalatcsere valósult meg, konkrét együttműködésekről még nem számolhatunk be. Megoldási javaslat Mikrotérségi és térségi szintű, több napos rendezvények megvalósítása a három szféra valós partnerségével, ahol a helyi értékek és termékek bemutatásán kívül az ezekkel kapcsolatos ismeret átadás is teret kap. Támogatandó a LEADER HACS területén megrendezésre kerülő hasonló rendezvényeken történő részvétel, a tudástranszfer is. Új együttműködések kiépítése, romániai partnerekkel. Közös projektek kidolgozása és realizálása a már meglévő német és új partnerekkel. Várható eredmény A fesztiválturizmus és a helyi termékek népszerűsítése hozzájárul a jövedelmek növekedéséhez, a települések ismertebbé válásához. Új piacok nyílnak, ezáltal a vállalkozók helyzete stabilabbá válik. A közös programok erősítik az identitást, a hagyományok és értékek megismerésével nő a társadalmi tolerancia. A közös projektek eredményeképpen az újonnan előállított, helyi, speciális termékek másodlagos piacaként jelenik majd meg a nemzetközi partner. Támogat-ható tevékeny-ségek konferencia részvételi díja, utazási költség, szállás- és étkezési költség, ismertető anyagok és eszközök, kommunikációs költség, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység (15%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ÚMVP Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 195

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 49/49 Kód: DD-75-SzF-6-01 Sorszám: 4877 Jogcímcs. LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Hőgyész Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 15000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 12000 EUR Non-profit szervezetek 80% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 12000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 2 db Természetes személyek 0% 196

Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2
A stratégiánk készítésekor 6 prioritást, 23 intézkedést, 42 HPME-t és 12 kiegészítő HPME-t fogalmaztunk meg. Az intézkedések kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy azok lefedjék az összes érintett szektort és a terv vertikális és horizontális koherenciája is megfelelő legyen. A helyzetelemzés során feltárásra került, hogy a térség legfontosabb problémája a magas munkanélküliség, a vállalkozások fejletlensége, az együttműködés hiánya, az alacsony képzettség, az elöregedés és az elvándorlás. A komplex problémára megoldást jelent a meglévő helyi természeti-, kulturális- és gazdasági értékek hatékonyabb kihasználása és új tevékenységek létrehozása, mellyel nemcsak új munkahelyek jönnek létre, hanem a társadalmi- és szociális felzárkózás is megvalósul. A térségben a legfontosabb feladat a munkahelyteremtés ösztönzése. Ezt a célt szolgálja a „Helyi vállalkozások létesítése, a működő vállalkozások versenyképességének javítása és a munkahelyteremtés ösztönzése” című prioritás, amely a vállalkozások versenyképességének javításával, a turizmus fejlesztésével, a helyi termékekre alapozott piacfejlesztéssel, a térség népszerűsítésével és innovatív tevékenységek támogatásával multiplikátor hatást fejt ki, serkenti a gazdaság élénkülését és elősegíti a térség felzárkózását.„A helyi közösségi kapcsolatok és az identitás tudat fejlesztése” című prioritás a közösségformáló tevékenységek helyszíneinek kialakítását és közösség építő rendezvények megvalósítását, a helyi értékek szeretetének továbbvitelét és az ifjúság bevonását célozza meg. A helyi értékek és termékek bemutatása és népszerűsítése mellett a turizmus élénkítésével is segíti a gazdasági fejlődést, kapcsolódva az előző prioritáshoz. A szociális igazságosság, a lehetőségekhez való hozzáférés egyenlőségének biztosítására (oktatás és szociális ellátás) és az életminőség javítására való törekvés fogalmazódik meg a „A vidéki életkörülmények javítása és a lakossági szolgáltatások fejlesztése” elnevezésű prioritásban. Ennek keretében a települések vonzóvá tételére és a szolgáltatások bővítésére helyeztük a hangsúlyt, segítve ezzel is a térség felzárkózását. „A térségi együttműködés ösztönzése” című prioritás a LEADER szemlélet átvételével a térségben hiányzó együttműködés ösztönzését segíti, ami a felzárkózás egyik fontos pillére. Az ennek keretében kidolgozott intézkedések és az azokhoz rendelt HPME-k a települések és térségek közti kapcsolatépítés és tudás átadás mellett az egyes szférák közti-, valamint a szférán belüli tapasztalatcserét és együttműködést is támogatják. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 197

Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2
A termékláncok létrehozásával és –fejlesztésével javul a vállalkozások piaci pozíciója, új munkahelyek teremtődnek. Ez a prioritás az 1. és a 2. prioritás hatásait erősíti. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának az eszköze és ezt az eszközt a környezet sérelme nélkül kell használni. A stratégia megfogalmazásakor emiatt „A vidéki ökológiai környezet javítása és az egészségtudatos magatartás fejlesztése” című prioritással kiemelt szerepet szántunk a környezet és az egészség tudatos magatartás témakörének. Az ökológiai környezet fenntartása érdekében erősíteni kell a környezet védelmét, valamint a környezettudatos magatartást, ösztönözni kell az energiatakarékosság megvalósítását és támogatni szükséges a megújuló energia használatát célzó kezdeményezéseket. Az egészségtudatos magatartás erősítését a helyzetfeltárás adatai indokolják. A szemléletmód váltás erősíti az 1. és 3. prioritást és hozzájárul a fenntartható fejlődés biztosításához. Az esélyegyenlőség érvényesítése hosszú távon fenntartható előnyöket fog eredményezni a közösségnek. A „Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az egyenlő esély biztosításával” címmel külön prioritást fogalmaztunk meg. A felzárkóztató és képző programok révén a munkaerő versenyképessé tételével és integrációjával valamennyi prioritáshoz kapcsolódik. A HPME-k ütemezése során a gazdaságélénkítő és településkép javító-, valamint szabadidő eltöltést lehetővé tevő beruházásokra irányuló kiírásokat tervezzük először meghirdetni. Emellett a közösség építő ifjúsági programokat és a képzési programokat írjuk ki. Ezek megalapozzák a következő körben kiírásra kerülő valamennyi pályázatot. Az esetlegesen fennmaradó forrásokat egy 3. kiírási körben tervezzük meghirdetni, az igények szerinti átcsoportosítással. A stratégia megvalósulása esetén a vállalkozások gazdasági szerepe nő, bővül a foglalkoztatás, az épített- és természeti értékeink megóvásával és bemutatásával nő a térség vonzereje, így élhetőbb települések jönnek létre, javul a lakosság életminősége. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 198

Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2
Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk tervezésekor a Közösség esélyegyenlőségi szükségleteit vettük figyelembe (hátrányos helyzetű települések lakossága, szocio-kulturális hátrányokkal küzdő romák, fogyatékossággal élők, nők, idősek, gyermekek). Megoldási javaslataink megfogalmazásakor – kibővített partnerség segítségével – az etnikai hovatartozás, a rokkantság, a nem, az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés mérséklését fontosnak tartottuk. Már a helyzetelemzés szakaszában megszólítottuk a roma szervezeteket és az érdekképviseleteket annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzeléseik minél célzottabban valósuljanak meg. A tervezői csoportülések nyilvánosak voltak, melyekre a Roma Integrációs Program Iroda regionális képviselőjét is meghívtuk. Emellett több roma szervezet meghívásának is eleget tettünk a stratégia egyeztetése érdekében (pl.: csibráki és döbröközi megyei szintű roma fórum, CKÖ ülések). A prioritások, intézkedések és a megoldási javaslatok közvetlen és közvetett módon a gazdasági aktivitás és a munkaerő képzettségi szintjének növelését célozzák meg. Arra törekedtünk, hogy a Helyi Közösség esélyegyenlőségi kultúrája javuljon (fogyatékossággal élők speciális igényeinek figyelembe vétele, rugalmas, egészséges munkafeltételek biztosítása, szolgáltatásokhoz való hozzáférés). Az egyenlő esélyek biztosításának külön figyelmet szántunk a III. és a VI. prioritás megfogalmazásakor, melyben a hátrányokkal küzdők információhoz jutását, képzését és foglalkoztatását kiemelten kezeltük és törekedtünk arra, hogy a megoldási javaslatokban megtestesülő leendő pályázati kiírások e csoportok társadalmi- és munkaerő-piaci részvételét növeljék. A program lebonyolítására létrehozott non-profit szervezet tagságában és vezetőségében több roma szervezet, illetve kisebbségi önkormányzat is részt vesz. A stratégiai terv készítésekor számba vettük a Közösség társadalmi és környezeti értékeit. Arra törekedtünk, hogy jól megfontolt fejlesztésekkel a környezet károsodása nélkül valósuljon meg a gazdaság növekedése, pozitívan változzon a térségben élők életminősége. A gazdasági és infrastrukturális fejlesztésektől azt várjuk, hogy azok megvalósítói felbecsüljék a jelentősebb negatív környezeti hatásokat annak érdekében, hogy elkerüljék, csökkentsék, vagy kompenzálják azokat és a természeti és humán erőforrásokat takarékosan használják. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 199

Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2
Ösztönözni kívánjuk, hogy a mezőgazdasági földterületeken új, környezetkímélőbb termelési módszereket alkalmazzanak. Külön prioritást fogalmaztunk meg az új típusú környezetkímélő energiatermelés és felhasználás ösztönzésére, a szemléletváltás, rugalmasság, a megszerzett tapasztalatok átadására. Valamennyi intézkedésben a környezeti és társadalmi gondosság beépítésével közép, illetve hosszú távon gazdasági megtérüléssel is számolunk azáltal, hogy nő a társadalmi elfogadottság és csökken a megvalósítás kockázata. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 200

Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2
A térségben döntően kistérségi hatókörű fejlesztési tervek készültek a múltban: • kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok (2000), • kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok aktualizálása (2004), • szakágazati fejlesztési tervek, programok (pl.: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, környezetvédelem, gazdaság, turizmus), • komplex fejlesztési tervek (Közös Jövő Komplex Program és Forrás Program (Dombóvári kistérség), A tamási kistérség komplex területfejlesztési, stratégiai és operatív programja. • kistérségi szerkezetátalakítási programok. 2004-ben a 3 kistérség 15 településének önkormányzati-, civil- és vállalkozói szereplői sikeresen pályáztak a LEADER programra, ezzel a Nyugat-Völgység Akciócsoport megvalósíthatta a helyi vidékfejlesztési tervét. A korábban elkészült fejlesztési terveket a térségben végbemenő változásokra történő reagálás mellett elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozással megnyíló fejlesztési források megszerzésére történő felkészülés érdekében készítették, döntően a kistérségi társulások. Ezek komoly szerepet játszottak a térség szereplőinek forrásszerzési képességének javításában, mivel segítségükkel előre felkészülhettek a potenciális pályázók a pályázati lehetőségekre és kidolgozott, többnyire jól átgondolt, valós igényekre épülő projektek valósulhattak meg. A programok sikerét alapvetően meghatározta azok társadalmasítása, mivel így már a tervezés folyamán be lehetett vonni az érintett szereplőket. Több újszerű, gazdaságélénkítő és foglalkoztatást bővítő kezdeményezés (ipari park, innovációs és technológiai központok, cipőklaszter, egészségipari klaszter), valamint infrastrukturális fejlesztések is (gáz-, szennyvíz program, útfelújítások, csapadékvíz elvezetés, településkép javító projektek, közösségi létesítmények létrehozása) megvalósultak. Ezzel megkezdődött egy gazdasági szemléletváltó és életminőség javító folyamat, melyet a továbbiakban tovább kell erősíteni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 201

Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2
A programok eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy elsősorban a nagyobb településeken a stabilabb működésű önkormányzatok tudták hatékonyan kihasználni a pályázati lehetőségeket, a vállalkozások – főleg a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban – saját forrás hiányában, illetve a szigorú pályázati követelmények, valamint a bizonytalan piaci folyamatok miatt kevés projektet valósítottak meg. Sok esetben a különböző szférák közti együttműködés hiányára vezethető vissza, hogy nem valósult meg a fejlesztési programok egy-egy eleme. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 202

Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2
A Bonyhádi Helyi Közösség a március. 3-án megtartott gyűlésén az egyesületi forma mellett döntött, így megalakult a Tolnai Hármas Összefogás Egyesület. A szervezetnek 135 alapító tagja van. Az egyesület tagságában a civil-, a vállalkozói- és az önkormányzati szféra képviselteti magát. Működésének biztosítására elnökséget, különböző bizottságokat, tagozatokat hozott létre és döntött a munkaszervezetet kialakításáról. Elnökség felépítése: Az egyesület élén az elnök és a 3 kistérséget képviselő 3 alelnök áll. A 6 mikrotérség delegált egy-egy fő elnökségi tagot, melyek közül 3 tagozatvezető is, valamint megalakult egy esélyegyenlőségi bizottság, mely szintén delegált 1 főt az elnökségbe. Így az egyesület döntéshozó szerve összesen 11 tagú. Elnökség feladata: A közösség teljes pénzügyi és szakmai munkájának irányítása, a vidékfejlesztéshez kapcsolódó szakmai feladatok elvégzése, az alulról jövő kezdeményezések felkarolása. Rendezvények kapcsán a közösség összetartása, partnerség kialakítása más hazai és külföld akciócsoportokkal, a helyi partnerség erősítése. Szakmai szervezetekkel való együttműködés. A térség belső és külső kommunikációjának erősítése. Vállalkozások fejlesztése, a térség gazdasági fejlődésének elősegítésére. Az egyesület működésének biztosítása anyagi és szakmai téren. Bizottságok, tagozatok: 6 fős turisztikai 18 fős pályázat előminősítő 6 fős esélyegyenlőségi 5 fős felügyelő-bizottság 6 fős civil tagozat 6 fős vállalkozói tagozat, 6 fős önkormányzati tagozat, Bizottságok tagozatok, feladata: A saját szakmai feladataik meghatározása, különböző fejlesztési javaslatok megvitatása, ötletek felvetése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 203

Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2
Tapasztalataik feltárása, felmerülő problémák megvitatása, ezzel is a közösség segítése. Kapcsolattatás az elnökséggel és a munkaszervezettel. Munkaszervezet: 1 fő munkaszervezet vezető 1 fő projekt menedzser 1 fő pénzügyi vezető 1 fő adminisztrátor 6 fő mikrotérségi irodavezető Munkaszervezet feladata: Beszámolási kötelezettsége van az elvégzett és a tervezett munkáról az elnökségnek, szakmai munka irányítása térségi szinten, kapcsolatok kiépítése, fenntartása a térségi szereplők között, innovatív ötletek felkarolása, a térség szakmai munkájának összehangolása. A megírt vidékfejlesztési terv betartása, a hozzákapcsolódó pályázatok összehangolása, a helyi, valamint más közösségek közötti partnerkapcsolatok előkészítése, rendezvények szervezése, lebonyolítása, kommunikációs feladatok elvégzése. Civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok szakmai munkájának segítése. Kapcsolattartás a tagozatokkal, és a bizottságokkal. Mikrotérségi irodavezetők feladata: mikrotérség teljes körű megismerése, az ott tevékenykedő szervezetek adatbázisának kezelése, frissítése, projektgenerálás, pályázat figyelés, pályázati tanácsadás, kapcsolattartás a mikrotérségi szereplőkkel, rendezvények szervezése, mikrotérségi szakmai rendezvények szervezése és lebonyolítása, a helyi lakosság aktivizálása. Folyamatos beszámolási kötelezettség a munkaszervezet vezető felé. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 204

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés